Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-05 / 79. szám

MÁTRADERECSKEI MÉRLEG: NYERESÉG, HA KICSI IS. (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1994. ÁPRILIS 5., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 79. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Szabad György Washingtonba utazott Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke az Amerikai Egye­sült Államok Kongresszusának meghívására hétfőn délelőtt Washingtonba utazott. Az Or­szággyűlés Sajtóirodájától ka­pott információ szerint április 6-án, szerdán részt vesz és beszé­det mond az amerikai Holoca- ust-emlékünnepségen. Tisza Szövetség Immár kilencven önkormány­zat lépett be abba az önkormány­zati társulásba, amelyet Tisza Szövetség néven hoztak létre. A szövetség vízügyyi, környezet- és természetvédelmi, illetve terü­letfejlesztési projekteket kíván készíteni. Megkezdte a sugárzást a Bpl televízió Szombaton megkezdte a su­gárzást a Bp 1 műholdas kereske­delmi adó. A hollandiai Hilver- sumból közvetített adás az Eu- telsat II. műhold 34-es csatorná­ján volt fogható, a lengyel POL- SAT frekvenciáján. A sztereo ze­nei programokból és filmekből álló adást mindazok nézhetik, akik a műholdas adások fogására alkalmas készülékkel rendelkez­nek. A filmek a sztereo készülé­keken magyarul és angolul is hallhatók. Ismét angolnákra „vadásznak” Még legalább két esztendeig lesz dolguk a halászoknak a Ba- latonon,az angolnák kifogásával; évente mintegy 250 tonnányi zsákmányt emmelnek ki a tóból, hogy aztán jó áron — kilónként mintegy 15 márkáért — expor­tálják. Az ebből származó árbe­vételt őshonos halak betelepíté­sére fordítják. Mostantól egy hó­napig — amíg a zsilipek nyitva lesznek — varsákkal, hálókkal és csapdákkal, vagyis a rendelkezu- ésre álló minden eszközzel halász­szák az angolnákat. Húsvéti békemenet Húsvét hétfőn békemenet in­dult a Rábca pinnyédi hídjától az abdai Radnóti emlékhelyig. A békemenet célja volt, hogy fel­hívja a figyelmet: a gyűlölet és a háborúk ellen cselekedni kell. Ausztria-Iottó A13. játékhét nyerőszámai: 1, 11, 13, 32, 38, 43. Pótszám: 19. Joker nyerőszámok: 360 708 SZILVÁSVÁRAD! HAGYOMÁNYŐRZŐK. A népi iparművész, Erdész Judit szilvásváradi otthoná­ban a helyi általános iskola tanulóival, a régi hagyományokat elevenítették fel húsvét napján. A locsolko- dók jutalma festett tojás volt, amit alkalomhoz illő népviseletben kínáltak a legényeknek. (Fotó: Szántó György) Jótékonysági műsor a Parlamentben A Magyar Honvédség pa­rancsnoka — az 1990. évi válasz­tásokhoz hasonlóan — szabá­lyozta a május 8-ai országgyűlési választással kapcsolatos hon­védségi feladatokat. A Deák János vezérezredes ál­tal kiadott intézkedés szerint a szavazáson való részvételt lehe­tővé kell tenni a teljes katonai ál­lomány számára, a szolgálati fel­adatok sérelme nélkül. A sorka­tonák és a katonai tanintézetek hallgatói — a nélkülözhetetlen szolgálati feladatot ellátók kivé­telével —, a tartalékos szolgála­tot töltő katonák pedig kivétel nélkül lakóhelyükön szavazhat­nak. A szavazás napján a lakta­nyákban — lehetőség szerint — a helyben vagy a környéken lakók fognak szolgálatba lépni és a szolgálatok váltását úgy szerve­zik meg, hogy előtte, illetve utá­na lehetőség legyen a lakóhelyen történő szavazásra. Akiknek ez nem biztosítható, a választások előtt 15 nappal ezt tudomásukra hozzák és lehetőséget kapnak ar­ra, hogy személyesen vagy írás­ban — a honvédség költségére — kérhessék a tartózkodási helyü­kön való szavazásukat. A választási kampány során falragasz, hirdetés elhelyezése vagy terjesztése a laktanyákban, valamint a honvédség által mű­ködtetett intézmények területén nem lehetséges. Ezenek a helye­ken választási gyűlések sem tart­hatók, azonban a hivatásos és a sorállomány, valamint a tartalé­kosok szabadidőben, polgári ru­hában ilyen rendezvényeken részt vehetnek. A pártok válasz­tási kampányához a honvédség még térítés ellenében sem nyújt szolgáltatásokat. Megszakítják a katonai szol­gálatát azoknak a sorkatonák­nak és tartalékosoknak, akiket képviselőjelöltként nyilvántar­tásba vettek és erről a választási bizottságok által kiadott igazo­lást bemutatják. A megválasztott képviselőjelöltek a mandátum megszűnését, míg a meg nem vá­lasztottak a választást követő 30. nap után hívhatók be a sorkato­nai szolgálat folytatására — tar­talmazza a Honvédség parancs­nokának intézkedése. (MTI) Szellemileg visszamaradott gyermekeknek rendezett zenés­táncos szórakoztató műsort hús­vét vasárnapján a Parlament ku­polatermében a Győri Keksz Kft. A rendezvényre százötven tanuló érkezett Gyöngyösről, Vácról és Hatvanból, a helybeli gyógypedagógiai iskolákból és napközi otthonokból. A megnyitó beszédet a fővéd­nök, Göncz Árpádné mondta, aki gyermekgondozóként is dol­gozott pályája egy szakaszán. Göncz Árpádné elmondta: Krisztus feltámadásának és a re­ménynek ünnepén örömmel üd­vözli a gyerekeket, a kupolacsar­nokban, ahol a köztársasági el­nök oldalán korábban királyokat és elnököket fogadott. A gyermekek a délutáni vá­rosligeti gyermekműsor rövidí­tett változatát tekinthették meg a Parlamentben, majd kekszzsú- ron vehettek részt és ajándékot A nagymama kálváriája Magyar-szlovén szabadkereskedelmi megállapodás Április 6-án Ljubljanában írja alá Kádár Béla külgazdasági mi­niszter és Davorin Kracun szlo­vén miniszterelnök-helyettes a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti szabadke­reskedelmi megállapodást, amelynek kidolgozásáról 1992 decemberében állapodott meg a két ország kormányfője. Az 1992 januárjában önállóvá vált, szomszédos Szlovéniával az elmúlt két évben dinamikusan, 20 százalék körüli mértékben bővült a kereskedelem. 1993- ban a magyar behozatal 62 mil­lió, a kivitel 139 millió dollárt tett ki, így 1,6 százalékos részesedé­sével Szlovénia Magyarország 16. legjelentősebb exportpiacá­vá vált. Sorkatonák és a szavazás Ki felel egy kamasz tetteiért? A történet még tizenkét évvel ezelőtt kezdődött. Akkor unta meg ugyanis a „babázást" egy édesanya, s két gyermekét, az elsős Jocit és a pelusát épp, hogy elhagyó, alig három esztendős Petikét beadta a gyermekotthonba. Az édesapa már korábban szélnek eredt, az asz- szony is megkívánta a gondtalan téblábolást — azóta sem tudni, merre kószál. A nagymama képtelen volt észhez téríteni felnőtt lá­nyát, az egyetlen amit szívére hallgatva tehetett: a gyámhatósághoz fordult.'s magához követelte a kisfiúkat, ő lett a nevelőiük. Az idősebbik beváltotta a hoz­záfűzött reményeket, jelenleg fő­iskolás, s ha végez, minden bi­zonnyal megállja majd a helyét az életben. Hanem a kisebbik, kamaszkorba lépve megbokro­sodott, úgy véli, ot senki sem sze­reti (a nagymama kiváltképp nem!), s addig rágta az öregasz- szony fülét, mondván ő yissza akar menni az intézetbe, amíg F M.-né engedett. Felkeresték az egri polgármesteri hivatal gyá­mügyi osztályát, ott pszihologus beszélgetett el velük. Napokkal később kiderült, a srác nem az intézeti klímát áhítja, hanem barátjáékhoz szeretné bekvártélyoztatni magát. Ahhoz a családhoz, ahol a haverját is örökbefogadták. Ennek a fiúnak mindene megadatott, amiről csak álmodhat egy kamasz: szí­nestévé, videó, tatrai sítúra. A varázslatos jelszó: „pénz nem számít”, megdobogtatta Peti szí­vét. A nagymama eleinte szép szóval, türelme fogytán pofo­nokkal, végül sírva es könyörög­ve akarta visszatartani az unokát. Beszélhetett neki az édesbátyja is, akár a „beteg.olasznak”, a ka­maszbeindult. Összekapta a leg­jobb ruháit, s átköltözött P. -ék­hoz. F. M.-né azzal vigasztalta ma­gát, ott legalább unokájának is meg lesz mindene, és még szelle­miekben is többet kap, a nevelő­anya diplomás nő. Időközben megszületett a gyámhatóság határozata (ha már a fiú annyira szorgalmazta inté­zeti elhelyezését!), amely azon­nali hatállyal jelöli ki a GYIVI-t Péter lakhelyéül. Az okmányt semmibe véve a srác maradt a nevelőszülőknél. Egy napon levelet hozott a postás. A nagymama ebből érte­sült, hojgy „szemefénye” — ami­óta az új családnál él — kerüli az iskolát. Felkereste az osztályfő­nököt, a gyámhatóságot, a neve­lőanyát, a GYIVI-t, végezetül szerkesztőségünket. (Folytatás a 3. oldalon) Bősi helyzetkép: Még több könnyűbúvár kellene Jozef Oblozinsky, a szlovák Vízgadalkodási Beruházó Válla­lat igazgatóhelyettese a TA SR szlovák hírügynökség által köz­zétett nyilatkozatában felhívta a víz alatti hegesztésben és a víz alatti fúrásban jártas könnyűbú­várokat, hogy jelentkezzenek a bősi zsilipkamra mielőbbi üzem­behelyezését célzó speciális munkára. A zsilipkamrában a húsvéti ünnepek alatt is megszakítás nél­kül dolgoztak, de a munkálatok­ban részt vevő könnyűbúvárok 25 főnyi létszáma kevesnek bizo­nyult. A jobboldali zsilipkamra vize alatt háromezernél több fu­ratot kell elkészíteni annak érde­kében, hogy rögzíteni tudják az oda beépítendő merevítő eleme­ket. Ezen kívül nagyon sok víz alatti köszörűsmunkát és szintén víz alatti lángvágást kell elvégez­ni. A nehéz körülmények miatt ezek a műszakilag „rendkívül igényes műveletek időigényesek is. További nehezítő körülmény, hogy a könnyűbúvárok az adott időjárási viszonyok miatt csak két óra hosszat dolgozhatnak a víz alatt” — mondta Jozef Oblko- zinsky, Július Binder helyettese. A zsilipkamrában folyó mun­kálatokról szóló korábbi jelentés még csütörtökre valószínűsítette a jobboldali zsilipkamra üzem­behelyezésének es a hajózás fel­újításának időpontját, die a hétfői jelentés az időpontról, vagy an­nak esetleges eltolódásáról már nem tesz említést. (MTI) Székelyföldi elítélt öngyilkossága Hétfőre virradóra öngyilkos lett Karsai László, annak a nyolc székelyföldi elítéltnek az egyike, akinek Ion Iliescu román államfő március 24-ikén kegyelmezett meg. Az ATI-BETA székelyudvar­helyi tévétársaság értesülése sze­rint Karsai László borotvával vágta fel ereit, édesapja talált rá a holttestre hajnali 3 órakor a für­dőkádban. Karsai László a Csíkszeredái börtönből szabadult pénteken. Csíkszeredára azért szállították át fogvatartásának korábbi he­lyéről, hogy jelen lehessen a Ma­gyarországra távozott felesége áltál indított válóper tárgyalá­sán. A nyolc székelyföldi elítéltet az 1989 decemberi romániai for­radalom idején lezajlott esemé­nyekben - népítélet, rendőrgyil­kosság - játszott szerepük címén ítélték 15-20 éves büntetésekre. A nyolcból pénteken öt embert bocsátottak szabadon. (MTI) „ Polgármesterként szövetségi kapitány „A szár nem az én kezemben van” Egri Zoltán neve nem ismeretlen a délvidéken, hisz Székkutasról került Heves megyébe, Szilvásváradra, ahol a Ménesgazdaságban dolgozott évtizedeken keresztül és közel négy éve került a település polgárainak bizalmából a polgármesteri posztra. Fogathajtó verse­nyeken mint versenybíróval rendre találkoztunk. A napokban pe­dig polgármesterként lett szövetségi kapitánv. — Hogyan fogadta ezt a meg­bízatást? — Nekem nincs más dolgom, mint az, hogy a versenyzőkkel együttműködve mindent megte­gyek, tegyünk, hogy mind ered­ményesebb legyen a szakág. Nem lesz könnyű év, de közösen összefogva remélem sikeres lesz a vállalkozásunk. Egymásra va­gyunk utalva, egymás nélkül kü- lon-külön nem mennénk semmi­re és ezt én is, és a versenyzők is tudják. Nemcsak a közvélemény akarja a sikert, hanem mi is vala­mennyien. Én a hajtőkért va­gyok, ellenük nem sokat tehetek, értük annál többet. Ők tehetnek ellenem, de remélem, mint ahogy eddig is jól megvoltunk egymással, nem lesz ez másképp ezt követően sem. — Milyen elképzelésekkel vág neki ennek a nem kis és nem köny- nyű vállalkozásnak? — Először is az szaladt végig rajtam, hogy nem szabad ígér­getnem, hisz nem én húzom a Ko­csit, de még a hajtószár sem az én kezemben van. Azt minden erőmmel szeretném szolgálni, hogy a tehetség, a tisztesség és a szorgalom elve érvényesüljön. Olyan rendszert kívánok előse­gíteni, kialakítani és következe­tesen végig vinni, amelyikben a a válogatási elvek tisztán érvénye­sülnek. Ne legyen ez a válogatás más szempontok vagy mások ál­tal befolyásolható, vagy máskép­pen elérhető. — Közeleg az első verseny. Mint kapitány, beleszól-e egy verseny nehézségi fokának kiala­kításába? — Nem hiszem, hogy a ver­senyrendezőket más elvek vezé­relnék, mint engem. Én sose ke­rültem ki a problémákat, sőt mindig is kritikus voltam, és nem lesz másképpen a jövőben sem. Semmilyen körülmények között sem értek egyet olyan verse­nyekkel és verseny feltételekkel, amelyek nem szolgálják a felké­szülést. Értem itt most a közelgő első üllői versenyt is, hogy a túl korai versenyen nem lehet ke­mény feladat elé állítani a lova­kat, mert mire a komolyabb megmérettetésekhez érnek, ad­digra elfáradnak, lesántulnak, kedvetlenek lesznek. Szóval, en­nek az idénynyitónak is kedvcsi­nálónak kell lenni úgy a hajtó, mint a lovak számára. Á szakem­bernek muszáj ott lenni, hisz a te­hetséges hajtó vagy egy-egy re­mek ló nemcsak 120 kapu leküz­désekor tűnik fel, hanem egy-egy sikeres kombinációnál is. Az el­múlt évi kettesfogathajtó világ- bajnokságon is bebizonyoso­dott, vannak remek lovaink. (baranyai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom