Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-05 / 79. szám
2. VILAGTÜKÖR HÍRLAP, 1994. április 5., kedd Súlyos szankciókat ígér Schüssel Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter külön rendelkezésben kívánja kiterjeszteni azoknak a büntetését, akik „feketén” foglalkoztatnak munkásokat. Eddig csak azokat a vállalatokat sújtották pénzbírsággal és más szankciókkal, amelyeket munkavállalási engedéllyel nem rendelkező külföldiek alkalmazásán kaptak rajta. A jövőben mindegy lesz, külföldi, vagy belföldi-e a feketén foglalkoztatott, kiróják a büntetést: első alkalommal ötezer, ismétlődés esetén 250 ezer schillinges Ennél is fájdalmasabb, hogy a törvénytelenségen rajtakapott cég felkerül egy listára, és az állam nem ad neki megrendelést. A kizárás továbbra is érvényes Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közlése szerint Oroszországot és Kínát továbbra is kizárják azoknak az országoknak a köréből, amelyek részesülhetnek „bizonyos kationai- lag érzékeny emerikai termékekből” — jelentették a hírügynökségek. Teszik azt azzal együtt is, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal közösen képzeli el a Cocom helyébe lépő új szervezet létrehozását. Michael McCurry külügyi szóvivő szerint nemzetbiztonsági okokból átmenetileg fenntartják a szigorú exportengedélyezési rendszert a magas technológiájú termékekkel kapcsolatban. A korlátozások feloldása a polgári rendeltetésű berendezésekre vonatkozik. Morton cáfolta, hogy súlyos a helyzet Minapi brit lapjelentések szerint a Csatoma-alagúton legkorábban szeptemberben kezdődhet meg a teljes utasforgalom, de az alagutat üzemeltető Eurotunnel brit-francia részvénytársaság brit társelnöke, Sir Alastair Morton cáfolta, hogy ilyen súlyos volna a helyzet. Brit lapok a Eurotunnel társaság egy meg nem nevezett vezetőjét idézték, aki azt mondta, hogy az utasforgalom megkezdését azért kell elhalasztani a május 6-i hivatalos megnyitó ünnepség után legalább négy hónappal, mert a riasztóberendezések gyakran félpercenként megszólalnak ok nélkül, a szellőztetőberendezés nem juttat elég levegőt az alagútba, a menekítési eljárások még nem tökéletesek. Az orosz Airbus katasztrófájáról Feltehetően emberi mulasztás okozta az orosz légitársaság egyik Airbusának március 23-i katasztrófáját - jelentette az orosz sajtó. A szerencsétlenség okait vizsgáló kormánybizottság a gép „fekete dobozának” adatait elemezve megerősítette: az Airbus lezuhanásának időpontjában több illetéktelen személy tartózkodott a pilóta kabinjában - közölte az Interfax és az ITAR-TASZSZ. A sajtóban megjelent hírek szerint a kapitány 15 éves fia ült a szerencsétlenség idején a parancsnoki székben, a másodpilóta helyét pedig egy légikísérő foglalta el. A kapitány fia állítólag véletlenül kikapcsolta a robotpilótát, és ezzel a gép meredek zuhanását idézte elő. Az angol nyelvű Moscow Times magukat megnevezni nem kívánó illetékeseket idézett, más lapok forrásaikat nem közölték. A Komszomolszkaja Pravda a „fekete dobozt” elemző szakértők egyikét szólaltatta meg, aki nem kívánta sem megerősíteni, sem pedig cáfolni a jelentéseket. Egyelőre műszaki hibára utaló nyomot nem találták. A vizsgálatokat szakértők bevonásával folytatják. Ahol az új vegyi fegyvereket gyártják ITT Moszkvától távol, elzárt területen - a tudomány és a hadviselés közös kísérlete alapján - vegyi fegyvereket gyártanak és exportálnak Húsvéti szentmise a Vatikánban II. János Pál „Urbi et Orbi” üzenete A békéért és a családért való gondoskodást kérte vasárnap, a húsvéti szentmise „Urbi et Orbi” (a városnak - Rómának - és az egész világnak) üzenetében II. János Pál pápa. A húsvéti mise rendkívül rossz időben, heves szélben, el-eleredő esőben zajlott. A vatikáni Szent Péter teret, melyet az alkalomra százezer, Hollandiából hozatott virág és élő növény díszített, a kellemetlen időjárás ellenére hatalmas tömeg — százezernyi hívő, zarándok és turista — töltötte meg. Rajtuk kívül a világ lakosságának fele láthatta élőben a misét pontifikáló pápát: 57 országban közvetítették a televíziós állomások egyenes adásban a vatikáni húsvéti misét. II. János Pál az „Urbi et Orbi” üzenetben azt kívánta, hogy zengjen teljes erővel a Krisztus halál felett aratott győzelem „dicsőséges híre mindenekelőtt Jeruzsálemben, ahol először felhangzott. Zengjen a Balkánon, a Kaukázusban, Afrikában és Ázsiában, mindazokban a nemzetekben, ahol még fegyverek dörögnek, ahol a nacionalizmus veszélyes, szélsőséges formákat ölt, ahol kíméletlenül csapnak össze az etnikumok és társadalmi osztályok”. Az idei húsvéti üzenet elsősorban a család védelmével foglalkozott (1994-et az ENSZ a család évének nyilvánította.) II. János Pál közölte, hogy levelet küld a világ valamennyi országa vezetőjének, s ebben arra kéri a politikusokat, hogy „tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy ne csökkenjen az emberi lény értéke sem az élet szentségének, sem a szeretet és odaadás emberi képességének szempontjából”. „A család továbbra is az emberiség elsőszámú forrása: minden államnak drága kincsként kell óvnia azt” - hangsúlyozta a pápa. II. János Pál 57 nyelven mondta el hagyományos húsvéti jókívánságait. Olaszul kezdte, és latinul fejezte be. A „Krisztus feltámadott, halleluja” magyar szavak e sorban a 9. helyen, a román és a cseh nyelvű köszöntés között hangzottak el. Orosz csapatok, aggódó NATO Az orosz hadsereg Kelet-Európából visszatért erőit északi és déli szárnyaira csoportosította át, ami aggodalommal tölti el a NATO és az Egyesült Államok illetékeseit: szerintük ezzel Oroszország megszegi az európai haderő és hagyományos fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről szóló szerződés előírásait - írja a New York Times vasárnapi számában. A szerződést a NATO és az egykori Varsói Szerződés tagállamai 1990-ben Bécsben kötötték, és az egyebek között .a páncélosok, a páncélozott járművek, a tüzérségi lövegek, valamint a légierő csökkentését írja elő Európában. A New York Times szerint a szorosabb amerikai és orosz katonai kapcsolatok kialakításában az egyik legfőbb zavaró tényezőt a Baltikumban és a Kaukázusban észlelt orosz csapatmozgások jelentik, valamint az a tény, hogy Moszkva szeretné újratárgyalni a szerződést az Európából visszatérő egységek elhelyezése miatt. A Clinton-kormányzat képviselői úgy vélik: az orosz lépések azt jelzik, hogy Moszkva elégedetlen a gorbacsovi időkben kötött fegyverzetkorlátozási megállapodással. (MTI) Jozef Moravcík cikke a megbékélésről Az együttműködés iránti elkötelezettségünknek, a társadalmi érdekek hangsúlyozottságának a más államokkal való kapcsolatainkban is mély gyökereket kell eresztenie - vélekedett Jozef Moravcík szlovák kormányfő, aki a Národná Obroda szombati számában, a húsvéti ünnepre írt vezércikket. Moravcík hangsúlyozta Szlovákia kapcsolatainak jelentőségét Csehországgal és és Magyarországgal. „Ha eléggé öntudatosak leszünk, akkor saját gyanakvásunkat is vissza tudjuk majd szorítani, s találunk önmagunkban elegendő erőt ahhoz is, hogy beleéljük magunkat partnereink gondolkodásmenetébe - ily módon könnyebben győzzük meg őket saját igazunkról” - írta a szlovák miniszterelnök. A szlávok százada? Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz szélsőséges nacionalisták vezére szerint a kö- zép-és kelet-európai szláv államoknak össze kell fogniuk, és szövetséget kellene alapítaniuk, hogy a XXI. század a „szláv civilizáció” százada legyen. Zsirinovszkij erről a pártja védnökségével szervezett „szláv és keresztény népek” moszkvai kongresszusán beszélt. Zsirinovszkij megnyitójában arról szónokolt, hogy Nyugat-Európa mindig is a kelet-európai szláv országok egyesülésének megakadályozására törekedett. - Eljött viszont az idő, hogy ne Párizs és London útmutatása szerint éljünk - szögezte le, és kifejtette: a balkáni háborúnak szlávokat egyesítő szerepe van, és Oroszországnak katonai-politikai szövetséget kell szerveznie Kelet-Európábán. Az ülésen felszólalók között volt Alekszandr Sztyer- lingov, a szélsőségesen nacionalista és pánszláv orosz mozgalom, az Orosz Nemzetgyűlés vezetője is, aki a fél évvel ezelőtti véres események kivizsgálását követelte, és azt állította, hogy Jelcin elnök hívei polgárháborúra készülnek. Sztyerliv- gov felhívást intézett az ellenzékhez, szorgalmazva, hogy akadályozzák meg a nyárra tervezett uráli közös orosz-amerikai hadgyakorlat megtartását, mivel Washington - Oroszország harckészültségét felmérve - azt arra akarja felhasználni, hogy jobban felkészüljön Oroszország elfoglalására. A német katonasírokról A német védelmi minisztérium továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Közép- és Kelet-Euró- pában található német katonasírokon fel kell tüntetni az elesett katonák rangjelzéseit is. A minisztérium szóvivője a Süddeutsche Zeitung húsvéti számában ugyanakkor határozottan cáfolta a Panoráma nevű német tévémagazin állítását, amely szerint Klaus Naumann, a Bundeswehr főfelügyelője az érintett országokat gazdasági nyomással fenyegette meg, illetve a katonasírokat gondozó szövetség anyagi támogatásának megvonását helyezte kilátásba, ha vonakodnának végrehajtani a német elképzelést. A Panoráma arról számolt be, hogy a lakosság érzelmeire tekintettel - és többek között a magyar kormány aggodalmai miatt - a katonasírokat gondozó szövetség nem akarja SS-jelké- pekkel és SS-rangjelzésekkel ellátni a sírokat. Emiatt a szövetség a német hadsereggel is ösz- szetűzésbe keveredett. A Panoráma szerint Naumann a szervezet vezetői előtt kijelentette, hogy a rangjelzések feltüntetése és a vaskeresztek felerősítése a sírkövekre „nem lehet alku tárgya”. A tévémagazin ezután idézte Naumannak azt a mondatát, amely szerint „aki a rangjelzéseket nem fogadja el Magyarországon és Lengyelországban, annak, mivel jelentős anyagi támogatásra számít tőlünk, számolnia kell a kínzó következményekkel”. Happy birthday, Észak-atlanti Szerződés! Negyvenöt éves volt tegnap a NATO. Washingtonban 1949. április 4-én külügyminiszteri szinten írták alá az alapító Észak-atlanti Szerződést, amelyben tizenkét állam - nagyságrendben az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától Izlandig és Luxemburgig - szövetkezett közös politikai és katonai cselekvésre. Atlanti krónikások előzménylistája: politikai nyomás Perzsiára, területi követelések Törökországgal szemben, gerillaháború Görögországban, kelet-európai hatalmi machinációk, a Mars- hall-terv elutasítása, a Komin- form megalakítása, akciók a potsdami egyezség ellen, béke- szerződések szabotálása, szovjet katonai térhódítás, stb. Anglia és Franciaország között a második világháború idején nem volt szövetségi szerződés. Jegyzékváltások és ünnepélyes nyilatkozatok pecsételget- ték a cselekvési egységet. Csak 1947. március 4-én született meg a dunkerque-i szerződés, amelyben London és Párizs kö- telezttséget vállalt a német ag- ressziós politika felújulásának megelőzésére, illetve egy fegyveres támadás közös elhárítására. E szerződéshez csatlakozott a három Benelux-ország, és az 1948. március 17-i brüsszeli szerződés már jelezte öt nyugat-európai állam elhatározását egy közös védelmi rendszer kialakítására. Ezután tárgyalások következtek az USA-val és Kanadával egy egységes atlanti tömb létrehozásáról, amely iránt Dánia, Izland, Portugália és a korántsem „atlanti” Olaszország is érdeklődést tanúsított. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1952-ben kibővült az atlanti térségtől még távolabb fekvő Görögországgal és Törökországgal, 1955-ben a Német Szövetségi Köztársasággal, 1982-ben Spanyolországgal. Ezek az országok valójában nem „csatlakoztak”, hanem meghívást kaptak: az 1949. augusztus 24-én hatályba lépett washingtoni szerződés 10. cikkében igen figyelemre méltóan fogalmaz: „A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához.” A NATO eleddig más kibővítési eljárást nem fogadott el, de kénytelen volt tudomásul venni 1966-ban Franciaország végleges, majd 1974-ben Görögország ideiglenes kilépését a szövetség katonai szervezetéből, valamint Spanyolország kezdettől fogva felemás magatartását a katonai integráció kérdéseiben. A második világháború óta katonai-politikai csoportosulások egész sora jött 'létre, de múltba tűnt a CENTO, a „bagdadi paktum”, a SEATO, és 1991 derekán a NATO megszabadult egyetlen és legveszélyesebb vetélytársától, a Varsói Szerződés Szervezetétől is. A NATO vezetése azóta sem tudott egyöntetű véleményre jutni arról, hogy a VSZ magától bomlott-e fel, vagy a NATO „győzött a hidegháborúban”. Az atlanti szövetség e négy és fél évtizedben mindenesetre meggyőző katonai erőt és eltökéltséget tudott felmutatni ahhoz, hogy tagállamait ne érje külső katonai támadás, s azok egymás ellen se háborúzzanak. Vonzó fellépései a hidegháború végeztével Kelet-Közép-Euró- pától Argentínáig csatlakozási törekvéseket ébresztettek, amelyeknek sem ellenállni, sem elébe menni nem akart. Létrehozta közbülső megoldásként az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot, majd elindította a „Partnerség a békéért” programot. MEGJELENIK HAVONTA XXIX. ÉVFOLYAM » 1 9 B * / 4 AMIUtHIS ? T Lakáskultúra £C*núit eytf, íttofcty Lakáskultúra! Polgárházban, Solymáron Huszonhat négyzetméter - kitágítva A természet színeiben Mit tudhat egy wekerlés-ház? Nagyvárosi tündérkert Vendégségben Nyertes Zsuzsánál Áprilisban nyerjen bútort! Tie fetedje teúát: úf tuuutfi. af Lakáskultúra!
