Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-20 / 92. szám

4. oldal Horizont 1994. április 20., szerda Költészet napi jogos aggódásaink: búsulunk a nemzet sorsán Az idén is megrendezték, szerte az országban a költészet napját, meghajtván fejünket tisztelettel József Attila személye, sorsa, szellemi teljesítménye előtt. Ez az április 11. egyúttal alkalom is arra, hogy műsorokban, vá­logatásokban nyomatékot ad­junk életérzésünknek, hangsú­lyokat helyezzünk ide és oda, akár a költői személyiségek felvonultatásával is beszámol­junk arról, milyen lelkiállapot uralkodik most e hazában. És a határokon túli magyarság lel­kében. Nem kaptunk vigasztaló képet. Dsida Jenő, Kányádi Sán­dor, Szilágyi Domokos, Márai Sándor, Illyés Gyula, Nagy László és még néhányan műso­ron tartatnak, újabban egész es­tét betöltő válogatás is elhang­zott már - talán ráfordul végleg az idő! - Ady lírájából. De bármit hallani igyekszem, mert lehetőség szerint követem eze­ket a rendezvényeket, mindig és mindenkoron az alaphang a tragikum. Mintha Hörderlin jóslata körül kerengenénk! Mintha az évszázadok óta tartó megcsapattatásunk el nem kiál­tott, el nem kiáltható keserveit olvasnánk egymás fülébe! Mintha bele akarnánk sulykolni kicsinyek és nagyok, fiatalok és öregek tudatába, hogy ennek a nemzetnek csak tragikuma van! Mintha a Vándorének című an­tológiának, ennek a kitűnő vá­logatásnak, az idegenbe kime­nekült költőknek tudnánk csak hinni, elfogadjuk az ő magány­ból is, magukra-maradottsá- gukból is fakadó életérzésüket, miszerint ennek az otthontalan, ennek a páratlan-rokontalan nyelvnek a szülöttei csak szo­morúak tudnak maradni mind­végig. Akár Amerikában ol­vadnak fel a „népek nagy óce­ánjában”, akár itt vesztegelnek elszakítottságban, közvetlenül a határok mentén. Vagy esetleg más népek, nemzetek vendég­szeretete folytán egy kicsit ar­rébb. Tudjuk, tudom, mindannyian hordjuk a terhet, mekkora sors nehezedik ránk. Balassi-éne- kek, kurucnóták óta ismerjük a fenyegetettséget, azt a kínt a szívünk alatt, hogy a hatalmi erők dobolásának kitéve mikor, hogyan kellett elvéreznie nem­zedékeknek. Bethlen Kata élet­írása, Zrínyi fohászai, az erdélyi krónikások, igricek, vers- és énekmondók - Ilosvai Selymes Pétert se feledjük el - hol ilyen, hol olyan felhanggal, de mond­ták a magukét. A keservet, a közösségét, az egyénit is. Cso­konai feljajdulása - az is bo­lond aki költő lesz Magyaror­szágon - ismerős. A romantika nagy formátumú mestere, Vö­rösmarty sodró lendülettel pa­naszolta el keservét A vén ci­gányban. Arany más természet, de eljutott a Nagyidai cigányo­kig, a Bolond Istókig. (Nem ár­tana ezeket is felfedezni, ha már tragikum és költészet kap­csolatáról szó esik!) S végig a mi históriánkon - panasz - szé­kely keserves - honfibánat, jós­lás, prófécia! Az alaphang, ez az egy húr, ez a mélyen zengő sóhaj - nem erőtlen. Nem az ünneprontás szándé­kával teszem, de ha már a gon­dolat eszembe-jutott, leírom: Nem fárasztó ez? Nem jelent ez a búslakodás, amely mára a magyar lírából csaknem min­den más fő témát kiszorít, némi lemondást. Más érzelmekről, más tartományairól az emberi léleknek, az emberi indulatok­nak, szenvedélyeknek, vágyak­nak, amelyeknek a mindennapi élethez, a mindennapi embe­rekhez tapadó jellegzetességük mutatkozik, nincs mondaniva­lónk? Mi mindig ünnepi drapé­riában gondolkodunk, ha vers­ben akarunk szólni magunkról, magyarságunkról és arról, mi­ben is hinnénk, miben szeret­nénk bizakodni, hol akarjuk a felénk közelítő jövőt ottho­nunkba terelni. És ezek a drapé­riák súlyosak, feketések, fáj­dalmakat idéznek. Akkor tart­juk magunkat igazán jó hazafi­aknak, ha elbúsulunk a nemzet sorsán, jelen és volt állapota fölött. Változnak az idők, változunk mi is azokkal. Tempora mutan- tur. Ne csak mondjuk a szólást, de változzunk mi is! Essünk ki végre ebből az egyirányú ér­zelmi utcából, forgassuk meg a nemzet szénáját, vessük a Nap felé egy kicsit, hogy megszá­radna. Legyen derűsebb is ez a világ! Igricek, énekmondók, sze- relmetes fiai ennek a hazának, a nemzetnek, a határon innen és túl, játszadozzatok már több húron, írjatok „dalt e beteg ha­zának”, amely vigasztalja, fel­deríti, némileg is derülátóvá te­szi. A derű nem kergeti el a mé- lyenszántó lelket. Ezért a mél­tóságteljes tragikum feloldására szólaljon meg a vígság. Aho­gyan a görög drámatrilógiák végén mindig is fityegett az a bizonyos szatírjáték. Nem vé­letlenül. Persze ne feledjük Pe­tőfi idézetét: „Ne fogjon senki könnyelműen a lantok pengeté- sihez.” A zeneszerszám lehet bármi, csak az igazat vallja! Lehet, hogy mást kellett volna írnom az ünnepi beszá­molóban? Farkas András A magángazdaság gyorsabb fejlődéséért Az állami tulajdon rendszeré­nek folyamatos változásaira, valamint az állami vagyontö­meg működtetése során szerzett tapasztalatokra való tekintettel Szabó Tamás privatizációs mi­niszter kezdeményezte az állam tulajdonában lévő vagyon mű­ködtetésének és hasznosításá­nak kérdésével foglalkozó szakmai munkacsoport felállí­tását. A munka célja az állami tu­lajdon és a magánosítás új tör­vényi és intézményi kereteinek kialakítása. Az 1992 augusztusában életbe lépett privatizációs tör­vények a határozott és átgon­dolt cselekvésre ösztönző rend­szer sajátos viszonyait teremtet­ték meg a magyar magánosítás folyamatában. Énnek eredményeként a ko­rábban soha sem tapasztalt mér­tékben felgyorsult, s folyama­tossá vált a tulajdoni szerkezet átalakulása. Többszörösére nőtt a kül­földi befektetések mértéke, ki­bővültek és ma már széles kör­ben elterjedtek a különböző kedvezményes konstrukciók, több ezer új, működő magántu­lajdonban álló gazdálkodási egység létesült. A megelőző évek tapasztala­tait figyelembe véve azonban át kell gondolni az állami tulajdon értékesítésének, hasznosításá­nak és kezelésének egész rend­szerét. Az állami vagyon jelentős része olyan kincstári vagyon, amelyre vonatkozóan új tör­vény előkészítése indokolt. En­nek érdekében - mint Szabó Tamás miniszter hangsúlyozta - a munkálatokba az érintett minisztériumok szakértői is be­kapcsolódnak. Mindez feltételezi az ÁV Rt. és az AVU szerepének és fel­adatainak újragondolását, de nem feltétlenül jelenti az Ál­lami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. ösz- szevonását. "Nem lehet kétszer ugyan­abba a patakba lépni. 1992-ben más volt a privatizálható állami vagyon tétele, a magángazda­ság terjedelme és ereje, a gaz­daságpolitikai környezet, s ugyancsak mások voltak a tu­lajdonszerzés feltételei is, mint napjainkban. Ezért szükséges a szakmai munkálatok megindítása, amelynek végső célja az, hogy a jövőben is biztosítsa a magyar magángazdaság lendületes fej­lődését. Ehhez alapos szakmai előké­szítésre és határozott kormány­zati cselekvésre van szükség" — állapította meg Szabó Tamás tárca nélküli miniszter. A sanghaji Juku Company „Shijima” produkciója Táncszínház: egri kedvelőinek talán nem hiábavaló várakozniuk Eger városában él egy szűk művészetkedvelő réteg, amely hiába áhítozik újabb és újabb táncszínházi bemutatókról, csak nem érkeznek az együtte­sek. Olybá tűnik itt a Székesegy­ház tövében, mintha nem is lennének. A valóság persze egészen másként fest, hiszen évente legalább 2-3 új csoport alakul Magyarországon és be­mutatkozó meghívásokra vár. A múlt év végén Fincza Erika vezetésével megtartotta első előadását - Premier cím­mel - a Budapest-balett, s az Operett Színház zsúfolásig megtelt nézőtere hosszú perce­ken át tapsolta a világ négy leg­jelesebb művészeink koreográ­fiáját. Ők még az idén tavasszal szeretnének ellátogatni Egerbe, s hisszük, hogy találkozunk még velük a nyár előtt. Legújabban pedig február­ban tűnt fel két magyar társulat, a nemzetközi táncszínházak ko­reográfusainak magyarországi elődöntőjén. Először Bozsik Yvette és csoportja az Estély című produkciójával mutatko­zott be, majd az Atlantis Tánc­színház „Rébék” című előadása következett. Úgy hiszem, váro­sunk művészetrajongói nagy örömmel fogadnák őket. Mind­ezt azért merem ilyen biztosan állítani, mert a „zsűri” a Pe- tőfi-csamok szakértő, váloga­tott közönsége is igen nagy tapssal és ovációval üdvözölte is a táncosokat. Bozsik Yvette és Molnár Éva munkája külön is megérdemelne egy terjedel­mes elemzést, hiszen a Jéan-Philippe_ Haritier, vala­mint Horgas Adám zenéjére be­állított koreográfiájuk lenyű­göző, pontos és igen sodró len­dületű. Az értékelést azonban tartogassuk az egri bemutatko­zásuk utáni percekre. A kétna­posra szűkített magyarországi középdöntő a nemzetközi ver­senysorozatnak egy rövid állo­mása csupán. A világ számos, együttesének megméretése még a múlt évé végén kezdődött Franciaország egyik városában, Bagnoletben, majd két napon át Tel-Avivban folytatódott. Ez­után következett még 1993-ban Zágráb, Genf, Tunis, Liller, Madrid, Montreál és New York, majd januárban nyolc francia 2-2 belga, holland és portugál város adott otthont a „selejte­zőknek”. A döntőre március közepén került sor Franciaországban, L’ll-e Saint-Denis városban. Jó lenne, ha ezután az európai körútra induló együttesek Egerben is megállnának egy-egy rövid est erejéig. Sziki Károly Tavaszi mustra - az új módi jegyében Az idei tavaszi-nyári kollek­ciók meglehetősen sok újdon­ságot hoznak - nemcsak az alapöltözékeket, hanem a ki­egészítőket tekintve is. A cipődivat nagyot változik, s a sztár a magasszárú, fűzős lábbeli, amelyet a külföldi nagy bemutatókon még alkalmi ru­hákhoz is viseltek a manöke­nek. Szabadidőruhához bakancsz- szerű cipő a módi. Újdonság - bár felújított ötlet - a félmagas sarkú úgynevezett pömsz-cipő, kerek orral. Visszatért sokak egykori kedvence, a „spanglis” topán is. Nyárra a tornacipő-fazon lesz divat, s a lapos saru, sok kes­keny pánttal a bokára erősítve. A táskadivat újdonsága a há­tizsák formájú, de nem feltétle­nül háton viselt, erős vászonból vagy a szabadidőruha anyagá­ból készült táska. Az alkalmi retikülök megmaradtak finom lapos formájúnak. Bizsu-fronton jellemző a kü­lönböző anyagok együttes al­kalmazása: teklagyöngy, korall és fém, de lehet kavics, fa­gyöngy, apró csigaház vagy kagyló is. Mindez többsorosan lóg le a nyakból - egészen a derékig. Fénykorukat élik a túlmérete­zett fülönfüggők. A frizurák sokféleségében az elsőség a következő hónapok­ban alighanem a bubié. A kalapok között a zsiraldi a "kedvezményezett", de nem a megszokott klasszikus formá­ban, hanem megnövekedett te­tővel és karimával. Puha férfikalapot ajánlanak a tervezők a nadrágos öltözékek­hez; világos színben, sötét sza­laggal. A divatszínek skálája: - ta­vaszra a romantikus azúrkék - kísérőszínként a zöld -, a do- hánybama, a paradicsompiros, a pink, a napsárga, s ez marad a következő szezonban is. A nyárra még strandra, für­dőruhának is a fekete a favorit, de a fehéret is minden formá­ban és alkalomra ajánlják a di­vattervezők. Záhonyi Lujza LÁTÓSZÖG Szembe a legritkábban néző államférfink megannyiszor igen elégedetten emlegeti a privatizációt, a hazai piacgaz­daság alakulását. Lehet, hogy az elmondottakból maga is sok mindent nem hisz, vagy egyéb miatt kerüli a tekintetet - lát­hatóan szégyell valamit. Oka lehet, hogy a tévé képernyőjén is elforduljon a kérdezőtől, né­zőtől, hallgatótól. Nem ritkaság, hogy talál­kozhatunk is olyasmikkel, amik másra vallanak, mint a politikus, a vezető főember ál­tal előadottak. Ha sajátos, ta­lán páratlan is, amiről például a napokban röppent fel a hír, korántsem az egyedüli, amiért a józanabb polgár ideges lehet, háboroghat a választási csatá­rozásban. Mégis „felkapja a vizet”, bizony, hogy felkapja Játék a szívvel akkor is, ha első a furcsasá­gokból, ami fülébe jutott. Már a balatonfüredi szívkórházban is kaszinót csinálni ugyanis - ahogyan divatosan mondjuk - nem semmi! Egy lényegesen jelentékte­lenebb, ismeretlenebb ispo­tályban sem találna üdvrival­gásra ilyesféle ötlet, terv, beje­lentés, beteg és látogató egy­aránt megütközne rajta, elle­nezné. A gyógyintézet meg a játékterem - hogy is mond­jam? - kevésbé, vagy egyálta­lán nem fér össze. Kiváltkép­pen, ha az intézményben meg­különböztetett nyugalomra vá­gyó beutaltakat kezelnek. Rá­adásul pedig Balatonfüred gyógyító háza, több, sokkal több is, mint társai. Kicsit nemzeti kincsünk, nemzetkö­zileg ismert nevezetességünk is a „magyar tenger” partján. S nemcsak azért, mert világhírű vendég is visszakapta már itt az egészségét. Akkor sem csupán egy bi­zarr elképzelés, hanem igen­csak otromba, felháborító tett lenne ide telepíteni egy még oly elegánsan, előkelőén is be­rendezett játékbarlangot, ha az épület régóta üresen állna, hosszú ideje nem tudnának okosabbat kezdeni vele, s a szívbeteg hallani sem akarna arról, hogy itt gyógyítsák. Mindenfélét kitalálhatnának a hasznosítására, talán csak azt nem, amin „élelmes” üzletem­berek most a fejüket törik. A patinás falak között számos egyéb törekvést megvalósít­hatnának, amelyek jobban il- lenének ide. Hadd ne soroljam a példákat erre, bizonyára vannak tőlem élénkebb fantáziájuak is, so­kan, akik jobbakat kitalálhat­nak. S remélem is, hogy - hátha éppen e néhány sor ol­vastán - megcsikorgatják azt a néhány „kereket”, amik agyte- kervényeiket mozgásba hoz­hatják. Tőle pedig nem csupán a szívbetegek izgalma hagy alább. S akár már ettől jobban szemünkbe mer nézni a derék kormánytag, meggyőzőbben nyilatkozhat többünknek, so­kunknak, netán valamennyi­ünknek. Esetleg valamelyest magába is száll, elgondolko­dik a dolgok valóságos folyá­sán. Legalább a hivatalában még hátralévő időben tesz azért, hogy jóval hitelesebb le­gyen, amit mond. Gyóni Gyula TÖLTSE SZABADSÁGÁT A SPANYOL TENGERPARTON, a természeti szépségekben gazdag, varázslatos tengerparti szakaszon Lőrét de Mar és Santa Susana üdülőhelyeken! Szállodában, félpanzióval, egy hétre személyenként májustól szeptemberig már 8999 Ft-tól. Apartmanban, ellátás nélkül, egy hétre személyenként már 1500 Ft-tól Utazás Neoplan autóbusszal. Részvételi díj egy útra 5100 Ft-tól. Jöjjön vissza egy mosollyal! ______________________________________.81982/1H Volt gépkocsi szerviz Párád, Sziget u. 1., valamint Sirok-Kőkúton Élelmiszerbolt-Italbolt eladók. Érdeklődni: „MÁTRA" ÁFÉSZ Párád, Kossuth u. 71. Tel: 36/364-301. 82096/1H A REFLEX KFT. Fordítóirodája , - állandó külső munkatársként - felsőfokú végzettségű és számítógéppel (Microsoft Word) rendelkező profi FORDÍTÓKAT KERES, jogi, közgazdasági és műszaki témáin, elsősorban angol nyelvre/iíveívről történő fordításokhoz. Jelentkezés: Miskolc, Széchenyi u. 54. sz. alatti irodánkban személyesen vagy telefonon, a 411-t 40, ill. 411-263 telefonszámokon. 82080/1H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom