Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-20 / 92. szám
1994. április 20., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal A 251 éves Aldebrön zenés ébresztő Aldebrő község alapításának 251. évfordulója alkalmából ünnepséget tartanak a községi emlékparkban április 24-én. Vasárnap délelőtt fél 9 órától zenés ébresztő köszönti a település lakóit, fél tíz órai kezdettel ünnepi köszöntőt mond Farkas László polgármester, majd átadják az „Aldebrő község díszpolgára” kitüntető címet. Ezt követően az Általános Művelődési Központ énekkara ad műsort, majd a jelenlévők megkoszorúzzák a tavalyi negyedszázados évforduló alkalmából felavatott emléktáblát. A szervezők ezt követően mindenkit kötetlen beszélgetésre várnak az idősek klubjába. Összevont ülés Tófalun Együttes képviselő-testületi ülést tartanak holnap délután 5 órától Tófalu és Aldebrő ön- kormányzatai. Az ülés fő napirendi pontjaként a két település által közösen működtetett Általános Művelődési Központ gazdálkodásáról szóló beszámoló meghallgatása szerepel. 28-án Aldebrő képviselő-testü- lete tart ülést, hogy értékeljék a helyi idősek klubjának elmúlt három évben végzett munkáját. Kerékpárút épül Sarudon Az esős időjárás miatt várhatóan késik a kerékpárút jövő hétre tervezett átadása Sarudon. Több mint három kilométer hosszú kerékpárút épül. Az építők a gázhálózat kiépítését is szeretnék hamarosan elkezdeni, s ha befejezik a 12 kilométeres gázvezetékrendszer építését, 400 lakásban használhatnak gázt a település lakói. Nyugdíjasok a virágos városért A virágos „Füzesabonyért” címmel hirdet mozgalmat Füzesabony Nyugdíjasainak Érdekvédelmi Egyesülete. Úgy gondolják, hogy városuk iránti szeretetüket, ragaszkodásukat azzal is kifejezésre juttathatják, ha nemcsak lakásaikban, hanem az utcákon is virágokat gondoznak. Mozgalmuknak szeretnék megnyerni a város mindhárom általán'os iskolájának tanulóifjúságát is. Káli látogatásakor dr. Kónya Imre belügyminiszter is tájékozódott a helyi kisebbség életéről (Fotó: Perl Márton) Munkát adnak a káli cigányoknak Kál, Kápolna és Kompolt tizenöt kilométeres körzetében csaknem nyolcezerre tehető a cigány származású lakosok száma. A rendszerváltást követően az elbocsátások leginkább őket érintették. A családok legnagyobb része anyagi gondokkal küzd. Egyre többen kerülnek ki a munkanélküli-ellátásból, többségük jövedelempótló támogatásban részesül, s ez az összeg általában kevésnek bizonyul. Számukra az egyetlen kiutat a munkahelyteremtő beruházások jelentik, melyekből a térség - jelenlegi infrastrukturális helyzete miatt - nem bővelkedik. Hazánkban egyedülálló módon a káli cigányság kiutat keresett.- Megpróbálok bizonyítottan tenni valamit a cigányságért - mondja Suha Mátyás, a Gazdálkodó Cigányok Országos Autonóm Hálózatának káli elnöke, az Igaz Szó Magyarországi Romák Érdekvédelmi Szövetségének megyei elnöke. Véleménye szerint lehet változtatni az új generáció családi indíttatásain, mert az tesz leginkább különbséget a többség és a kisebbség között. Lehet az etnikum számára munkahelyeket teremteni, életre kelthető a kultúrájuk, és megőrizhetik hagyományaikat. Az elmúlt négy év alatt olyan dolgokban volt részem, melyek a korábbi 40 évben szóba sem jöhettek volna - említi Suha Mátyás. - Állandó meghívottként részt veszek a helyi képviselő-testület munkájában, a cigányságot képviselve. Bár döntési joggal nem rendelkezem, de kifejthetem véleményemet. Az elmúlt évben hat miniszter is ellátogatott Kálba, beszélgethettem velük gondjainkról.- Nemzetiségi kultúrház épül a településen. Honnan származik az intézmény létrehozásának ötlete?- Megkeresett 1991-ben az Igaz Szó Magyarországi Romák Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Horváth Gyula. Felvetette, alakítsuk meg a helyi tagszervezetet. Miután ez megtörtént, alapítványokat kerestünk meg, támogatást kérve. A kultúrház felépítése a káli polgármester, Tompa Vilmos ötlete volt. Elkészültek a tervek, s a budapesti székhelyű Autonómia Alapítvány és a közoktatási hivatal segítségével elkezdtük a művelődési házunk építését. Az átadást augusztus 20-ára tervezzük.- Mit nyújt majd látogatóinak ez a ház?- Mindent, ami a megye többi művelődési házaiban is megtalálható. A szórakozáson túl a kultúrára is nagy gondot fordítunk majd. Nem törekszünk elszigetelődésre mint kisebbség, hiszen bárkit szívesen fogadunk az épületben. Kálban szerencsére közelebb került a falu és a cigányság egymáshoz.- A kultúrán kívül a falu cigánylakosainak helyzetén is segíteni szeretne...- Fő célom, hogy minél több embernek tudjak munkát biztosítani az alapítvány segítségével - melynek feltétele a munkahelyteremtés -, ezért vállalkozásba kezdtünk, 650 csirkét nevelünk, sertéseket vásárolunk fel, hogy húsukat értékesítsük. Az önkormányzat az állami földterületből tizenhat hektárt adott át számunkra művelésre. ahol napraforgót termesztünk. Négyünknek a kárpótlás révén járnak bizonyos területek, így hamarosan ténylegesen a saját földünkön gazdálkodhatunk.- Mennyire követik a káli példát más cigányközösségek?- Tizenkét szervezettel létrehoztuk a gazdálkodó cigányok országos autonóm hálózatát, jelenleg a cégbírósági bejegyzésünk folyamatban van. A mai napig további 25 cigányszervezet jelezte csatlakozási szándékát. Jelenleg 52 család anyagi helyzetén sikerült enyhítenünk, de célom - remélem, a közeljövőben megvalósul -, hogy a térsében több, a miénkhez hasonló, eredményesen működő gazdaságot hozzunk létre. Szegedi László Megmenthető-e a védelmezett füzesabonyi vízimalom? Füzesabony majdnem elpusztult történeti emléke az Eger-patakra épült vízimalom, mely 1988-ban helyi védelmet kapott, ám állaga leromlott. A város főépítésze, dr. Veres Zoltán úgy gondolta: felújítható a történelmi emlékek szerint az 1500-as években Szelim Aga birtokához tartozó malom, melyet 1808-ban Zwenger József épített újjá. A főépítész tanulmányában rámutat arra, hogy el kell végeztetniük az egri vármúzeummal közösen a régészeti és épülettörténeti vizsgálatokat, melyek alapján elkészíthető a helyreállítási terv. Jubilál a Tinódi-kórus Még ma is szinte egyedülállónak számít a füzesabonyi Tinódi Kamarakórus. A korábbi évtizedek alatt rendezett minősítő versenyek mindegyikén továbbjutottak, több gálán is részt vettek, mindezek mellett a legmagasabb minősítő fokozatokkal egyetemben két nívódíjat is magukénak vallhatnak. Hazánk minden városában felléptek, szintúgy, mint néhány nagyobb európai országban. A kórus jubileumra készül, fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli.- Már a megalakulásunk sem volt hagyományos - emlékszik vissza 1970-re a Tinódi Kamarakórus vezetőségének tagja, annak társadalmi elnöke, Zay Béla, a város önkormányzatának volt művelődési osztályvezetője, aki ma már - a kórustagok legnagyobb többségével - nyugdíjasként, szabadidejében énekel.- A volt szovjetunióbeli Csuvas Autonóm Köztársaságba indult kulturális delegáció. Ekkor kértek fel minket, hogy alakítsunk kamarakórust. Énektanárok, pedagógusok kezdték, mindnyájan már gyermekkoruktól énekeltek. Tizenketten álltunk össze, hogy néhány, rövid idő alatt begyakorolt kórusművel csatlakozhassunk a delegációhoz. Akkori sikerünkön felbuzdulva, miután hazaértünk, nem oszlottunk fel, és két további taggal bővülve, számos minősítő versenyre neveztünk be. Elértük a fesztiválfokozatot, aranyoklevelet kaptunk, és persze kétszer nívódíjat is.- Minek tudható be az, hogy ilyen hosszú ideig sikerült fennmaradniuk ?- Mindazoknak, akik részt vettek, részt vesznek munkánkban, számos sikerélményük volt, illetve a zene, és annak szeretete, amit csinálunk. Külön örömöt jelent számunkra, hogy támogatóink is akadtak, a helyi áfész, néhányszor pedig a Pedagógus Szakszervezet, jelenleg pedig a város önkormányzata támogat anyagiakkal.- A hazai sikerek mellett számos alkalommal fellépett a kórus külföldi országokban is...- Két alkalommal a Csuvas Autonóm Köztársaságban, Kárpát-Ukrajnában. Ezenkívül a németországi Günzacht-bsm, illetve Szlovákiában is jártunk vendégszerepléseken, de szoros kapcsolataink fűződnek a bulgáriai Usti nad Orlici várossal, és természetesen Füzesabony testvérvárosával, az erdélyi Tusnádfürdövel. Nemrég várossá válásának huszonötödik évfordulóján adtunk Romániában hangversenyt. Vannak lengyel kapcsolatunk is, a krakkói Mária-templom 105. éve fennálló kórusával. Várhatóan a közeljövőben Füzesabonyba látogatnak.- Milyen müveket énekel a kórus leginkább?- Repertoárunkba 140 zenemű tartozik, a klasszikusoktól a könnyűzenéig, de a Tinódi Kamarakórus igazi műfaja a klasszikus zene. Előadjuk a magyar zeneszerzők műveit is, megemlíteném például Karay József Erkel-díjas zeneszerzőt, szerzői estjein rendszeresen fellépünk. O volt az, aki korábbi, tizenöt éves jubileumunkra kórusművet írt nekünk. Nagy László: „Adjon az Isten szerencsét” című versére. Énekeljük Kátai László' főiskolai tanár szintén kortárs műveit is. Fellépéseinken nemritkán népdal- feldolgozások is elhangzanak.- Mennyiben tér el a Tinódi-kórus más énekkaroktól?- Leginkább abban, hogy a mi kórusunkban csak férfiak énekelnek, ami igen ritka, mert napjainkban már szinte csak vegyes kórusok működnek. Ez a legnagyobb problémánk is, mert nem találunk utánpótlást, hiszen köztudott, hogy a fiúk nemigen énekelnek manapság. Pedig kórusunk tagjai a megye számos iskolájában tanítanak, illetve tanítottak. (szegedi) Politechnika-oktatási szemléletváltás A nemzeti alaptanterv életbelépésével felvetődött aktuális problémákról hallgattak előadást Füzesabonyban megyénk politechnikát oktató pedagógusai. Az előadó a Technikatanárok Országos Egyesületének elnöke, dr. Vas Miklós, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola docense volt. A nemzeti alaptanterv nem tantárgyakat foglal magában, hanem műveltségi köröket. Tehát azt, hogy a művelt embernek mi mindent kell tudnia, és mire kell képesnek lennie - mondotta dr. Vas Miklós az előadás előtt feltett kérdésekre. — A technikai műveltség elsősorban arról a környezetről szól, amit az emberiség mesterségesen hozott létre. A technika tantárgy tanítása több módon változik a jövőben: továbbfejlődik az informatika irányába, de számos újabb elvárásnak is meg kell felelnie a továbbiakban, például a gyermekekben ki kell fejlődnie a problémamegoldó és cselekvési képességnek, mivel a technikai műveltség környezetet változtat meg a többi más tudományág segítségével. (sz. I.) Köszönetemet fejezem ki mindazon többezer Állampolgárnak, akik előlegezték számomra bizalmukat, és nevemre adták le az ajánlási szelvényüket. Munkámmal eddig is bizonyítottam, hogy az Állampolgárok, a magyarság érdekeit képviselem. A Parlamentbe bekerülve a jövőben is azon leszek, hogy a térség állampolgárainak érdekeit képviseljem. Én a 3. számú választókerületben lakom, itt vannak az üzemeim, itt fogok élni ezután is, mindenkor számon kérhetnek ha ígéreteimet a Partementben nem teljesítem. Kérem Önt, családját és ismerőseit szavazatukkal segítsék elő a Parlamentbe való bejutásomat. Bizalmukat megköszönöm. Morvái Ferenc FKGP Heves megye 3. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje VÁLASZTASIPROGRAM ismertetése: április 20-án 18 órakor v Abasár Művelődési Ház ÚJZLETHÁZ’ Göngyöl, Sít. Bartalm u. 2. Telefon: (37) 312-085 Eger, Dobó tör 1. Telefon: (35| 316-352 TAVASZI A]ANDER- ES NYEREMENYES0! Minden vásárló aki március 28-tól CK 5051 típusú, 51 cm-es SZÍNES TELEVÍZIÓT vásárol, a következő ajándékok mindegyikében részesül:- 1500 Ft értékű Julius Meinl éleimiszervásárlási utalvány,- 24 liter Coca-Cola,- 1 üveg márkás ital.- Sorsolás útján ott lehet az amerikai Labdarúgó-VB döntőn Továbbá az Amper Üzletház nyereményakcióján videokamerát, tv-t vagy mikrohullámú sütőt nyerhet. AZ ÉLETRE KELTETT TECHNOLÓGIA! A VITA-FÜZES Takarmánykeverő és Forgalmazó KFT. (3390 Füzesabony-Pusztaszikszó) az alábbi községekben Táp- és terménybolt részmunkaidős, jutalékos rendszerű üzemeltetésére jelentkezőket keres: Szihalom Kápolna Tófalu Ostoros Mezőszemere Aldebrő Borsodivánka Felsőtárkány Egerfarmos Verpelét Mezőkeresztes Felnémet Vécs Tamabod Mezőnyárád Szomolya Füzesabony Feltételek:- Gépjármüvei megközelíthető udvari betonozott helyiség (min. 20 m2)- Erkölcsi bizonyítvány Érdeklődni levélben vagy a 36/341-411-es telefonon (35-ös mellék: Keverőüzem) Nyíri Ákos ügyvezető igazgatónál, vagy Vincze Ottó ügyvezető igazgató-helyettesnél