Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-18 / 90. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. január 25., kedd Küldjön egy fotót. így ünnepeltünk... Megragadom az alkalmat, és küldök egy fotót. Úgy érzem, ebben az aranyos kis Novaj községben is igen mély érzésekkel, színesen, a gyermekek számára szemléletesen köszöntöttük nemzeti ünnepünket. A hazafias érzések alapozása az óvodában kezdó'dik igazán, és ezt a szent feladatot minden évben olyan nagy szeretettel végezzük. A mellékelt fotón egy meghívott katona bácsi, Pamula Miklós abasári őrvezető mesél a gyerekeknek a bátor helytállásról. A kicsik pedig életkoruknak megfelelő színes műsorokkal, magyar tánccal, dalokkal, jelenetekkel ünnepeltek. (Kép: Pamula Miklósné, óvónő) Együnk húst vagy ne együnk...?! Tanmesékkel nem lehet jóllakni LAPUNKRÓL A havi előfizetés jó Szerintem nagyon jól sikeredett a lapjuk. Érthető, tartalmas, áttekinthető. Mindenki megtalálja az őt érdeklő cikket. Tudom, a hirdetés, a reklám hozza a hasznot, de ha lehet, azt inkább egy oldalra tegyék. Havonta vagy negyedévenként adhatnának nehezebb rejtvényeket is, magasabb összegű nyereményekért vagy értékesebb ajándékokért. Azon nem gondolkoztak még, hogy a szombati számban képrejtvényt is közöljenek? Jó lenne. Berecz Sándor Bélapátfalva A bűnügyekről Nem szívesen látom nap mint nap az újság első oldalán a bűnügyekről szóló tudósításokat. Ha már mindenhol ezekről lehet hallani, inkább írják a lap végére. Ferencz József né Bélapátfalva Dicséret illeti a kézbesítőt Régi előfizetője vagyok e kedves és jó újságnak. Eddig minden játékos feladatot megoldottam, de sajnos még nem nyertem soha. Ezúton is tudatom Önökkel, hogy a mi kézbesítőnket, ifj. Bene Mártont érdemes dicsérni, aki már régóta lelkiismeretesen, kora hajnalban hozza a lapot. A múlt év decemberében a Hírlap helyi postai kézbesítési gondok miatt nem jutott el hozzám. De hála Önöknek, újra kézbe kaphattam. Tisztelettel kívánok munkájukhoz sok sikert. Molnár Kálmán, Atkár Név nélkül Járattam más napilapot is az elmúlt években, de újra csak a Hírlapnál kötöttem ki. A bennünket érintő helyi dolgok érdekelnek inkább, amit ebben a napilapban az ötödik oldalon rendszersen megtalálok. Néhány problémára viszont hagy hívjam fel a figyelmüket: több olyan cikket is közölnek, amit más újságok is megjelentetnek. Mindig nagy izgalommal várom a következő heti rejtvényt, de néha túlságosan egyszerűnek találom, amit egy általános iskolás is gyorsan megfejthet. Miért nem közölnek nehezebb feladványokat, magasabb összegű nyereményekért. Száz forintért fel sem adom a megfejtést, mert 14 forintba kerül a levelezőlap, a nyereményért pedig Egerbe kell utazni. Panem et circenses - az ókori Rómában még tudták, mi kell a népnek: kenyér és cirkusz. Nekünk mára - az egészséges, vagyis „vegetáriánus-bicsérdista” életmód programjának reklámozása közepette - már csak a zöldségfálás maradt. A hús fogyasztása egészségtelen! - hirdetik és bombázzák agyunkat éjjel-nappal. Az egészségtelen hús konok propagandájának célja a törpe minoritás, vagyis országlakó sokaságunk megnyugtatása. A kedvünket szeretnék elvenni még az evéstől is, pláne a húsevéstől. Ne vágyakozzunk, ne áhítozzunk, ne is álmodozzunk a húsevésről, mivelhogy káros! Gondoljunk bele atyámfiai: az, hogy a hús egészségtelen, meg káros, a lehető legkisebbik baj. Ám sokkal nagyobb bibi és igazabb dolog, hogy a hús irtóztatóan drága, legtöbbünk számára szinte megfizethetetlen. Elérhetetlen! Oly elérhetetlen, mint az éhes, de oktalan és eszement róka számára a magas palánkon díszelgő, érett szőlőfürt. A pél- dázatos ostoba róka lecsitította gyomorsavai háborgását, mar- dosó pezsgését azzal győzködvén magát, hogy savanyú a szőlő! Mi nem vagyunk ostoba rókák, nem kérünk a naív tanmesékből. Különben is: tele a k...kamránk tanmesékkel. És tudjuk, tanmesékkel nem lehet éhséget csillapítani, nem lehet jóllakni. Szegény ember vízzel főz...! - Népi bölcsességekkel, okos közmondásokkal is tele a k...kamránk. De ez a vízzel főzés sem olyan igazi már, mint a valaha-volt boldog időkben. Mert van vízdíj, pénzbe kerül a tüzelőanyag, a szén, a fa. Pláne *a gáz! Pénz pedig nincs!!! És legtöbbünknek munkája sincs, hajléka sincs. Meg sok minden mása sincs, amire pedig az életben szükség lenne - az élethez. Szörnyű, de az emberfia enni, élni, táplálkozni akar...! Apropos, táplálkozni, táplálkozás! Kevesen tudják, hogy („Népi”) Nemzeti Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben - már a rendszerváltás után - szakszerű étrendet dolgoztak ki, kapcsolódva a létminimumhoz. Nos, közreadok itt egy szimpla hétköznapi ajánlatot a télutói étrendből: Reggeli: tejeskávé, méz, Ráma, rozskenyér - mindenből a megfelelő mennyiséget fogyasztva. Összesen: 20 forint. Ebéd: szárazbableves, egy tojás, fokhagyma, túrógombóc, alma. Összesen: 73 forint. Vacsora: paprikás krumpli, hagyma, savanyú káposzta, kenyér, tej. Összesen: 51 forint. Az egy napi étkezés ára: 144 forint. Ez egy hónapra (30 nap) 4320 forint. Ez a létminimumos táplálkozás szűkmarkú, sanyargató, emberhez nem méltó (méltatlan). Persze, ez csak a kaja! (Olyan árakkal, amelyek még Áesopus tanmeséiben se lennének elhihetők!) Mert akkor még, ugye, a fizetendő lakbér, villany-, gáz-, víz- és csatornadíj, fűtés, stb. Aztán kell(ene) az emberfiának olykor-olykor egy pár cipő, ing, lábravaló, stb. Színházra, mozira, újságokra, könyvekre, ne adja Isten egy jéghideg fröccsre, üveg sörre már nem is gondolhatunk. Nem kérdés sokak számára: együnk húst vagy ne együnk?! Ismert dolog, miért. Tényleg nyulakká kell lennünk, zöldséget majszolva? Jó, jó, de egyes zöldségféléknek sem alacsony az ára, másoké pedig már a húsárakét közelíti. Mindazonáltal ajánlom én a létminimumos étrendet a kidolgozóiknak, a kormányzat és az országgyűlés tagjainak - de mindazoknak is, akik szerint érkezési szokásainkban (is) pazarlók vagyunk. Pataky Dezső A bürokráciáról... Lapunk március 23-i számában „A bürokráciáról...” címmel megjelent olvasói levélre dr. Zagyva Béla, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatója válaszolt: Tisztelt Nagy Lajosnál Nagyon sajnálom, hogy 1993. XII. 29-én hivatalomhoz írt, és most az utóiratból is kiderült, egyidejűleg a Heves Megyei Hírlaphoz is elküldött levelét az újság március 23-án közölte. így azt már nem írhatta le benne, hogy ügyét már a február 8-án kelt határozattal lezártuk, visszatérhetett lelki nyugalma. Mindamellett azért érzem szükségét a válaszadásnak, hogy tájékoztatást adhassak a hasonló helyzetben lévő adófizető állampolgároknak az ügyintézés módját és menetét illetően. Asszonyom! Valóban igaza van abban, hogy a bevallások javításánál a késedelmi pótlék törlésénél a „dolog nem olyan egyszerű”, hogy „egy gombnyomás, két gombnyomás”, s a dolog el van intézve. Ez azonban nem a hivatalunk dolgozóinak hozzáállásán múlik. Munkánkat törvények, rendeletek szabályozzák, melyeket az Országgyűlés tagjai - az Ön által is választott képviselők - szavaztak meg. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében ha az adózó bevallását elrontja, s a hibát még adóellenőrzés előtt észleli, önellenőrzéssel helyesbítheti tévedését. Az adóhatóságnak nem volt joga az adózó bevallását felülbírálni, benne kételkedni. Tekintettel arra, hogy a bevallás hibás volt, a késedelmi pótlék felszámítására jogosan került sor, mivel a „gép” nem döntheti el, hogy az adótartozás valós, vagy csak az adózó tévedéséből keletkezett. Azt csak szinte mellékesen jegyzem meg, hogy a hivatal épületében árusító nyomtat- ványos nem az adóhivatal alkalmazottja volt. így érdemben nem dönthette el, milyen nyomtatványra volt szüksége az ügyfélnek. Azt adta, amit kért, s a már kitöltött nyomtatványt nem cserélhette vissza. Az adóhatóság nem tudhatja, hogy az adózó milyen összegű felszámított késedelmi pótlékot vitat, ezt csak az adózó nyilatkozata alapján tudjuk meg, s csak ekkor van jogunk dönteni. Az illetékfizetésre való felszólítást sem önszántunkból küldtük ki, tekintettel arra, hogy az illetéktörvény a méltányossági eljárást illetékkötelesnek minősíti, mint alapeljárást, s az illeték lerovásának hiányában a kérelmet csak úgy tudnánk elbírálni, ha a le nem rótt illetéket hivatalos úton beszednénk. A felszólítás lényegében megelőzi a hivatalos utat, csökkenti a bürokráciát. Az illeték összegét szintén a törvény határozza meg, ami 1993-ban háromszáz forint volt, a negyvennégy forint pedig az Ön által feladott levél postaköltsége. Ugyancsak a törvény előírása, hogy az adózó méltányossági kérelme elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni, amelyet a polgár- mesteri hivatal szociális feladatot ellátó szerve végez el. Ennek célja: az adózó méltányosságra jogosult-e, megélhetési feltételeit figyelembe véve. Ez nem egyenlő a va- gyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, amit valóban hatályon kívül helyeztek. Kedves Ügyfelünk! Önhöz hasonló adózó jó néhány száz van még a megyében, akik saját bevallásukban tévedtek, s vélt vagy valós igazukat keresik, s minden adózónak az ügyét azonnal lerendezni nem lehet. Az 1993. évben beadott személyi jövedelemadó-bevallások körülbelül ötven százaléka hibás volt, ez legalább harmincezer bevallást jelent. Az elmúlt évben az ügyiratforgalom körülbelül 163 ezer darab volt az adóhivatalnál. Az igazgatóság dolgozóinak létszáma fizikailag sok esetben nem teszi lehetővé a 30 napos ügyintézési határidő betartását, a rendszeres túlórázások ellenére sem. A határidő-hosszabbítás lehetőségét, valamint az adózó értesítését ilyen esetben a törvény írja elő. Kedves Asszonyom! Éppen az Ön levelében említett adócsalók működése teszi szükségessé, hogy az adóhatóság minden egyes fillér törlésénél vagy kiutalásánál a törvényes kereteket betartsa, vagyis „a firkásabbak” illetéktelenül ne juthassanak az Ön és mindnányjunk által befizetett pénzből jogtalanul haszonhoz. Az adóhivatalhoz befizetett pénzek nem a hivatal munkatársait gazdagítják, hanem az állami költségvetés jelentős részét képezik, amelyből az állampolgárok zöme is részesedik. A NORDIK RT. igazgatósága értesíti részvényeseit, hogy évi rendes közgyűlést hív össze 1994. május 20-án, péntek délelőtt 10 árára A közgyűlés helye: 3300 Cgcr, Deák F. u. 51. A közgyűlés napirendje: 1. 1993. évi beszámoló 2. 1993. évi mérleg jóváhagyása 3. Cgyebek A részvényesek személyi jogaikat a részvények (igazolások) bemutatásával j és a közgyűlés időtartamára § történő letétbehelyezésével § gyakorolhatják A NOADIK AT. Igazgatósága „Köszönet” a doktornőnek Az eset március 31-én történt Egerben. Feleségemmel egész nap dolgoztunk, majd hivatalos dolgainkat intéztük. Fél hét körül értünk haza, ahol 10 éves kislányunk kisírt szemmel fogadott: fájt a hasa, rosz- szul érezte magát. Rövid családi tanácskozás után úgy döntöttünk, bevisszük őt a gyermekorvosi ügyeletre. A kislány nagyon érzékeny, fél az orvosi vizsgálattól, az úton végig pityergett, nehezen tudtuk megnyugtatni. Az ügyeletén nem kellett várakozni, rajtunk kívül nem volt páciens. Az asszisztensnő felvette az adatokat, majd megjelent az ügyeletes orvos. Egy pillantást vetett a kártyára, és kijelentette: nem látja el, vigyük a felnőtt-ügyeletre. Indoklása szerint a lányom kártyája felnőttorvoshoz van leadva. Ez valóban így van, ugyanis a kártyát a család régi barátjának adtuk le. Úgy tudom, ezt semmilyen törvény nem tiltja, annál is inkább, mivel a doktor úr vidéken is volt körzeti orvos, ott is kezelt gyerekeket. Mondtuk a doktornőnek, hogy más alkalommal szó nélkül ellátták a lányunkat az ügyeletén, de hajthatatlan maradt. Kioktató, lekezelő stílusban bánt velünk. Ez a magatartás szerintem az orvosi etikával összegyeztethetetlen, hiszen ő is a gyógyításra tette le az esküjét. Mint említettem, nem várakozott a rendelőben beteg, tehát nem tartottuk fel, legfeljebb az önfeledt televíziózását zavarhattuk meg. Nem értettük, hogy egri gyerekkel a helyi ügyeletén ez hogyan történhet meg. Mindketten évek óta dolgozunk, bérünkből vonják az egészség- biztosítási járulékot. Még ha van ilyen rendelet is, kis emberséggel nem lehetett volna megvizsgálni a gyereket? Végül - egyre jobban síró kislányunkkal - átmentünk a felnőtt-rendelésre, ahol Bojtos doktor ügyelt, és szakszerűen ellátott bennünket. Neki igazán köszönetét mondunk, idézőjel nélkül. Az eset után több ismerősömet is megkérdeztem, hová forduljak panaszért. Azt a választ kaptam: sehová, mert a doktornő férje a társadalom- ' biztosítónál dolgozik, és úgysem megyünk panaszunkkal semmire. Ezért úgy döntöttem, Önöknek írok, hogy lapjukon keresztül továbbítsam a „köszönetét”. (K.Z. teljes név, cím a szerkesztőségben) A mi szervezőink:- dinamikusak és modemek,- magabiztosak,- tárgyalóképesek, Ön rendelkezik:- felelősségteljesek. - érettségivel,- saját gépkocsival, - és képes önálló munkavégzésre. Önnek ezért:- a legmagasabb fokú betanítást fix juttatással,- teljesítmény-orientált csúcsbérezést,- folyamatos, átlagon felüli teljesítmény esetén vállalati személygépkocsit magánhasználatra is biztosítunk. Önnek is???- Hívja fel Győr, 3X6-891-et!
