Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-18 / 90. szám

1994. április 18., hétfő Heves És Körzete 5. oldal A modern iskola aulájában sok fiatal fordul meg naponta (Fotó: Peri Márton) Mit kínál a hevesi középfokú oktatás? A korábbi évtizedekben égető kérdésként vetődött fel a dél-Heves megyei középfokú oktatás megoldatlansága. 1962-ben kezdődött Hevesen a gimnáziumi képzés, majd 1987. augusztus 20-án átadták a Középfokú Oktatási Intéze­tet, amely gimnáziumot, szakközépiskolát és ipari képzést biztosított a körzet számára. A ma már Eötvös József Közép­iskola néven ismert intézet igazgatója, dr. Tóth László büsz­kén vezet bennünket végig a hatalmas területen fekvő iskolán. Rendhagyó irodalomóra a költészet napján Kerékpártúrán jártak Kiskörérén A nemrég zárult tavaszi szünet egyik különös „csemegéje” volt az a kerékpártúra, amelyet a hevesi Gyermekház szervezett a fiataloknak. A kerekesek Kis­körére vették útjukat, a Ha- nyi-gáton, a Tisza-parton. Ju­rányi István igazgató vezetésé­vel a csapat hetven kilométert tett meg oda-vissza. Szépkiejtési verseny a gyermekházban A hétvégén rendezték meg a hevesi Gyermekházban a Ka­zinczy szépkiejtési versenyt. Az intézmény a Heves Megyei Pe­dagógiai Intézettel közösen a város és környékének 17 isko­lájából hívta meg a versenyző­ket. A díjazottak ott lesznek majd a megyei döntőn. Mesenap Hevesen a művelődési központban A budapesti Gyermekszínház sikerrel mutatta be Hevesen a Varjú doktor újabb meséi-t. A művészek a művelődési köz­pont színpadán elevenítették meg a mesét. Nyugdíjasok köz­gyűlése videovetítéssel Az idős hevesi embereket tö­mörítő helyi nyugdíjas klub megtartotta közgyűlését. Az időseket érintő kérdések megvi­tatása mellett szót ejtettek a kö­vetkező hónap programjáról is. A közgyűlésen bemutatták azt a videó-filmet, amelyet a műve­lődési központ munkatársai ké­szítettek az idősek nőnapi ün­nepségéről. A klub tagjai most a poroszlói május 1-jére ké­szülnek, ahol énekkarral, tréfás jelenetekkel mutatkoznak be, várhatóan nagy érdeklődés mel­lett. Teadélután, fúvósokkal és majorett-együttessel Élvezetes zenei rendezvényt tartottak nemrég Hevesen. A városi szimfonikus zenekar és a majorett-együttes közös teadél­utánt tartott a művelődési köz­pontban. Az érdeklődőknek bemutatták azokat a közös pro­dukciókat, amelyeket együtt ta­nultak az elmúlt időszakban. Mindez jó alkalmat kínált a ze­nészek munkájának megisme­résére. Arra keressük a választ, hogy a két éve indult hatosztályos gimnáziumi képzésnek miért éppen ezt a típusát választot­ták?-Erre volt igény Hevesen és vonzáskörzetében - mondja az igazgató -, s tantestületünk összetételét tekintve is rendel­keztünk megfelelő tanári gár­dával. Habár a hat évfolyamos gimnáziumi képzés első-má­sodik osztályában általános iskolai normatívát kapunk, ami intézményünknek évfo­lyamonként másfél millió fo­rintos "ráfizetést" jelent, mégis megéri, mert az ide ke­rülő gyerekek tudás- és ne- veltségi szintje magasabb, mint egy átlag gimnáziumban.-Mennyire nehezül meg a tananyag a hatosztályos gim­názium első évfolyamában?- Először is tisztáznunk kel­lett, hogy nem taníthatjuk azt, amit az általános iskola hete­dik osztályában. Képzésünk­ben a mosonmagyaróvári min­tát vettük át. Szerencsénkre nem az elsők között voltunk, akik ezzel próbálkoztak, s így a legszükségesebb tankönyve­ket be tudtuk szerezni. A gim­názium négyéves anyagát kell a gyerekeknek hat év alatt el­sajátítani. Ennek az előnyét abban látom, hogy van idő az ismereteknek tudássá érniük, s a gyerekek nincsenek annyira túlterhelve, mint ha ezt a ta­nyagot négy év alatt kellene rögzíteniük. Nagy mennyi­ségű tudásanyagot kell a mai fiataloknak befogadniuk.- Itt ellentmondás húzódik, mert tudják, hogy növelni kell az információ mennyiségét, de mégsem képesek ezzel ered­ményt elérni...- 37 éve vagyok a pályán, s periodikusan visszatér ez a probléma. A közoktatás poli­tikusainak kellene ésszerű megoldást találniuk ahhoz, hogy a helyzet változzon. Nem mindegy, hogy idegroncsokat, vagy értelmes, kreatív fiatalo­kat nevelünk, de a mi kezünket is köti a központi tanterv és a követelményrendszer.- Eddig 14 éves korban kel­lett eldönteni, hogy a gyerekek milyen pályán tanulnak to­vább, s ez a döntés gyakran egy életre kihatott. Most a sze­lekció még korábban indul el, ami azt jelenti, hogy a gyerek jövőjét teljes egészében a szülő határozza meg...-Van egy olyan érzésem, hogy a mai szülők menekítik az általános iskolákból a gye­rekeiket. Azokban a környező községekben, ahol a tanulók fele cigány, az általános iskola visszahúzó erőnek bizonyult. Szeretnék, ha a gyerek minél hamarabb kikerülne ebből a környezetből, aminek kedve­zőtlen hatása van a nyolcosz­tályos képzésre. A tanár presz­tízse is csökkent, ami nemcsak a városokban, de ma már a vi­dékre is kihat. Ez abból ered, hogy a pedagógusok nem tud­nak bánni a gyerekekkel és a szülőkkel.- Ezek szerint baj van a ta­nárképzéssel is?- Lejárattuk a tudás tekinté­lyét, s a gyerekek jövőt sem lámák maguk előtt. Letargikus állapotba került az a generá­ció, aminek húzóerővé kellene válnia. A pedagógusképzés­nek mindig előtte kellene lépni, mint ahogy az iskola­szerkezet-váltás bekövetkezik, de ez nem történt meg.- Tudomásunk szerint gon­dolkoztak már a kilencedik és tizedik osztály bevezetésén. Lesz-e ennek valami jelentő­sége, vagy csak a korai "ut­cára kerülést" akarják kikü­szöbölni?- Mondjuk ki őszintén, kik maradnak a kilencedik-tizedik osztályban! Azok, akik gyen­gébb képességűek, s nem éreznek magukban annyi energiát, hogy tovább tanulja­nak, vagy elmenjenek dol­gozni. Nem lesz könnyű annak az iskolának, amely ezt beve­zeti, hiszen nehéz ezekkel a gyerekekkel bánni, és úgy ér­zem, nincs olyan megfelelően képzett tanári gárda sem, amely ezt vállalni tudja. Ezt egyébként csak koncentráltan lehet megvalósítani, és több községnek kell összefognia ahhoz, hogy legalább egy harmincfős osztályt indítani tudjunk.- Visszatérve a hatosztályos gimnáziumi képzésre: bírják-e a gyerekek a terhelést?-Aki egyszer ide bekerül, annak nincs máshová mennie. Végig kell csinálnia - bármi áron is hiszen nincs az isko­lák között átjárhatóság. A he­tedik osztályba nem léphet vissza, s erre a szülök figyel­mét is felhívjuk. Ha egy család elköltözik, s a gyerek koráb­ban ezt az iskolatípust válasz­totta, nem tehet mást a szülő, mint itt hagyja a csemetéjét, és kollégiumi ellátást kér. Szuromi Rita A költészet napjáról - akárcsak országosan - megemlékeztek Hevesen is: délben a Gyermek­házban rendhagyó irodalomórát tartottak. Ennek keretében ezút­tal az „Ember az embertelen­ségben” címmel Ady Endre-műsort szerveztek: Réti Árpád és Sziki Károly, az egri Gárdonyi Géza Színház művé­Nemrég nyitotta meg a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban Kiss László tanár-festő önálló kiállítását. 1964-ben született. Jászbe­rényben, a tanítóképző főisko­lán rajz és speciálkollégiumot végzett, majd az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főis­kolán tanult. Jelenleg Zagyvaszántón él, itt is tanít, a helyi iskolában rajz szakos pedagógus. Alapító tagja a Hatvani Műhely Kép­zőművészeti Egyesületnek. Tavaly a IX. Arcok, Sorsok Országos Portrébiennáléra be­zsűrizték a festményét. A mostani tárlaton látható ti­zenhat képe a közelmúlt idő­szak termése. Az alkotások, a festmények zöme olaj, vá­szonra, illetve farostra készül­tek, de látható papírra festett pasztell és kombinált tus-tem­pera technikával készült kép is. Rendezvények sorozatával ün­nepli az idén megyénk egyik le­gősibb települése Heves, vá­rossá nyilvánításának 10. év­fordulóját. A februárban kezdődött események sorába illeszkedik az a versmondóverseny is, ame­lyet a költészet napjához kap­csolódva rendeztek a városi Gyermekkönyvtárban. Azoknak a kisiskolásoknak hirdették a versenyt, akik tíz évvel ezelőtt, a várossá nyilvá­nítás évében születtek. Az 1984-ben születettek közül minden tizedik tanuló jelent­kezhet a versenyre. Simon Margit, a könyvtár igazgatója nyitotta meg az ün­nepi rendezvényt. Köszöntőjé­ben megemlékezett József At­tila születésnapjáról, a költé­szet ünnepéről. Szólt az ember és a vers kapcsolatáról, amely mindig meghitt és bizalmas vi­szony, hiszen a legrégebbi időkben kezdődött és napjaink­ban is szinte a legelső pillana­toktól tart egyéni életünkben. szei versekkel illusztrálták a műsort. Ugyanezt mutatták be délután a körzeti általános isko­lában is. Aznap este a városi könyv­tárban rendeztek költészet napi műsort. Kelemen Csaba, az egri Gárdonyi Géza Színház művé­sze József Attila verseiből mondott egy csokrot. Az nem véletlen, hogy a be­mutatott képek között sok a táj­kép, hiszen a művész ugyacsak kedvelt hobbija, szívesen vá­lasztott időtöltése a természet- járás és a fotózás, témáit tehát „tapasztalati úton” gyűjti: A színek kezelése, harmóniája - így érthetően - a természet sze- retetéről, pontosabban fogal­mazva, a természet előtti aláza­táról tanúskodnak. Az, hogy a képek színei kire milyen hatást gyakorolnak, azt embere válogatja. Ezért csak azt javasolhatjuk, csatlakozza­nak azokhoz, akik már elmen­tek a művelődési házba, és néz­zék meg a kiállítást, hagyják, hogy hassanak a színek, a me­leg sárgák, az erős kékek. Bi­zonyára nem csalatkoznak, akik kikapcsolódásra vágynak. A képeket a hónap végéig láthatják a hevesi művelődési ház aulájában. m. cs. Emberségünket gazdagítják a versek, a régről ismertek épp­úgy, mint a legújabbak, ezért hirdette meg a könyvtár a tíz­évesek számára a versmondó­versenyt. A résztvevők egy kö­telező - Szabó Lőrinc: Hazám - .valamint egy szabadon válasz­tott verssel indultak. A színvo­nalas - a felnőttnek, gyermek­nek egyaránt élményt nyújtó - versenyen a zsűri döntése alap­ján az első helyezett lett Zemlé- nyi Fruzsina, a második Faragó Péter, és a harmadik Mága Iván. A zsűri külön dicséretben részesítette Zombori Mónikát. A helyezetteken kívül vala­mennyi versenyző emléklapöt és egy-egy könyvet kapott. A könyvtár a közeljövőben újabb rendezvényekre várja a gyermekeket és a szülőket. Pá­lyázatot írtak ki a gyermekek­nek családtörténet írására, a gyermeknapra pedig makettké­szítésre buzdítják a családokat gyermekeikkel együtt „Ilyen játszóteret szeretnék városunk­ban' jeligével. Témáit a természet adta - meleg sárgával, erős kékkel Ünnepi versmondó­verseny gyerekeknek Megalakult az Első Hevesi Terrier Egylet Az elmúlt napokban alakult meg Hevesen - egyelőre - ti­zenhét bejegyzett taggal az „Első Hevesi Terrier Egylet”. Annak két tagjával, Törőcsik Ákos elnökkel és Jakab Tibor szóvivővel beszélgettünk: mi­lyen céllal hozták össze a két- és négylábúakból álló társasá­got?- Az ebtartás egy bizonyos életmódot jelent. Mivel négy­lábú barátaink fokozottan igénylik a szabadságot, a friss levegőt, ezért - hogy úgymond­jam - a gazdit is „rákényszerí­tik” az egészségesebb élet­módra. Nem beszélve arról, hogy a kutyatartás felelősség­gel jár, hiszen „ő” kutya és nem játék, róla gondoskodni kell.-Mi az, amit még fontos tudni az egyletről?- Az, hogy bárki tagja lehet, aki vállalja a szabályzatunkban előírtakat. Ilyenek például, hogy a volt MHSZ-lőtér terüle­tén berendezett telepünkön nem dohányzik, nem jelenik meg it­tasan. Ezt egyébként a kutyák védelmére kötöttük ki, a terrie­rek ugyanis nagyon érzékeny idegrendszernek... Nem kizáró ok nálunk, ha va­lakinek a kutyájáról kiderül, hogy nem fajtiszta: a fontos az, hogy terrier legyen. Ha igényli az újonnan belépő, akkor kap­hat kutyát, és ebben az esetben szerződnek vele, hogy a ké­sőbbi, esetleges vitákat elkerül­jék. így, ha az új gazdi belefog a „tartásba”, akkor sincs a ku- tyus kitéve annak, hogy esetleg az utcára kerül.- Miből él az egylet?- Pillanatnyilag a tagsági dí­jakból. Később, ha a bejegyzés megtörténik, és egyesület le­szünk, akkor szeretnénk segít­ségért fordulni a polgármesteri hivatalhoz, de bármely, szóba jövő támogatónak nagyon örül­nénk.- Manapság sokakban fé­lelem él egyes terrierfajták mi­att. Mi a véleményük ezekről?- Ezek a félelmek csak akkor jogosak, ha „a bizonyos kutya úgy van nevelve”. Mert a fő hangsúly ezen van! Mi képez­zük a kutyáinkat. Barátságos, jól képzett, de a veszély ellen védekezni tudó állatokat aka­runk magunk körül látni, akik­ben megvan az egészséges ag­resszivitás, de hangsúlyozom, nem vérebeket, vérengző ször­nyetegeket... Van a kutyáink között most is Pit-bull, de semmivel sem veszélyesebb, mint a többi ku­tya, és ez a nevelésén múlik. Mivel ezekre nem érvényesek az általános munkavizsgák, sa­ját feltételeket akarunk kialakí­tani. Az egylet kutyáiról már most is katalógust vezetünk, ennek segítségével könnyebben védekezhetünk a ma oly gyakori lopások ellen, de könnyebben találjuk meg az elkóborolt ku- tyusainkat is. Amikor a cégbírósági be­jegyzésünk megtörténik, ak­korra - reméljük - eljutunk oda, hogy a telepünkre csak személyre szóló igazolvánnyal lehet belépni, és ezt a telepet felügyeli majd a rendőrség és a polgárőrség is.- Mik a további céljaik?- Az egyetlen, hogy ne csak az egyletben, de a kinti életben is barátok legyünk. Ez nagyon fontos, mert enélkül nem kép­zelhető el a hoszabbtávú egy­üttműködés, a baráti kapcsolat. Molnár Csilla Nemzetközi kereskedelmi váUalat terjeszkedik, ezért azonnali kezdéssel keres házaspárokat aiV*BEt»l«4l6SMfclE Amennyiben Önök:- dinamikus, modern házaspár- szívesen dolgoznak együtt házastársukkal- kedvüket lelik a sok emberrel való kapcsolatteremtésben- készen állnak egész Magyarország területén saját személygépkocsijukkal utazni- legalább érettségivel, jó beszédkészséggel rendelkeznek- már régóta önállósítani szeretnék magukat, akkor A mi ajánlatunk:- alapos betanítás fix fizetéssel- önállósodási lehetőség vállalkozói igazolvánnyal- teljesítményorientált csúcsbérezés- átlagon felüli, folyamatos teljesítmény esetén vállalati személygépkocsi magánhasználatra is. Jelentkezésüket várjuk a RUDH Hungária Kft. címére: 9028 Győr, Fehérvári üt 75., valamint időpont-egyeztetés céljából hívja fel Szalontai Katalint a 96/316-891-es telefonszámon. ///, t/- t * t '' P' . ' ■ i J i rJT^ryé V J. 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom