Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-07 / 55. szám
4. AZ OLVASÓK FÓRUMA - TUDOMÁNY ÉS VILÁGA HÍRLAP, 1994. március 7., hétfő Újra kaphatók buszjegyek A január 19-én „Áldatlan közlekedés” címmel megjelent cikkünkre az alábbiakat válaszolta Füle István, az Agria Rt. vezérigazgatója: „Már korábban megfogadtuk, hogy nem reagálunk a Hírlapban megjelenő olyan cikkre, melyben a t. Szerkesztőség nem ad lehetőséget számunkra a védekezésre, illetve a mi megkérdezésünk nélkül közöl megalapozott, vagy éppen megalapozatlan észrevételt. Véleményem szerint a játékszabályok akkor lennének betartva Önök részéről, ha a megjelenő kritikus vagy társaságunkat elmarasztaló közlés mellett ott szerepelhetne a mi reagálásunk is. Sajnos, két vagy három héttel később megjelenő válaszra már nem figyel oda senki. Most mégis kivételt teszek, és válaszolok a t. Olvasóknak és Utasainknak: Jelenlegi rendszerünket — helyi menetjegyek elővételi árusítását — 11 évvel ezelőtt alakítottuk ki. Komoly segítséget jelentett cégünknek a Posta Hírlapüzeme, mert a helyi menetjegyek nagy részét forgalmazta 1993. december 31-ig. Ez idáig a városban lévő összes hírlapárusító pavilon végzett értékesítést. 1994. január 1-jétől a Hírlapüzem megszűnt, és tevékenységét egy új jogi személy, az Északhír Rt. vette át, de az értékcikkek, valamint az autóbusz-menetjegyek árusítása valamilyen oknál fogva megszakadt. Sajnos, erről mi is csak később — pontosan a levélíró bejelentése kapcsán — szereztünk tudomást. Ezt követően azonnal felvettük a kapcsolatot az Északhír Rt.-vel, és 1994. január 21-től ismét zavartalanul folyik a jegyárusítás. Utólagos elnézést kérünk mindazon t. Utasainktól, akiknek kellemetlenséget okozott a fenti eset, remélve azt, hogy hasonlóak a jövőben nem fordulnak elő. * A menetjegy-árusító helyek névjegyzékét és címét mai lapszámunkban olvashatják. (A szerk.) Életmentőket keres egy szentesi idős ur Az alábbi kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz egy szentesi idős férfi. A múlt év november 13-án Mátrafüreden nem vette fel az autóbusz, s nem tudott eljutni Kékestetőre az intézetbe. Gyalog vágott neki a sötét, hideg éjszakának, sajnos eltévedt, sőt fél pár cipőjét is elveszítette. Többórás bolyongás után másnap, 14- én találta meg őt egy hölgy és két férfi. Mentőt hívtak számára, s a gyöngyösi intenzív osztályon ápolták több napig. így menekült meg 73 évesen a biztos haláltól. Sajnos, akkor és ott nem tudta megköszönni segítőinek az emberségét. így utólag — igaz, több hónap elteltével — szeretné megtalálni azt a három embert, aki segített. Kéri őket, hogy jelentkezzenek! Címe: Sípos István 6600 Szentes, Jókai u. 2. Gyerekek és a polgári védelem Kitűnően vizsgáztak a csapatok A „katasztrófa” szó legtöbbünkben rettenetes veszélyhelyzetet, rombolást, az élet elvesztését jelenti. Ez az érzés a gyermekekben fokozottabban jelentkezik. Éppen ezért nem mindegy, hogy miképpen tájékoztatják, készítik fel okét a felnőttek az előfordulható bajokra. A Heves Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság országosan is egyedülálló kezdeményezésbe fogott, Sütőné Koczka Ágota főelőadó irányításával az egri 4-es, a hatvani Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola, valamint az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola pályázatot nyújtott be, amelynek lényege: hogyan lehet az iskolai oktatási rendszerbe beépíteni a polgári védelmi ismereteket. Amíg ez a terv valóra válik, addig sem tétlenkednek a pedagógusok, amit az is jelez, hogy a polgári védelem napja tiszteletére vetélkedőt hirdettek. Március 1-jén adták át a dijakat a legjobbaknak, csoportjukban, korosztályukban az elsőknek: a Hunyadi Mátyás Általános Iskolának, a az egri Mezőgazdasági Szakközépiskolának, illetve a detki, a hatvani 2-es és a hevesi 3-as számú általános iskola diákjainak. Ők képviselik majd intézményüket a megyei döntőn. HagyományX/ X/ orzo kisdiákok A Heves Megyei Pedagógiai Intézet és a Gyöngyösi Központi Műhely a napokban a Gyöngyösi 7. Sz. Általános Iskolában rendezte meg a megyei kisdiákok számára meghirdetett Hagyományőrző ügyes kezek technikai vetélkedőjét. A versenyre az előzetesen meghirdetett pályázat feladatainak teljesítésével 14 általános iskola 3-3 fős leánycsapata jutott. A tesztlápon szerzett válaszok bizonyították, hogy sikerült a tanulók érdeklődését nemzeti kincsünk, a magyar népművészet felé fordítani. Ezen belül is az első ízben megrendezett vetélkedőn a palóc népművészetről szerzett ismereteikről adtak számot. Erre tárgyi bizonyítékul szolgáltak az albumba gyűjtött néprajzi ismeretek, s a hozzájuk tartozó illusztrációk. Gyakorlati munkájuk során palóc ín'mzéses kézimunkáikkal bizonyították, hogy elsajátították, s szívesen művelik a magyar nép hímzéskultúráját. A Costs Hungary Ltd. Budapest által szponzorált verseny győztesei, 9 csapat meghívást kapott Budapestre, ahol a vállalat lehetőséget biztosít egy újabb vetélkedő megrendezésére, s vele egy időben a gyár termékei előállításának megtekintésére. Tánczos Istvánná ny. ált. isk. tanár szakkörvezető A nyugdíjasok nevében... Megnőtt a nyugdíjasok milliós táborának ázsiója a Parlament, a pártok előtt. Sokáig emlékezetes marad számunkra a múlt évi huzavona: a százalékra, a hónapra vonatkozóan az évközi emelést ismétlőén is. Azt is nehezen tudjuk feledni, hogy egyes pártvezérek miként szónokoltak rólunk, a nemzet növekvő eltartottjairól. Most látjuk, hogy miért volt oly nagy ellenállás, ellenkezés a tb- önkormányzat ellen! Érdemes volt szavazni, állást foglalni: azóta történt egy s más a dologban, s érdemi változás javunkra is. Ahogy'közeleg a nagy nap (a választás), úgy változik rólunk a vélemény a „történelmi”, a „születő” pártok versengésében. Egyre kedvesebbek leszünk, egyre többen látják be tévedésüket, elhamarkodott értékítéletüket rólunk, akik több évtizedes munkával a hátunk mögött sohasem kértünk lehetetlent; a hatalmat nevünkben is gyakorolták. Most a korhatár körül forog a vita. Igen helyesen, de még időben a választások előtt engedményként, bölcs belátásként a szavazatokért. Most van pénz 10 százalékra januártól, alsó limitemelésre, mozgáskorlátozottak támogatására, az egészségügyi dolgozók (nővérek) bérére, a hivatásos katonák életkörülményeinek javítására is. Honnan? Jó volna tudni. Ahogy közeleg a megmérettetés, ezzel együtt nő a mi ázsiónk is. Rajtunk a sor, hogy ne legyünk mi sem hálátlanok, támogassuk azokat, akik a bársonyszékből is fel tudtak állni és közénk jönni, azokat, akik nemcsak pihenésre használták a magas pozíciót, azokat, akik közülük a legjobbak, ha nem is a leghangosabbak; abban a reményben, hogy születik egy megnyugtatóbb nyugdíjrendszer, egy köz által elfogadottabb gazdaságpolitika, biztonságosabb élet. Joó Sándor ny. tanár Szihalom Mi is észrevettük Ki volt a jótevő? A minap feketébe öltözött nénike kopogtatott be szerkesztőségünkbe, és nem mindennapi kéréssel állt elő. Keresi azt a 30 és 40 év közötti zöld tréningruhás férfit, aki február 24-en az egri Rozália temetőben Deáki András temetésén megjelent, és virágot helyezett el az elhunyt sírján. Barátja volt? Munkatársa? Közeli ismerőse? Az idős asz- szony ezt ma még nem tudja, és lapunkon keresztül kéri a jótevőt, fedje fel kilétét, hogy megköszönhesse neki kedvességét. A néni kérése, hogy a kedves ismeretlen szerkesztőségünkben jelentkezzen, hogy meg tudjuk adni a hölgy címét és nevét. Bizonyára elkerülte figyelmüket — legalábbis lapjukban nem találtuk nyomát — azon közérdekű bejelentésünk, amely arról szólt, hogy az Országgyűlés egy olyan törvényt fogadott el, mely szerint csak olyan adásvételi szerződést fogad el a telekkönyvi hivatal, amelyet vagy ügyvéd, vagy közjegyző készít el; ez súlyosan sérti az állampolgárok jogait, és nagyon jelentős többlet- kiadással jár. Ez sérti a korábbi jogi rendelkezéseket. Kéijük tehát, hogy e tekintetben szíveskedjenek lapjukban sürgősen szót emelni erről; az érdekelteket megfelelően tájékoztatni. Nyilván munkatársaik között is vannak olyan szakemberek, akik ezzel kapcsolatban hathatós felvilágosítással szolgálhatnak. Mielőbbi érdemi vála• •• szukát kéijük a köz érdekében. Az MSZP választási irodájának tagjai Eger, Telekessy u. 2. * * * A szerkesztő megjegyzése: mi a törvénnyel nem vitatkozunk, 1994. január 20-án hatályba lépett, s ettől az időtől kezdve a legegyszerűbb adásvételi szerződéshez is ügyvédi, illetve közjegyzői ellenjegyzés szükséges. Önöknek jogukban áll az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulni. A szerkesztőségnek is jár a Magyar Közlöny, sőt önöket megelőzte egy olvasói észrevétel; úgy hisszük, hogy ez a kérdés nem a mi állásfoglalásunkat igényli. Iskolaépítő, táblabíró és jószágkormányzó volt egy személyben Nagyváthy János. Korának kiemelkedő személyisége, akinek nevéhez fűződött a keszthelyi Georgikon megalapítása. A 175 esztendeje elhunyt tudós szakember — akiről napjainkban számos iskolát, egyesületet és gazdakört neveztek el — nagyban hozzájárult a hazai mezőgazdaság XIX. századi fejlődéséhez. Ő adta ki az első magyar nyelvű gazdasági szakmunkát, A szorgalmatos mezei gazdát, amely korát megelőzve utat mutatott a korszerű és ésszerű munkálkodáshoz. Hazánkban először alkalmazta a kettős könyvvitelt Modell, a szorgalmatos mezei gazdáról Elszegényedett nemesi családból származott Nagyváthy János, aki 1755. január 19-én született Miskolcon. Édesapja asztalosmesterként tevékenykedett a borsodi nagyvárosban. Középiskoláit a miskolci református gimnáziumban végezte, majd Sárospatakra került, ahol a főiskolán jogot és teológiát tanult. Azt követően gróf Szapáry István két fia mellett nevelőskö- dött, miközben sokat utazott növendékeivel. Hamarosan felhagyott a nevelői pályával, és a mai szlovákiai Losoncra ment, ahol a helyi református gimnáziumban a költészet tanára lett. Alig egy év múlva azonban kénytelen volt erről az állásáról lemondani. Erre vonatkozólag az életrajzi adatai eléggé hézagosak, csupán annyit tudunk, hogy Losoncról Pestre indult az akkor híres Szombathy szemorvoshoz, hogy kezeltesse magát. Ám ez hosszasan elhúzódott, de hogy az időt hasznosan eltöltse, bejárt a pesti egyetemre, ahol Mitterpacher Lajos mező- gazdasági előadásait hallgatta. Miután a szeme meggyógyult, katonának szegődött, és kapitány lett belőle. Akkoriban már latinul, németül, franciául, olaszul és angolul is beszélt. Az egykori Duka ezrednél szolgálva ismerkedett meg Németország és Olaszország mező- gazdaságával, miközben hozzálátott a szakirodalom tanulmányozásához. Házi könyvtárat rendezett be, amely főleg gazdasági, politikai, jogi és történelmi művekből állt. Lovakat is nevelt, cserélt és értékesített. Közben újra elhatalmasodott a szembetegsége, emiatt leszerelték. Egyes feltételezések szerint 1786-tól egy ideig Bécsben maradt, és az osztrák főváros közelében egy uradalomban gyakor- nokoskodott. Ott ismerkedett meg Széchenyi Ferenccel és Festetics Györggyel, akik nagy hatással voltak rá. Nagyváthy tagja lett a Nagyszívűséghez címzett szabadkőműves-páholynak, és így került kapcsolatba — többek között — Kazinczy Ferenccel, Batsányi Jánossal, Révay Miklóssal. Az a szellemi és politikai erjedés, amely II. József halálát követően valósággal pezsgésbe hozta az országot, az élvonalbeliek közé emelte Nagyváthy Jánost. Részt vett a Magyar-Tudós Társaság megtervezésében és szervezésében, miközben a politikai küzdelmekbe is bekapcsolódott. A szaktudományos munkától viszont egy pillanatra sem szakadt el, sőt 1791-ben — Széchenyi Ferenc támogatásával — magyar nyelven megjelentette A szorgalmatos mezei gazda című két vaskos könyvét. Ebben az egyes földek fajtáitól és a talajjavítástól kezdve a vetés, az aratás, a cséplés teendőin át a szőlőművelés, az erdészet és az állattenyésztés minden oldalát feldolgozta. Egy évvel később Festetics György felkérte, hogy vállalja el a 162 ezer holdas uradalmának jószágkormányzói tisztségét. Nagyváthy ennek a kérésnek eleget téve Keszthelyre költözött. Nem sokkal utána rábeszélte Festeticset, hogy birtokainak egyik alközpontjában, Csurgón létesítsen református gimnáziumot. A hatalmas birtoktest ügyeit hamarosan rendbe szedte, melynek során kiderült, hogy a gazdasági előrehaladás egyik fő akadálya a szakértelem, a hozzáértés hiánya. Ezért javasolta ő is, hogy a belső szakemberképzésre Keszthelyen agrártani intézetet nyissanak. Ebben Nagyváthy szellemi hatása elvitathatatlan volt. A tudós szervező azonban viszonylag rövid ideig vezette a keszthelyi uradalmat, miután közte és Festetics között egyre jobban kiéleződött a helyzet. 1797-ben a gróffal kötött szerződése lejárt, és szolgálati idejét nem hosszabbították meg. így Nagyváthyt ereje teljében, 42 éves korában „nyugdíjazták”. Az általa kezdeményezett református gimnázium mellé, Csurgóra küldték, ahol az uradalom kétszobás házat, 40 hold földet Rézmetszet az arcképéről Minden bizonnyal kevesen tudják, hogy Nagyváthy János arcképéről rézmetszetet készített Farkasfalvai Farkas József Pesten. Ez a Tudományos Gyűjtemény 1824. évfolyamában, a XII. kötetben jelent meg. Festett arcképét pedig rokona, Nagyváthy Kálmán ügyvéd, az egykori pozsonyi földbirtokos ajándékozta az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1891-ben leplezték le az egyesület nagytermében tartott nagygyűlésen, emlékbeszéd kíséretében. Akkor jelent meg az az emlékkönyv is, amelyet a már említett Nagyváthy Kálmán írt és adott ki Nagyváthy János élete címmel A szorgalmatos mezei gazda megjelenésének századik évfordulójára. A király huszonhat aranya 1791-ben jelent meg Nagyváthy János fő műve, A szorgalmatos mezei gazda. A kétkötetes munkáért Leopold király láncon függő huszonhat arannyal tüntette ki a szerzőt. Forrásai között számos német eredetű munkát sorolt fel, legfőbb támasztéka azonban Mitterpacher Lajos munkássága volt. Művének felosztása többé-kevésbé követi ugyan professzorát, de a két kötet számos része mégis eredeti megfigyeléseken alapul, és egészében véve önálló tudományos teljesítménynek számít. Kritika az állattenyésztésről Nagyváthy János joggal kritizálta korának állattartó gazdáit, és kifejtette véleményét a tenyésztés felvirágoztatásának akadályairól. Szóvá tette, hogy rossz a legeltetés, nem megfelelően választják meg a fajtákat, továbbá a nevelést, a tenyésztést restségből vagy tudatlanságból elhanyagolják. Az akkori istállók alacsonyak, fülledtek, szellőzet- lenek voltak, amelyek alkalmatlanok egészséges állatállomány tenyésztésére, illetve fenntartására. Felhívta a figyelmet a falusi parasztgazdaságokban a tejtermelés fontosságára is. Kiemelte, hogy a juhtenyésztés legfontosabb haszna a gyapjúnyerés, ezért fontosnak vélte az állomány minőségi fejlesztését külföldi fajták behozásával. és évente meghatározott meny- nyiségű tűzifát bocsátott — haláláig — a rendelkezésére. A dunántúli városban töltötte életének hátralévő 22 esztendejét. Gazdálkodott, és aktívan részt vett a gimnázium ügyes-bajos dolgainak intézésében, nevelte népes rokonságát, és mintaszerű szőlő-gyümölcs telepet létesített. A szellemi és cselekvő közélettől azonban igen távolra sodródott. A Georgikonnak haláláig a tiszti széki elnöke maradt, ahol később, 1814-ben egy alkalommal előadást tartott a virginiai dohányról. Öt évvel később, 1819 telén tüdőgyulladást kapott. Ebben hunyt el február 13-án, 64 éves korában. Síremlékét később átvitték a csurgói gimnázium parkjába. A halálát követően újabb négy könyve jelent meg, amelyeket mind a dunántúli városban alkotott. Kettő a praktikus termelő és tenyésztő, a korábbi szorgalmatos mezei gazda témáit dolgozta és szélesítette tovább. Harmadik könyvében A magyar házi gazdaasszony teendőit szedte össze, a negyedikben pedig a Magyar gazdatiszt ideáltípusát, legfőbb feladatait igyekezett megrajzolni. Ezeknek a munkáknak fő jellemzője volt az ésszerűség. Élemzései az okszerűség elvére támaszkodtak, és egyetlen téma kifejtése során sem mulasztotta el a valóság számbavételét. Mindössze fél évtizedig — 1792-1797 között — volt Festetics jószágkormányzója, mégis jelentős sikereket ért el az uradalom kezelési rendszerének kiépítésében és a szakszerű termelési eljárások megalapozásában. Fő feladatának a jövedelem emelését tekintette, amit a meglévő technikai adottságok ésszerű kihasználása, a vezetésirányítás korszerűsítése, a bevételek folyamatos számontartása, a munkaerő ésszerű szervezése révén kívánt elérni. A termelés hatékonyságának növelésében elsősorban a szakmunkások, a majorosok és béresgazdák képzését vélte nagyon fontosnak. Hivatalának elfoglalása után nyomban kiadta a szigorú utasításokat tartalmazó elképzeléseit, amelyben részletesen leírta a vezetők legfőbb tennivalóit, mindazokat, amelyeket egy praktikus gazdának tudnia kell. Nevéhez fűződött a szigorú gazdasági számtartás bevezetése, és első ízben alkalmazta hazánkban a kettős könyvvitelt. Előírta, hogy a termelés és az értékesítés minden főbb mozzanatát írásban rögzítsék. Az erélyes és átgondolt szervezeti keretek kialakításával utat mutatott a következő kor gazdáinak az állattenyésztés és a növénytermelés arányos összehangolására. Kéziratai is maradtak Noha Nagyváthyt elsősorban a kiadott művei alapján ismerjük, halálát követően kéziratai is maradtak fenn. Például 1792- ből származott az a negyven ív terjedelmű feljegyzése, amely Festetics György uradalmában a gazdálkodásra vonatkozó instrukcióit tartalmazta. Önéletrajzot is írt, amely — a feljegyzések szerint — Nagyváthy unokájának, özv. Kacsoné Nyikos Katalinnak a birtokában volt. Ezt 1787-ben Losoncon rögzítette. Összeállította: Mentusz Károly
