Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-07 / 55. szám

HÍRLAP, 1994. március 7., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Új jegyző Erdőtelken Megoldódott Erdőtelken a hosszú ideje tartó „jegyzővál­ság”. A képviselő-testület elbí­rálta a korábban meghirdetett pályázatra érkezett beadványo­kat, s az öt jelentkező körül Lő- cseiné Nagy Máriát nevezte ki a jegyzői posztra. Az egyébként helybeli szakember — aki márci­us 1-jétől kapta meg az állást — korábban igazgatási előadóként már dolgozott itt, majd Hevesve- zekényen jegyzősködött. Megnyílik a helytörténeti kiállítás Hevesen — a volt járási hivatal épületében — március 11-én, délelőtt 11 órakor nyílik meg az a helytörténeti kiállítás, amelynek az anyagát a városban fellelt ér­tékekből az egri Dobó István Vármúzeum szakemberei állí­tották össze. A három helyiség­ben megtekinthető tárlatot a ter­vek szerint Kontra Gyula polgár- mester és dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató mutatja majd be az érdeklődőknek. Emléktáblát avatnak Pélyen A március 15-i megemlékező ünnepségsorozat keretében avatják fel Pélyen azt a márvány­táblát, amely csaknem száz, a II. világháború áldozataként szá­mon tartott helybeli nevét örökí­ti meg. A község lakói már kicsi­nosították a templomkertben azt a részt, ahol a koszorúkat és a ke­gyelet virágait helyezhetik majd el a megemlékező misét követő avatáskor. Ezt megelőzően — 12-én — az általános iskola tanu­lói rendezik meg a hagyományos március 15-i községi ünnepsé­get. A tardosi erdei iskolában Mától öt napon keresztül a tardosi erdei iskola „tanulója” lesz az erdőtelki kisdiákok népes csapata. Az elmúlt ősszel már részt vett a változatos programo­kon egy csoport, most három ta­nár kíséretében 32 felső tagoza­tos — a 6-7. osztályból — élvez­heti a tábori életet. Tisztújító közgyűlés Március 12-én, délután 3 órá­tól — a Polgárőrség Heves Me­gyei Szövetségének délelőtti, egri alakuló tanácskozását követően — tartja tisztújító közgyűlését Heves Város Polgár védő Egylete. Száznyolcvan munkanélküli Önhibáján kívül vált hátrá­nyos helyzetű településsé Tarna- zsadány. Ennek alapján kíván­nak támogatást szerezni a meg­felelő pályázatok útján ahhoz, hogy élni tudjon a falu, amely­nek idei költségvetésébea min­tegy 9 millió forintos hiány van. A magas működési költségek mellett gondot jelent az, hogy a 180 munkanélküliből 120 jöve­delempótló támogatásra tart igényt az önkormányzat kasszá­jából. A község vezetői a legrosz- szabb esetben kénytelenek lesz­nek hitelért folyamodni. ­Gyermekrajzpályázat Országos gyermekrajzpályá- zatra jelentkezhettek alkotásaik­kal a közelmúltban a hevesi kis­diákok is. Ennek a környezet- védelmi témájú pályázatnak a helyi értékelésére kerül sor már­cius 9-én délután 2 órától a Rá­kóczi Tsz nagytermében, ahol oklevéllel, illetve jutalommal is­merik el a kis alkotók tevékeny­ségét. Az esztendő első napjaiban kezdték meg az elektromos hálózat felújítását az ÉMÁSZ Rt. Egri Üzemigazgatóságának szakemberei Tenken. Az eddigi munkálatok során egy új transzformátor-ál­Felújítják az elektromos hálózatot Tarnaörsi tapasztalatok Pályát vagy iskolát választ a gyerek? Ezekben a napokban fontos feladat előtt állnak az iskolák, a tanulók és a szülők: dönteniük kell a hogyan továbbról. Más szóval: eljött a pályaválasztás ideje. Sokunkat foglal­koztat a kérdés, vajon mennyire képesek döntésre gyerme­keink a pályaválasztás „hivatalosan megállapított” idő­pontjában. Közismert tapasztalat, hogy milyen nagyok a gyerekek közötti eltérések ebből a szempontból. Mit tehe­tünk? Mit tegyünk? Erre kerestük a választ a tarnaörsi isko­la pedagógusaival, s az érintett kisdiákokkal. — Sok munka előzi meg azt, hogy elküldjük a nyolcadikosok jelentkezési lapját — mondja Lu­kács Ernő osztályfőnök. — Gyermekeink már az 5. osztály­tól, elsősorban az osztályfőnöki órákon foglalkoznak a pályavá­lasztás kérdéseivel, ehhez kap­csolódnak az egyéb iskolai és is­kolán kívüli lehetőségek: szak­körök, kirándulások, munka­hely-látogatások. Többségük­nek határozott elképzelése van, néhányuk azonban még bizony­talan. Az elmúlt évekkel ellen­tétben, most nincs „divatszak­ma”, a szülők azt szeretnék, ha olyan hivatást választana a gye­rek, amelynek jövője van. A pályaválasztásban nagy hasznát vettük a Pedagógiai Fü­zeteknek, talán előbb kellene el­juttatni a gyermekekhez, s bőví­teni lehetne a környező megyék néhány iskolatípusával, hiszen nálunk a megyehatáron túlra is van jelentkező — osztja meg ta­pasztalatait az osztályfőnök, majd így folytatja: — A tanév során három alka­lommal találkoztunk a szülők­kel. Először az elképzelésekről esett szó, majd a közös vélemény állt össze, végül a tényleges igényt küldhettük el az iskoláknak, s együtt izgultunk a felvételizők­kel. Jónak tartom, hogy a közép­iskolák visszajeleznek a felvett tanulók első féléves előmenete­léről, mert így van viszonyítási alapunk. — A legfrissebb kiadványok megismertetésével is segítjük a gyermekek eligazodását — egé­szíti ki kollégáját Bendó Ferenc pályaválasztási felelős. Több is­kola képviselői eljöttek ide, hogy a helyszínen adjanak tájékozta­tást, s egyben szorgalmazták az érintett középiskolák megláto­gatását. Ott ugyanis sokoldalú információhoz jut a szülő és a gyermek egyaránt: láthatják, ta­pasztalhatják, hogy mi a követel­mény. Egyébként mi, ha túlzott­nak tartjuk a gyermek elképzelé­sét, megpróbáljuk lebeszélni, de végül is a szülő döntése a fontos. * Az óraközi szünetben megke­restem a nyolcadikosokat, s ér­deklődtem, hogy ki hol szerente továbbtanulni. — Az egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskolá­ba jelentkeztem — mondja Tari Péter. — Félévkor 4,9 volt az át­lagom, nagyon szeretek számító­gépekkel foglalkozni, az iskolai szakkörön rövidebb programo­kat is szoktam készíteni. Szüleim is örülnének, ha számítástechni­kai programozó lennék... Király Melinda már túl van a felvételi elbeszélgetésen, a jászá­rokszállási gimnáziumot célozta meg. — Magyarból és matematiká­ból tettek próbára, alaposan megforgattak bennünket, hiszen sok a jelentkező — meséli friss tapasztalatait. — Még nem tu­dom, mi legyek, így aztán még lesz négy év, hogy eldöntsem sor­som alakulását. Meg aztán azt gondolom, hogy 14 évesen még nem is lehet alapos a tudás... Ál­mok...? — tűnődik el a kérdésen. — Jó szakma, jól fizető munka­hely... Horváth Ferenc határozottan állítja, hogy belőle asztalos lesz, otthon is állandóan fúr-farag, fabrikál. A jászapáti szakmun­kásképzőbe jelentkezett. — Anyu jobban szerette vol­na, ha szakközépbe megyek — vallja be őszintén —, hiszen jó négyes vagyok, de apu beleegye­zett az elhatározásomba, így má­sodsorban is asztalos szakmára jelentkeztem, Gyöngyösre. * — Végleges pályaválasztási döntést csak a felnőttkor kezde­tén lehet elvárni — veszi át a szót Gunics Jánosné igazgató —, vi­szont az iskola megválasztásá­ban sokat segítenek a nyílt napok megrendezésével a középisko­lák. Az ottani találkozáskor köz­vetlen hatás, számos konkrét ta­pasztalat éri a jelentkezőket. Mások megismerkedhetnek le­endő munkahelyük légkörével, hangulatával, elvárásaival. So­kan éltek is ezzel a lehetőséggel — teszi hozzá —, volt, aki három helyre is elment, de voltak olya­nok is, akik anélkül kopogtattak tájékozódó szándékkal gyerme­kük leendő iskolájában, hogy ott még nem hirdettek találkozót... Az elmúlt évben tanulóink többségét felvették az első helyre megjelölt tanintézetbe. Mindösz- sze két cigány tanuló morzsoló­dott le, anyagi okokra hivatkoz­va. Most erősebb osztályunk van: hatan gimnáziumba, heten szakközépbe, öten szakmunkás- képzőbe jelentkeztek, egy tanuló pedig szakiskolába adta be felvé­teli kérelmét. Remélem, ők is — mint diákjaink általában — meg­állják a helyüket leendő iskoláik­ban. Cseh Béla Falugyűlés Erdőtelken Máról holnapra nem lehet mindent megoldani Megtartotta évi első falugyű­lését Erdőtelek lakossága. Az önkormányzat részéről a polgár- mester, az alpolgármester, illetve a képviselő-testület tagjai jelen­tek meg, a falu polgárait viszont — főként a 3700 lelkes község közép- és idősebb korosztályá­ból — mindössze 126-an képvi­selték. A lakossági tanácskozást az elmúlt évben végzett munka ér­tékelésére, valamint az idei ten­nivalók megvitatására hívták ösz- sze. Elsőként Oszlánczi István polgármester beszámolója hang­zott el, amelyben tételesen felso­rolta a tavaly megvalósított fel­adatokat, az odaítélt támogatá­sokat, illetve az ezekre fordított pénz összegét. Ezután az idei év­re tervezett fejlesztésekről szólt. Mint elmondta: folytatódik — többek között — a járdaépítés és -felújítás, a lakossági önerős tele­fonhálózat bevezetése. Újabb utak — név szerint a Rákóczi, a Rétföld, Damjanich, Szabadság, Tompa, Csárda, Táncsics, Szé­chenyi és a Vörösmarty — kap­nak szilárd burkolatot. Az ön- kormányzat tervei szerint újabb beruházásokra is sor kerül 1994- ben, ezek költségeit azonban még nem ismerik. így például a vásártéren cédulaház és egy WC, valamint egy legális szeméttároló építésére van kilátás. Az utóbbi­val párhuzamosan az illegális szemétlerakóhelyek drasztikus felszámolását tervezik. Ennek érdekében a polgármester meg­kérte a lakosságot, hogy „a ren­dezés után hatékonyan vegyenek részt az illegális szeméttelepek létrejöttének megakadályozásá­ban, és a kialakított rend fenntar­tása legyen minden erdőtelki pol­gárfeladata.” Mindezek mellett — hangzott el — a község egyik gyöngysze­mének, a még most félig kész Buttler-kastélynak az ügye is megoldásra vár. Az eddigi felújí­tásokat végző Buttler Kft. ugyanis még 1992 januárjában csődöt jelentett. A felszámoló a Mentőöv Kft. volt. A kérdés, hogy vissza akarja-e kapni a kö­zség a kastélyt, már megválaszo­lásra került. Az önkormányzat határozott szándéka az épület fö­lötti rendelkezési jog visszaszer­zése. Ennek persze nem csekély anyagi vonzata van, ugyanis a fennálló tartozást még az idén ki kell egyenlíteni. A továbbiakban arról is értesülhettek a jelenlé­vők, hogy az Erdőtelki-Tenki Vízmű március 28-31. között gazdát cserél, s azt április 1-jétől — óriási terhet vállalva — az ön- kormányzat működteti. A beszámolót követő mintegy 15 felszólalás három kardinális téma köré csoportosult: a köz- biztonság, a közműfejlesztés és a szemétlerakó helyzetét taglalták. Közülük az utóbbiról esett a leg­több szó, mondván: „Megnézem a házad táját, s megmondom, ki vagy. S akik szót kértek, vala­mennyien úgy érezték: a „házad táján” nem csupán a közvetlen környezetüket értik. A felszóla­lók zöme — meglehetősen indu­latosan — drasztikus intézkedé­seket kért a szemetelőkkel szem­ben. Ezzel kapcsolatban a pol­gármester kijelentette: az idén rendezik az ügyet, egyetlen sze­méttelep lesz. Fizetett őrök vi­gyázzák majd a rendet, s nekik joguk lesz szankcionálni a nem megfelelő helyen való szemét- lerakást. Ezzel kapcsolatban Tájt hí László kanonok a közös­ségért érzett felelősségtudatra hívta fel a figyelmet. A másik, szintén nagy indula­tot kiváltó téma a közbiztonság helyzete volt: a betörések, lopá­sok híre félelemmel tölti el az em­bereket. Úgy érzik, a rendőr nincs mindig a közelben. „Azt szeretnénk, hogy a rendőrök va­lóban a rend őrei legyenek” — mondta az egyik felszólaló. Jól­lehet, ez minden erdőtelki ember vágya, a három rendőr azonban ehhez néha nagyon kevés. A harmadik témában is sok kérdés, illetve észrevétel érkezett az képviselőkhöz; a fejlesztések­kel kapcsolatos felszólalások ál­talában sérelmeket takartak. Akinek nem jutott telefonvonal, azt kérdezte, hogy mikor kap. Ahol még nincs portalanított ut­ca, ott a lakók — bár ők befizet­ték a hozzájárulást — azt kérdez­ték, mikor lesz. „Máról holnapra nem lehet ezeket a kérdéseket megoldani” — mondta Oszlánczi István. Mi­vel a Matáv 310 lakossági vona­lat biztosított, így minden család nem juthatott telefonhoz. A pol­gármester szerint a jelenleginek körülbelül a kétszerese kellene, s akkor talán kielégíthetnék az igényeket. Ez azonban a jövő fel­adata... Több javaslat is elhangzott: a falu lakói felhívták a figyelmet az egyes utcák árokrendszerének hiányosságaira, a járda nélküli szűk utcák veszélyeire, s amit jó volt hallani: elsősorban nem sa­játsérelemből, hanem a közösség érdekében szóltak... Kissné Ferencz Andrea Erki helytörténészi gyűjtemény Okulásul a mai diákoknak... Érdekes kiállítás látható — Hobbi ’94 címmel — a budapesti Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán (7-es épület 19. Üllői út 133-135.) A dolog érdekessége, hogy a tárlat egy részét az erki helytör­ténész, dr. Gulyás István állator­vos állította össze. „A jelentő­sebb iskolai emlékek” című rész­ben könyveket, füzeteket, pala­táblákat, korabeli, bizonyítvá­nyokat, XIX. századi szemlélte- toket állított ki. Ezenkívül a tör­ténelemoktatás tárgyi eszközei­ből — a kőkorszaktol a második világháborúig — is bemutat egy- egy jellegzetes darabot. A történethez tartozik, hogy az 1989-ben meghirdetett okta­tástörténeti versenyen ezzel az anyaggal Gulyás István bekerült az országos döntőbe, ahol a zsűri különdijat is megkapta. A gyűjtő most azt tervezi: felhívást tesz közzé több oktatási intézmény­ben, hogy a diákok nézzék meg ezeket a tárgyi emlékeket. A modern „Julianus barát” kötetéről Irodalmi est a könyvtárban Hatszázhúszan voksoltak új polgármester Tarnaörsön Mint arról korábban már be­számoltunk, az elmúlt év végén lemondott Tarnaörs polgármes­tere. A helyi választási bizottság — az önkormányzattal történt egyeztetés után — kiírta a vokso­lás napját, amelyen az 1384, sza­vazásra jogosult polgár közül hatszázhúszjelent meg az urnák­nál. A négy jelölt közül végül is — 309 szavazattal — Nyúl Györ­gyöt, a korábbi alpolgármestert választották a faluvezetői poszt­ra. Az új polgármester tisztelet­díjasként látja majd el hivatalát. A hevesi városi könyvtár ha­gyományteremtő szándékkal irodalmi estek sorozatát indítot­ta az elmúlt őszön. Immár a har­madik alkalommal találkozott az irodalombarát és versszerető kö­zönség a napokban a bibliotéka olvasótermében, hogy egy anto­lógia bemutatásának lehessünk tanúi. A Hazahív a hűség című versgyűjteményt maga a szer­kesztő, dr. Lisztóczky László, az egri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola tanára mutatta be. Lisztóczky tanár úr napjaink „Julianus barátjaként” kereste fel a csodálatos szépségű erdélyi tájakat, városokat, s kötött sze­mélyes ismeretségeket, barátsá­got ottani költőkkel, hogy köte­tek kaptárába gyűjtse az erdélyi irodalom legszebb verseit. Az el­ső kötetbe kerültek — Isten kezé­ben címmel — az istenes versek, a másodikba a hűséget, a helytál­lást, a szülőföldhöz, a tájhoz, a néphez tartozást kifejező szép költemények. Mint egykor Áprilynak, most neki is szivéig ért az erdélyi föld vonzása, nemcsak csodálója, de szerelmese is lett a tájnak, s igaz barátokra lelt az ott élőkben, akik személyében „egy tisztelet­beli erdélyit” fogadnak minden újabb gyujtőútja alkalmával. Mi vonzza a mátraaljai falu­ból, Markazról származó irodal­márt Erdélybe? Erről is lelkes és ihletett szavakkal vallott. A táj szépségén, a rokonszenves és vendégszerető székelyeken kívül ide vonzza az irodalom, a tölteke­zés öröme és vágya is. És még va­lami. Az a nemes törekvés, amit Kányádi Sándor így fogalmazott meg: „...be kell hordanunk, haj­tanunk mindent./ A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se ma­radjon kint.” Ahogy Noé idejé­ben történt, mert: „...leapad majd a víz. / És fölszárad majd a sár./ És akkor majd a megőr­zött,/ a meglévő szóból újra-/ te­remtjük magát/ az első búzasze­met...” Az est hangulatát a gondosan kiválasztott — és a Jónás Zoltán előadóművész avatott tolmácso­lásában megszólaló — verseken kívül emelték azok a tiszta, szép hangon felcsendülő erdélyi nép­dalok is, amelyeket Balogh Ág­nes adott elő. Hangácsi Antal A boconádiak nyertek Tarnamérán Közlekedésbiztonsági vetélkedő A tarnamérai rendőrőrs — a helyi könyvtárral közösen — közlekedési és baleset-megelő­zési vetélkedőt rendezett a kör­zet hat iskolája tanulóinak rész­vételével. A közlekedéselméleti teszt után a kisdiákok kerékpá­ros-közlekedési jártasságból is összemérték tudásukat. A vetélkedő fődiját, az ötezer forintos könyvvásárlási utal­ványt — amelyet egyébként az őrs tagjai is hasonló vetélkedőn nyertek — a boconádi általános iskolások vehették át. lomást állítottak fel, s kicserélték az oszlopokat, il­letve a vezetékeket. A munkálatokat a közeli he­tekben fejezik be az oszlopok tetején dolgozó szere­lők. (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom