Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-07 / 55. szám
HÍRLAP, 1994. március 7., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Új jegyző Erdőtelken Megoldódott Erdőtelken a hosszú ideje tartó „jegyzőválság”. A képviselő-testület elbírálta a korábban meghirdetett pályázatra érkezett beadványokat, s az öt jelentkező körül Lő- cseiné Nagy Máriát nevezte ki a jegyzői posztra. Az egyébként helybeli szakember — aki március 1-jétől kapta meg az állást — korábban igazgatási előadóként már dolgozott itt, majd Hevesve- zekényen jegyzősködött. Megnyílik a helytörténeti kiállítás Hevesen — a volt járási hivatal épületében — március 11-én, délelőtt 11 órakor nyílik meg az a helytörténeti kiállítás, amelynek az anyagát a városban fellelt értékekből az egri Dobó István Vármúzeum szakemberei állították össze. A három helyiségben megtekinthető tárlatot a tervek szerint Kontra Gyula polgár- mester és dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató mutatja majd be az érdeklődőknek. Emléktáblát avatnak Pélyen A március 15-i megemlékező ünnepségsorozat keretében avatják fel Pélyen azt a márványtáblát, amely csaknem száz, a II. világháború áldozataként számon tartott helybeli nevét örökíti meg. A község lakói már kicsinosították a templomkertben azt a részt, ahol a koszorúkat és a kegyelet virágait helyezhetik majd el a megemlékező misét követő avatáskor. Ezt megelőzően — 12-én — az általános iskola tanulói rendezik meg a hagyományos március 15-i községi ünnepséget. A tardosi erdei iskolában Mától öt napon keresztül a tardosi erdei iskola „tanulója” lesz az erdőtelki kisdiákok népes csapata. Az elmúlt ősszel már részt vett a változatos programokon egy csoport, most három tanár kíséretében 32 felső tagozatos — a 6-7. osztályból — élvezheti a tábori életet. Tisztújító közgyűlés Március 12-én, délután 3 órától — a Polgárőrség Heves Megyei Szövetségének délelőtti, egri alakuló tanácskozását követően — tartja tisztújító közgyűlését Heves Város Polgár védő Egylete. Száznyolcvan munkanélküli Önhibáján kívül vált hátrányos helyzetű településsé Tarna- zsadány. Ennek alapján kívánnak támogatást szerezni a megfelelő pályázatok útján ahhoz, hogy élni tudjon a falu, amelynek idei költségvetésébea mintegy 9 millió forintos hiány van. A magas működési költségek mellett gondot jelent az, hogy a 180 munkanélküliből 120 jövedelempótló támogatásra tart igényt az önkormányzat kasszájából. A község vezetői a legrosz- szabb esetben kénytelenek lesznek hitelért folyamodni. Gyermekrajzpályázat Országos gyermekrajzpályá- zatra jelentkezhettek alkotásaikkal a közelmúltban a hevesi kisdiákok is. Ennek a környezet- védelmi témájú pályázatnak a helyi értékelésére kerül sor március 9-én délután 2 órától a Rákóczi Tsz nagytermében, ahol oklevéllel, illetve jutalommal ismerik el a kis alkotók tevékenységét. Az esztendő első napjaiban kezdték meg az elektromos hálózat felújítását az ÉMÁSZ Rt. Egri Üzemigazgatóságának szakemberei Tenken. Az eddigi munkálatok során egy új transzformátor-álFelújítják az elektromos hálózatot Tarnaörsi tapasztalatok Pályát vagy iskolát választ a gyerek? Ezekben a napokban fontos feladat előtt állnak az iskolák, a tanulók és a szülők: dönteniük kell a hogyan továbbról. Más szóval: eljött a pályaválasztás ideje. Sokunkat foglalkoztat a kérdés, vajon mennyire képesek döntésre gyermekeink a pályaválasztás „hivatalosan megállapított” időpontjában. Közismert tapasztalat, hogy milyen nagyok a gyerekek közötti eltérések ebből a szempontból. Mit tehetünk? Mit tegyünk? Erre kerestük a választ a tarnaörsi iskola pedagógusaival, s az érintett kisdiákokkal. — Sok munka előzi meg azt, hogy elküldjük a nyolcadikosok jelentkezési lapját — mondja Lukács Ernő osztályfőnök. — Gyermekeink már az 5. osztálytól, elsősorban az osztályfőnöki órákon foglalkoznak a pályaválasztás kérdéseivel, ehhez kapcsolódnak az egyéb iskolai és iskolán kívüli lehetőségek: szakkörök, kirándulások, munkahely-látogatások. Többségüknek határozott elképzelése van, néhányuk azonban még bizonytalan. Az elmúlt évekkel ellentétben, most nincs „divatszakma”, a szülők azt szeretnék, ha olyan hivatást választana a gyerek, amelynek jövője van. A pályaválasztásban nagy hasznát vettük a Pedagógiai Füzeteknek, talán előbb kellene eljuttatni a gyermekekhez, s bővíteni lehetne a környező megyék néhány iskolatípusával, hiszen nálunk a megyehatáron túlra is van jelentkező — osztja meg tapasztalatait az osztályfőnök, majd így folytatja: — A tanév során három alkalommal találkoztunk a szülőkkel. Először az elképzelésekről esett szó, majd a közös vélemény állt össze, végül a tényleges igényt küldhettük el az iskoláknak, s együtt izgultunk a felvételizőkkel. Jónak tartom, hogy a középiskolák visszajeleznek a felvett tanulók első féléves előmeneteléről, mert így van viszonyítási alapunk. — A legfrissebb kiadványok megismertetésével is segítjük a gyermekek eligazodását — egészíti ki kollégáját Bendó Ferenc pályaválasztási felelős. Több iskola képviselői eljöttek ide, hogy a helyszínen adjanak tájékoztatást, s egyben szorgalmazták az érintett középiskolák meglátogatását. Ott ugyanis sokoldalú információhoz jut a szülő és a gyermek egyaránt: láthatják, tapasztalhatják, hogy mi a követelmény. Egyébként mi, ha túlzottnak tartjuk a gyermek elképzelését, megpróbáljuk lebeszélni, de végül is a szülő döntése a fontos. * Az óraközi szünetben megkerestem a nyolcadikosokat, s érdeklődtem, hogy ki hol szerente továbbtanulni. — Az egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskolába jelentkeztem — mondja Tari Péter. — Félévkor 4,9 volt az átlagom, nagyon szeretek számítógépekkel foglalkozni, az iskolai szakkörön rövidebb programokat is szoktam készíteni. Szüleim is örülnének, ha számítástechnikai programozó lennék... Király Melinda már túl van a felvételi elbeszélgetésen, a jászárokszállási gimnáziumot célozta meg. — Magyarból és matematikából tettek próbára, alaposan megforgattak bennünket, hiszen sok a jelentkező — meséli friss tapasztalatait. — Még nem tudom, mi legyek, így aztán még lesz négy év, hogy eldöntsem sorsom alakulását. Meg aztán azt gondolom, hogy 14 évesen még nem is lehet alapos a tudás... Álmok...? — tűnődik el a kérdésen. — Jó szakma, jól fizető munkahely... Horváth Ferenc határozottan állítja, hogy belőle asztalos lesz, otthon is állandóan fúr-farag, fabrikál. A jászapáti szakmunkásképzőbe jelentkezett. — Anyu jobban szerette volna, ha szakközépbe megyek — vallja be őszintén —, hiszen jó négyes vagyok, de apu beleegyezett az elhatározásomba, így másodsorban is asztalos szakmára jelentkeztem, Gyöngyösre. * — Végleges pályaválasztási döntést csak a felnőttkor kezdetén lehet elvárni — veszi át a szót Gunics Jánosné igazgató —, viszont az iskola megválasztásában sokat segítenek a nyílt napok megrendezésével a középiskolák. Az ottani találkozáskor közvetlen hatás, számos konkrét tapasztalat éri a jelentkezőket. Mások megismerkedhetnek leendő munkahelyük légkörével, hangulatával, elvárásaival. Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel — teszi hozzá —, volt, aki három helyre is elment, de voltak olyanok is, akik anélkül kopogtattak tájékozódó szándékkal gyermekük leendő iskolájában, hogy ott még nem hirdettek találkozót... Az elmúlt évben tanulóink többségét felvették az első helyre megjelölt tanintézetbe. Mindösz- sze két cigány tanuló morzsolódott le, anyagi okokra hivatkozva. Most erősebb osztályunk van: hatan gimnáziumba, heten szakközépbe, öten szakmunkás- képzőbe jelentkeztek, egy tanuló pedig szakiskolába adta be felvételi kérelmét. Remélem, ők is — mint diákjaink általában — megállják a helyüket leendő iskoláikban. Cseh Béla Falugyűlés Erdőtelken Máról holnapra nem lehet mindent megoldani Megtartotta évi első falugyűlését Erdőtelek lakossága. Az önkormányzat részéről a polgár- mester, az alpolgármester, illetve a képviselő-testület tagjai jelentek meg, a falu polgárait viszont — főként a 3700 lelkes község közép- és idősebb korosztályából — mindössze 126-an képviselték. A lakossági tanácskozást az elmúlt évben végzett munka értékelésére, valamint az idei tennivalók megvitatására hívták ösz- sze. Elsőként Oszlánczi István polgármester beszámolója hangzott el, amelyben tételesen felsorolta a tavaly megvalósított feladatokat, az odaítélt támogatásokat, illetve az ezekre fordított pénz összegét. Ezután az idei évre tervezett fejlesztésekről szólt. Mint elmondta: folytatódik — többek között — a járdaépítés és -felújítás, a lakossági önerős telefonhálózat bevezetése. Újabb utak — név szerint a Rákóczi, a Rétföld, Damjanich, Szabadság, Tompa, Csárda, Táncsics, Széchenyi és a Vörösmarty — kapnak szilárd burkolatot. Az ön- kormányzat tervei szerint újabb beruházásokra is sor kerül 1994- ben, ezek költségeit azonban még nem ismerik. így például a vásártéren cédulaház és egy WC, valamint egy legális szeméttároló építésére van kilátás. Az utóbbival párhuzamosan az illegális szemétlerakóhelyek drasztikus felszámolását tervezik. Ennek érdekében a polgármester megkérte a lakosságot, hogy „a rendezés után hatékonyan vegyenek részt az illegális szeméttelepek létrejöttének megakadályozásában, és a kialakított rend fenntartása legyen minden erdőtelki polgárfeladata.” Mindezek mellett — hangzott el — a község egyik gyöngyszemének, a még most félig kész Buttler-kastélynak az ügye is megoldásra vár. Az eddigi felújításokat végző Buttler Kft. ugyanis még 1992 januárjában csődöt jelentett. A felszámoló a Mentőöv Kft. volt. A kérdés, hogy vissza akarja-e kapni a község a kastélyt, már megválaszolásra került. Az önkormányzat határozott szándéka az épület fölötti rendelkezési jog visszaszerzése. Ennek persze nem csekély anyagi vonzata van, ugyanis a fennálló tartozást még az idén ki kell egyenlíteni. A továbbiakban arról is értesülhettek a jelenlévők, hogy az Erdőtelki-Tenki Vízmű március 28-31. között gazdát cserél, s azt április 1-jétől — óriási terhet vállalva — az ön- kormányzat működteti. A beszámolót követő mintegy 15 felszólalás három kardinális téma köré csoportosult: a köz- biztonság, a közműfejlesztés és a szemétlerakó helyzetét taglalták. Közülük az utóbbiról esett a legtöbb szó, mondván: „Megnézem a házad táját, s megmondom, ki vagy. S akik szót kértek, valamennyien úgy érezték: a „házad táján” nem csupán a közvetlen környezetüket értik. A felszólalók zöme — meglehetősen indulatosan — drasztikus intézkedéseket kért a szemetelőkkel szemben. Ezzel kapcsolatban a polgármester kijelentette: az idén rendezik az ügyet, egyetlen szeméttelep lesz. Fizetett őrök vigyázzák majd a rendet, s nekik joguk lesz szankcionálni a nem megfelelő helyen való szemét- lerakást. Ezzel kapcsolatban Tájt hí László kanonok a közösségért érzett felelősségtudatra hívta fel a figyelmet. A másik, szintén nagy indulatot kiváltó téma a közbiztonság helyzete volt: a betörések, lopások híre félelemmel tölti el az embereket. Úgy érzik, a rendőr nincs mindig a közelben. „Azt szeretnénk, hogy a rendőrök valóban a rend őrei legyenek” — mondta az egyik felszólaló. Jóllehet, ez minden erdőtelki ember vágya, a három rendőr azonban ehhez néha nagyon kevés. A harmadik témában is sok kérdés, illetve észrevétel érkezett az képviselőkhöz; a fejlesztésekkel kapcsolatos felszólalások általában sérelmeket takartak. Akinek nem jutott telefonvonal, azt kérdezte, hogy mikor kap. Ahol még nincs portalanított utca, ott a lakók — bár ők befizették a hozzájárulást — azt kérdezték, mikor lesz. „Máról holnapra nem lehet ezeket a kérdéseket megoldani” — mondta Oszlánczi István. Mivel a Matáv 310 lakossági vonalat biztosított, így minden család nem juthatott telefonhoz. A polgármester szerint a jelenleginek körülbelül a kétszerese kellene, s akkor talán kielégíthetnék az igényeket. Ez azonban a jövő feladata... Több javaslat is elhangzott: a falu lakói felhívták a figyelmet az egyes utcák árokrendszerének hiányosságaira, a járda nélküli szűk utcák veszélyeire, s amit jó volt hallani: elsősorban nem sajátsérelemből, hanem a közösség érdekében szóltak... Kissné Ferencz Andrea Erki helytörténészi gyűjtemény Okulásul a mai diákoknak... Érdekes kiállítás látható — Hobbi ’94 címmel — a budapesti Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán (7-es épület 19. Üllői út 133-135.) A dolog érdekessége, hogy a tárlat egy részét az erki helytörténész, dr. Gulyás István állatorvos állította össze. „A jelentősebb iskolai emlékek” című részben könyveket, füzeteket, palatáblákat, korabeli, bizonyítványokat, XIX. századi szemlélte- toket állított ki. Ezenkívül a történelemoktatás tárgyi eszközeiből — a kőkorszaktol a második világháborúig — is bemutat egy- egy jellegzetes darabot. A történethez tartozik, hogy az 1989-ben meghirdetett oktatástörténeti versenyen ezzel az anyaggal Gulyás István bekerült az országos döntőbe, ahol a zsűri különdijat is megkapta. A gyűjtő most azt tervezi: felhívást tesz közzé több oktatási intézményben, hogy a diákok nézzék meg ezeket a tárgyi emlékeket. A modern „Julianus barát” kötetéről Irodalmi est a könyvtárban Hatszázhúszan voksoltak új polgármester Tarnaörsön Mint arról korábban már beszámoltunk, az elmúlt év végén lemondott Tarnaörs polgármestere. A helyi választási bizottság — az önkormányzattal történt egyeztetés után — kiírta a voksolás napját, amelyen az 1384, szavazásra jogosult polgár közül hatszázhúszjelent meg az urnáknál. A négy jelölt közül végül is — 309 szavazattal — Nyúl Györgyöt, a korábbi alpolgármestert választották a faluvezetői posztra. Az új polgármester tiszteletdíjasként látja majd el hivatalát. A hevesi városi könyvtár hagyományteremtő szándékkal irodalmi estek sorozatát indította az elmúlt őszön. Immár a harmadik alkalommal találkozott az irodalombarát és versszerető közönség a napokban a bibliotéka olvasótermében, hogy egy antológia bemutatásának lehessünk tanúi. A Hazahív a hűség című versgyűjteményt maga a szerkesztő, dr. Lisztóczky László, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára mutatta be. Lisztóczky tanár úr napjaink „Julianus barátjaként” kereste fel a csodálatos szépségű erdélyi tájakat, városokat, s kötött személyes ismeretségeket, barátságot ottani költőkkel, hogy kötetek kaptárába gyűjtse az erdélyi irodalom legszebb verseit. Az első kötetbe kerültek — Isten kezében címmel — az istenes versek, a másodikba a hűséget, a helytállást, a szülőföldhöz, a tájhoz, a néphez tartozást kifejező szép költemények. Mint egykor Áprilynak, most neki is szivéig ért az erdélyi föld vonzása, nemcsak csodálója, de szerelmese is lett a tájnak, s igaz barátokra lelt az ott élőkben, akik személyében „egy tiszteletbeli erdélyit” fogadnak minden újabb gyujtőútja alkalmával. Mi vonzza a mátraaljai faluból, Markazról származó irodalmárt Erdélybe? Erről is lelkes és ihletett szavakkal vallott. A táj szépségén, a rokonszenves és vendégszerető székelyeken kívül ide vonzza az irodalom, a töltekezés öröme és vágya is. És még valami. Az a nemes törekvés, amit Kányádi Sándor így fogalmazott meg: „...be kell hordanunk, hajtanunk mindent./ A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se maradjon kint.” Ahogy Noé idejében történt, mert: „...leapad majd a víz. / És fölszárad majd a sár./ És akkor majd a megőrzött,/ a meglévő szóból újra-/ teremtjük magát/ az első búzaszemet...” Az est hangulatát a gondosan kiválasztott — és a Jónás Zoltán előadóművész avatott tolmácsolásában megszólaló — verseken kívül emelték azok a tiszta, szép hangon felcsendülő erdélyi népdalok is, amelyeket Balogh Ágnes adott elő. Hangácsi Antal A boconádiak nyertek Tarnamérán Közlekedésbiztonsági vetélkedő A tarnamérai rendőrőrs — a helyi könyvtárral közösen — közlekedési és baleset-megelőzési vetélkedőt rendezett a körzet hat iskolája tanulóinak részvételével. A közlekedéselméleti teszt után a kisdiákok kerékpáros-közlekedési jártasságból is összemérték tudásukat. A vetélkedő fődiját, az ötezer forintos könyvvásárlási utalványt — amelyet egyébként az őrs tagjai is hasonló vetélkedőn nyertek — a boconádi általános iskolások vehették át. lomást állítottak fel, s kicserélték az oszlopokat, illetve a vezetékeket. A munkálatokat a közeli hetekben fejezik be az oszlopok tetején dolgozó szerelők. (Fotó: Perl Márton)
