Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1994. január 21„ péntek Az első magyar földgömb készítőjeként tartja számon a hazai tudománytörténet. A matematikus, csillagász, közgazda és publicista Nagy Károly legnagyobb érdemei közé tartozott, hogy a méter elterjesztésére behozta hazánkba az első méter-kilo­gramm etalonokat Párizsból. A125 évvel ezelőtt elhunyt tudós Bicskén csillagvizs­gálót alapított a hazai matematikusok és csillagászok képzésére. Saját költségén műszerekkel is felszerelte azt. 1849-ben — a szabadságharc leverése után — Nagy Károly említett csillagvizsgálója sem működhetett tovább, miután alapítóját az oszt­rákok börtönbe vetették, aki emigrációban, a francia fővárosban halt meg. A tudománynak áldozta vagyonát Ismeretlen földben alussza örök álmát Nagy Károly 1797. december 6-án született Rév-Komárom- ban. Az ifjúságáról keveset tu­dunk. Apja gyógyszerész volt, aki fiát is erre a pályára szánta. A középiskoláit Pozsonyban vé­gezte kitűnő eredménnyel. Már korán szenvedéllyel látott hozzá a természettudományok megis­meréséhez, ezért apja 1819-ben Becsbe küldte. Ott vegytannal foglalkozott, amelyből tudós doktori címet szerzett. Emellett a nyelvek tanulására is nagy hang­súlyt fektetett, miután elhatároz­ta, hogy Ázsiába indul termé­szettudományi utazásra. Bécs- ben olyan kiváló tudósokkal is­merkedett meg, mint Littrow- val, a hírneves csillagásszal, aki a gellérthegyi obszervatóriumban is tevékenykedett. Később megfordult Francia- országban, Belgiumban és Ang­liában is. Érdeklődése egyre in­kább a csillagászat felé fordult. 1832. szeptember 15-én indult el az angliai Portsmouthbólhajóval az Egyesült Államokba. Októ­ber 9-én érkezett New Yorkba. Onnan a Hudson folyón Al- banyba utazott, majd Buffalo és a Niagara megtekintése követ­kezett. Ezután Philadelphia és Baltimore érintésével Washing­tonba ment, ahol az USA akkori elnöke, Andrew Jackson fogad­ta. Az Egyesült Államokban fő­leg az amerikai életformát, a kul­turális viszonyokat figyelte, és egyben kritizálta is. Utileveleit „ Utazási töredékek Észak-Ame­rikában ” címmel négy kötetben adta ki 1832-ben és 1833-ban. Ezzel a munkájával megelőzte Bölöni Farkas Sándor később megjelent művét. Nagy Károlyt a Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező, négy évvel később pedig rendes tagjává választotta. Abban az időszakban Bécsben jelentek meg az Elemi Arithmológia. Arithmographia, az Arithmeti- ka, valamint az Élemi algebra cí­mű munkái. Ez utóbbit a mate­matikai analízis bevezetőjének tartják, és a hazai szakirodalom­ban úttörő műként tartják szá­mon. Ezért a Magyar Tudós Tár­saság kétszáz aranyból álló nagy­jutalomban részesítette. 1839- ben a méterrendszer hazai bevez- tését indítványozta, és többek között ezeket írta: „A különböző mértékrendsze­rek között csak egy van, amely a gondolkodó főneíc figyelmét ki­érdemli, és ez a méterrendszer, ez az európai országokban múlha­tatlanul behozatik... Ha nemze­tünk képviselői e tárgyat figyel- mökbe veszik, természetes, hogy határozataik a köztapasztalás-, meggyőződés- és az egyetértésen fognak alapulni. Honunkban az értelmi anyag elégséges az ily vál­lalatok szigorú kivitelére, és ezen tekintetben a haza bátran számít­hat a tudós társaság hozzájárulá­sára...” A szerző akkoriban aktívan bekapcsolódott a közéletbe is. Megismerkedett Kölcsey Fe­renccel, Deák Ferenccel, Klauzál Gáborral és másokkal is. Rend­szeresen írt a Hírnök, valamint a Századunk című folyóiratokba. Szoros barátságba került gróf Batthyány Kázmérral, akinek anyagi támogatásával 1840-ben elkészítette az első hazai föld­gömböt, amely Az első magyar földteke a legújabb kútfők után címet kapta. Nagy Károly tervei alapján egy éggömb is készült, amely 1600 csillagot ábrázolt. Gömbjeihez Vállas A ntal csilla­gász akadémikussal használati utasítást is íratott. Ezzel is hozzá­járult ahhoz, hogy akkoriban az iskolákban a csillagászati föld­rajz tanítása nagyobb lendületet kapott. 1845-ben Bicskére költözött, ahol gróf Batthyány Kázmér bir­tokán csillagászati obszervatóri­umot létesített, amellyel a mate­matikusok, a csillagászok és a természettudósok képzését igy­ekezett elősegíteni. Az obszerva­tórium helyéül a Bicskétől északra levő Galagonyás nevű dombot szemelte ki. Az építke­zést és a csillagvizsgáló berende­zését részben saját vagyonából, illetve gróf Batthyány Kázmér százezer forintos anyagi támoga­tásával fedezte. A műszereket Bécsből, Párizsból, Londonból és Németországból hozatta. Eközben könyvtárát is új mű­vekkel gyarapította, amelyben Kepler, Newton, Laplace, Arago és mások művei, továbbá csilla­gászati évkönyvek foglaltak he­lyet. Négyévi munka után ké­szült el az obszervatórium. Nagy Károlyt Bicskén érték az 1848-as forradalom és szabad­ságharc hírei. 1849 nyarán — zászlórejtegetés címén — letar­tóztatták, és Pestre hurcolták. Ám nem sokkal később szaba­don engedték, de további megfi­gyelés alatt tartották. Ez véget vetett minden tervének. így a ti­zenkét holdon elterülő bicskei obszervatóriumát, az ahhoz tar­tozott felszereléseket és könyvtá­rát levélben I. Ferenc József csá­szárnak ajándékozta. A kor­mány azonban a bicskei telket az épületekkel együtt nyilvánosan elárvereztette. Könyveit, műsze­reit a budapesti tudományegye­tem csillagászati szertárában he­lyezték el. Nagy Károly 1853-ban kiván­dorolt Franciaországba. Három évvel később súlyos szembeteg­ség uralkodott el rajta. Párizsban egy kis hónapos szobában ten­gette életét, ahol a házmester szolgálta ki. Kizárólag csillagá­szattal foglalkozott, melyért va­lósággal rajongott. Főleg Lapla­ce és Arago munkáit tanulmá­nyozta, és 1862-ben az üstökö­sökről írt tanulmányt. Miután a gyakorlat embere volt, így az el­méleti csillagászokat támadta, akik közül az első helyen állt Laplace, de gúnyolta Koperni­kusz és Kepler törvényeit is. A csillagászatot az észlelés tudo­mányának nevezte. Ezért csakis az észlelésen alapuló elméletet tekintette megfelelőnek. Ezzel kapcsolatban a következőket ír­ta: „Azok, kik hivatva érzik ma­gukat a természeti tüneményeket komolyan tanulmányozni, mun­kához foghatnak: az ég nincs el­zárva, és a nap biztos kalauz...” A tudós csillagász nem sokkal ezután — teljes visszavonultság- ban — 1868. március 2-án — 125 évvel ezelőtt — elhunyt Párizs­ban. Koporsóját valószínűleg csak hű szolgája és bankára kí­sérték utolsó útjára. Sírhelye 1870-ben, Párizs ostromakor — a temető teljes pusztulásával — nyomtalanul eltűnt. Noha Nagy Károlyt a barátai többször is kér­ték, hogy térjen vissza Magyar- országra, erre nem került sor. Vállalta az emigrációt, mert úgy érezte, hogy szavai szerint: „Pá­rizs nem alszik, nem nyugszik, agyveleje télen-nyáron, éjjel­nappal gondolkodik, karjai dol­goznak, szemei vigyáznak, és a lábai mozognak. Értelmi ereje nagyobb az anyaginál. A francia eszme egésze Párizsban van...” Ez a nagy műveltségű tudós, akinek fő törekvése volt nemze­tét műveltté, boldoggá tenni, és munkássága révén szerzett va­gyonát a tudománynak áldozta — a hazájától távol, ismeretlen földben nyugossza örök ál­mát. (mentusz) Nemes bírálat... Nagy Károlynak 1837-ben Bécsben jelent meg az Elemi algebra című műve. Ennek egyik bírálója többek között a következőket nyi­latkozta: „ Örvendeni kell minden igazi hazafinak, hogy nálunk oly kevés ösztön és serkentés mellett is támadnak férfiak, kik bő és alapos tudo­mányuknál fogva, hátramaradt hazájuk fiait egyszerre a míveltebb nemzetek tudományos titkaiba avatni képesek. Hogy a szerző a leg­újabb nézeteket követte, nem kevés dicséretére válik. Azt hiszem, hogy sokkal magasabb polczon áll, mint hogy híre, melyet való érdemek ál­tal szerzett magának, a könyvben előforduló kisebb hibák miatt leg­kevésbé is csonkulna...” Megmutatta tanítói hivatását 1837-ben Bécsben a népmű­velés előmozdítására kis társaság alakult azzal a céllal, hogy köny­veket szerkesztettek, és a sze­gény, de szorgalmas magyar gye­rekek között jutalomként szét­osztották. Az első ilyen könyv Nagy Károly Kis számítója, Ma­gyar gyermekek kézikönyve volt. Erről többek így nyilatkoztak: „Annál nagyobb köszönettel tartozunk Nagy Károlynak, ki kezdők értelméhez ereszkedik le, hogy ezáltal tanítókat és tanuló­kat tanítson. S például szolgál­jon, hol példára olyannyira szük­ségünk van. E könyvecskét mindegyik örömmel fogja olvas­ni, de talán még nagyobb öröm­mel és megelégedéssel a helyes példákat és alkalmazásokat. Ezekben a szerző leginkább megmutatja néptanítói hivatá­sát, mert nemcsak a legközönsé­gesebb előforduló számításokkal foglalkozik, hanem egyszers­mind, s szintén mellesleg sok más hasznos ismereteket közöl. Az olvasó figyelmét néha különös érdekű tárgyakra és fejtegetések­re vezeti. Éléggé nem lehet di­csérni annak világosságát, külö­nösen az első beszélgetések­ben...” „A tudományok végtelenül nőnek...” Nagy Károlynak 1841-ben je­lent meg Pozsonyban Daguerre- otyp című munkája, amely nagy feltűnést keltett, és gyorsan el is fogyott. A szerző ebben a követ­kezőképpen szól olvasói­hoz: „ Távol legyen olyasmiről be­szélnem, mi nálunk rossz, Isten ments meg. Azt sem kell említe­nem, mi másként lehetne, ami­lyen? Óvakodni fogok végre ar­ról szólni, mi nálunk nincs, mert ekkor iszonyú vastag könyvet kellene írnom...” A tudós arra is utal, hogy a tu­dományok gyorsan fejlődnek, sebesen haladnak és végtelenül nőnek. „Mi a végtelenségből egy kis darabot kivágunk — írja —, de nem alkalmazzuk...” Szerette a biliárdot és a dominót A tudós csillagász 1846-1848 között Bicskén, falusi házában, a könyvei és virágai között élt. Barátai hosszabb-rövidebb időre gyak­ran meglátogatták. Ezek között volt Vörösmarty Mihály is, aki kelle­mes napokat töltött Nagy Károlynál. Kondor Gusztáv — az életrajz­írója — feljegyezte például, hogy nagyon szeretett biliárdozni és domi­nózni. Gyakran ebédtől éjfélig is beszélgetett társaival az irodalom­ról, az európai és a hazai közügyekről. Ezekben is élen járt ismereteivel. Bérlőt keresünk épülő magas szintű éttermünkhöz (szálláslehetőséggel) közvetlenül a Tisza-tó partján (Poroszlón) Átadás: 1995. április Német nyelven beszélő bérlőt keresünk, akinek már van vendéglátós tapasztalata. Előfeltétel a kiváló konyha és a további ötletek kreatív megvalósítására való készség. Hosszú távú bérleti lehetőséget kínálunk és annak esélyét, hogy szorgalommal, kreativitással, abszolút minőségtudattal, igen jó kereseti lehetőséggel járó egzisztenciát biztosítson magának. Az írásos pályázatokat legkésőbb 1994. február 15-ig kérjük az alábbi címre: KONDOR KFT. s 7815 Harkány, Nevelők u. 11. Ingyen egy hét Amerikában, mindenki álma, de ha felkeresi a Zeptert 1994• 01. 24. — 02. 09. között, álma valósággá válhat! Cím: Eger, 3300 Bethlen Gábor át 36. ^ELADÓ VAGY BÉRBEADÓÉI Eger, Dr. Hibay K. 8. sz. alatti üzlethelyiség. Ajánlatokat levélben a fenti címre. ^ Telefon: 310-873. ^ J íKIOSZi [TEHER: EGER 11—20 Mg vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, fa-, raklapos áruk stb. szállítását! Fájdalommal tudatjuk, hogy HELDÁK ISTVÁN gyöngyösi kádármester életének 85. esztendejében elhunyt. Felejthetetlen halottunkat január 14-én a felsővárosi sírkertben helyeztük örök nyugalomra. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik megjelenésükkel, virágaikkal igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat a temetésen. Felesége és a gyászoló család V. A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Rt. 100 %-os ÁVÜ üzletrészére kiírt nyilvános pályázatot- az ÁVÜ szakértőjeként ­a MAGYAR PARIBAS Rt. eredményesnek nyilvánította. A pályázatot a HESI Rt. munkavállalóiból, és 3 termelő- szövetkezetből álló konzorcium nyerte meg. Az Állami Vagyonügynökség az adásvételi szerződést jóváhagyta, a vevő a vételárat Köszönetét mondunk mindazoknak, akik LÖFFLER JÓZSEF temetésén resztvettek és virágaikkal fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család íQ FIGYELEM! é ü AZ ADÓZÁS IDŐSZERŰ s |z KÉRDÉSEI , címmel előadást sz és konzultációt a szervezünk p k Egerben jan. 26-án. e K F a Jelentkezés: Nagy Mária £ Eger, Kertész u. 87. , t 36/320-186 V J Munkáltatók, vállalkozók figyelem! A1993. évi SZJA, valamint az adóbevalláshoz nyomtatványok kaphatók: PERGAMEN Papír-nyomtatványbolt Eger, Napsugár u. 19. Tel: 319-335 PELIKÁN Papír-nyomtatványbolt Eger, Mátyás király u. 102. Tel: 324-714. EGER 3300 EGER, TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36 -315 097

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom