Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-21 / 17. szám
HÍRLAP, 1994. január 21., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Rendkívüli ülés Rendkívüli képviselő-testületi ülést tart január utolsó hetében Tenk önkormányzata. A képviselőknek a közalkalmazotti törvényben biztosított bérek megadásáról kell dönteniük. De dűlőre kell jutniuk a köijegyző személyét illetően is, mivel a településnek több hónapja csupán megbízott jegyzője van. Tárlat a közlekedési balesetekről A Heves Városi Baleset-megelőzési Bizottság egy kiállítást hozott létre különböző közlekedési balesetek fotóiból. A „mozgó” tárlatot — melynek felvételeit Szántó György, lapunk munkatársa készítette — jelenleg a kecskeméti piarista gimnáziumban állítottak ki, a jövő hónapban pedig több Heves megyei település altalános iskolájában is látható lesz. A vándorkiállítást végül a hevesi rendőrkapitányság épületében helyezik el. Egy nullával kevesebb A legutóbbi a „Heves és körzete” összeállításban egy cikket adtunk közre a hevesi városi könyvtáriáei terveiről. Az írásba elírás folytán apróbb hiba csúszott. Az intézménynek nem 20 ezer, hanem csupán 2 ezer darabot számláló hanglemezgyűjteménye van. IPA-kirándulás a fővárosba A nemzetközi rendőrszövetség (IPA) hevesi szervezete egy kirándulást szervez Budapestre február 19-én. Az IPA-tagok a Bűnügyi Múzeumba és a Parlamentbe látogatnak el, egy vacsorát költenek el a Duna-palotában, és ugyanott egy vígjátékot tekintenek meg. A kerékpárszolgálat tapasztalatairól New York után Hevesen... Lapunkban olvashattak arról, hogy New Yorkban ettől az évtől kezdődően kerékpáros járőr- szolgálatot vezettek be, s bizony, elég nagy feltűnést keltettek az amerikai nagyváros utcáin a mountain bike típusú biciklikkel masírozó egyenruhások. Nos, nem sok időbe telt, hogy a legújabb bűnüldözési módszert Magyarországon is, mégpedig Hevesen bevezessék. A közelmúltban ugyanis Hájas László helyi vállalkozó négy darab Csepel kerékpárt adományozott a Bűnmegelőzési Alapítvány számára. A járműveket a közrend- védelmi osztály a körzeti megbízottak között osztotta ki, így a hevesi rendőrök mellett az erdőtelkiek is alkalmazhatják munkájuk során a kétkerekűeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a körzeti rendőrök hatékonyan hasznosíthatják a kerékpárokat a szolgálati feladatok megoldásában. Konkrétan a lakcím- és tanúfelkutatásban előnyösebb a gépi meghajtású járművekkel szemben, legalábbis kisebb településeken. A legfőbb előnyük e meglehetősen szokatlan rendőri járműveknek pedig az, hogy fenntartásuk a gépkocsik mellett szinte semmibe sem kerül... Emellett a hevesi rendőrkapitányság munkatársai a kerékpárokat nem sokszor vehették igénybe, hiszen nagy távolságra igazán nem célszerű biciklis közeget küldeni... így Heves belterületén a Csepel Schwinneket csupán ellenőrzésre használták. Csakúgy, mint New Yorkban... Önkormányzati fogadónap Tarnazsadányban ( Tudósítónktól) Fogadónapot tartott a minap Tarnazsadány önkormányzata. A meghívás a polgármesteri hivatalba invitálta a választókat, s aki élt a kivételes alkalommal, orvoslást nyerhetett egyéni gondjáról. A testület tagjai viszont első kézből értesülhettek a lakosság közérdekű bejelentéseiről, s ők maguk mondták el az érdeklődőknek a múlt eredményeit, valamint a jövő elképzeléseit. Élve az alkalommal, arra kértük Mester András polgármestert, mondja el: milyenre sikeredett az önkormányzat év végi bizonyítványa? — Kedvező a lakosság hangulata a településen — mondta a polgármester —, mert időről időre a szemük előtt valósultak meg az elképzelések, amelyeket egy esztendeje elterveztünk. Az elmúlt év végén elkészült a község leghosszabb utcájában, a Kossuth utcában a gázvezeték, s ezt látván, az emberek bíznak abban, hogy a gázellátás elérhető közelségbe került, az ősszel már ezzel fűthetnek a zsadányiak. Az is megnyugtató, hogy tovább bővítettük a község vízhálózatát, így a Marx és Hevesi utca lakói is jó minőségű ivóvízhez jutottak. Csaknem négymillióforintot juttattunk el segély vagy járadék formájában mindazoknak, akik önhibájukon kívül váltak munkanélkülivé. Arra viszont nem számítottunk, hogy ez év elején a munkaképes korúak mintegy 40 százalékáról kell majd hasonló formában gondoskodnunk. A polgármestertől azt is megtudhattuk, hogy zavartalan volt a közintézmények működése, a közalkalmazottak még decemberben megkapták a 13. havi fizetésüket. Az egyházi tulajdon hovatartozása is kedvezően megoldódott — ez az iskola egy részét is érintette —, így az oktatási intézmény továbbra is ön- kormányzati tulajdonban marad. Arra is volt lehetőség, hogy a községben működő kisközösségek — önkéntes tűzoltók, faluvédő egylet, valamint az MTTSZ — folyamatos működését biztosítsák. Ugyancsak a közbiztonság fejlesztése érdekében jelentős összeggel járultak közzá a körzeti rendőrőrs létszámfejlesztéséhez. Újszerű elgondolásként — a legutóbbi önkormányzati ülésen — három helybélinek ítélték oda a „Tamazsadányért” kitüntetést, a közösségért vállalt munka megbecsüléseként. Változás történt a hivatal életében is, hiszen Mór József korábbi jegyző nyugdíjazását követően helyére dr. Dányi Katalint nevezte ki a testület. Mester András azt is elmondta: a képviselő-testület számba vette az idei költségvetést, s ennek figyelembevételével úgy terÁtány közbiztonságáért Levél — háromszáz aláírással A Hevesi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó 17 település közül Átány közbiztonsága 1988-1992 között volt a legrosszabb, mind a lakosság számához viszonyított bűncselekmények száma, súlyossága, mind a lakosság közérzetét tekintve. A súlyos helyzetre tekintettel az áldatlan állapot megszüntetése érdekében intézkedési programot kellett készíteni és következetesen végrehajtani. Körzeti megbízottak váltották egymást a faluban Fehér Lajos r. zászlós 1992. február 1-jei kinevezéséig. A lakosság hangulatát fémjelzi az 1991. július 16-i keltezésű levél, melyet a falu vezetői és háromszáz lakosa írt alá. A levél tartalmának lényegét ismertetve képet alkothatunk az akkori helyzetről. Az 1902-es nép- számlálás „2987 magyar lakosú, gabonatermesztő, szarvasmarha-tenyésztő nagyközségként” úja le a ma már alig 1700 fős, 1200 magyar és mintegy 400- 500 cigány nemzetiségű (bejelentett állandó lakosú), de általunk töretlenül szeretett falunkat. „Községünkben kialakult egy bűnöző réteg, egy kemény mag, mely családi kapcsolatai révén a kriminalisztikából ismert, úgynevezett „szervezett bűnözés” fogalmat is kimenti. A kezdeti időszak tyúklopásai után nemsokára már egyre sűrűbben betörések, nagyarányú lopások történtek, ma már olyan gyakorisággal, hogy nem telik el szinte egyetlen éjszaka sem „esemény” nélkül. A falugyűléseken és közmeghallgatásokon sokan és sokszor mondták el a rendőrség jelenlévő képviselőinek az aggodalmukat az áldatlan állapotok miatt. A legutóbbi idők azonban minden pesszimista várakozást fölülmúltak. Sorozatos erőszakosbűncselekmények, gyújtogatások történnek már-már rémregényekből ismert brutalitással. A. köztörvényes jellegű bűncselekmények az utóbbi időben új színnel gazdagodtak: a bandában felvonuló — késekkel, dorongokkal, kerékpárláncokkal felfegyverzett — garázdák célpontja már nemcsak egy-egy egyedülálló idős asszony vagy öregember. Elorozzák az átdolgozott életen át összegürcölt javakat: kerékpárt, jószágot, megtakarított pénzt, de már az általános iskolai teadélutánokat, zártkörű rendezvényeket, lakodalmakat sem kímélik. Arról nem is beszélve, hogy tanárokat, iskolás gyermekeket és szülőket — harsány, a magyar nemzetiség kiirtására uszító jelszavak kíséretében — vernek meg, már-már a régebbi, rossz emlékű történelmi korszakot felidézve. A másik új szokás a „fizess, és akkor nem bántunk” jelmondattal kifejezhető tevékenységük”. A levél megírásán túl a falu anyagilag is sokat vállalt, áldozott a közbiztonság oltárán a rendőr szolgálati helyének és lakásának megépítésével, nyugdíjas rendőr foglalkoztatásával, rádióvásárlásokkal, polgárőrség létesítésével. így a lakosság és a rendőrség közös erőfeszítése végül is eredményre vezetett, ugyanis — az új szolgálati hely és lakás létesítésének köszönhetően — egy arra alkalmas ember került „a falu rendőrének”. Szakmai körökben rengeteg vita van a körzeti megbízotti szolgálattal kapcsolatban, annak megszüntetéséről, illetve átalakításáról is. Kis település esetén az ott élő emberek által elfogadott, velük együttműködésre képes, szakmailag rátermett rendőr bizonyítja az említett szolgálat lét- jogosultságát. A kapitányság által lefolytatható nyomozások közül a legsúlyosabb bűncselekményi kategória a rablás, melynek 1993-as alakulása — egyetfen rablás sem volt — demonstrálja kellően Átány jelenlegi közbiztonsági helyzetét. Az elkövetett bűncselekmények számának 40 százalékos csökkenése legfőképpen a közös — rendőr-polgárőr — éjszakai szolgálatnak köszönhető. Meg kell említenem Lányi István nyugdíjas rendőr törzszászlóst, a polgárőrök helyi vezetőjét, volt átányi körzeti megbízottat, aki szakmai, emberi ismereteivel segítette és segíti Fehér Lajos rendőr zászlóst. Konkrétan az elmúlt év utolsó sikeres felderítését említeném azzal a szándékkal, hogy jelezzem, a bűncselekmények számának csökkenéséveí azonos arányban nőtt azok felderítettsége. 1993. december 23-án éjfél körül a Reménység utcában ellenőrzést tartott Fehér Lajos zászlós, Barna András és Végh Károly polgárőr. Szolgálatuk közben igazoltatták O. Róbert 33 éves helyi lakost, és — ébersé§ üknek köszönhetően — a ka- átja alá rejtett döglött baromfik miatt elszámoltattak. Kiderült, a talált két tyúkon kívül még az éjszaka két különböző helyről ötöt tyúk ellopása terheli lelkiismeretét, az ebbe besegítő B. István 21 éves és R. Tibor 18 éves munkanélküli helyi lakosokkal együtt. Az átányi bűnelkövetők — tapasztalva a szigorú éjjeli ellenőrzéseket — így már máshol élik ki bűnöző hajlamaikat. Jelenleg hat átányi gyanúsítottal szemben folytatunk büntetőeljárást, akik cselekményeiket más településeken hajtották végre. Dr. Francsics Ottó r. őrnagy kapitányságvezető vezik, hogy most az intézmények gázellátásának kialakítására kell jelentős összeget fordítani. A telefonhálózat bővítésére is egyre nagyobb a lakossági igény, ennek kielégítése sem várhat tovább. Ugyanúgy nem odázható el az orvosi rendelő felújítása, korszerűbb módszerekkel való ellátása sem. A lakosság azt kéri, hogy folytassák újabb utcák járdásítá- sát, itt sincs apelláta. Mindezeken túl szeretnék elkezdem a már évek óta dédelgetett terv megvalósítását, az iskolai tornaterem megépítését, az iskolások és a fiatalok legnagyobb örömére. Cseh Béla Pártházból Gólyafa-pékség Török Péter: A vásárlók elégedettek a termékeinkkel... (Fotó: Gál Gábor) Hosszú ideig üres és kihasználatlan volt az MSZMP egykori székháza Kömlőn. A közelmúltban azonban a helyi Török-Papp Kft. átalakíttatta az épületet, és a pártházban jelenleg a Gólyafa nevű pékség üzemel. A vásárlók most még csak kenyeret, s né- hányfajta pékárut találhatnak a pultokon, de két hónap múlva — mint azt a tulajdonostól, Török Pétertől megtudtuk — cukrász- sütemények is kaphatók lesznek. — Minden gépünk magyar gyártmányú — mutat körbe a vállalkozó. — Jó és erős gépek ezek. Nagyon szép kenyeret sütnek, és a kömlőiek — azt hiszem — elégedettek a termékeinkkel. A gázprogram a legfontosabb A hét elején közmeghallgatást tartott a hevesvezekényi önkormányzat az idei költségvetésről. A rendezvényen részt vettek a helyi intézmények vezetői is, akik e fórum keretében adhatták elő anyagi igényeiket az ez évi fejlesztéseikre vonatkozóan. A lakosság részéről is hangzottak el különböző javaslatok. Többen megfogalmazták, hogynagy szükség lenne a közvilágítás, vagy a telefonhálózat fejlesztésére, járdaépítésekre, valamint a csordakihajtás szabályozására. Amint azt Balogh Sándorné polgármester-asszony elmondta, a bizottságok külön-külön megtárgyalják majd a felvetett probIRANYITASVALTAS A HONVÉDELEMBEN Hadi állapot • MDF-KDNP - háború a vagyonért? • Robban-e az ukrán atom? • Mióta marakodnak a szocdemek? Hány pártunk van? 9 gyszerüen minden lémákat. De hozzátette: ezek mellett a beruházások mellett a legfontosabb cél a gázhálózat kiépítése. Ezt a helybeliek 65 százaléka támogatja. Tenk, Átány, Kömlőközségek után most a pélyi, a tamaszent- miklósi és a hevesvezekényi gázépítés következik. Az átadást szeptemberre tervezik. Egész napos rendezvénysorozat A kultúra napja Tenken A magyar kultúra napja alkalmából a Magyar Pedagógiai Intézet, az Anyanyelv-ápolók Szövetsége, valamint a Tenki Általános Iskola közös szervezésében ma egész napos rendezvénysorozatot szerveznek a községben. Délelőtt fél 10-kor a Himnusz hangjaival és Török Margit polgármester-asszony megnyitóbeszédével veszi kezdetét az esemény. Ezután kerül sor a mesemondó- és helyesírási versenyekre, amelyeken mintegy harminc dél-hevesi általános iskolából hozzávetőlegesen nyolcvan diák vesz részt, és mérkőzik meg egymással. — Az alsósok számára szerveztük a helyesírási versenyt, a felsősök részére pedig a mesemondást — mondja a polgármester-asszony. — Ez utóbbi igen látványos lesz, miután a versenyzők népviseletben állnak ki a közönség elé. Ezek a gyerekek élményt adnak, és nagyon remélem, hogy élményt is kapnak... A szervezők törekedtek arra, hogy minél sokszínűbbé varázsolják ezt a napot. Egy minigalériában Borbély Tamás helyi rajztanár alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Irodalmi játékokat rendez Tóth István, a hatvani alkotóház vezetője, és felesége, Püski Irénke, a kézműves-iskola igazgatója. Ezenkívül dr. Hámoriné Váczy Zsuzsa, a Nemzeti Szakképzési Intézet igazgatónője tart előadást a tanári kar számára a magyar oktatási rendszerről, összehasonlítva azt az izraeliveiés a franciával. A nap végén kerül sor az eredményhirdetésre. A verseny minden résztvevője kap egy — Borbély Tamás által készített — emléklapot és oklevelet, az első három helyezett pedig könyvjutalmakban részesül.
