Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. október 28., csütörtök Kevesen tudják, hogy a kárpótlási jegyért a társadalombiztosítás bizonyos esetekben életjáradékot folyósít a jogosultnak. Mivel ennek részletei általában nem ismeretesek, felkerestük a Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság osztályvezetőjét, Kása Lászlónét. Mint elmondta, az Országy- gyűlés 1992. május 5-én fogadta el az 1992. évi XXXI. törvényt, mely a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szól. Ennek az a lényege, hogy akik a tulajdonviszony rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására kaptak kárpótlási jegyet, azok a törvényben körührt esetekben kérhetik annak életjáradékká való átváltását. A részletekről az osztályvezetőnő tájékoztatott. — A törvény értelmében életjáradék csakis és kizárólag a kárpótlási jegyet saját jogon birtokló személyt illeti meg. Tehát életjáradék sem vásárolt, sem pedig az egyébként jogosulttal bárminő rokoni kapcsolatban álló személy kárpótlási jegye ellenében nem adható. A megállapított életjáradék a jogosultai abban az esetben illeti meg, ha azt 1991. december 31-ig betöltött 65. életéve miatt kapta, s azt ő élete végéig élvezheti. De abban az esetben, ha munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, életjáradékra férfi esetében 12 évig, nő esetében pedig csupán 11 évig jogosult. Nyomatékkai hangsúlyozni kell, hogy csakis az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására kibocsátott kárpótlási jegy váltható át életjáradékká. Például a napokban járt a hivatalban egy férfi, aki tekintélyes értékű kárpótlási jegygyei rendelkezett, és azt életjáradékká kívánta átváltani. Kiderült azonban, hogy a kárpótlási jegyét politikai sérelem címén kapta, így az életjáradékká nem váltható át. — Mi az eljárás tehát abban az esetben, ha valaki kárpótlási jegyét életjáradékká kívánja átváltani? — A Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság rendelkezik a szükséges igénybejelentési formanyomtatványokkal, amelyeket innen lehet megkapni, illetve kérni. Az életjáradék iránti kérelmeket a megyei igazgatóság bírálja el. Erre pedig a kárpótlási jegyet megítélő jogerős határozat kézbesítésétől számított 90 napon belül előterjesztett kérelem nyomán kerül sor. Miután a nyugdíjbiztosítási igazgatóság elbírálta a kérelmet, az ügyfélnek az OTP-nél át kell ruháznia kárpótlási jegyét, s csak ezt követően történhet meg majd az életjáradék folyósítása. — Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek e téren ? — 1992-ben az igazgatósághoz 113 kérelem érkezett, de miután elbíráltuk az ügyeket, és értesítettük a feleket, hogy milyen összegű életjáradék folyósítására kerülhet sor, csupán 34 személy volt hajlandó az OTP-nél átruházni kárpótlási jegyét, mivel az életjáradékot igen alacsonynak találta. Egyébként az az észrevételünk, hogy alacsonyabb, átlagban 100 ezer forint alatti kárpótlási jegy tulajdonosai élnek az életjáradékra való átváltás lehetőségével. Kosa Lászlóné osztályvezető a törvény mellékletét képező táblázatot mutatja, mely 65-től 105 évig meghatározza férfi és nő esetében 100 ezer forintos kárpótlási jegy életjáradékra való átváltási összegét, azaz, hogy havonta milyen összeg folyósítására kerülhet sor. Hát bizony, ezek nem nagy összegeket mutatnak. Például egy 65 éves férfi havi 667, egy nő pedig csak 531 forintot kaphat. Egy 75 éves férfi esetében pedig már 1121 forint. De Kósáné hangsúlyozza, hogy az így esedékes évjáradék nem érinti az illető nyugdíj-, avagy egyéb járadékait. 5.1. Veretes emlékezés? Az elmúlt napokban az 1956- os forradalom és szabadságharcra emlékezett az ország. Magán- és egyéb beszélgetések során számos alkalommal hangsúlyoztam, hogy ez ügyben elsősorban azok illetékesek, akik szemlélői vagy cselekvő részesei voltak a hajdani, a zömében kétségkívül magasztos eseményeknek, ők ugyanis — ha nem engednek a szubjektív indulatoknak — tényszerűenfelidézhetik ezt az eufóriától áthatott időszakot. Akkortájt majd tizennyolc esztendős ifjúként, anyagilag tönkretett osztályellenség gyermekeként másokkal együtt — így vélekedett a kicsiny haza lakosságának legalább 95 százaléka — azokra voksoltam, azok mellé álltam, akik elhatározták, hogy szembeszállnak a bolsevista mamutbirodalommal, s küzdenek e zsebkendőnyi hon függetlenségéért, társadalmi visszásságainak felszámolásáért. Most, szembesülve rádiós programokkal, megkeseredett a szám íze. Azt hiszem, joggal aggódott a köztársasági elnök amiatt, hogy a teátralitás mögött elsikkadhat a lényeg, a ma is gyü- mölcsöztethető hagyaték hasznos ápolása, továbbvitele. A kevés kivételtől eltekintve, többnyire záporoztak a közhelyek, méghozzá órákon át. Egyértelmű kötődésem ellenére néha azt éreztem, hogy visz- szatért a hatvanas-hetvenes évek gyakorlata, az április 4-i, a november 7-i ünnepségek sablonos atmoszférája. Öreg szabály, hogy jóból is megárt a sok. Kár, hogy erre az ötletgazdák nem gondoltak. Ha előrelátóak, akkor szűkítették volna a bőséges és elegyes ajánlatlistát, s ha kizárólag a hiteles emóciókra, a minőségi megformálásra koncentrálnak, akkor elmarad a csalódottság, a föltörő kritikai szemlélődés, s a mind erőteljesebbé váló hiányérzet. Még nincs későn, a jövőben korrigálhatok ezek a múltból testált bakik. Jó lenne a holnapok során módosítani ezt a téves menetrendet. Ha nem így történik, akkor épp azok a névtelenek né- mulnak el, akik nélkül aligha képzelhető el valósághű tanúságtétel. Mellőzhetetlen ez a korrekció a fiatalok miatt is, hiszen — erről nem tehetnek — ők vajmi keveset tudnak azokról a csodálatos órákról, amikor az azonos nemzeti érdek egymás felé sodorta az embereket, hogy torzsalkodás, intrika, fröcskölő- dés, egyéni érdek nélkül hozzanak áldozatokat. Nem húzódozva életük kockáztatásától sem. Ez a testamentum csak ilyesféle megközelítést kíván. Hivatalos fórumoktól és magánszemélyektől egyaránt... Ugyanaz, tévés kiadásban Efféle gondok gyötörtek a képernyő előtt is. Másként fogalmazva: fecsegett a felszín, s nem küldött semmiféle jelzést a megrázó mélység. Szerencsére ellenpéldáknak is örülhettünk. Elég csak a Fe- gyencek szabadságonraxa, erre a szűkebb pátriánkban készült tv- filmre utalni. Sikere érthető, hiszen a korán elhunyt veretes tollforgató, Kamondy László írásai szolgáltatták az alapanyagot ehhez a vállalkozáshoz, vagyis olyan hiteles impressziók, amelyeket a hétköznapok igazoltak vissza. Személyes élményözön így emelkedhet csak éteri magasságokba, hogy többlettöltéssel felvértezve alakítsa históriaképünket, eddze emberségünket. Érthető, hogy a színészek nem tébláboltak, hanem hús-vér figurákat jelentettek meg, elénk varázsolva a különböző reakciókat, magatartásformákat, karakterjegyeket. Ezekkel az alakokkal találkozhattunk, ez a légkör valamennyiünket befolyásolt, s mindnyájunkban ott izzott az a katarzisvágy, amely káprázatossá bűvölte azt a harminchét esztendővel ezelőtti októbert. Ha a nézőket ilyen művekkel lepik meg, akkor ráhangolódnak a témára, s amolyan jelképes utazóként visszasuhannak oda, ahonnan annyian eredeztetnék magukat. Oda, ahol megbukott a karrierista, a képmutató. Oda, ahol nem számított a kivagyiság, a nosztalgia, ahol senki sem óhajtott harácsolósdival fűszerezett vadkapitalizmust, ahol az önzetlenség héroszokat teremtett. Akárcsak a görög és egyéb mitológiákban. Erre kétségkívül lehetünk büszkék. Mindenféle harsány hozsanna nélkül... Pécsi István Filmpremierek A cég Mitch McDeere (Tom Cruise) kiváló eredménnyel végzett a Harward jogi karán, s most válogathat az álláslehetőségek között. Az eminens ifjú pályakezdő fantasztikus ajánlatot kap egy memphisi cégtől. Egy csapásra megszűnnek anyagi gondjai, boldogan élhet csinos feleségével, „csak” az őrült munkatempót kell bírnia. Minden akadályt könnyedén vesz, de lassan felébred a jólét és a munka kábulatából, és egy kis FBI-segítséggel rádöbben, hogy a maffiának dolgozik. A híres bestseller filmváltozatát az egri Uránia mozi mutatja be. Bűnben égve Jennifer Haines (Rebecca De Mornay) veszélyes bűnözők védőügyvédjeként szerzett nevet magának. Magabiztos, gyönyörű, mindig győzni akar... Égyszer azonban emberére akad David Greenhill (Osn Johnson), a behízelgő modorú playboy személyében. A férfit szándékos emberöléssel vádolják, és ő szándékosan választja Jennifert védőügyvédjéül. Eddig mindenkit manipulált, és most az ügyvédnőt is igyekszik befolyásolni. Jennifert elbűvöli David egyénisége. A nő azonban egyre jobban kételkedik a férfi ártatlanságában. Egyre veszélyesebb játszma kezdődik kettejük között, és Jennifer élete lesz a tét... A Sidney Lumet által rendezett krimivel a gyöngyösi Puskin mozi nézői ismerkedhetnek meg. The Cryng Crame (Síró játék) Fergus az IRA önkéntes katonája Észak-Írországban. Társaival elrabol egy néger brit katonát, aki jellemben teljesen őrá hasonlít. Bár a katona egy akció során elpusztul, Fergus nem tud hatása alól menekülni. Illegalitásba vonul, majd a katona barátnőjéhez csapódik. Múltjától azonban nem tud menekülni. A rendkívül izgalmas terroristatörténetet a hatvani Apolló mozi mutatja be. színpadra. Balogh András, Réti Árpád, Altorjai Attila, Fehér István, Horváth Ferenc, Kancsár József, Pistyúr Attila, Ittes József, Bukta Zsolt, Rudas Attila, Hüse Csaba, Szél Anikó, Poczik Andrea és Rigó János is hasonló elszántsággal és kedvvel teszi a dolgát. Sok szereplő közös munkája avatja valóban értékes előadássá a Svejk a hátországban című darabot. Látszik, hogy nagy odaadással dolgozott a csapat, s ennek meg is lett az eredménye. Ráadásul nemcsak az egyes alakításokat kellett kidolgozni, hanem a jellemek rendszerét, s azon túl a közös mozgást, s éneket is. A rendező kitűnően tartotta kézben a társulatot, s különösen dicsérendő Molnár Ernő koreográfus tevékenysége. Mindehhez jó keretet teremtett Kasner Péter díszlettervező, aki a prágai hangulaton túl érzékeltette ennek a világnak az abszurditását; a magasban, a szereplők feje fölött jellegzetes tárgyak lebegnek, mintegy Damoklész kardjaként. Lendületes, magával ragadó ez a Svejk. S a korabeli aktualitáson túl sokszor a mai kor is feltűnik a színpadon, mert a kisember és az őrült környezet viszonya örök téma. Akkor is élni kellett, ahogy ma is, s egyfajta megoldást kínál itt a címszereplő „hülyesége”, abszurd válasza a mindent elöntő őrültségre. Gábor László Egri bemutató: Svejk a hátországban Az elpusztíthatatlan kisember A világirodalom legismertebb hősei közé tartozik Svejk. A szó szoros értelmében nem is ne' vezhető hősnek, mert inkább ennek a fogalomnak az ellentétét testesíti meg. Az elpusztíthatatlan kisember megtestesítője, aki a leglehetetlenebb helyzetet is derűvel szemléli, ezért mindent képes túlélni. Mint minden rangos irodalmi műnek, ennek is több feldolgozása született: színházban, moziban igyekeztek életre kelteni Svejk figuráját. A vállalkozás nem könnyű, mivel a regény igazi erejét az adja meg, ahogy Svejk elmondja hosz- szú-hosszú történeteit, s ezek igazából nem színpadra és vászonra termettek. Az egyetlen lehetőség az, ha valóban a Hasek megálmodta egyéniség jelenik meg, minden különösebb magyarázkodás nélkül. A színésznek a figura legbelsőbb lényegét kell sugároznia magából, hogy valóban megelevenedjék a történet, mert különben csak a váza marad meg, mint az egykori őshüllőknek. Ilyen szempontból szerencsés vállalkozás az egri bemutató, mivel M. Horváth József személyében egy valódi Svejket találtak. Már első ránézésre is a regény illusztrációit juttatja a néző eszébe, de aztán még inkább megerősödik az érzés: igen, ő az, senki más... Éppen olyan huncut derűvel figyeli a világot M. Horváth József, mint ahogy az általa megformált alak. Ez azonban még kevés lenne a sikerhez, csupán alapot szolgál az elrugaszkodáshoz. Mert játszani, s azon túl sziporkázni kell ahhoz, hogy a közismert fordulatok lekössék a nézőt. Ebben is csak dicsérni lehet a címszereplőt, mivel egyetlen percre sem engedi lankadni figyelmünket, minden mozdulatával, szavával velünk van, együtt éli át a nézővel a történetet. Még ez is kevés lenne ahhoz, hogy valódi színházi élményt szerezzenek. Svejk a környezete nélkül nem létezik, a légüres térben „megfulladna”. Csak a monarchia őrült világa teszi értelmezhetővé az ő hülyeségét, mivel ha a világ megbolondult, akkor az viselkedik benne normálisan, aki maga is bolond módjára cselekszik. Ez adja meg a kulcsot A premier hőse: Áts Gyula, Katz szerepében Svejk csapja a szelet a cselédlánynak (M. Horváth József és Fekete Györgyi) Hasek gondolkodásmódjához, s a regény páratlan sikeréhez. A rendező, Dávid Zsuzsa jól ismerte föl ezt az igazságot, s ezt a feldolgozást ilyen szellemben vitte színre. Az Áldobolyi Nagy György, Szenes Iván és Bodrogi Gyula nevével fémjelzett „hadioperett” gazdag alapanyagot szolgáltat ehhez. A zene és a tánc mozgalmassá teszi a színpadot, s néhány erőteljes hatással, ügyesen elhelyezett gesztussal világosan lehet érzékeltetni, hogy korántsem az egykori monarchiában született operettes álomvilágról van itt szó. Inkább annak fémesebben, keményebben csengő változatáról, amelyben a dallamosabb számok parodiszti- kus ízt kapnak. Különös ellentmondás, hogy ez a darab egy színész vállán nyugszik, mégis nagy szereplő- gárdát mozgat. Ezt a feszültséget csupán remek csapatmunkával lehet feloldani, amelyben a kisebb szerepek megformálói is teljes odaadással dolgoznak a sikerért. Ez annál nehezebb feladat, mert többnyire csak néhány „ecsetvonással” felvázolt alakok ezek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy viselkedési sablonok, amelyekbe nem könnyű eredetiséget lopni. Másfelől pedig nagyon is vonzanak a túlzások a kabaréízű megformálások felé. Az egri társulatot az segíti át ezen a buktatón, hogy tagjai nagy alázattal szolgálják a közös ügyet. S ha egyes karakterek nem is hagynak mély nyomot a közönségben, együtt már lényegesen többet nyújtanak. Ribár Éva Mülleméje eltér az 2 megszokottól. Nem vala- : koszos tramplit formál meg, hanem egy olyan asszonyt, akinek ebben a felfordult világban is élnie kell. Hálás szerep Katzé, s Áts Gyula izgalmassá is teszi a részeges tisztelendő alakját. A premieren az tette még feszültebbé játékát, hogy elment a hangja, mikrofonnal kellett szerepelnie. Még ezt is feledtetni tudta, érdekes jellemet formálva. Lukas főhadnagyként Kelemen Csaba rutinosan alakította a snájdig tisztet. Nádasy Erika Katyja összetetten állította elénk a feslettségében is tartással rendelkező fehérmájú asszonykát. A többiek többnyire nem egy szerepet formálnak meg, hanem különböző átalakulásokon esnek át, egyszer katonaként, máskor elmegyógyintézeti ápoltként tűnnek fel. Hol így, hol úgy, de emlékezetes perceket szereznek. Tunyogi Péternek nagy lehetőséget ad az a kupié, amelyet frontra induló katonaként énekel. Vókó János sok mindenben nyújt egyenletes teljesítményt. Pálfi Zoltán jellógzetes alakjával nagy komédiázó kedvről tesz tanúságot, akárcsak Bajcsi Lajos. Bókái Mária egyszeri belépése is hangulatot teremt. Fekete Györgyi csúnya cselédként játszik a legnagyobb kedvvel. Kiss László több alakban is feltűnik, mindenütt nagyon erőteljesen lépve A rokontól származó, illetve a vásárolt nem jöhet szóba Kárpótlási jegyért — életjáradék HANG-KÉP
