Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
HÍRLAP, 1993. október 28., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Nem jó a törvény Száz mázsa ponty Egerszaldkra A Heves Megyei Horgászok Szövetségének kezelésében lévő egerszalóki víztározón november 8-án és 9-én végzik a haltelepítéseket. A kedvelt horgászvízbe mintegy 100 mázsa három- nyaras pontyot és két tonna keszegfélét tesznek. A telepítés után teljes tilalmat rendelnek el. A szövetség kéri a csónaktulajdonosokat, hogy november elsejéig a járművüket tegyék partra vagy szállítsák el. A gazdálkodásról A napokban tartotta meg soron következő testületi ülését Bátor önkormányzata. A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a község harmadik negyedévi gazdálkodásáról, majd szociális kérelmek ügyében döntöttek. Egységes falukép Amint arról már beszámoltunk, Bátor központtal kilenc környékbeli település nemrég önkormányzati társulást hozott létre. Ennek már konkrét eredménye is mutatkozik, hiszen már készen van az érintett községek közös, komplex fejlesztési terve, s az egyes települések is rendelkeznek majd ilyennel, miután megbízták a Várostervező Intézetet: dolgozza ki, milyen legyen az egységes falukép. Mikor lesz Egerbocson telefon? A pétervásárai körzet azon települései, amelyeket még nem kötöttek be a crossbar-hálózatba, természetesen szeretnének mihamarabb télefönhöz jutni. Egerbocson például, ahol számosán jelentették be igényüket a vonalra, a Matáv ígérete szerint még ebben az évben felállítanak egy nyilvános crossbar-fülkét. Ugyancsak ígéret, hogy 1994. negyedik negyedévére kiépül a teljes községi telefonhálózat. Ivóvíz Szúcs- Bányatelepen A tervek szerint november végére megoldódik Szűcs-Bányatelep vízellátásának problémája. A közigazgatásilag Szűcshöz tartozó, ám attól távolabb fekvő településrész egyik végén egy kutat fúrnak, s ez szolgál majd a rendszer vízforrásául. Kirándultak az óvodások Az SZDSZ egri területi irodájától nemrég pályázat útján 12 ezer forintot kapott az egercsehi szervezet, amely ebből a pénzből egy kirándulást szervezett. Az útra, melynek során Szilvásváradot és Lillafüredet keresték fel, meghívták a helyi óvodába járó nagycsoportos gyerekeket és az intézmény dolgozóit is, akik nevében Dorkó Ottónéóv odavezető ezúton is szeretne köszönetét mondani a kedves invitálásért. Az Alterra Kft. szakemberei a födém szigetelésén dolgoznak 1995-re elkészül Szennyvízhálózat — négy községnek Nagy fába vágta a fejszét négy község: Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos és Szűcs. Szennyvízcsatorna-hálózatot építenek ki, és hozzá egy tisztítóművet is készítenek. A települések pénztárcáját igencsak igénybe veszi ez a nagyberuházás, hiszen a tervek szerint 197 millió forintba kerül majd. Igaz, ennek negyven százalékát állami támogatásként megkapták, de hát a maradék sem éppen két fillér. A komplett rendszer 1995-re lesz készen, de magát a tisztítóművet például még az idén szeretnék üzembe helyezni, hogy a próbajáratás során az esetleges hibákra fény derüljön, és azokat kellő időben kijavíthassák. Ez a képeinken is látható, négyszáz köbméter kapacitású létesítmény Bátorés Egerbakta között épül, az Alterra Kft. kivitelezésében, és a cég már elkészült a munka nagyjával. Folyamatosan épül a községeket a tisztítóval ösz- szekötő csatornarendszer is, azután pedig a településeken belüli hálózat kiépítése következik. A nagy munka finanszírozásába a lakosságot is bevonták, a társulásba lépők 35 ezer forintot fizetnek, ám igen kedvező feltételekkel. Egyrészt, mert ennek 15 százalékát visszakapják, másrészt, mert a 35 ezer forintot tíz év alatt kell részletekben befizetniük. A szennyvízhálózat nagy szerepet játszik majd a térség környezetvédelmében is, ezzel ugyanis megoldódik a lakosságnál és a települési intézményeknél keletkező kommunális szennyvizek szakszerű kezelésének problémája. Négyszáz köbméternyi szennyvizet fogadnak majd a hatalmas betontartályok (Fotó: Koncz) Hogyan kellene cigány képviselőt választani? Botos László önkormányzati képviselő Mátraderecskén. Amellett azonban, hogy a községben ilyenformán tevékenykedik, más közéleti szerepet is vállalt: őz Magyarországi Cigányok Önkormányzati Érdekegyeztető és Képviseleti Szervezetének (CÉSZ) Heves megyei elnöke. Ez az országos szervezet a cigány önkormányzati képviselőket tömöríti. Botos Lászlóval arról beszélgettünk a közelmúltban, hogy szerinte miképpen lehetne biztosítani a cigányság hangsúlyosabb részvételét az önkormányzatokban. Úgy látja ugyanis, hogy a nemrégiben hozott, kisebbségekre vonatkozó törvény nem lesz megfelelő a cigányság számára. S hogy miért? — Azért, mert eszerint csak úgy juthat be egy cigány képviselő egy önkormányzatba — mondja —, ha megkapja azt a százalékarányt, amit a település összlakosságából kiindulva állapítottak meg. Nálunk van mondjuk 800, választásra jogosult polgár, cigány pedig körülbelül száz. Ha ezek mindegyike a cigány jelöltre voksol, az akkor sem kerülhet be a testületbe, mert nem lesz elegendő szavazata ehhez így sem. Magam is úgy lettem annak idején képviselő, hogy több — úgymond — „magyar” szavazott rám, mint cigány. Két szavazaton múlott mindössze a dolog. — Mi lenne hát a megoldás? — A százalékarányt úgy kellene megállapítani, hogy a cigány képviselő megválasztásához csak a cigányság létszámát vegyék figyelembe, ne az egész faluét. Ha ajelölt a cigányság körében kap egy bizonyos számú szavazatot, akkor mandátumhoz juthat. Emellett persze a cigányok szavazhatnának más, nem cigány jelöltekre is, a döntés az ő joguk. De az említett módon, ahol kisebbségek vannak, ott mindenütt biztosított lenne, hogy bekerüljön közülük egy- egy képviselő... — ...Ami nyilván többet ér a mai helyzetnél, hogy számos helyen csupán tanácskozási joggal vesz részt az önkormányzati munkában a kisebbség embere, szószólója. — Természetesen. Heves megyében száznál is több település van, ám törvényes, hivatalos cigány képviselők összesen öten vagyunk, másutt csupán szószólók működnek. Amennyi joguk pedig nekik van, az nulla. Elmondhatják a maguk kis mon- dókáját, de nem szavazhatnak, a döntésben nem vehetnek részt. — Mint a CÉSZ megyei elnöke, feltehetően gyakran megfordul a különböző településeken. Az ott élő cigányok véleménye, tapasztalatai szerint egyezik-e azzal, amit az előbb felvázolt? — Egyértelműen. S ha már a tapasztalatokról esik szó: az viszont baj, hogy például legutóbb Nagyfügeden tartottam gyűlést, ahová meghívtuk a polgármestert, a jegyzőt, a szociális bizottság elnökét, de nem voltak hajlandóak eljönni. És ilyesmi sajnos másutt is előfordult. — Visszatérve a választásokhoz, gondolja, hogy minden községben lesznek az önkormányzati munkára alkalmas cigány jelöltek? — A"90-es választások óta eltelt idő a tanulóidőszak. A cigányság a politikát most is tanulja. Nagyon remélem, hogy a következő helyhatósági választásokra minden helyen találnak megfelelő jelöltet, olyat, aki az egész közösség érdekeit képviseli majd. — Ahhoz azonban, hogy egy- egy ilyen ember önkormányzati tag legyen, az is kell, hogy a cigányság nagy többsége őt támogassa, tehát valamiképpen megegyezésre kell jutni a személyt illetően. Mert ha annyi cigány jelölt lesz, amennyi párt ma van, akkor aligha tudja képviseltetni magát a kisebbség, elaprózódnak a szavazatok. — Olyan ember kell, akit a cigányság elfogad. Mi a CÉSZ- ben arra törekedünk, hogy függetlenek legyünk minden párttól, egyiknek a „ nyom vonalát ”se kövessük. Egy jelölt persze lehet tagja valamelyik pártnak, ez az ő személyes ügye, de mint kisebbségi képviselő, a dolga nem az, hogy ezt a pártot, hanem hogy az adott kisebbség érdekeit tartsa szem előtt. Egyébként egy racionális cigánypolitikus nyilván olyan pártot részesít előnyben, amelyik a cigányság érdekeit képviseli. Én például SZDSZ- alapítótag voltam Mátraderecskén, sajnos közbejött egy párton belüli konfliktus, ami szétzilálta a szervezetet, így jelenleg csupán szimpatizáns vagyok. De ez nem azt jelenti, hogy én az SZDSZ-t, és nem a cigányságot képviselem a testületben. Kénes Marcell Ünnepélyes csapatgyűlés Felújították a tűzoltószertárat ( Tudósítónktól) Az elmúlt hét végén ünnepélyes csapatgyűlést tartottak a pétervásárai önkéntes tűzoltók. A rendezvényen Bocsi László, a tűzoltó-egyesület parancsnoka átfogó értékelést adott szervezetük idei tewékenységéről, s mint kiderült: a csapat ebben az évben több mint húsz tűzesetnél működött közre az oltásban, eredményesen. Megemlítette a parancsnok azt is, hogy idén végre megtörténhetett a tűzoltószertár felújítása, ami bizony régen esedékes volt már. A felújítás költsége csaknem 400 ezer forintra tehető, s a munkából a csapat tagjai is kivették a részüket. A város önkormányzata a sikerek elismeréseként egy színes televízióval ajándékozta meg az egyesületet. Az ajándékot Pál László polgármester adta át az ünnepi eseményen. Zay József A leleszi beruházáshoz kapcsolódva Hat község juthat gázhoz Amint azt már hírül adtuk, vezetékes gázhálózat épül Tarnale- leszen, Bükkszenterzsébeten és Szentdomonkoson. Ehhez a közös beruházáshoz kapcsolódva azonban még hat másik környékbeli település is gázhoz juthat, a tervek szerint a Lelesz határában húzódó nagy nyomású vezetékre csatlakozik majd Fedémes, Hevesaranyos, Bátor, Szűcs, Egercsehi és Egerbocs hálózata. Az utóbbi község polgármesterétől, Burgundi Istvántól a minap megtudtuk, hogy az említett falvak önkormányzatainak bizonyos részt állniuk kell a tarnale- leszi lecsatlakozó-, átadóállomás költségeiből. Egerbocson egyébként a tanulmányterv már készen van, azt azonban konkrétan még nem tudni, hogy mikor indul a beruházás. A polgármester szerint az anyagiak gondot jelenthetnek, hiszen egy elöregedett kistelepülésről van szó, ahol alaposan meg kell gondolni, milyen terheket rónak a helyiekre. 1,7 millióért Üi óvoda Szűcsön 00 Ebédidő az új óvodában Óvodát létesítettek Szűcsön. Ilyen intézmény már évek óta nem volt a négyszázhatvan lelket számláló kisközségben, ezért a kicsiket a szomszédos Egercsehi óvodájába járatták. Mindaddig nem is volt ebből probléma, amíg a szülők nagy része is átjárt a bányába dolgozni, akkoriban reggel vitték magukkal a kicsinyeket. Amióta azonban a bánya bezárt — s egyéb okokból is nő a munkanélküliség a környéken —, bizony az átjárás sokaknak csak pluszköltséget jelentett. Ráadásul a csehi önkormányzat is több pénzt kért a gyermekek elhelyezéséért, mint amennyit a szúcsiak méltányosnak éreztek. Emiatt döntöttek aztán úgy, hogy saját óvodát alakítanak ki. Ehhez felújították a volt művelődési házat, és megvásárolták a szükséges berendezéseket. A beruházás 1,7 millió forintjába került az önkormányzatnak, ám úgy vélik: hosszú távra sikerült ezért az összegért megoldani a kisgyermekesek gondját. Az intézménybe jelenleg tizenhat gyermek jár, és mindannyian vidáman tudatták velünk, hogy jól érzik magukat a hófehérre meszelt, színes rajzokkal díszített épületben.
