Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-16-17 / 242. szám
2. VILÁGTÜKÖR - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. október 16—17., szombat-vasárnap Menedéket kért kubai kormány- tisztviselő Politikai menedékjogot kért Spanyolországban Jesús Ramón Duran Rodriguezkubm gazdasági miniszterhelyettes — jelentette a spanyol sajtó. Spanyol részről hivatalosan nem erősítették meg az ABC című napilap értesülését, és az sem biztos, hogy a lap pontosan tudja a kubai politikus tisztét. Az ABC szerint Duran Rodriguez október 2-án érkezett Madridba a spanyol kormány meghívására. Ultimátum a Szovjetszkaja Rosszijának Az orosz sajtó és tömegkommunikációs minisztérium ultimátumot szabott a Szovjetszkaja Rosszija című orosz újságnak: vagy változtatnak politikai irányvonalukon, nevet cserélnek és menesztik a jelenlegi főszerkesztőt, vagy végérvényesen bezárják a lapot. Az újságírók közleménye szerint a minisztérium illetékese két óra gondolkodási időt adott a szerkesztőségnek. Ennek leteltével közölte, hogy kényszernyugdíj ba küldik M. V. Csikin főszerkesztőt. Folytatódó hatalmi harc Guatemalában 'i A guatemalai gerillaszervezet közleményben utasította vissza Ramiro de León Carpio államfő új béketervét, amely az ENSZ közvetítő szerepére építve képzeli el a hosszú polgárháború befejezését. A kormány és a gerillamozgalom még 1991 áprilisában kezdett tárgyalásokat a három évtizedes ellenségeskedés felszámolásának lehetőségeiről, ám a megbeszélések az idén májusban megszakadtak, mivel egyik fél sem mutatott kellő kompromisz- szumkészséget. Ezt követően történt hatalomváltás a középamerikai országban: a diktatórikus kormányzásra tett kísérlete miatt elűzött Serrano elnök helyét Ramiro de León vette át. Meghallgatták az első magyar tanút Per a Seuso-kincsek A Seuso-kincsek tulajdonjogáért folyó perben a New York-i bíróságon a héten az első magyar tanú meghallgatásával folytatódott az eljárás. A kulturális szempontból páratlan értékű, tizennégy darabból álló római kori ezüstkincset magának követeli Magyarország és Horvátország, illetve jelenlegi bejegyzett tulajdonosa, Lord Northampton. A magyar tanú, Nagy Károly muzeológus előtt egy horvát szakértőnek kellett volna tanúskodnia — anyag- és földminta-össze- hasonlítással —, ám a horvát fél az utolsó pillanatban változtatni óhajtott a csatolt iratokon. Mivel a bíróság a módosításhoz nem járult hozzá, a horvát szakértő tulajdonjogáért meghallgatása elmaradt. Gyakorlatilag ezzel a horvát bizonyítási eljárás befejeződött, már csak egyetlen tanú meghallgatása van hátra: ő nem más, mint Horvátország művelődési miniszterasszonya, aki muzeológus. Várhatóan a jövő héten jelenik meg a bíróság színe előtt. A magyar szakértő a történelmi gyökerekig visszanyúlva kezdte meg a bizonyítási eljárást, feltárva a testület előtt, hogy mikor hallott először a világ a kincsről, és mi köti Magyarországhoz a leletet. Elmondta, hogy Pannónia valamikor a római birodalom része volt, és akkoriban a Balatont Pels ónak hívták; ez a név olvasható a kincs egy darabján, pontosabban magán a Seuso-tá- lon. Nagy Károly tanúskodása csütörtökön keresztkérdésekkel folytatódott. A későbbiekben kerül sor a további magyar tény- tanúk, illetve természettudományi szakértők meghallgatására. A Seuso-kincsek értékét negyvenmillió fontra becsülik. Lord Northampton a nyolcvanas években vásárolta meg az I-V. századból származó ezüsttárgyakat, mint kiderült, hamis libanoni papírok felhasználásával. A magyar kormány 1992-ben avatkozott be az ügybe, miután olyan bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek megalapozzák azt, hogy a kincset Magyar- országon, a Dunántúlon találták meg az 1973-74-es években, és onnan csempészték ki illegálisan az országból. Változatlan energiafogyasztás, csökkenő olajárak Érdekesen alakult az elmúlt időkben a világ energiafelhasználása. Az egyik legilletékesebb világcég, a British Petroleum szerint a fejlődő országokban az elmúlt évben 4,8 százalékkal nőtt a felhasználás, ezen belül a gyorsan fejlődő ázsiai országokban kétszer akkora ütemű volt a növekedés, mint a harmadik világ egészében. Az egykori szocialista országokban viszont 7,8 százalékkal csökkent a felhasználás. Az egyes régiók közötti nagy eltérések miatt világviszonylatban 0,2 százalékos növekedési átlag mutatható ki. A nyersolaj és földgáz iránti kereslet 1992-ben 0,5 százalékkal emelkedett. Az iparilag legfejlettebb 24 országban mérsékelten, Ázsiában és kiváltképp Dél-Koreában pedig erőteljesen nőtt a forgalom. Oroszország viszont 10, Ukrajna 30,3 százalékkal kevesebb olajat használt föl. A kuvaiti kutak újbóli üzemeltetésének köszönhetően tavaly emelkedett az olajkitermelés, s mérséklődött a „fekete arany” világpiaci ára. A Föld legnagyobb nyersolajtartalékai a Közel-Keleten találhatók (65,7 százalékban), a lista Dél-Amerikával (12,3), Afrikával (6,2) és az egykori szocialista országokkal folytatódik, beleértve a volt Szovjetuniót (5,9). Ázsia, Ausztrália, Észak-Amerika és Nyugat-Európa a világ olajkészletének alig tíz százalékát rejti. A szakértők nagy reményeket fűznek az afrikai olajmezőkhöz (Nigéria, Angola, Gabun), s feltevések szerint Indonéziában, Thaiföldén, Malajziában és Pápua Új-Guineában is föllendülhet az olajbányászat. Ferenczy Europress Szolzsenyicin haza kíván térni Oroszország az egyetlen hazám. Nehéz helyzetben van, de bármilyen körülmények között vissza fogok térni — nyilatkozta Alekszandr Szolzsenyicin No- bel-díjas orosz író az ARD német televíziónak. A héten sugárzott interjúban az író elmondta, hogy nagy aggodalommal figyeli az oroszországi fejleményeket. — Én nem kötődök semmilyen oroszországi politikai mozgalomhoz, párthoz, személyiséghez sem. Sokan reménykednek abban, hogy hazatérésemnek gyógyhatása lesz. Én azt fogom mondani és javasolni, ami véleményem szerint jó Oroszországnak, s egyáltalán nem törődök azzal, hogy tetszik-e az ennek vagy annak a pártnak. író vagyok, s az írónak nem megosztania, hanem egyesítenie kell népét — mondta Szolzsenyicin. (MTI) : Maastricht valósága, két év után A karlsruhei alkotmánybíróság keddi döntése immár minden formai akadályt eltakarított a néhány hét híján két éve tető alá hozott nevezetes szerződés életbe lépése elől. Várhatóan legkésőbb november 1-jéig a német külügyminiszter Rómában letétbe helyezi — a másik tizenegy tagországhoz hasonlóan — az immár Németországban is ratifikált okmányt, s attól kezdve az Európai Unió nem szavazások tárgya többé, hanem a Tizenkettek életének hétköznapi valósága. Mi is az, amit — csaknem két évvel véglegesítése után — az okmány a mának és a belátható jövőnek kínál? A Maastrichti Szerződés logikáját a legegyszerűbben akkor látjuk át, ha egy pillantást vetünk a folyamatra, amiből kinőtt. Hívei ugyan szívesen utalnak a Közös Piacot megalapító Római Szerződésre, amelyből szerintük már ki lehet olvasni a maastrichti célokat is — valójában az igazi áttörést Jacques De- lors 1985-ös bizottsági elnökké válása, és nyomában az Egységes Piac mindenkit sokkoló programjának a meghirdetése hozta meg. Ez — a tizenkét tagország piacainak összeolvasztását célul kitűző Fehér Könyv — jelentette azt a szikrát, amely aztán az évek során végigszalad a gyújtózsinóron. A nyomában az évtized második felében kinőtt vita legfontosabb csomópontjai leginkább a következők voltak: ha egységes a piac, ha formálisan is mindinkább egy ritmus szerint lüktet a tizenkét gazdasági szív, akkor logikus, hogy egységesítsék a pénzügyi mechanizmusokat, sőt magát a pénzt is. Igen, de ha közös a pénz, ez megköveteli annak közös politikai felügyeletét is. A nemzeti valutával együtt tehát a politikai szuverenitásból is egyes szeletkéket közösségi szintre kell delegálni, beleértve azt is, hogy az Éurópai Parlament érdemi döntéseket is hozhasson, vagy hogy vezessék be az európai állampolgárságot. Aztán: ha egységes a piac, akkor egységesen is reagál a külvilág történéseire — azaz a külpolitika is közös kell, hogy legyen, rgen, de minden külpolitika csak akkor hatásos, ha katonai erő is van mögötte — a közös külpolitika tehát közös biztonságpolitikát is feltételez. Mind e pontok mentén haladva, s azokat lényegében magában foglalva alakult ki az a konstrukció, amelyet végül az állam- és kormányfők 1991 decemberében Maastrichtban elfogadtak, s amelyen belül az egyes tagországok kezdettől fogva más és más helyekre próbálták helyezni a hangsúlyokat. Mint az már az eddigiekből is kitűnik, az annyit vitát okozó okmány kulcseleme, amely új sínekre készül helyezni minden mást is: a közös pénz lesz. Tegyük azonban hozzá, hogy éppen ez az, amiért a szerződés küszöbön álló életbe lépése ellenére is sokakban jogos a kétség a „határidő szerinti” megvalósítás esélye iránt. Ez — a közös pénz projektje — ma egyúttal leggyengébb láncszem is. És nem csupán a nemzetközi valutapiacok tavaszi-nyári visz- szatérő felfordulásai, az egyes tagvaluták kínos válságai, s végül az átváltási mechanizmus látványos felvizezése miatt. A márkájukat feladó németek ugyanis emellett mereven ragaszkodnak az ugyancsak a szerződésben rögzített igen szigorú gazdaságipénzügyi kritériumok országonkénti teljesítéséhez — amire pillanatnyilag egyedül Luxembourg képes. Az idő meg sürget: alig több mint két hónap múlva már fel kellene állítani azt az európai monetáris intézetet, amely 1997-től már mint Európai Központi Bank lesz hivatott működni. 1996-ra pedig már legalább hét tagországnak teljesítenie kellene az említett kritériumokat — ez ugyanis a feltétele, hogy egy évvel később az ECU közös pénzként kezdjen (legalább köztük) funkcionálni. Ha erre akkor még nem érett a helyzet, úgy 1999 a következő határidő. Ami sokak szerint megmentheti a helyzetet, az a most folyó tagfelvételi tárgyalás a közösségi átlagnál gazdagabb három skandináv országgal, valamint a szintén jómódú Ausztriával. 1995-re kilátásba helyezett belépésükkel egy csapásra megerősödhet azon országok tábora, amelyek brüsszeli Számítások szerint a német- francia-benelux ötös fogattal — hozzájuk véve még esetleg Spanyolországot — vállaikra vehetik Maastricht ambiciózus céljait. Fór is György Rekordokat dönt a bűnözés A harmincas évek Chicagója Belgrádban Minden eddigi rekordot megdönt a bűnözés növekedése Jugoszláviában: az elmúlt két év mindegyikében a gyilkosságok és rablások száma a korábbihoz képest megduplázódott. Belgrád lassan a harmincas évek Cnica- gójához hasonlít: az elmúlt tíz napban öt embert lőttek le a nyílt utcán, s a tettesek — feltehetően maffiaszerű szervezetek tagjai — még mindig szabadlábon vannak. Az áldozatok kivétel nélkül az alvilággal jó kapcsolatokat ápoló újgazdagok soraiból kerültek ki. Évtizedekig a rendőrségnek évente csupán öt-hat gyilkossággal kellett foglalkoznia. Bár a bűnözési mutatók az amerikai városokéhoz képest még mindig alacsonyak, a növekedés nagyságrendekkel mérhető. Tavaly 86 embert gyilkoltak meg, s ez a szám az idén minden bizonnyal megduplázódik. A bűnözés virágzásához ideális körülményeket teremt a szef énység, a munkanélküliség, a orrupció, a tehetetlen rendőrség és a jól felfegyverzett, nagy szambán jelenlevő bűnözők. A szerb rendőrök számát ugyan növelték, de ezek elsődleges feladata a fennálló rendszer védelme. Az elitegységeket harci járművekkel, aknavetőkkel és egyéb, háborúban jól használatos, ámde utcai harcra alkalmatlan fegyverrel szerelték fel — állapítja meg az AP. A megfélemlített lakosság most maga is fegyverkezik. Belgrádban negyedmillió bejegyzett fegyverviselési engedélyt tartanak nyilván, és a másfél évvel ezelőtti három helyett jelenleg hetven fegyverüzlet várja a vásárlókat. A kínálattal sincs baj, a belgrádi Zastava-üzem, ahol egykor a Yugókat gyártották, ma csupán egyetlen kifizetődő terméket állít elő: kézifegyvereket — úja az AP. A bionikus szem Az egyesült államokbeli Berkeley egyetem kutatói kifejlesztették a bionikus szemet, amely vetekszik az emberi és az állati szem érzékenységével. A biológiával és komputerrel foglalkozók összefogásából jött létre ez a találmány. Egy körömnyi chipbe a szem minden jellegzetes tulajdonsága belekerült. A bionikus szem programon egy magyar kutató, Roska Tamás is dolgozik. Még legalább egy évtized kemény munkáját igényli, mire a bionikus szem használható lesz balesetben megsérült emberek látásának pótlására. (FEB-fotó) Kétszáz éve végezték ki Marie Antoinette-et Kétszáz esztendővel ezelőtt, 1793. október 16-án hullott le a nyaktiló alatt Marie Antoinette francia királyné feje. XVI. Lajos király felesége Maria Antonia néven született Ausztriában 1755. november 2-án, Mária Terézia legifjabb leányaként. Édesanyja már 10 éves korában egy francia hercegnek szánta feleségül, mivel javítani akarta a Habsburg-birodalom kapcsolatát a Bourbon-házzai. A férjje- löltet Berry hercegének személyében találták meg. 1770-ben a 15 éves hercegnő meg is érkezett Franciaországba, és május 16-án Versailles-ban házasságot kötött a herceggel, aki trónörökös, majd apja idő előtti halála folytán Franciaország királya lett XVI. Lajos néven, és nagyapja, XV. Lajos örökébe lépett. Marie Antoinette nagyon gyorsan népszerűtlenné vált francia földön. Az „osztrák nőnek” nevezett királyné beavatkozott mind az országos politika, mind az udvar életébe. Édesanyja, Mária Terézia hiába óvta leveleiben. Marie Antoinette férjét mindig a reformok ellen igyekezett hangolni. A királyné hírneve tovább romlott az 1785. évi úgynevezett „nyakék-ügy” miatt. Louis Edouard Rohan bíboros, aki kegy- vesztett lett az udvarnál, szerzett egy gyémánt nyakéket, amelyet Jeanne de La Motte grófné útján akart a királynénak eljuttatni, hogy ezzel ismét az udvar kegyeibe férkőzzék. A nyakék azonban sohasem jutott a királyné birtokába. A grófnő Londonban eladta az ékszert. A szereplőket bíróság elé állították, a bíborost ugyan felmentették, a grófnőt azonban megkorbácsolták és börtönbe vetették. Az ügyet, amely leleplezte a francia udvar intrikáit, Alexandre Dumas később „A királynő nyakéke” című híres regényében megírta. (Szerb Antal kisregénye, „A királyné nyaklánca” is ezt az ügyet dolgozza fel.) 1789-ben, a francia forradalom kirobbanása után a király és családja kénytelen volt Versail- les-ból Párizsba költözni. Marie Antoinette megkísérelte, hogy bátyja, II. Lipót (1790 óta német-római császár és magyar király) útján elhárítsa a királyi házat fenyegető veszélyeket. Ezután a királyné szökésre gondolt. 1791 júniusában egy német-svéd gróf, Hans Axel Fersen segítségével, közönséges utazónak álcázva a család elmenekült Párizsból. A lotharingiai Varennes-ben azonban felismerték és visszaszállították őket Párizsba. Ez a szökési kísérlet végleg elvágta a francia forradalom és a király együttműködésének lehetőségét. 1792 augusztusában a tömeg megostromolta a királyi palotát, a Tuileriákat. A királyi családot a Temple börtönbe zárták. Szeptember 22-én a Konvent kikiáltotta a köztársaságot, s XVI. Lajost most már mint „Louis Capet állampolgárt”, hazaárulás vádjával elítélték, és 1793. január 21- én kivégezték. Hét hónappal később Marié Antoinette-et elválasztották négy gyermekétől, és a Concier- gerie börtönbe vitték. Október 14-én állították a forradalmi bíróság elé, és két nap múlva „ Capet özvegye” a nyaktiló bárdja alatt fejezte be életét. (MTI) Földrengések Pápua Üj-Guineában Nagy erejű földrengések sorozata következtében legalább 86 ember meghalt Pápua Új-Gui- neában. Az áldozatok száma rohamosan emelkedik. Mintegy 200-an megsebesültek, több százan hajléktalanná váltak. A mentést nehezíti, hogy pontosan nem ismert a katasztrófa sújtotta területen élők száma. Szakértők pénteki nyilatkozata szerint az ország északi részén húzódó törésvonal mentén a talaj jelentősen megsüllyedt. Az előidézett több tucat földcsuszamlás egyes falvakat lerombolt, mások a fizika törvényeit szinte meghazudtolva, valósággal lógnak a hegyoldalról — jelentette a Reuter. A földrengés a Richter-skála szerint 7-es erősségű volt. Kéksisakosok halála Az ENSZ békefenntartó akcióinak kezdete, 1948 óta 1023 kéksisakos katona vesztette életét a Föld különbözőpontjain — derül ki egy szerdán New Yorkban nyilvánosságra hozott jelentésből. A békefenntartás az idén járt a legtöbb áldozattal: ebben az évben már 170 ENSZ-katona halt meg. A legveszélyesebb hely Szomália, itt 81 katonát öltek meg az év kezdete óta. A volt Jugoszlávia területén 37, Kambodzsában pedig 36 kéksisakos halt meg ugyanebben az időszakban. Felcsendül a pápai himnusz Tizenöt évvel ezelőtt, 1978. október 16-án választották a katolikus egyház fejévé Karol Wojtyla krakkói érseket, aki II. János Pál néven — 450 év óta az első nem olasz pápaként — október 22-én foglalta el Szent Péter trónját. Az ünnepi évforduló alkalmából ma a Középnémet Rádió (Lipcse) zenekara a vatikáni audiencia-teremben ünnepi hangversenyt ad a pápa tiszteletére, amelynek műsorán szerepel Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző Benedictus-ának ősbemutatója. Ugyancsak ma csendül fel első ízben a Szentatya jelenlétében szöveggel a pápai himnusz. II. János Pál pápaságának eddigi 15 esztendeje alatt 61 fő- pásztori utat tett külországokban. Öt kontinensen eddig ösz- szesen 900.000 kilométeres utat tett meg. r i
