Heves Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16-17 / 242. szám

HÍRLAP, 1993. október 16—17., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Szaporodó gombamérgezések Az Eger Városi Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatása szerint a körzetben megszaporodtak a gombamérgezések, mert a saját szedésű ételnekvalót többnyire nem vizsgáltatják meg szakértő­vel. Az illetékesek ezért felhívják a lakosság figyelmét, hogy csak megvizsgált gombát fogyassza­nak, vásárláskor pedig kérjék el az eladótól a szakértő által kiállí­tott igazolást. A piacokon egyébként hivatalos szakembe­rek segítik kiválogatni a mérges gombákat a gyűjteményből. Megalakult a Miki Egér-tagozat Egerben is szerveződik a Ma­gyar Egérül Alapítvány „Miki Egér-tagozata”, egyelőre mint­egy 40 taggal. A tagozat Heves megye egész területéről várja az érdeklődőket Egerben, a Tele- kessy utca 2. alatt. Táncoslábűak figyelmébe Az egri Lajtha László Néptánc­együttes az iljűsági néptánccso­portjába keres utánpótlást: első­sorban 7-8. osztályos lányok és fi­úk jelentkezését várják. Az első megbeszélésre október 19-én dél­után 5 órakor kerül sor a Megyei Művelődési Központban. Koleszterinszint- és vérnyomásmérés Ma délelőtt 9 órától délután egyig koleszterinszint- és vérnyo­másmérést végeznek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezésében a gyön­gyösi Mátra Művelődési Köz­pontban. Ezenkívül diabetikus ételekből kóstolót rendeznek, és az egészséges életmóddal, re­formkonyhával foglalkozó könyveket, kiadványokat árul­nak az intézményben. Keresztrejtvényünk nyertesei Az október 9-én közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Bigá­mista az a férfi, aki kétszer annyit mosogat, mint én.” A jó választ beküldők közül a következők nyertek könyvutalványt: Kalo- tay Zoltán (Eger), Kugler Béláné (Eger) és Kohon Tamás (Péter- vására). Gratulálunk! A mai 12. oldalon található feladványunk megfejtését október 21-ig küld­hetik el címünkre: 3301 Eger, Pf. 23. Jubileumi kiállítás Fennállásának 25. évforduló­ját ünnepli a Heves Megyei Fotó­klub. Ebből az alkalomból ren­dezték meg jubileumi kiállításu­kat, melynek megnyitóját tegnap este 6 órakor tartották az egri Megyei Művelődési Központ­ban. A tárlatot — amely novem­ber /5-ignaponta 10-től 18 óráig tekinthető meg — Lassú Árpád, a megyei közgyűlés művelődési irodájának vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Jelöltválasztás Hatvanban A Kereszténydemokrata Nép­párt helyi szervezete országgyű­lési képviselőjelölt-választást tartott Hatvanban, a 4-es számú választási körzetben. Szinyei András hatvani polgármester és dr. Molnár Lajos közül a tagság titkos szavazással az utóbbi jelöl­tet támogatta. Jógatanfolyam indul Testi-lelki egészségünk meg­őrzéséhez, belső harmóniánk megteremtéséhez nyújt segítsé­get a hétvégenként Egerben tar­tott jógatanfolyam a Megyei Mű­velődési Központban. A tanfo­lyamvezetők: Kocsis Árpádné és Torba Béla. Barlangok, várak, kastélyok Kétnapos autóbusz-kirándu­lást szervezett az egri Forrás Gyermek-szabadidőközpont mára és holnapra. A „Barlan­gok, várak, kastélyok” című programsorozat keretében ezút­tal Mohácsra, Siklósra és Pécsre látogatnak el a kirándulók. A következő út december 11-12-én lesz Pannonhalmára, Fertődre, Sopronba és Nagycenkre. Évente háromezer vérátömlesztés Lakótelepiek — a beteg emberekért Aki vért ad — életet ad; a már jól ismert szlogenre manapság még inkább oda kell figyelni, mi­után országosan ellátási gondok­kal küszködnek a vértranszfúzi­ós állomások. A megyék között — szerencsére — Heves eddig még nem került „válsághelyzet­be”. Sőt, ajóakaratú emberek ré­vén a nyáron arra is volt példa, hogy szomszédaink segítségére siessünk. Szükség van azonban — a meglévők mellett — újabb dono­rokra, mert például csak az egri kórházban évente háromezer vérátömlesztést hajtanak végre, amelyhez minden héten 160 egy­ség vérre van szükség. A műté­teknél, a sérüléseknél, a csontve­lő- és fekélybetegségekben, va­lamint vérzékenységben szenve­dők kezelésénél is nélkülözhe­tetlen a vér. A Markhot-kórház vértranszfúziós állomása — a Vöröskereszttel karöltve — a megyében először az egri lajos- városi lakótelepen véradónapot szervez ma délelőtt 9-től délután két óráig. Az itt élő 18-65 évesek mellett bárki segítségét örömmel fogad­ják a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában — ismert nevén a 8-asban —, a Fadrusz u. 1/A.- ban. A véradás nem fájdalmas, nem ártalmas, és alapos kivizs­gálás előzi meg. Tulajdoni viták Mi lesz a gyógyszertári központtal? Hosszú ideje húzódik a gyógy­szertári központok privatizáció­ja. Több megye, köztük Heves Megye Tanácsa még 1986-ban közüzemi vállalattá minősítette a sajátját, amely így 1990 után önkormányzati vagyonként sze­repelt. Miután több száz millió forin­tos értékről van szó, az Állami Vagyonügynökség beillesztette ezt Heves megyében is a privati­zációba, tehát rendelkezett vele a megyei önkormányzat nélkül. Itt azonban már 1992 novemberé­ben — egyedül a 19 megye közül — elfogadták az ÁVU akkori ajánlatát, hajlandóak voltak az egyezkedésre, ám levelükre mégsem kaptak választ. Időközben a rendelkezések szerint a gyógyszertári közpon­tok állami tulajdonba kerültek. Ezután Heves megye kérte or­szággyűlési képviselői útján, hogy az ÁVÜ-vel találják meg a közös megoldást. Erre a kezde­ményezésre sem érkezett reagá­lás. A megyei önkormányzat ve­zetése lehetőséget lát arra, hogy a gyógyszertári hálózat privati­zációja elváljon a gyógyszertári központétól. Ezt szerették volna egy évvel ezelőtt is. Szükséges­nek tartják, hogy e folyamat so­rán, s a tulajdoni viták kapcsán se csorbuljon a gyógyszerellátás, továbbra is folyamatos és bizton­ságoslegyen. Nem vitatják a pri­vatizációs biztos hatáskörét, ugyanakkor fenntartják a gyógy­szertári központ igazgatójának felelősségét. Emlékkönyv a tiszteletére Búcsúzó levéltár-igazgató Húsz esztendőn keresztül volt a Heves Megyei Levéltár igazga­tója Kovács Béla, akit tegnap bú­csúztattak nyugdíjba vonulása alkalmából. Mint az ünnepelt megfogalmazta: felnőttéletének felét töltötte el ebben az intéz­ményben. A megye és a város ve­zetői, más intézmények igazga­tói, tisztelői és kollégái köszön­tötték a tegnapi napon. Mint utóda, Bán Péter el­mondta, a levéltár mostani ren­dezettsége, viszonylagosan jó helyzete Kovács Bélának, illetve az ő elődjének, Soós Imrének köszönhető. Kifejezte azt a re­ményét, hogy Kovács Béla ez­után — nyugdíjasként — is szol­gálja a levéltár, illetve a magyar történettudomány ügyét. Ki­emelte, hogy azt tanulta tőle: tisztelni kell a történelmi forráso­kat, de azt is, hogy szükséges a kutató kritikai bátorsága, fantá­ziája is. Ezt követően átadta azt az emlékkönyvet, amelyet a nyug­állományba vonuló levéltár­igazgató tiszteletére készítettek. Majd Orosz Bertalanná, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár igazga­tója búcsúztatta a többi intéz­mény vezetője nevében, hangsú­lyozva, hogy ezután is számíta­nak barátságára, segítségére... Válaszában Kovács Béla el­mondta, hogy köszöni a közös munkát, s Szent Ágostont idéz­te: „Minden siker a tiétek, s min­den kudarc az enyém. "Végezetül az intézmény dolgozói közül Ne­mes Lajos mondott emlékező szavakat, hozzáfűzve, hogy biza­lommal tekintenek a jövő felé is, amelynek letéteményese Bán Péter, a most hivatalba lépő igaz­gató. Százezreket takarítottak meg... A hőközpontból — ahol Keszi József ellenőrzi a berendezést — adják az energiát, aminek felhasználását a lakók szabályozzák (Fotó: Gál Gábor) (Folytatás az 1. oldalról) — Már háromhavi mérés után is kimutathatóak voltak az ered­mények: az átlagos összes hő­energia-fogyasztás 32 százalék­kal csökkent, a meleg víz előállí­tására fordított energiamegtaka­rítás pedig 63 százalékot muta­tott. Nyár elején értékeltük az adatokat, melyek minden vára­kozást felülmúltak, és igazolták: a jövőben csakis ez a módszer lesz üdvözítő mindannyiunknak. Mitjelentezforintokban? Azösz- szes energia — fűtés, meleg víz — megtakarítása 880 ezer forint volt, és amire nem is számítot­tunk: az emberek több mint fél­milliót spóroltak mega hideg víz­zel is. — Az igazi meglepetés viszont az lehetett, amikor egyesek — ta­karékoskodásuk „jutalmául” — több ezer forintot tehettek zsebbe. — Az előlegfizetéshez képest 58 lakó visszatérítést kapott, volt, aki 13 ezer forintot, de akadtak olyanok is — igaz, jóval kevesebben —, akiket pótbefize­tésre köteleztek. Az utóbbiaknál ez azzal is magyarázható, hogy nem akartak változtatni élet­rendjükön, az átlagosnál mele­gebbre állították a szelepet, és sok meleg vizet használtak. Ezért természetesen senkit nem lehet kérdőre vonni, hiszen min­denkinek más az igénye, mást diktál a kényelme, a szokása. Előbb-utóbb azonban ők is rá­kényszerülnek a takarékosko­dásra, mert a szolgáltatási dijak emelkedhetnek. Sajnos, arra is van példa, hogy a „nagy fogyasz­tók” már eddig is tetemes díjhát­ralékkal rendelkeznek. A rend­szer azt is egyértelműen bebizo­nyította, hogy a város közüzeme­inek működtetését jelentősen befolyásolja. A megtakarítások igen jelentősek, mint ahogy azt is igazolta, hogy bizony rengeteg vizet folyatunk el feleslegesen, vagyis pocsékolunk. Az új mű­szaki megoldás abban is segít, hogy változtassunk pazarló élet­módunkon. — Azt, amit ígértek, a szak­emberek be is váltották. De ho­gyan tovább? — Sokan kérdezték már tő­lünk, hogy kell-e fizetni a továb­biakban a beépített alkatrésze­kért. A válaszunk: nem, hiszen azok cseréjét még a most kezdő­dő fűtési idényben is az Európai Gazdasági Közösség finanszí­rozza. A későbbiekben sem hi­szem, hogy nagyon megterhelné a famíliák pénztárcáját egy-egy elhasználódott kis üvegcső vagy szelep pótlása. — A takarékos fűtéshez átépí­tett házakat követik-e újabbak az egri lakótelepeken? — Gyorsan elterjedt a város­ban ennek a technikának az elő­nye, így hát sokan érdeklődnek a társas- és magánházak tulajdo­nosai, az önkormányzati lakások bérlői. Egy fontos dologra már most felhívom figyelmüket: a fű- tésiköltség-megtakarító mérők csak úgy működnek — ellentét­ben a vízórákkal —, hogyha minden lakásban felszerelik azo­kat a radiátorokra. Ennélfogva a kéréseknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha az épület minden lakója igényli a módszer beveze­tését. Véleményem szerint ez egy értelmes és hasznos befekte­tés, amit a város is segíthet, szor­galmazhat, hosszú távon pedig kamatoztathat. Mert nem biztos, hogy az az olcsóbb, ha valamibe nem fektetünk pénzt, energiát... Szüle RÍta A végvár és környezete Tudományos tanácskozás Noszvajon Kétnapos tanácskozásra gyűlt össze Noszvajon több mint negy­ven történész, akik a kora újkor — közelebbről pedig a végvár- rendszer — tanulmányozásával foglalkoznak. A magyarországi végvárak — úgy tűnik — igen sok rejtélyt hor­doznak, hiszen már hatodik al­kalommal hívták össze a „vég­vár-konferenciát”, hogy az e té­ma tudósai az elmúlt két év kuta­tási eredményeiről számoljanak be egymásnak. — Kivételes dolog, hogy 10 éven át megszakítás nélkül mű­ködjön ez a műhelymunka — mondja R. Várkonyi Ágnes, a kor kiváló ismerője, aki vala­mennyi tanácskozás aktív részt­vevője volt. — Kutatók, társada­lomtudósok, gazdaság- és művé­szettörténészek, néprajzosok, irodalmárok jönnek össze, s ez a közös munka igen szép eredmé­nyeket hoz. Felnevelődött itt már egy pár tehetséges fiatal, akik bekapcsolódtak ebbe a munkába. Nagyon érdekes ez a téma, mert a végvárakból szá­mos olyan folyamat indult ki, amely a mai élet alapjául szol­gált. Ezekben kezdődött meg például a tömeges közétkeztetés. Voltak olyan várak, amelyekben naponta kétezer embert kellett etetni, minden reggelre ennyi ci­pót sütöttek. Mindezekről fel­jegyzést készítettek, s ez nem volt más, mint a mai adminiszt­ráció elődje, de a szervezett egészségügyi ellátás is e korban kezdett kialakulni. Külön társa­dalmi réteg fejlődött ki a várfalak között: a hivatásos katonáké, sa­ját szokásokkal, intézményes háttérrel. — Az itt elhangzó tanulmá­nyok minden konferencia után egy kötetben látnak napvilágot, melyet a Dobó István Vármúze­um ad ki — tájékoztat Petercsák Tivadar, a múzeum igazgatója és a tanácskozás szervezője. — így a kutatások eredményei bekerül­hetnek a tudományos élet vérke­ringésébe, s az egyetemistáknak is hasznos olvasnivalót nyújta­nak. Ez a kiadvány az idén is meg­születik, s valószínű, hogy két év múlva ismét összejön a törté­nésztársadalom e rétege a követ­kező konferenciára. (sárközi) Bornemissza Gergelyre emlékeztek Diákprogramok az egri várban Csütörtökön és pénteken ren­dezték meg a Bornemissza-na­pokat az egri Bornemissza Ger­gely Szakképzési Intézetben. A diákok számára valószínűleg örömteli mozzanata volt a ren­dezvénysorozatnak, hogy erre a két napra tanítási szünetet ren­deltek el. A programok csütörtö­kön este kezdődtek, amikor ko­szorút helyeztek el Bornemissza emlékére a várban, majd az in­tézmény tanulói az Egri csillá- gok című regényből adtak elő részleteket a mintegy ezerfőnyi diákközösség előtt a romkert­ben, a volt székesegyház helyén. A rendezvények másnap az is­kola épületében folytatódtak. Mintegy húsz tanteremben ren­deztek műsorokat, így sor került irodalmi vetélkedőkre, vers- (js prózamondó versenyekre qs sportrendezvényekre is. Tegnap délután az intézmény által 1992- ben alapított Bornemissza Ger­gely Emlékplaketteket adták át az arra érdemeseknek, így Ba- gics Lajosnak, Hágen Lászlóné- nak, Juhász Attilánénak, Imre Sándornénak, Katona József­nek, Szendi Lajosnak, Gáspár Ferencnek és Bárdos Károlynak. Lengyel László Hatvanban „Itt minden megtörténhet 77 Lőrinciben, Recsken és Putnokon Elárvereznek három Tüzép-telepet Az Állami Vagyonügynökség megbízásából az egri székhelyű Bükk Holding Rt. nyilvános ár­verésen értékesíti az Észak-ma­gyarországi Tüzép Vállalat Lő­rinciben, Recsken és a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Putno­kon levő telepeit. Az árverést — a kiírás alapján — november 8-án tartják Egerben, a Csiky Sándor u. 32. alatt. Az érdeklődők a vásárláshoz — a privatizációs költség kivéte­lével — E-hitelt és kárpótlási je­gyet felhasználhatnak. Bővebb felvilágosítást a Bükk Holding Rt.-nél nyújtanak személyesen, vagy a 06-36-310-987-es telefo­non. A közelmúlt egyik politikai „botrányának” főszereplője, Lengyel László, a Pénzügykuta­tó Rt. elnök-vezérigazgatója lá­togatott csütörtökön este Hat­vanba. A sokoldalú szakembert a TIT helyi vezetése hívta meg a „Látlelet a magyar gazdaságról” című sorozat egyik eseményére. A közösségi ház zsúfolt nagyter­me előtt Lengyel elemezte a ma­gyar gazdaság helyzetét a ’90-es évek elejétől napjainkig, s termé­szetesen szóba került a pere is. Ezzel kapcsolatban lapunk kérdésére elmondta: a feljelen­tés és a per közötti időszakban volt benne egy kis félsz, mert ta­pasztalataiból tudja, hogy Kelet- Európában minden megtörtén­het még most is. Úgy vélte, azért a hozzá hasonló „hatalom nélkü­li, lézengő rittereket” támadják a mindenkori kormányzatok, mert így a kisembereket tudják meg­félemlíteni, miután ők méltán hi­hetik: „ha vele megtörténik, mi­ért ne történhetne meg velem is?” Mindazonáltal Lengyel úgy vélte, nem törte meg az elmúlt időszak, s továbbra sem válogat­ja meg a szavait, hiszen beszélge­tések közben nem is lenne képes rá. (kova) Legfrissebb információink szerint a politológus ügyében az ügyész fellebbezést nyújtott be, s kéri vele szembe pénzbírság ki­szabását. Ma Ön nyerte az 5 ezerforintos élelmiszer-utalványt 980002431483 Minden érvényes betegbiztosítási igazolvánnyal rendelkező He­ves megyei lakos kártyaszáma szerepel a játékban. Ma az Ön azo­nosító száma (vonalkód alatt) került kisorsolásra. Gratulálunk! Már­is jöhet a kiadónkba a nyereményért. Címünk: Heves Megyei Hírlap Eger, Barkóczy u. 7. Telefon: 36/413-644, 36/410-880. Szerencsés olvasónk a megje­lenéstől számított 90 napig átve­heti nyereményét. Amennyiben a nyertesünk előfizetőnk is — vagy most, illetve a közeli hónapokban fizet elő lapunkra, mert játékunk várhatóan az év végéig tart —, az 5 ezer forint értékű utalványon kí­vül átveheti kiadónk tárgyjutalmát is. Ha előfizet, bizto­san nem kerüli el a szerencse! RENAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI! TOP-CAR KFT. Eger, Deák F. u. 54. Tel./Fax: (36) 413-808 EGER AUTÓ ’93 avtókiAllítAson MEGLEPETÉSEKKEL VARJUK ÖNT! 1993. október 15-16-17. í BETEGBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom