Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

HÍRLAP, 1993. szeptember 8., szerda 7. Készpénz a bankátutalással szemben Drasztikusan csökkent Kamarai hírek Figyelő Új lízingtársaság szeptembertől Ingóságok, termelőeszközök bérlete Az OTP Bank Rt. és a német Deutsche Leasing 100 millió fo­rintos törzstőkével közös vállal­kozást hozott létre Magyarorszá­gon — közölte az új lízingtársa­ság magyar ügyvezető igazgató­ja, Szabó László. A törzstőkéből az OTP 51 százalékban, a Deut­sche Leasing 49 százalékban ré­szesedik. A Bad Homburg-i székhelyű Deutsche Leasing 30 éve van jelen a német lízingpia­con, és eves forgalma eléri a 8,6 milliárd német márkát. Az új tár­saság, amely várhatóan szeptem­berben kezdi meg tevékenységét, elsősorban ingóságok, termelő- eszközök, járművet, berendezé­sek lízingelésével foglalkozik majd. Tervezik a márkalízing­konstrukció bevezetését, azaz a f yártókkal, illetve kereskedők­el együttműködve ajánlják majd szolgáltatásaikat. A középtávú tervek között szerepel, hogy a németországi­hoz hasonló takarékpénztári lí­zingszolgáltatást vezessenek be. Az OTP fiókhálózata az akvizí­ción túlmenően a lízinghez kap­csolódó pénzügyi szolgáltatáso­kat nyújt majd az ügyfeleknek. Az ÖTP-Deutsche Leasing Kft. menedzsmentje az első években 2-4 százaléknyi részesedést sze­retne elérni a magyar lízingpia­con, de 4-5 éven belül mintegy 8 százalékos részesedés elérése a cél. Ehhez jó lehetőséget biztosít az OTP Bank Rt. kiterjedt ma­gyarországi hálózata, amely több mint 410 fiókból áll. Hatvanban szerelték össze Ősztől indiai — magyar terepjáró...? Évente csaknem ezer indiai terepjáró összeszerelését készítik elő hazai vállalkozók India nyolcadik legnagyobb ipari hatalmával, a Mahindra céggel. A későbbiek során arra számítanak, hogy lesznek hozzá magyar Beszállítók is, amely kedvezően befolyásolhatja majd az árat. Amennyiben a jelenlegi banki tárgyalások sikerre vezetnek, minden esély meglesz arra, hogy ősszel beindíthatják az első — nem­rég Hatvanban — összeállított Mahindra terepjárókat. így az Opel Astra és a Suzuki után jóleső érzéssel vehetjük tudo­mással a hazai összeszerelésű dzsippet is. Egy hazai cég, valamint az említett indiai Mahindra illetékesei a Hatvani Autójavító Vállalat üzemcsarnokaiban hozták létre a járművet, amelybe 67 lóerős és két liter üzemanyagot fogyasztó Peugeot-motort tettek. Az összkerék- meghajtású terepjáró úgynevezett „nyúzópróbáját” a Zagyva-parti város mellett levő kavicsbánya-tavaknál végeztek. Az indiai gyártó egyébként hazánkon kívül Európában: Ausztriá­ban, Franciaországban és Svájcban már forgalmazza a Mahindra te­repjárót. Itáliában összeszerelik a dzsippet, és terveik szerint a volt NDK-beli Trabant-gyárban is szerelőüzemet létesítenek. A privatizációs bevétel 33 milliárd Az ÁVÜ-nél ez év augusztus 20-áig 33 milliárd 679 millió 249 ezer forint bevétel keletke­zett, amiből a készpénzes értéke­sítés 19,8 milliárd forintot tett ki. Devizáért 11,1 milliárd forint ér­tékben, forintért pedig 8,6 milli­árd forint értékben adott el álla­mi vagyont az AVÜ. A kiadások 34 milliárd 684 millió forintot tettek ki. Az államadósság tör­lesztésére 11,98 milliárd forintot, a privatizációs költségekre 2,1 milliárd forintot fordítottak. Re­organizációra több mint 5,1 mil­liárd forintot fizetett be az elkü­lönített alapokba, 3,1 milliárd forintnyi garanciális kifizetés mellett, 4 milliárdot pedig tartós betétként helyezett el a további garanciák kifizetésére. A privati­zációs kiadások összességében egymilliárd forinttal meghalad­ják a bevételeket. Az FM a takarékszövetkezetek mellett döntött a vállalatok betétállománya Az év első öt hónapjában csak­nem 40 milliárd forinttal csök­kent a vállalatok betétállomá­nya. A 723 milliárd forintos vál­lalkozói hitelállomány önmagá­ban több mint felét adja a pénz­intézetek kihelyezésének. Egye­bek mellett ezeket is tartalmaz­za a Magyar Nemzeti Bank je­lentése, amely május végéig kí­séri nyomon a gazdaság pénz­ügyi vetületét. A vállalkozói szféra hitelállo­mánya 723 millió forintot tett ki ez év márciusának végén. Ez az összeg önmagában több mint 50 százaléka a kereskedelmi ban­kok, szakosított pénzintézetek és takarékszövetkezetek kihelyezé­sének. Az államháztartás 28, a lakosság pedig 13 százalékkal ré­szesedik a hitelállományból. A külföldiek részaránya 7 százalé­kos. Lényeges elmozdulás nem történt a múlt év végi állapothoz képest. A pénzintézetek a vállalkozói szférától 423 milliárd forint be­tétet fogadtak el az év első három hónapjában. A hitel-, valamint a betétállomány különbözeiéként jelentkező nettó bankhiteltarto­zás kereken 300 milliárd forint. Ez 39 milliárddal több az év eleji induló állapothoz képest. A je­lentés kifejti, hogy a május végi előzetes adatok megegyeznek a március végén regisztráltakkal. A vállalatok betétállományának drasztikus csökkenése még janu­árban következett be. Ennek oka, hogy a vállalkozók csök­kentették az elszámolási számlá­jukon lévő pénz mennyiségét, il­letve leapadt a látra szóló betétek állománya is. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a vállalko­zók egyre szélesebb köre részesí­ti előnyben a készpénzfizetést a bankátutalásokkal szemben. A vállalkozói szektor beruhá­zási hitelállományából 42 száza­lékkal részesedik a feldolgozó- ipar. A szállítás, raktározás, va­lamint a távközlés együttes ará­nya 15 százalék, a mezőgazdasá­gé pedig 6,5 százalék. Több mint 5 százalékponttal emelkedett egy év alatt a szálh'tás, raktározás és távközlés aránya a beruházási hiteleken belül. Ezzel egy időben a feldolgozóipar részaránya vi­szont ugyanennyivel csökkent. A mezőgazdaság 2 százalék- ponttal kevesebbel részesedett az összberuházási hitelállo­mányból ez év márciusának vé­gén, mint egy évvel korábban. A forgóeszközhitelek felvéte­lénél is első helyen áll a feldolgo­zóipar 39 százalékkal. Ezt az ágazatot követi a mezőgazdaság 10,5 százalékkal. A-bankok óva­tosságát jelzi, hogy továbbra is meghatározóak az egy éven be­lüli futamidejű ügyletek. Havon­ként változva ugyan, de 78 és 87 százalék között ingadozott ez év május végéig a kihelyezéseken belül a rövid lejáratú hitelek ará­nya. A hitel- és a betéti kamatlábak egyaránt csökkenő tendenciát mutatnak. Az éven belüli lejára­tú hitelkamatlábak januárban 27 százalékosak, májusban viszont már csak 25 százalékosak voltak. Az egy éven belüli lekötési beté­tek kamatlába a januári 17,2 szá­zalékról május végére 14,2 szá­zalékra csökkent. Egerben is irodát nyitnak Sajtónap az Állami Vagyonügynökségnél A megyei lapokkal való jobb együttműködés érdekében sajtó­napot szervezett nemrég Duna- parti székházában az Állami Va­gyonügynökség. A megjelent új­ságíróknak dr. Szabó Tamás tár­ca nélküli miniszter adott tájé­koztatást tevékenységükről. Hangoztatta, hogy az ÁVÜ va­lóságos munkája a társadalom érdeklődésének középpontjá­ban áll. A közvélemény azonban ma sem tudja igazából, hogy mi a pontos szerepük a gazdaság át­alakításában. Kiemelte, hogy a szélesebb körű tájékoztatás érdekében he­tente megjelentetik a Privinfót, amely fontos információkat kö­zöl az értékesítésre meghirdetett cégekről, az ÁVÜ Igazgatótaná- csanak döntéseiről es más kérdé­sekről is. Emellett folyamatosan kiadnak módszertani füzeteket, amelyek a privatizációhoz nyúj­tanak segítséget. Szakmai konfe­renciákat is tartanak, és egy-egy kulcsfontosságú kérdésre igye­keznek választ adni. Közzétették A magánosítás három éve és előzményei című tanulmányu­kat, valamint nemrég adták ki azt a fényképes katalógust is, amely tartalmazza az Á VU-től megvá­sárolható társasági tulajdonré­szeket. Emlékeztetett arra, hogy je­lenleg a magángazdaság megte­remtése a cél, liberalizálják a tár­sadalmat, a gazdaságot. Az el­múlt rövid időszakban az ÁVÜ 1800 cég magánosításával fog­lalkozott, amelyből ezernek az átalakítása megtörtént. Rámuta­tott, hogy napjainkra hazánk gazdaságának a fele már magán - tulajdonba került. Jelentős a kül­földiek érdeklődése is, amelyet bizonyít, hogy eddig ötmilliárd dollár működőtőke érkezett hoz­zánk befektetésre. Ma már több mint százezer vállalkozás műkö­dik Magyarországon, amelynek fontossága az exportban, a fize­tési mérleg javításában, és nem utolsósorban munkahelyterem­tésben és foglalkoztatásban je­lentkezik. A tájékoztatót követően Zsig- mond Éva kalauzolásában az új­ságíróknak bemutatták az ÁVÜ ügyfélszolgálatát, amely a va­gyonügynökség Pozsonyi úti epületenek halijában működik. Ott naponta fogadják az érdek­lődőket, és ingyenes tanácsadást biztosítanak aprivatizációs, illet­ve a befektetési lehetőségekről. Megtudtuk, hogy az ÁVÜ ha­marosan vidéki hálózatot épít ki, és Heves megye székhelyén, Egerben, a Technika Házában is irodát nyit, ahol segítséget nyúj­tanak majd ügyfeleiknek. Ezzel is igyekeznek megkönnyíteni az érdeklődők helyzetét, miután nem kell a fővárosba utazniuk, hanem helyben is fontos infor­mációkhoz juthatnak és intézik ügyeiket. Az ÁVÜ budapesti ügyfélszolgálatát naponta sok érdeklődő felke­resi (Fotó: Mentusz Károly) Hamarosan megalakulhat a vidék bankja Két esztendővel ezelőtt felismerte a kormányzat, hogy a vidéki me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozók számára a helybéli pénzintézeti fiókok nem nyújtanak megfelelő szolgáltatást. A ban­kok ugyadis elsősorban az állami gazdaságok és a szövetkezetek gazdálkodását szolgálták ki. A háztáji és a kisegítő gazdaságok szá­mára pedig a nagyüzemek vásárolták meg a vetőmagot, a vegysze­reket és a növendék állatokat. A hús- és a növénytermelésre egy­mással szerződést kötöttek. Ez a korszak véget ért. Falusi vállalko­zók még nincsenek kellő számban, de akik ugyanazt a tevékenysé­get űzik, mint a termelőszövetkezetek időszakában, most pénzügyi­leg jóformán ellátatlanok maradtak. A „vidék bankja” lassan szlo­genné vált — mondta Boda Ta­más, az FM főosztályvezetője. Sokan félreértették szándékun­kat, mi nem egy új bankhálózat kiépítésén dolgozunk, hanem a jelenlegieket kívánjuk alkalmas­sá tenni a megváltozott felada­tokra. A mezőgazdasági és élel­miszer-ipari kis- és közepes vál­lalkozóinak már tevékenységük kezdetén tőkére van szükségük, amit a tőkehiányos bankok nem tudnak számukra nyújtani, tehát erre fel kell készíteni őket. A feladat ellátására három pénzintézet tűnik alkalmasnak. A takarékszövetkezetek a 264 különálló, saját tőkéjű bankjuk­kal, a Postabank Rt. a minden te­lepülésen jelen lévő, összesen 3200 postahivatallal és az OTP Rt. A Postabank Rt. — a falvak­ban — elsősorban a betéteket gyűjti, az OTP Rt. annak idején az államtól kapott feladatkörrel került kapcsolatba a vállalko­zókkal: újrakezdési kölcsönt nyújtott a számukra. Végül is — mondja a főosztályvezető — számunkra a takarékszövetkeze­tek lettek a „ befutók ”. De ez nem jelenti azt, hogy a másik két pénzintézet, a szabad verseny követelményeit is figyelembe vé­ve, ne láthatna el ilyen feladato­kat, például konzorciális hitele­zésben. A takarékszövetkezetek ta­nulmányát a PM, az FM és az MNB, valamint a Bankszövetség is elfogadta. Olyan döntés szüle­tett, hogy a földművelési tárca számára biztosított PHARE- pénzekből 500 ezer ECU-t átad­nak a takarékszövetkezeteknek, és a kormány is ugyanekkora ösz- szeggel járul hozzá a program­hoz. Ezt a pénzt egyrészt tőke­emelésre, másrészt a 264 szövet­kezeti fiók közötti integráció ki­építésére fordíthatják. Mivel az egyes takarékszövetkezetek és a 95 százalékban a tulajdonukban lévő — több mint egymilliárd fo­rintos alaptőkéjű — Takarék­bank Rt. önálló jogi személy, ezért a program beindulása attól függ, hogy mikor sikerül aláírni velük a szerződést. Reméljük, őszre. Ezt követően az FM a kor­mányhoz fordul, hogy nyújtson segítséget a takarékszövetkeze­tek tőkeemeléséhez, akár külföl­di hitelek felvétele árán is. A kor­mánynak emellett garanciát is kell vállalnia a tőkekihelyezése­kért. A „vidék bankja” konstrukció ugyanakkor nem helyettesíti az agrárfinanszírozást, nem veheti át az agrárbankok szerepét, erre központi kormányzati progra­mot kell kidolgozni. Gergely Sándor, a Takarék- szövetkezetek Országos Szövet­ségének elnöke a minisztériumi véleményhez azt tette hozzá, hogy a takarékszövetkezetek biztonságát az Országos Betét- védelmi Alaphoz való csatlako­zás mellett egy új, Országos In­tézményvédelmi Alap létreho­zásával is növelni szeretnék. Sa­ját konstrukciójukkal a nyere­séghiányos bankjaikat szeretnék nehézségeiken átsegíteni. Emel­lett a leendő intézményvédelmi alapban akarják kialakítani ta­nácsadó és ellenőrző tevékeny­ségüket is. Mivel a takarékszö­vetkezetek tulajdonosai kizáró­lag kisbefektetők, ily módon fo­kozott védelemben részesül tu­lajdonuk. Ugyancsak a hazai la­kossági pénzforgalom 5,5 száza­lékát tudhatták magukénak, nyereségük viszont elérte a pénz­intézetek lakossági forgalmából származó teljes nyereség 20 szá­zalékát. Információink szerint a pénzügyi kormányzat fontolgat­ja azt a konstrukciót, hogy aki részjegyet vásárol a takarékszö­vetkezetekben, az a befektetési alaphoz hasonló adókedvezmé­nyekben részesülhessen. Mezőgazdaságot támogató hitelek Mezőgazdasági Fejlesztési Alap néven hosszú lejáratú hitel- konstrukció vehető igénybe a mezőgazdasági ágazatban. A londoni székhelyű EBRD-bank támogatásával létrejövő hitel ka­mata 15 százalék körül várható, és már 1993-tól igénybe lehet venni. A terv szerint a fejlesztés 50 százalékát lehet igénybe ven­ni. A folyósítással több bank is foglalkozik majd. A reorganizá­ciós pénzeszközök a bajba jutott szervezetek újrakezdéséhez ad támogatást, és előkészítés alatt van a hitelfelfüggesztéssel foglal­kozó konstrukció, valamint az ún. katasztrófa-alap működése is. Ukrán jogszabályok Megjelent magyarul is az Uk­rán miniszteri rendeletek kiad­vány, mely többek között tartal­mazza a barter-árucserét érintő adóztatási szabályokat, ukrán ki­viteli vámokat, exporttarifákat, engedélyhez kötött, kvótákat érintő exporttermékeket is. A ki­advány tartalmazza az ukrán vámhivatalok címét és területi il­letékességét is. Udinei üzletemberek hazánkban Szeptember 27-29. között Olaszország északi városából, Udinéből érkeznek üzletembe­rek Magyarországra. Olasz rész­ről érdekelt szektorok többek között a következők: autóipari gyártás, kereskedelem, élelmi­szer export-import, cipőipar, ci­pőkellékek, késztermék-vásár­lás, idegenforgalom, reklám, marketingkapcsolatok. Továbbképzés . Tajvanon 1994 februáijától pár hóna­pos szakmai képzési programok kezdődnek az alábbi területeken Tajvanon: NC-marás, esztergá- lás, ipari elektronika, bútorké­szítés, ruházati mintakészítés, ci­pőtervezés, cipőipar. A résztve­vők repülőjegyét, az étkezési, szállásköltséget a tajvani fél fize­ti. Feltétel: angol nyelvismeret, min. főiskolai végzettség, 3 év gyakorlat, illetve korhatár. Ér­deklődni: ÉMGT, Telefon: 36/ 312-989. Spanyol delegáció Szeptember 13-16. között a Spanyol Külkereskedelem Fej­lesztési Intézete keretében spa­nyol vállalatok érkeznek ha­zánkba, akik a következő terüle­teken keresnek partnereket: kardántengely mezőgazdasági gépekhez, talajlazítók, sertéste­nyésztés berendezései, madárri­asztók, öntözőberendezések, egyéb mezőgazdasági gépek. Ér­deklődni: Spanyol Nagykövet­ség, telefon: 1/153-1355 Rusz- nyák Róbertnél. Magyar ipari napok Moszkvában Szeptember 21-24. között Moszkvában magyar napokat tartanak. A rendezvény célja és témája: a magyar ipar szerkeze­tének és fejlődési irányainak be­mutatása, a privatizációs folya­matok. Együttműködési lehető­ségek keresése a gépipar, vegy­ipar, energetikai ipar területén, vegyesvállalat-alapítás, befekte­tés, bank, expo. A külkereskede­lem élénkítése, a delegációt kísé­rő vállalatvezetők, üzletkötők, magánvállalkozók részvételével, üzletember-találkozó formájá­ban — kibővítve a fogyasztási cikkek, élelmiszeripari termé­kek, bor, italáruk, textil- és cipő­ipari termékek körével. A ren­dezvényt termékbemutató, terv­dokumentációk, műszaki leírá­sok és prospektusok kiállítása színesíti. A résztvevőket orosz és magyar oldalról szakemberek tá­jékoztatják a legfrissebb, külke­reskedelmet érintő jogszabá­lyokról és lehetőségekről. A ren­dezvényre Magyarországról mintegy 60 fő részvételére, Oroszországból körülbelül 150 főre számítunk. Előzetes jelzés esetén konkrét orosz partnert biztosítunk a résztvevőknek szakterületükről. A találkozó teljes programja a Magyar Köz­társaság Kereskedelmi Képvise­letén történik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom