Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

8 PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. szeptember 8., szerda Felélik vagyonukat a mezőgazdasági termelők Lehet-e a jövő ágazata? A szakemberek között már ré- törvényeket, évekre megvonta a gén nincs vita arról, válságban kedvezőtlen adottságok mellett van-e a mezőgazdaság, vagy működő szövetkezetek támoga- sem? Legfeljebb azon érdemes tását, szétzilálta a kereskedelmi, gondolkodni, milyen okok ve- élelmiszer-ipari és finanszírozási zettek a jelenlegi helyzethez, s kapcsolatrendszerüket. S nem milyen lépések szükségesek a ki- beszélve arról, hogy rájuk erő- lábaláshoz. Nos, a bajok eredői szakolták a kárpótlást, amelynek többfélék, egyrészt politikaiak, jogi bizonytalanságaival nap másrészt gazdaságiak. Az előb- mint nap találkozhatunk, s amely biek közé sorolható a rendszer- után értelmetlen üzemméretek váltás idején történt hibás hely- alakultak ki. Míg évekkel ezelőtt zetértékelés, illetve a volt szocia- a nyugati farmerek csodájára jár­lista tábor és a KGST összeomlá- tak a nagyüzemi táblákban törté- sával egyidejű piacvesztés, vala- nő termelésnek, ma érthetetlenül mint az érthetetlen piacfeladás, figyelik a birtokok elaprózódá- Sajnos, az ágazat a szakmai sát. szempontok érvényesítése helyett Persze hiba lenne mindent az a politika és ideológia eszközévé ideológia nyakába varrni, hiszen vált. Nem a környezeti megítélé- a közgazdasági körülmények sek és a gazdasági elgondolások sem úgy alakultak, ahogyan voltak a meghatározóak, hanem ideális esetben alakulhattak vol- az érzelmi motívumok. na. A külső piacok elvesztése A koalíció keresztül-erősza- mellett csökkent a belföldi fo­kolta. a szövetkezeti vagyonnal gyasztds is. Az. ipari áremelkedés való gazdálkodást akadályozó is éreztette a hatását, viszont a Vajon lesz-e elég pénz az őszi szántáshoz és vetéshez? (Fotó: Perl Márton) mezőgazdaság a költségek növe­kedéseit nem tudta áthárítani. S akkor még nem beszéltünk az inflációról, a kamatterhek növe­kedéséről, a fizetési problémák­ról, amelyekben a csökkenő tá­mogatások és emelkedő elvoná­sok mellett éppúgy szerepet ját­szottak a keresztbetartozások. Mindezek egyenes következmé­nye volt a vagyonfelélés. A fe­szültségeket csak fokozta a hoz­zá nem értést tanúsító központi irányítás, a politikai, szervezeti, tulajdonosi bizonytalanság. Mindezeket csak tetézte az évek óta tartó csapadékhiány. Persze jogosan felmerül a kér­dés, a bajokat látva milyen alter­natívák lehetségesek az orvos­lásra. Feltétlenül szükséges a va­lós helyzetértékelés, és ebből ki­indulva el kell dönteni, melyek azok az elemek, amelyek vég­képp elavultak, s eldobhatok, s melyek azok, amelyek még meg- menthetőek, átalala'thatóak. Or­szágunk adottságait ismerve el kell fogadni az ágazati stratégia fontosságát, s illik helyesen meg­választani a helyünket a Közös Piacban. Érdemes elgondolkod­ni azon, hogyan szabályozzák a külföldi tőke befogadásának mértékét, milyen új együttmű­ködési formák megteremtése le­hetséges. Ugyancsak dönteni szükséges arról is, hogy a támo­gatások formái közül a nyugat­európai vagy az amerikai mo­dellt követjük. Nem tartható az az állapot sem, amelyben az ága­zat jövedelemképző képességét messze meghaladó kamatú hite­lek állnak csak rendelkezésre, rá­adásul rövid futamidőre. Termé­szetesen a jogi bizonytalanság is felszámolandó, ezért ildomos a kárpótlás mielőbbi befejezése. Molnár Zsolt Gyenge termés ígérkezik A cukor ára is no Az idén mindössze 89 ezer hektáron termesztenek cukorré­pát a gazdaságok, ez messze alat­ta marad az utóbbi esztendő ve­tésterületének. A likviditási gon­dokkal küszködő szövetkezetek, a szárnyaikat bontogató kisgaz­daságok, amelyek jó része nélkü­lözi a legalapvetőbb technikai és terméstechnológiai eszközöket és ismereteket, képtelenek voltak a cukorrépa-termesztéshez nélkü­lözhetetlen tárgyi és anyagi felté­teleket előteremteni. így silány minőségű vetőmag, s a szüksé­gesnél kevesebb műtrágya jutott a talajba. A szokatlanul nagy szárazság a mennyiségre és a minőségre egyaránt károsan hat. Ilyen előz­mények után bizony semmi jóval nem kecsegtet az őszi cukorrépa- betakarítás. Ezt támasztják alá a C róbaszedések is: amíg 1991- en hektáronként 37,16, tavaly 27,45 tonnás termésátlagok szü­lettek, 1993-ban nagy valószínű­séggel az országos atlag a hektá­ronkénti 20 tonna alá süllyed. A répatermesztést a kínálat és a felhasználás, vagyis a piaci vi­szonyok függvényeben ülik sza­bályozni. Ezért van nagy szükség a működő terméktanácsokra, s elsődlegesen az agrárpiaci rend­tartásra. Hazánkban szerencsére még elfogadható a termelők és a feldolgozók kapcsolata. Ez utóbbira példa, hogy a gyárak biztosították a gazdálkodóknak a termesztés beindításához szük­séges — térségenként eltérő, hektáronként 20-30 ezer forint­nyi — pénzkeretet, amit egyebek között vetőmagvak, növényvédő szerek vásárlására lehetett fel­használni. Ezt az előleget majd a termés leadásakor a vételárból levonják. Hírek szerint olyannyira kevés lesz az idén a cukor, hogy Ma­gyarország könnyen akár száz­ezer tonnányi importra szorulhat. Holott évtizedek óta exportőrök voltunk. E hírt a földművelés- ügyi tárca csak „találgatásnak” minősítette, de igazán optimista nyilatkozatot egyetlen érintettől sem hallottunk. Az viszont tény, hogy hazánk európai mércével vizsgálva nagy cukorfogyasztó. Ebből az élelmiszerből különö­sen sokat használ fel az üdítőita­lokat és sűrítményeket előállító ipar, de a szőlőtermesztők is szí­vesen alkalmazzák a mustok cu­korfokának, a borok minőségé­nek javításához. Nemzetközi összehasonlítási adatok azt mutatják, hogy ná­lunk az indokoltnál több a cu­korgyár. Ausztriában például mindössze három, Magyarorszá­gon pedig tíz feldolgozó műkö­dik. Mivel a hazai cukoriparban is egyre inkább gyökeret ver a nyugati tőke, így nem kizárt, hogy a gyengének ígérkező ter­més miatt a multinacionális cé­gek jócskán emelni fogják a cu­kor árát. Ami pillanatnyilag megnyugtató: még vannak kész­letek, s árváltozás egyelőre nem fenyegeti a fogyasztókat. A jövőben mindenképpen arra kell törekedni, hogy legalább 120-130 ezer hektáron kerüljön talajba a cukorrépa, s a gazdál­kodók megkapják a gyáraktól azt az anyagi ösztönzést, aminek birtokában felveszik terméklis­tájukra e fontos ipari növényt. Pillanatnyilag ugyanis a gazdál­kodóknak az a véleménye, hogy a felvásárlási ár kialakításában és a szállítások ütemezésében a gyártók monopolhelyzete érvé­nyesül. KtRES NVERŐ MANÓT °*ln DE HOL ? r graboplastlU fgi Építőipari Üzletág ORSZÁGOS LWJRJMÉN? JÁTÉK' A GRABOPLAST Rt. 2 m széles hő- és hangszigetelő, mérettartó Graboflex Terrana műpadlóinak hátoldalán. Szerencsés vásárlóink, akik címüket és a vásárlás helyét .feltüntetve a "NYERŐ MANÓ" matricát visszaküldik ajándékot kapnak, ezen felül sorsoláson vesznek részt. NYEREMÉNYEK: I. díj ­II. díj - III: díj ­Utazási utalvány Utazási utalvány Utazási utalvány 150 ezer Ft értékben 100 ezer Ft értékben 50 ezer Ft értékben valamint 15 db. 10 ezer Ft értékű ajándékutalvány. Beküldési határidő: 1993. október 15. Sorsolás: Közjegyző jelenlétében, N 1993. október 28-án. vA nyerteseket postán értesítjük. Címünk: graboplast Rt 9002 Győr, pf-17­'KERESSE NfERÖ MANÓT‘ -RtHam) íme, a Rába Rt. által készített futóművek — amelyeket érdemes támogatni — az idei Industria '93-on nagy díjat nyertek (Mentusz Károly felvétele) A tárca kiáll a tőkeemeléses privatizáció mellett Háromszakaszos iparpolitika: 2010-ig Latorcai János ipari és keres­kedelmi miniszter a közelmúlt­ban egy szolnoki fórumon kije­lentette, hogy a jelenlegi helyze­téből adódó iparpolitikai elkép­zelés három szakaszra osztja a te­endőket. Az első — amely 1995- 96-ig tart— a válságkezelés idő­szaka lesz. A termelés növekedé­sére 0-3 százalékot irányoz elő a ■kormány, amely gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető. A második szakasz — az ez­redfordulóig — 4-6 százalékos termelésnövekedést ír elő. Ez ta­lán ahhoz elegendő, hogy növe­kedési pályára állítsa az ipart, de a nyugati felzárkózáshoz még kévés. A harmadik szakasz 2010-ig az Európához való csat­lakozás lesz, amely termékeink minőségének ugrásszerű javulá­sával párhuzamosan valósulhat meg. Az első szakasz teendőit érté­kelve a miniszter kifejtette: a tár­ca elkötelezetten kiáll a tőkeeme­léses privatizáció mellett. Támo­gatja a vezetői, illetve a dolgozói vásárlást, a hazai befektetők be­vonulását a tulajdonváltásba. Mint mondta, a bankokban 1300 milliárd forint „szunnyadó tőke” fekszik, amelyet célszerű lenne végre megmozgatni. A vállalati szerkezetváltás két alapvető esz­közeként Latorcai János a tech­nológia- és termékfejlesztést em­lítette. A Corvin Bank révén a járműipar beszállítói hátterének segítségére siet, kamattal. Ez azt jelenti, hogy azoknak a vállalko­zóknak, akiknek az említett te­vékenységhez a bank hitelt nyújt, a minisztérium a kamat 13 száza­léka fölötti részét átvállalja. Hasonló megoldást dolgoz ki a tárca a mezőgazdasági és élel­miszer-ipari gépgyártók támo­gatására is. A minisztériumnak az idén összesen 200-250 millió forint áll rendelkezésére az ilyen programok finanszírozására. A 2000-ig terjedő időszak fontos feladata a befektetés- és beruhá­zásösztönzés. Bár az idén decem­ber 31-én megszűnnek az eddig alkalmazott vállalkozói adóked­vezmények, a minisztérium java­solja a kormánynak, hogy egyedi elbírálás alapján továbbra is nyújtsanak adómentességet a gazdálkodóknak. Elsősorban azoknak, akik vállalják, hogy a nyereségüket nem vonják ki, ha­nem visszaforgatják a termelés­be. A miniszter szerint az infra­struktúra fejlesztése azért is ki­emelkedőfeladat, mert együtt jár a foglalkoztatás és a vásárlóerő növekedésével, maga után vonja a vállalkozásbarát környezet ki­alakulását. A technológia-politi­kával kapcsolatban kifejtette: a jövő évtől kutatásfejlesztésre a GDP 1,5 százalékát fordítjuk — ma 0,8százalék alatt van! — ah­hoz, hogy felzárkózhassunk Eu­rópához. A gazdasági, műszaki felsőoktatási intézményekben szükségszerűen emelni kívánják a képzés színvonalát és a hallga­tói létszámot. Ezt a minőségi vál­tozást a szakmai becsület vissza­állításával és a munka anyagi el­ismerésével párhuzamosan kell megvalósítani. A piac- és iparvédelmet érint­ve a miniszter elmondta, hogy nemzetközi szerződések gyak­ran behatárolják mozgásterün­ket a külföldi piacokon. Lehető­ségeink legjobb kihasználása ér­dekében a minisztériumon belül ezért külön részleget hoztak létre a felmerülő problémák megol­dására. A ©Husqvarna FOREST&GARDEN LÁNCFŰRÉSZ-AKCIÓ ÓRIÁSI ENGEDMÉNNYEL SZEPTEMBER HÓNAPBAN!!! Vásároljon szezon kezdetén minőségi svéd árut olcsón, a világ legnagyobb motorfűrészgyártó konszernjének HUSQVARNA termékeiből. Motorfűrészek, tisztítófűrészek, motoros kaszák rendkívüli árengedménnyel Régi ár Új ár HQ 36 motorfűrész 32.000 31.000 HQ 40 motorfűrész 36.000 35.000 HQ 51 motorfűrész 46.000 45.000 HQ 61 motorfűrész 53.000 52.000 HQ 281 motorfűrész 63.000 59.900 HQ 394 motorfűrész 69.000 67.000 HQ 26 LC damilos fűkasza 19.900 19.000 HQ 132 R fűkasza 35.000 33.000 Nálunk vásárolt fűrészgépéhez ajándék reszelőkészüléket adunk. HUSQVARNA SZAKÜZLET 3300 Eger, Barkóczy u. 15. Tel.: 36/321-054 ^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom