Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. augusztus 2., hétfő A „főpilóta”, Geszti Péter bírta a strapát (Fotó: Szántó György) Eger felett a Rapülők Geszti Péter nem esett össze. Két órán keresztül ugrált, táncolt, beszélt. Lehet, hogy a rövid szünetekben oxigénmaszkot kellett felvennie, de hiába hitte az egri stadiont ennyire csak szép emlékű futballmeccseken megtöltő közönség, hogy most mar aztán vége, három számnál többet nem élhet tűi. Geszti Péter nem tud énekelni, de ez nem baj. Azt sem állíthatnánk, hogy ez relatív, mert ugye, mihez képest...?! Somlo Tamáshoz és Szulák Andreához hasonlíthatnánk őt, akik vele együtt léptek fel csütörtökön este, de minek tennénk ilyesmit, egyszerűen nincsen hangja, és kész. Szűkítsük inkább látókörünket még a műfajon belül is, ne kérdezzük: ez lenne a rap, a Music Televisionban mintha mást hallottunk volna. Koncentráljunk Magyarországra, gondoljunk bele, mi van itt, mi minden van most itt zene címén. Ekképpen találva kiindulópontra, mondjuk el idősebb, a világból többet látott barátainknak, hogy ne ménék a Rapülőket az Illéshez, az Európa Kiadóhoz, vagy a Hobo Blues Band-hez — hogy csak hazai anyagot említsünk -, ne méijék, ahogyan Bergman filmjeit sem szokás összemérni például Schwarzenegger mozijaival. Bírjuk azonban rá őket: vessék össze a Rapülő-triót a mai magyar felhozatallal, azzal a részével főleg, mely úgynevezett tánczenét, diszkót vagy mit játszik, meg ezeknek a szerepléseivel. Javalljunk e téren relatív értékelést. Ekkor — lévén barátaink nem buták — ráfognak jönni: a koncert, ami a Rapülő-show nevű turné első állomása volt Egerben, igen jóra sikeredett. Winner, szvaccs, vonalkódos boarding pass, vagyis „beszállókártya”, lézer, lányok, miegyebek dicsőítése helyett azt viszont mindenképpen jegyezzük meg, két Rapülők-slágerre, egy régire (Nem adom fel), és egy hetek múltán vélhetően felettébb népszerűvé váló újra (Ringasd el magad), valamint a második, egyben utolsó lemezre utalva: na nincsLGT, nincs,,Rapeta, "detalán még Rapülők sem... (rénes) A Vám- és Pénzügyőrség számítógépesítése A Varn- es Pénzügyőrség uj számítógépes rendszerének kialakításara és telepítésére a Digital Equipment Hungary nyerte el a jogot. Az erről szóló megállapodást kézjegyével látta el Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, Morten Jung-Olsen, a megválósítást finanszírozó Európai Közösségek képviselője, és Báti Ferenc, a cég vezetője. A számítógépes fejlesztést a Phare-program kereteben valósítják meg. Az 1991-ben aláírt memorandum 8 millió ECU-t biztosított erre a célra. Ebből a most aláírt szerződés alapján mintegy 5,5 millió ECU-t használnak fel. A fennmaradó összeget kiegészítő berendezések vásárlására felhasználhatja a VPOP — természetesen a Phare- előírások szigorú szabályai szerint — mondta Arnold Mihály az aláírás előtt. ______Augusztus______ H eves megyében élünk. Lapunk is Heves megye nevét viseli címlapján. Ennek ellenére Heves városa a megye délkeleti szélén található, nem központi helyen, és nem a megyére kisugárzó hatással. Lakosainak száma kb. 12.000. Miért viseli mégis a Heves nevet megyénk? Úgy tűnik, megállt az idő felette. A történelem rejtett rétegeit kell vallatnunk, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk. Hevesújvármegye még a Szent Istvántól alapított jogrendre vezethető vissza. Itt volta várispán- ság középpontja és az egyházi központ, a főesperesség is itt székelt. Ebből következtetünk arra, hogy Heves városának központi helyen kellett lennie. A főesperesség mai területe nagyjából az alapítás korának földrajzi viszonyait és határait mutatja. Nem érdektelenfelsorolni az esperest kerületek nevét: Párád, Kápolna, Erdőtelek, Füzesabony, Karcag, Törökszentmiklós. Ha megnézzük Hevesújvármegye középkori térképét, nagyjából ezeket a helyneveket találjuk fel: azaz a hevesi főesperesség mai területe alig különbözik az ősi Heves megye elhelyezkedésétől. Ha Tiszafüred és Hatvan között vízszintes vonalat, Pétervására és Beseny- szög között pedig függőleges vonalat húzunk, a két vonal kereszteződésében találjuk Hevest, azaz a róla elnevezett várispán- ság, illetve főesperesség középpontjában. így már megértjük, miért maradt fenn neve hosszú évszázadokon át. Pedig a török után porig égett, és eltűnt a föld színéről. A nevek emlékezete azonban por és hamu alatt is megmarad. Ezek a nevek beszélnek a honfoglaló ősökről: Fájsz (Fajzat), Tas, Üllő, Taksony. Az utóbbi idejéből török eredetű helyneveket találunk (Besenyő, Vezekény, Pély, Dormánd, Átány). A vármegyének északi, nyugati és déli határa a Mátra és a Zagyva volt. Kelet felé túlterjedt a Tiszán, és egyesek véleménye szerint a bihari dukátusig ért. Délen Szolnokig terjedt, és ide tartozott Besenyszög is. A váris- pánság alapításának egyik oka volt, hogy itt ment keresztül a kelet-nyugati irányú hadiút, amely mellett épült meg a vár és a főes- peresi Keresztelő Sz. János- templom. Ezen az úton jött a honfoglaló Árpád Vereckénát, és ugyanezen az úton jött Batu kán is, aki még a muhi csata előtt elpusztította Heves megyét. A tatárjárás változtatta meg a r Tizennégyezer forintig 100 százalék... Az űj nyugdijak kiszámítása tásának ellensúlyozására az évenként megállapított átlagkeresetet valorizálják, azaz bizonyos százalékkal felszorozzák. A most érvényes előírások szerint az 1988-ban volt átlagkeresetet 80, az 1989-eset pedig 54 százalékkal növelik — ha az ellátást 1992. december 31-e után és 1994. január 1-je előtt, tehát ebben az évben állapították meg. Kedvezően változott a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság által kiszámított — tehát a valorizálás és a szolgálati évek száma szerint kalkulált — átlagkereset figyelembevétele. Eddig csak a havi 12 ezer forintnál kisebb átlagkereset számított be teljes egészében a nyugdíjba — most ezt a határt 14 ezer forintra emelték. Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj kiszámításakor az idén az átlag- keresetet a következő százalék- arányban veszik figyelembe. A társadalombiztosítási törvény legutóbbi módosítása nyomán megváltozott a nyugdijak megállapításának alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításának metódusa. Eszerint az idén nyugállományba vonulók esetében az 1988. január 1-jétől főfoglalkozásban megszerzett átlagkereset személyi jövedelemadóval csökkentett részét veszik figyelembe. Ugyanakkor a betegszabadság idejére kapott összeg helyett az annak alapjául szolgált átlagkeresetet számítják be a nyugdíjalapba. Munkanélkülieknél egyrészt a segély nagyságának alapjául szolgáló átlagkeresetet, másrészt a járadék folyósításának időtartama alatt érvényes minimálbért (ami általában 8-9000 forint körül mozgott) tekintik átlagkeresetnek. Ismeretes, hogy az infláció ha14.000 Ft-ig az átlagkereset 14.001- 16.000 Ft között „ 16.001- 30.000 Ft között „ 30.001- 40.000 Ft között „ 40.001- 50.000 Ft között „ 50.001- 60.000 Ft között „ 60.001- 70.000 Ft között „ 70.001- 80.000 Ft között „ 80.001 Ft fölött „ 100 %-a 90 %-a 80 %-a 70 %-a 60 %-a 50 %-a 40 %-a 30 %-a 20 %-a (FEB) V A GENERALI Budapest Biztosító RT Heves Megyei Vezérképviseletének megújításához vezetői munkakörbe munkatársat keres. Ha Ön maximum 45 éves, biztos önmagában, igyekvő, kitartó, rendelkezik beleérző képességgel, jelentkezzék! Feladata lesz egy már működő szervezet továbbfejlesztése a megyében. Öntől a szervezet tevékenységének fellendítését, az értékesítés közvetlen irányítását és támogatását várjuk, valamint közreműködését a leendő munkatársak kiválasztásában és kiképzésében. Legalább társalgási szintű német nyelvtudás a felvételnél előnyt jelent. Ajánlunk Önnek érdekes, változatos munkát, kiemelkedő fizetést. Pályázatot írásban, önéletrajz és fénykép kíséretében kérjük 1993. augusztus 10-ig az alábbi címre megküldeni. 4001 Debrecen, Pf. 213. megyeközpont helyzetét. A Zagyva mellé a jászokat, akeme- ji részre, a Tiszán túlra a kunokat telepítették. Hevesújvár így már nem esett a közigazgatási terület középpontjába. Ekkor szakad meg kapcsolata Abaújvárral, és lesz független ispánsági szervezet. Most ajándékozzák oda királyaink a királyi birtok egy részét az Aba nemzetség különböző ágainak. Heves egy részét Róbert Károly Abanembeli Visontai Pálnak adományozza. A vár és környéke azonban királyi birtok marad. Heves történetében feltűnik, hogy a középkorban két részre oszlik. 1358-ból maradt reánk egy oklevél, amely rögzíti a városnak azt a részét, amelyet a három visontai örökös birtokol egyenlő arányban. Az oklevél említést tesz Szent Márton egyházáról. Ez mutatja, hogy a településnek két temploma volt, egyik a főesperesi, másik a plébániai funkciók ellátására. A Poroszló felé vezető közút (Strata publica) elvezet a „Civitas”-hoz, azaz az ispáni várhoz és ahhoz tartozó településhez. A civitas királyi adomány alapján szerveződő közösség volt. Részletes leírását megtaláljuk a Magyar Történetben. IV. Béla oklevele szerint a tatárjáráskor „az ország majdnem teljesen híjával volt az erősségeknek”. A püspöki és ispáni székhelyeket országszerte megerősítették. Pest megmaradt lakosságát olasz, német, és a falu népéből beköltözött elemekkel gyarapították. A kőfallal körülvett hospes-községek városi szabadságot kaptak. Ezek a községek a tatárjárás után alakultak át királyi városokká (civitas). A heves-mezőtárkányi útszakaszt egy 1388-ban keletkezett okmány „Heves utának” nevezi. Ez az a hadiút, amelyről már említést tettünk. Mellette kell keresnünk a civitast, az ispáni vár helyét. A királyi magánadományt képező részben Szent Márton-plé- bániatemplomát említi az 1368- as oklevél. Nemrég találtak meg egy harangot, amelyen Szent Márton neve olvasható, és 1465- ben öntötték. A török kivonulása után két romos templom állott a helységben. Csak a plébániai templomot építették újjá, de már nem Szent Márton tiszteletére szentelték, hanem a főesperesi templom címét kapta meg (Keresztelő Szent János születése.) Ennek a templomnak késő gótikus átépítése egybeesik a harangon olvasható évszámmal. Ez viszont Heves mezővárosi rangra emelésével (oppidum) azonos időben történik. „Már a XIII. században kiemelkedett a szabad telepeseknek vagy vendégeknek autonóm községi szervezetben élő rétege, a szabad királyi városok, mezővárosok és szabad községek (oppida) lakossága. A királyi tárnokmester bíráskodása alá tartoztak. A mezőváros fejlődése során iparosok, kereskedők telepednek közéjük, és a jobbágyfaluból polgáriasodó város lesz”. (Hóman-Szekfű: Magyar Történet, III. 129. 398.) Heves történetének szomorú fejezete a török hódoltság. A törökök 1549-ben érték el a várost, 1584-ben épült meg a török pa- lánkvár. A magyar lakosságot elűzték a városból. 1550-re feledésbe ment a civitas léte és helye. „ Iványi úti városrész” elnevezést találunk helyette. A törökök 1685-ben szabad el vonulást nyertek, és elhagyták a várost. Előbb azonban felégették a várat és Hevest. A kevés magyar „Kishevesen” élte túl a török uralmat, amely 136 év alatt tökéletesen megváltoztatta Heves képét és fejlődési irányát. Megsemmisült az ispáni vár, a civitas és területe a mezővárosba olvadt. Kishevesen új lakóterület létesült, amelyet a jogfolytonosság folytán oppidumnak neveznek. Az 1550-es összeírás csak 139 háztartásról tud, míg ugyanakkor Gyöngyös 1020-at tart számon. A török távozása után két nagybirtokos család kastélyai és parkjai foglalják el a főtér körüli részt. A birtokok osztódása után az örökös családok kúriáit találjuk. A független polgárság mindig kijebb szorult, a város széle felé. 1860-ban megveszik és beépítik a Popovics-kastély területét. 1921-ben a hajdani ispáni vár helyén álló Haller-kastélyt és kertjét vették meg, ahol 663 házhelyet létesítettek. 1945-ben 635 házhely kerül kiosztásra. A Császpusztával egyesült Heves lakossága 1910-ben 9128, 1930- ban 10.124 fő. A török alatt nem volt egyházi tevékenység. Távozásuk után: mindkét templom romokban hevert. A főesperesi templomot nem építik újjá, hanem a „külváros ” gótikus templomát, amelynek építési ideje azonos a harangon olvasható évszámmal. A templom újjáépítését 1745-ben Haller Sámuel és Barkóczy püspök kezdeményezte. Mai formájában 1772-re készült el. A történelem harciszekere kétszer gázolt végig Hevesen. „És mégis élünk!” El a neve, és él a népe. (V.ö.: Heves településcsoport általános rendezési terve.) Miklós Béla J P\ PROVIDENCIA A PROVIDENCIA Osztrák-Magyar Biztosító Rt. várja az Egri Kirendeltségéhez vezető beosztású munkatárs jelentkezését, az alábbi feltételekkel: — felsőfokú végzettség (lehetőleg gépész, vagy építész diploma) — 30-40 év közötti életkor — gépjármű vezetői jogosítvány, saját gépkocsi — német nyelv ismerete előnyt jelent. Pályázatokat fényképpel, önéletrajzzal az alábbi címre várjuk: PROVIDENCIA Biztosító Rt. Miskolci Területi Igazgatóság 3547 Miskolc, Pf. 636. s i r re 'öl * c-í C' >o sj a>t 0) 0) *" c au ra c co o 1» o a E öl 44 a 0) N (0 K O a 0 * 1 s a >: o U1 V) 1-5 E N 2 73 í. áP. Ö S üi a n c :0 ■ o 0) •a E 0) a a> N (A K. Ul 0 N (0 «I Ul u. 2 Q 2 •i Sí 01 OM >(fl I N ( h o> :8 :0 o i
