Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 2., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. X O </> 3 ,a 3 g & i 3 § (/) (A ü '0) V AJ 0 3 < -j H L v ** ; '0) ? -O 3 :o N 2 ■O it s JJI Q> k. '01 •O X c '<5 "O o c (0 o £ '§■ o »5 ««r í = C cí f»S |,2 ^ s X il £ o X «M 92 ~ Eu. 2 o S,o <30 ■ CM = M AJ «_ ■Q AJ ■X (A 'O (A sa «pw AJ S ?» * a > is 9) C 2 oo JS -X \i H |a «im u.2 03 o Io « 5? m MS GE (Q V1 ■£ 5 c js>a> ■2 E N N C a) 2 s a tj Sikeres tárlat Az elmúlt hetekben ért véget Vladár László festőművész kiállítása Tarnamérán, a helyi könyvtárban. Az egri tanárképző főiskolán végzett piktor festményeinek témája általában az alföldi és a tiszai táj. A hír érdekessége, hogy az árusítással egybekötött tárlaton — a Tiszafüreden élő művész nem kis meglepetésére — minden kiállított műalkotás elkelt. Vladár így a közeljövőben még egy kiállítás megrendezését tervezi a községben. Szőttesek tegnap és ma A hevesi napok rendezvény- sorozatának keretében kerül sor az első Szőttes-konferenciára augusztus 11. és 14. között. A találkozón előadások hangzanak el a kézművesség és a népművészet jelentőségéről, különféle néprajzi kutatásokról, az elfelejtett technikákról, valamint az erdélyi gyapjúszőttesekről is. Ezzel egy időben kiállítás nyílik a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban, a bemutatót dr. Domonkos Ottó, a néprajztudományok doktora nyitja meg a nagy- közönség előtt. Vásárok Augusztus 8-án autóvásárt rendeznek Hevesen. Ezt követően pedig — augusztus 11-én — országos állatvásár helyszíne lesz a város. Megjelent a Kömlő Népe A napokban jelent meg a Kömlő Népe, a község folyóiratának idei hetedik — azaz júliusi — száma. A lapban folytatódik a település históriájának felidézése: a X. részben a falu önigazgatásáról olvashatnak azok, akik kíváncsiak szülőhelyük múltjára. A nyár végén az egri vármúzeum szakemberei régészeti feltárásokat folytattak Kömlő falu földje nevű határrészén. A Szabóné Kál- lay Ágota régésszel folytatott beszélgetésből kiderül, mi történt itt 5000 évvel ezelőtt. A képes mellékletben a közelmúlt történéseit láthatjuk viszont, számos fotó idézi fel a májusi és júniusi eseményeket. Egy igazán aktuális, sokakat érdeklő téma is helyet kapott a lapban: Árverés ’93 címmel az első komlói árverésről számol be az orgánum. Ezúttal is helyet kapnak az újságban közérdekű információk és hirdetések, az utolsó oldalon pedig arról az ünnepségről olvashatunk, amelyen a fasizmus áldozatairól emlékeztek meg a helyi polgárok. Hevesvezekényi éjszakák A polgárőrök zúgolódnak Az utóbbi néhány évben a megye számos településén alakultak ki- sebb-nagvobb polgárőr-csoportok, amelyek — néhol szorosabb együttműködésben a rendőrséggel — valóban hatékonyan tudnak föllépni az éjszakai „portyázők ellen. Nemegyszer adtunk hírt róla, hogy már több bűncselekmény elkövetését akadályozták meg egy-egy község polgárőrei, vagy kerítették kézre később az elkövetőket. Hevesvezekenyben is alakult egy csoport 1990-ben, amelynek vezetője Balogh Tihamér. A parancsnok a hevesi Jagd- feld-Hungáriánál dolgozik gépészként, de — mint mondja — ő amolyan mindenes a cégnél — amellett, hogy éjszakánként a falu utcáit járja... — Három évvel ezelőtt nagyon sok volt a bicikli- vagy tyúklopás a faluban — mondja. — Ezért vagy tizenöten megalakítottuk a polgárőrséget. Beszéltünk a polgármester-asszonnyal is, aki megígérte, hogy támogat minket anyagilag. Szóval, a járőrözés során felhasznált benzint az önkormányzat fizeti... A he- vesvezekényieknek is nagyon tetszett ez a kezdeményezés, hiszen szinte mindenki befizetett egy kis pénzt az őrség bankszámlájára, volt, aki egy százast, de volt olyan is, aki ötszáz forintot. Szóval, szükségét érezték az emberek a polgárőröknek. Akkor a csapat engem választott meg parancsnoknak, s azt hiszem, a felelősségem csak növekedett, hiszen azóta már negyvenegyen vagyunk... Igaz, pár nőnapja kettővel többen voltunk, őket kizártuk, mert benne voltak egy-két lopásban... — Minden éjjel járőröznek? — Úgy háromszor-négyszer egy héten, de igyekszünk úgy csinálni, hogy ne nagyon tudják előre a falubeliek, hogy mikor is vagyunk szolgálatban... S akkor aztan éjszaka 11-től hajnal 4-5- ig járjuk a falut, általában négyes csoportokban. Előfordul, hogy bejelentésre megyünk, például éppen a napokban szolt egy nyugdíjas, hogy minden éjszaka becsöngetnek hozzá, s figyeljük már ki, nogy ki lehet az. Hat kifigyeljük... Az azonban probléma, hogy nincsenek technikai felszereléseink, bár a napokban kaptunk ígéretet adó-vevőkre. Azt hiszem, hogy a rendőrség is jobban támogathatna minket... — A falubeliek elégedettek a tevékenységükkel? — Igen, hiszen megakadályoztunk már néhány bűncselekményt, pár hete a Hevesi Állami Gazdaság régi tanyáját akarták kifosztani, de tetten értük őket. A furcsa az, hogy amíg a lakosság elégedett velünk, addig a tagjaink zúgolódnak. Mostanában ugyanis nem nagyon akarnak já- rorözni, mert úgy érzik, hogy a munkájuknak nem sok látszatja van. Ugyanis ugyanazzal a gonddal küszködünk, mint az ország bármelyik polgárőrsége: nincsenek jogosítványaink, tehát hatóságilag nem tudunk eljárni. Meg aztán a falubeli tyúktolvajokkal az a helyzet, hogy elkapjuk őket ma, és holnapután már szabadon vannak megint... Ezért — e problémák megbeszélésére — a közeljövőben szeretnénk egy gyűlést összehívni. (kzs) A világjáró Tarnamérán A közelmúltban Tarnamérán járt Zsigmondi Gábor, az ismert világjáró kerekező. A tizennyolc éve külföldön élő kerékpáros a túrázás megszállottja, s így nemigen akad olyan tája az országnak és Európának, ahol ne fordult volna meg kétkerekű járművével. Az elmúlt kilenc évben tizenkilenc országban járt, és 94 ezer kilométert tett meg két kereken. Ezen a nyáron Heves megyével ismerkedett, s amint azt a Tű^ír című helyi lapból megtudhatjuk, Heves város után Tarnamérán is eltöltött egy napot. A kisvárdai születésű Zsigmondi Gábor mintegy 60 kg-os poggyásszal rója az utakat, s mivel kalandozásai során ritkánlakott területeken is átkerekezik, így előfordul, hogy napokig csak kávén és vízen él... Ám Tarnamérán nem volt ilyen sanyarú sorsa, szívesen megvendégelték a helybeliek, hogy aztán a külföldre szakadt hazai „globetrotter” újra a nyeregbe pattanjon. Hiszen — mint mondta — nagy álma, hogy egyszer a Bermuda-háromszög szigeteit is bejárhassa — természetesen kerékpáron... A tábor lakói munka közben (Fotó: Gál Gábor) Vendégek a Kárpát-medencéből Számítástechnikai tábor Hevesen A József Attila Alapítvány, valamint a hevesi Okta Stúdió támogatásával számítástechnikai tábort rendeznek a helyi Középfokú Oktatási Intézetben. Összesen négy turnusban látogatnak el ide a gyerekek, s főkent a környező országok magyarlakta vidékeiről — a Vajdaságból, Erdélyből és a Felvidékről — érkeztek diákok Hevesre, ebbe az ingyenes táborba. A gyerekek — figyelembe véve szociális helyzetüket — nem fizetnek sem a szállásért, sem az étkezésért. A tábor lakói — egyébként 10 és 20 év közöttiek — két csoportban, egy haladóban és egy kezdőben dolgoznak napközben. Sorozatos diszkont-betörések Úgy látszik, a jól feltöltött polcok, a gazdag árukészlet vonzza azokat, akik a pénztárnál való fizetés nélkül próbálják meg beszerezni a különféle árucikkeket. Az elmúlt hetekben ugyanis Hevesen nagyszabású diszkontbetöréseket követtek el sorozatban. Ezek egyik jellemzője, hogy a boltokat a nyitást követő egykét napon belül keresték föl a betörők. A piaci diszkontot például rövid időn belül kétszer is feltörték, de a strand melletti, illetve a Deák Ferenc úti üzletek sem kerülhették el e hívatlan látogatókat. A végső— vagy talán nem is annyira végső — statisztika azt mutatja, hogy néhány nap leforgása alatt a fent felsorolt három hevesi diszkontba hatszor törtek be. A hevesi rendőrkapitányság folytatja a nyomozást, s az egyik alkalommal — itt volt riasztóberendezés — el is fogtak két gyanúsítottat, akiket elő is állítottak a rendőrségen. Egyikük P. A. gyöngyösi lakos, a másikuk monogramja pedig K. F. Utóbbi detki illetőségű. Az eljárás folyik, de érdekességképpen elmondható, hogy ezen személyek Hatvanban, Miskolcon és Jászberényben is „érdekeltek” hasonló jellegű ügyekben, tehát ezeken a helyeken is folyik a nyomozás. A rendőrség szakemberei ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni: jólenne, ha a bolttulajdonosok minden esetben ellátnák üzletüket riasztóberendezéssel. (h) A magányos patkolókovács Gunics Barnabás saját maga készíti el a patkót is a kovácstűzhelyben. Még Gyöngyösről is járnak hozzá... (Fotó: Gál Gpbor) , A négy ökör nem ballag már lassacskán a szekérrel. Mert nyoma veszett a lőcsös kocsiknak, a négy ökörnek, a hátas- és hajtott lovaknak, meg mindennek, ami ezekkel jár, eltűntek a szijj ártok, a kerékgyártók, a patkolókovácsok, s csak hírmondóban maradt utánuk egy-kettő. Nemrégiben találkoztunk az utolsó kerékgyártó mesterrel Tarnaörsön. S szintén ebben a faluban ismerkedtünk meg Gunics Barnabással, a környék egyetlen patkolókovácsával is, akinek messze földön híre van. Mert jó ideje ő az egyetlen, így még Gyöngyösrőlis visznek hozzá lovakat patkoltatni. — Áz öreg Csömör Jánosnál tanultam ki a szakmát az ötvenes évek végén — mondja. — Akkoriban négy kovács is volt a faluban, és volt munkájuk elég. Úgyhogy, miután fölszabadultam, Pesten, a Főspednél patkoltam a lovakat. Ott hatan voltunk kovácsok, és volt vagy száz darab ló. S mivel egy patkó csak két-három hónapig bírja, dolgoztunk eleget. Vagyis, bírná az a vas tovább is, de lenövi a pata. így nincs más dolgunk, mint a pedikűrösnek: a pataszedő fogóval levágjuk a fölösleges szarut. Ezután kell föl- szögelni a patkót, amelyik még szinte izzik, s így beleég a patába. Úgy jobban tart... Mivel Gunics Barnának nemcsak ez az egy szakmája van, így a főváros után Leninvárosban, majd a paksi atomerőműben dolgozott hegesztőként és lakatosként. — Vándorélet volt ez... — Egész életemben csavarogtam. Tán ezért maradtam agglegény ötvenhárom éves koromra. De most már azt mondom, hogy hál’istennek!... Jól megvagyok egyedül, nem kell nekem asszony. Tíz éve jöttem haza Örsre, és ’85-től vagyok maszek kovács. Nem mondom, hogy nem lehet ebből megélni, de milliomos se lesz az ember. A mester azonban nemcsak patkói (egyébként a patkókat is ő készíti), de mindenféle „vasasmunkát” elvégez: csákányt, vésőt, kerékráfot hoz össze, de még egy félig kész utánfutó is áll a műhelyében. — Ilyeneket csinálok mostanában — mutatja —, mert egy ideje kicsit félek a lovaktól. Mert úgy megrágott egy csődör tavaly ilyenkor, hogy hat öltéssel varrták össze a homlokomat. De hát olyan munka ez, amiből nem lehet kiiktatni az embert. Ezt nem lehet gépesíteni. Nézze csak, itt van egy fogó, egy patkolókala- pács szegekkel, egy patakés meg egy reszelő: száz éve is ezekkel patkolták a lovat, s ugyanígy... Azt hiszem, hogy évek múlva nagyobb szükség lesz ránk, mert az emberek visszakapták a földjüket, és nem kevesen lesznek azok, akik nem traktorral szántanak majd, hanem lóval... S valószínűleg évtizedek múlva is ezekkel a szerszámokkal és így dolgoznak majd, hiszen — legalábbis Tarnaörsön — lesz utánpótlás: a kovács keresztfia, Sánta Tamás még csak most tanulja a szakmát. (kácsor) Tizenegy évig állt üresen a bíróság... Új helyen a hevesi zeneiskola Végre rendeződik a hevesi zeneiskola helyzete, ugyanis többévi várakozás és költözködés után most úgy néz ki: rendezett és kulturált körülmények között kezdhetik el szeptembertől az új tanévet. Az ifjú muzsikusok és a tanárok nemsokára a volt járási bíróság épületébe költöznek át. Az átalakítási munkálatokat egyébként május végén kezdte el a helyi városgazdálkodási vállalat — alvállalkozók bevonásával —, s a szakemberek azt ígérik, augusztus végén, szeptember elején birtokukba vehetik új lakóik a város központjában fekvő épületüket. Ezekben a napokban a belső munkálatok folynak: szerelik a fűtést, s elvégzik a belső teendőket, így például a festést. Az ön- kormányzat pályázat útján ötmillió forintot nyert el erre a célra, s ez adott lehetőséget a rekonstrukcióra. Ha ebből az ösz- szegből sikerül megtakarítani némi pénzt, akkor az épület homlokzatát is rendbe hozzák. A távolabbi célok között szerepel egy koncertterem létrehozása is, amelynek egyik része a padlástérben kapna helyet. Az önkormányzat egyébként értékesíthette volna a volt járási bíróságot, ám Hevesen úgy gondolták, az ingatlant áthelyezik a Heves Városért Alapítvány tulajdonába, hiszen — ha a jövőre gondolnak — mindenképpen Itt kezdődik már a következő tanév hasznosabb egy ilyen kulturális intézmény támogatása. A hevesi zeneiskolába egyébként 300 gyerek jár, s kihelyezett tagozatok működnek Tarnamérán, Erdőtelken ésTiszanánán is. A mostani felújítási munkálatokban egyébként részt vesznek az iskola diákjainak szülei is: immár háromszor dolgoztak a helyszínen, ahol takarítottak, és a park csinosításán fáradoztak. A hevesi városházán kapott információink szerint az épület melletti egykori börtönt is átalakítják a közeljövőben. így 1994- ben ide költözhetne át a gyermekkönyvtár. (h) Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája Eger, Barkóczy u. 7. TITKÁRNŐT keres felvételre 30 éves korig, 3 hónapos próbaidővel, szerződéses jogviszonyba. Feltételek: — középfokú végzettség — gépírni tudás — számviteli jártasság — számítógépes ismeret Német nyelvtudás előnyt jelent. Jelentkezni csak írásban szakmai önéletrajzzal lehet „Pályázat” megjelöléssel a fenti címen. K _______________________________________________________>
