Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
4 HORIZONT HÍRLAP, 1993. augusztus 26., csütörtök Avatások Hét ágra süt a Nap, ömlik rólunk a veríték. A homlokredők- ben lassan híznak a gyöngyöző izzadságcseppek, hogy aztán hirtelen gördüléssel induljanak lefelé a szemráncokba, majd egy kis kanyart véve az arc domborulatain, kikössenek a száj remegő szegletében. Még jó is, hogy ilyen rekkenő a hőség. A veríték nedves csíkjai között talán észrevétlen rejtőzhetnek meg a vékonyka könnypatakok. Mert a férfiember nehezen vallja meg a könnyeit, befelé sír, nagyokat nyel inkább. A tömzsi ujjak gyűrögette fehér zsebkendő hosszasan issza a barázdák mélyének sajátos levét. Hiába, na, tiszta gutaütés ez az idő — bújik át a dörmögés a tömött bajusz ősz szálai között. Tiszta gutaütés, néz fel az öreg, bólintok neki, szemrebbenéssel veszi az együttérző mozdulatot. És állunk tovább a hőségben, szikrázva tükrözi vissza a vakító fényt a fekete márvány, csak a mívesen bevésett betűk, a holt lelkek neveit összerakó kis- és nagybetűk matt fehérje nyugtatja a szemet. Időről időre mégis törölgetni kell. — Tizenhét éves volt mindösz- sze — néz maga elé. Ezzel a pár szóval, érzem, befogad a leikébe. Hogy megértsem szájaszéle remegését, a sűrű izzadságtörölge- tést, á gyűrt zsebkendő szoron- gatását. — Be sem töltötte talán, amikor elvitték. Mint a többi leventét — nyílik tovább. — De a Don nem eresztette haza... Ennyit mond, aztán tétova mozdulattal hajol az avatásra váró emlékmű márványlapja fölé, babrálja a szál virágot, látszik, nem szokta a keze az ilyesfajta, lágy szirmok simítását. Meg a zsebkendőt sem, ha dolgozik, csak végighűzza a kézfejét a homlokán, megtörli vele a ráncokat. Csakhogy most, dörmögi, tiszta gutaütéses idő van. Ilyenkor erősebben gyöngyözik az ember... * A lugasban sem feledheti az ember a háborút. A hűvösben is ott kísértenek a borzalmas napok, mindenkihez odatapadt száz és száz történet, fájdalmas emlék, nem lehet azt kibeszélni soha. Ha elvesztett valakit, azért nem, ha meg túlélte a halálosztó poklot, akkor meg azért nem, hadd okuljanak belőle a maiak. — Soha ne étjenek meg olyan kínkeserves napokat — mondogatják hozzá csendesen. A ház nyitott ablakán át kiszűrődik a rádió hangja. A hírek éléről most sem marad el Bosznia, tárgyalások, békekötési tervek ide, tűzszüneti elképzelések oda, ádázul gyilkolják egymást szer- bek, horvátok, muzulmánok. Az egykori békés szomszédok. — Csak nem nyughatnak ezek... — jegyzi meg egyikünk, olyan témazáró általánosságnak szánva, hogy egészen másra terelődhessék végre a szó. A rádió azonban makacs. Izzítja a nyugtalanságunkat, az újabb hír már szinte a húsunkba mar. Zeng a bemondó baritonja, szinte megremegteti a lugas enyhét adó szőlőleveleit, valaki felcsavarhatta a gombot, már-már fülsiketítő a készülék hangja: „...az osztrák védelmi miniszter lehetségesnek tart magyar-szlovák katonai összetűzést a Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség körüli bizonytalanságok miatt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke úgy véli, valóban vannak problémák a két ország között.” Ennyi. Pár szó az egész, és mégis mennyire sok.-1- Hát itt tartunk... — törik darabokra a híradást követő csend. * Új egyenruhák feszülnek a Kossuth tér ifjú tisztjein. Zászlók lobognak, díszlépésre dobbannak a csizmák, avatnak. Mondja a tévé riportere: az esküt tevők fegyelmezett soraiban két pő is van. Katonaként szolgálni a hazát. Később a rádióban meginterjúvolják az egyiket, arról beszél éppen, hogy fura dolog volt fegyvert fognia, s eleget tenni a lőgyakorlat tűzparancsának. Persze, az azért megnyugtató — teszi hozzá —, hogy mindez csak egy békebeli gyakorlat volt, bár soha nem lehet tudni... És ekkor az eszembe jut a délelőtti öreg a verítékes-könnyes ráncaival, hogy vajon hallotta-e mindezt. Mert ha igen, ijedten kulcsolhatta össze a kezét: Istenem, ne add, hogy megint kiforduljon önmagából a világ. Könyörszó ez. Mert már így is csak emlékezünk és avatunk, egyre csak avatunk és emlékezünk... Szilvás István egyre csak avatunk és emlékezünk...'’ (Fotó: Perl Márton) HANG-KÉP Tekintélyelvűség Néha — s ez azért biztató — pozitív információk is könnyítik napjaink terheinek elviselését. A legutóbbi 168 óra egyik blokkja ilyesféle hatást váltott ki belőlem. Nem részletezem a történetet — nem is ez az érdekes —, csak arra utalok, hogy észak-magyarországi újságíró kollégánk megsértette a Hatóságot. Olyany- nyira, hogy maga az igazságügyminiszter szorgalmazta ellene az eljárást. Az ügy az egri városi ügyészségen kötött ki, s itt megszületett a megszüntető határozat. A riporter természetesen megkérdezte a minisztérium illetékesét, s a hölgy korrekt módon jelezte: tudomásul vették mind a döntést, mind az indoklást. Mindez kis dolognak tűnik, pedig nem az, hiszen senyvedő országunkban egyre nagyobb teret szeretne hódítani a tekintélyelvűség. Magyarán szólva: az Al- és Főhivatalok igen érzékenyek, s azt óhajtják elhitetni a mostanság már cseppet sem naiv és ütő- dött állampolgárral, hogy az íróasztalok mögött kizárólag áldozatkész, önzetlen, feddhetetlen, esendőségtől mentes emberek ülnek. Ha így lenne, akkor ujjonghatnánk: itt van már a Kánaán. Sajnos, ez az álom legfeljebb akkor teljesül, ha a jelen háromévesei túllépik az ötödik X-et. A sajtó feladata — az itteni berkekben sem angyalszárnyak suhognak —, hogy érzékelje, megvilágítsa a torzulásokat, kutassa a hibák okait, az eltévelyedések összetevőit. Épp azért, hogy közös vágyunk hamarabb váljon valóra. Ezért bizony mindnyájunknak többet illene, kellene tenni az összes őrhelyen, szolgálati poszton. Ha ez történne, akkor fokozatosan megszűnne a lélek- telenség, a bürokrácia, az aktatologatás, a közömbösség, s nem csalódnának a másik parton lévők sem, hiszen sorjázna az az elismerés-, köszönetözön, amelyet hatalmi szóval aligha lehet kicsikarni. Diszkréten levelet bontó demokráciánk csak úgy erősíthető, lombosítható, ha efféle szemlélet vezérel valamennyiünket. Mindegy, hogy hol munkálkodunk, hiszen a cél mindenütt azonos, ugyanaz. Vegyük már észre...! Végre: valami Kétségbeejtően színvonaltalan a két tévécsatorna kínálata. Olyannyira, hogy egyre sűrűbben kapcsolunk egyéb adókra. Ez azért elkeserítő, hiszen a honi védjeggyel csak a majdhogy semmit hitelesítik. Vasárnap délután mégis kellemesen csalódtunk, ekkor vetítették ugyanis A calabriai fiút, ezt az olasz-francia produkciót. A mű nem véletlenül szerzett az 1987-es velencei fesztiválon Arany Oroszlán Díjat. Liági Comencini rendező ugyanis ismeri a siker titkát, tudja, hogy a nagy sztorik megkapó- an egyszerűek, s ezeket áthatja az a valós érzelmi töltés, amely az összes nézőben továbbmunkál. A falusi kamaszfiú egyetlen szenvedélye a futás. Konok apja épp ezt ellenzi, s üldözi azt a botcsinálta, de lelkes „edzőt”, aki hisz a gyerek kimagasló adottságaiban. Ennyi az egész, alig történik valami. Az események, maga az egész cselekmény szürke, jellegtelen, a dialógusok prózaiak, ám a mondatok, a szakavatottan megrajzolt jellemek mögött ott izzik a vegytiszta emóció, amelyre ráhangolódunk, amellyel azonosulunk, hogy aztán szemlélő- dőkből együttérző partnerekké formálódjunk, s magunk is átéljük a katarzis semmi mással nem pótolható, nemesebbé mintázó egyedi varázsát. Ez babonázhatta meg a színészeket is, akik közül Gian Maria Volonté Pasinetti-dijat kapott. Ekként méltatták frappáns alakítását. Kár, hogy a Mimit megjelenítő ifjúról megfeledkeztek, pedig Santo Polimano még felnőtt társánál is többet nyújtott, többet ért el. Szívünkbe lopta magát... Pécsi István Forró fesztiválhangulat A bakterek szíve AII. egri nemzetközi táncdalfesztivál III. elődöntőjén forró hangulat uralkodott. Telt ház előtt lépett színre a tizenhat előadó, kikből az azonos pontszámok, a holtverseny miatt hat szólista és egy együttes jutott tovább a döntőbe. Nagy szerepe volt a háromtagú, közönség soraiból választott zsűrinek, akiknek a véleménye nem mindig egyezett meg a szakmai zsűriével. Csongrádi Kata, Marcellina és Mohai Gábor bemutatták az előadókat, majd megkezdődött a verseny. Az első, döntőbe jutó dal, A gyermekkor vége szép lírai vallomás a felnőttkor küszöbén álló gyerekemberek szerelméről. Frész Ferenc énekelte. Tombor Zoltán a tavalyi fesztiválon egyéves ösztöndíjat kapott sikeres szerepléséért, így tavaly óta jazz-t tanul. Hallhattuk a tévében a Ki mit tud?-on énekelni, most ismét itt van, döntőbejutott számával, a Válaszúttál, és váija, hogy végre felfedezzék, mennyire szeret énekelni. Auth Csilla, mint az év fiatal tehetsége, tavalyi szerepléséért eMR-ton dijat kapott. Frissdiplomás, még továbbtanul, és természetesen énekel stúdióban, és a Rapülők együttesben vokálozik. Mint egy dal címmel énekelt a zene, a dal szépségéről, mely gyermekkorunk óta kísér, s mely nélkül nem élhetünk. Alex Tamás tavaly Szigeti Csabával énekelt-táncolt cilinderben egy őrült éjszakáról, most egyedül lépett fel egy plátói szerelem emlékét megörökítő számmal. A Néma lány önéletrajzi ihletésű történet. Donna, a korzikai származású, kalandos életútú (volt tolmács, hastáncosnő, hajószakács, újságíró, idegenvezető) énekesnő Játék címmel énekelt az éjszakákról, az álmokról, a hajnalról. Zareczki Miklós lírai dala a Tél címet kapta, a legszebb szövegű számnak tartják: „Megsárgult álmok szállnak a széllel, /Eltévedt vágyunk a küszöbén térdel,/ Idebenn csend, odakinn néma fák, Borongás árnyak a holnapra várnak./ Kinn vagy benn? Nincs különbség./ A magány fehér, akár a tiszta ágy...”. A legmagasabb pontszámot kapta az előadók közül. A Bakter Brothersnek a Ber- gendy Szalonzenekarral kellett versenyeznie, de a? előbbi elsöprő győzelmet aratott. A Bakterélet szépségéről szólt a produkció. A táncoslábúak vasutas-egyenruhában felszerelve léptek színpadra. Pici fekete bajszuk, vastag, fekete keretes szemüvegük, szijas szolgálati sapkájuk volt, s előírásszerűén tisztelegtek, mikor jött a vasútállomási szignál, és a 3. vágányra befutott a BB. Személyében Seprű urat köszönthettük: énekes kedvű utcaseprőként találtak rá, és felkérték szólistának. Tomboló tapsvihar fogadta a műsort. Mindhárom elődöntőt egybevetve, az együttesek közül a legmagasabb pontszámot kapták. A Bergendy Szalonzenekar Hully-Gullyja egy bolondos hangulatú nóta, ahol a vokál volt a főszereplő. Stefanidu Janula görög-magyar származású énekesnő Európai vagyok címmel énekelt az összetartozásról. Éles István pa- rodista hangulatos kocsmadalt énekelt Bergendyékkel. A közönség is bejuttathat egy dalt az augusztus 28-i döntőbe, ha csütörtökön délig feladja nyílt levelezőlapját a Pf. 367 címre. A zsűri a döntőre megváltozik, új tagokkal és kibővített létszámban bírálja el a dalokat és osztja ki a dijakat. Császi Erzsébet ■ t.f. .. ■ hm-,.,»,, . n■>»».....M.ii;«<■■■ Mától: I. Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és Vásár Augusztus 26-29. között zajlik az I. Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és Vásár. Szolnok város ezen kiemelkedő eseményén —■ melyet a Szolnok Projekt Rt. rendez — számos programon vehet részt a látogató. A kétszáznál több kiállító között tizenegy ország képviselteti magát, közöttük több állam nagykövetsége is megtalálható információs standokon. Hivatalosan ma 9 órakor nyitja meg kapuit a vásár. Még ezen a napon a megyei munkaügyi központ rendezésében a lokális gazdasági és foglalkoztatási válságok kezeléséről országos konferencia, valamint 10 órától a Magyar Táplálkozástudományi Társaság XIX. vándorgyűlése kezdődik. Holnap, 27-én, pénteken 9 órától a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezetének szakmai szervezésében „Franchise szabadalom, védjegy — biztos út a sikerhez” szakmai konferencia zajlik majd. Délelőtt 10 órától a Szolnok Projekt Rt. szervezésében „Agrárutak Európában” címmel kezdődik fórum, melyen — többek között — dr. Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke is részt vesz. A város lakosságát és a vásárra érkező közönséget több szórakoztató program is várja, így 11-13 óráig hídugró-bemu- tató a városi Tisza-hídnál. Divat- bemutató a vásár területén, valamint délután 15 órától Éles István és Horváth Szilveszter mulattatja a nagyérdeműt. Este 20 órától a Tiszaligeti Sportcsarnokban lép fel az AVA ITI (Tahiti) és a Tisza (Szolnok) tánc- együttes. Szombaton 10 órától idegen- forgalmi konferencia kezdődik a Világreklám Szövetség Magyar Tagozata, a Magyar PR Szövetség, valamint az IBUSZ Rt. szervezésében. Előadóként dr. Lengyel Márton és dr. Szemenkár Erika vesz részt. A nagyközönség közben vasútkiálh'táson, nosztalgia-vonatozáson, míg az ifjabbak a 100 Folk Celsius koncertjén múlathatják az időt. A sportot kedvelők egész napos vízilabda-gálát és kosárlabdatornát nézhetnek. Este 8 órától kezdődik az expo-bál. Az utolsó nap — augusztus 26-a, vasárnap — könnyed hangulatban telik majd el a Magyar Televízió — mely jelen lesz a vásár teljes ideje alatt — helyszíni közvetítésével, a Vasárnapi Turmix című műsorával, gyermek- labdarúgótornával, valamint fehérnemű-bemutatóval. A vásár hivatalosan délután 16 órakor zárja be kapuit. Filmpremierek Gyilkosság lólépésben A Viktoria-szigeten fontos sakkversenyen indul Sanderson (Christopher Lambert), akit nagyon kényeztet és minden figyelmességgel elhalmoz egy bájos és szexis hölgy. Nem véletlen tehá(, hogy a nagymester egyszer csak a nő kegyeit élvezheti az éjszaka hűvösében. A lányt azonban holtan találják a szerelmi légyott színhelyén. Természetes tehát, hogy Sanders a gyanúsított. Időközben azonban meggyilkolnak még két fiatal nőt a szigeten, egymástól látszólag független helyszínen. A sakkbajnok azonban felismeri, hogy a helyszínek a Ta- rakoss-megnyitással bonyolított sakkjátszma szerint, lólépésben követhetők. A gyilkos ezután újabb megnyitást alkalmaz, és mire a rendőrség a sakklogika szerinti helyszínre érkezik, egészen máshol hal meg a negyedik lány. Sanders alibije nem tiszta, már le is tartóztatják, majd a rács mögött döbben rá a megfejtésre. Tudja, lánya lenne a következő áldozat. Megszökik a börtönből. A krimit az egri Uránia mozi mutatja be. Interceptor Az USA légiereje kifejleszti a csúcstechnológiát képviselő, a légelhárítás számára láthatatlan szuperszonikus vadászrepülőgépet, a Stealth-et, és a hozzá tartozó különleges irányítósisakot. Christopher Winfield kapitány kapja feladatul a gép kipróbálását. Repülés közben azonban irányíthátatlanná válik a gép, és Winfield kénytelen katapultálni. Az eset kivizsgálására a két megmaradt gépet Washingtonba szálh'tják. Miközben a szállítógépet feltankolják, egy hírhedt terrorista megkísérli meggyilkolni a személyzetet, és elrabolni a rendkívül értékes repülőt és tartozékát. A kalandfilmet az egri Uránia mozi nézői tekinthetik meg. Jelenet az Interceptor című filmből
