Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 26., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Segítség az iskolásoknak Az új tanév kezdete előtt anyagi segítséget nyújt Istenmezeje önkormányzata a községben élő diákoknak. Az általános iskolások kettőezer-ötszáz, míg a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanulók háromezer forint tanszersegélyt kapnak. Önkormányzati ülés A bélapátfalvi tó Ha a háttérben lévő, félig már elhordott hegy nem zavarná az összképet, bízvást állíthatnánk: festői környezetben fekszik a bélapátfalvi tó. A kis „tengerszem” gyönyörűen rendben tartott partjával persze így sem csúnya, fel is keresik sokan nem csupán a községből, hanem mesz- szebbről, például Egerből is. A hőségben igen kellemes megmártózni a tó tiszta vizében, aki pedig ben- sőleg kívánna hűsítést, annak sem kell messzire mennie, hiszen ott a parton a Szomjas Csuka büfé. Pétervásárán Ma délután két órakor tartja meg e havi soros ülését Pétervá- sára önkormányzata. A testület napirendjén ezúttal is fontos témák szerepelnek, így a városi képviselők elsőként a település idei első félévi költségvetésének alakulásáról tárgyalnak, majd pedig megalkotják a szociális ellátásról szóló rendeleteket. Fedémesi kiállítás Az ebben az évben először megrendezett fedémesi falunapok alkalmával a múlt héten, augusztus 19-én nyílott meg a községben Varga Károly fazekas kiállítása. A művész alkotásait bemutató tárlat jelenleg is megtekinthető, annak a település általános iskolája ad helyet. Gázhálózat Ivádon Amint arról már hírt adtunk, / vád önkormányzata — több közeli községgel együtt — a vezetékes gázhálózat kiépítését tervezi. Amennyiben pályázatukkal nem nyernek el állami támogatást, úgy saját erőből próbálják megvalósítani a mintegy 18 millió forintba kerülő beruházást. Ehhez — ahogyan azt Bacsó István polgármester elmondta — bizonnyal hitelt kell majd felvenniük, körülbelül 7 és fél milliót. Egy-egy ivádi családtól várhatóan ötvenezerforintot kérnek a gázért. Közös társaságot alakított a két áfész Felújították a pétervásárai ABC-áruházat (Tudósítónktól) Közel tíz éve nyitotta meg a helyi áfész Pétervásárán a valamikor szebb napokat megért ABC-áruházat. Az üzlet annak idején milliós nagyságrendű készletével, széles áruválasztékával a helybéli s a környéken élő vásárlók igényeit igyekezett kielégíteni — sikerrel. Ám sajnos ma már erről — az időközben bekövetkezett változások miatt — csak múlt időben beszélhetünk. Az áfésznál ugyanis a közelmúltban olyan súlyos pénzügyi helyzet alakult ki, ami a bolti készletek drasztikus csökkenéséhez, a választék jelentős szűküléséhez vezetett. Ennek okán a bolt forgalma is kisebbé vált, a korábbi havi 4-5 millió forintnak a felére csökkent. Az áruházat „megmenteni”, a válságos helyzetet felszámolni csak jelentős összeg befektetésével lehetett. Ehhez partnerként a tőkeerős Mezőkövesdi Áfész jelentkezett, s így az ABC üzemeltetését a két szövetkezet — a helyi, s az említett mezőkövesdi — egy önálló gazdasági egység, egy kft. alakításán keresztül oldja meg. A társaságba a pétervásárai áfész a bolt épületével, s a berendezéssel lépett be — ezek értéke nyolcmillió forint —, a másik cég pedig négymillió forint készpénzzel. A megállapodást követően a bolt és a raktárak festésével a múlt hét elején megkezdődtek a munkálatok. Felújították a belső dekorációt is, és beszerezték az árukészletet, „feltöltötték” az áruházat s annak raktárait. E hét elején, hétfőn pedig az üzlet megnyitotta kapuit a vásárlók előtt. A vevőket — a péterkei polgármester és a jegyző jelenlétében — Eperjes József, a Mezőkövesdi Áfész elnöke köszöntötte. Szólt a pétervásáriakkal kötött megállapodás, a kft.-alakítás körülményeiről, céljairól. Véleménye szerint az áruválaszték további bővítésével, szolid árpolitikával a vásárlók nagy része visz- szahódítható, s az ABC a továbbiakban mindenki megelégedésére ^ eredményesen működik majd. Ä részletekről kérésünkre Be- recz Gyula, a Mezőkövesdi Áfész igazgatója, s egyben az új kft. ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást. Mint mondta, a fő cél a jó adottságokkal rendelkező áruház nyereséges üzemeltetése. A megállapodás egyik nagy előnye, hogy általa stabillá vált a boltban dolgozó kilenc ember munkahelye, sőt a létszám két fővel még növelhető is. Szólt arról is, hogy az ABC-hez tartozó raktárhelyiségben a kft. rövidesen nagykereskedelmi tevékenységet indít, itt a térségben működő kiskereskedők, intézmények, vendéglők vásárolhatnak majd élelmiszert, háztartási és vegyi árukat, a hivatalos nagyker-ártól 1-2 százalékkal olcsóbban. A raktár az említett termékek széles skáláját fogja át, így a viszonteladóknak, felhasználóknak nem kell 30-40 kilométerre utazniuk készleteik feltöltése végett. A hátteret egyébként a Mezőkövesdi Áfész jelentős termelői kapcsolatokkal bíró nagyker- »raktára, valamint az országos hálózatú PRO-COP Szövetkezeti Beszerzési Központok biztosítják. A kft. tervei között szerepel mellesleg az is, hogy újra megnyitják Erdőkövesden a jelenleg zárva tartó áfész-boltot. Zay József A vasdiplomás tanító A dolgok bevált rendje szerint ötven évvel az államvizsga után kaphat az ember arany-, hatvan év múltán gyémánt-, hatvanöt év elteltével pedig vasdiplomát. A Mónosbélen élő nyugdíjas tanító, a nyolcvannégy éves Seréndi István mindegyikkel rendelkezik immár: az utolsót, mely nevéből eredően talán kevéssé „fénylik”, mint a másik kettő, viszont mindenképpen a legértékesebb, a múlt héten szombaton kis ünnepség keretében vehette át a község polgármester-asszonyától, Varga Sándornétól. Seréndi István legidősebb tanítványai most olyan hetven- hetvenöt évesek, s legtöbbjüknek az unokáit is okította már a különböző tudományok alapjaira. De hát ez nem véletlen, az egri származású tanító a városban akkor működő tanítóképző intézet elvégzése után — ahol egyébként az intézmény fennállásának századik évében diplomázott —, 1928-ban egy pályázat útján került Mónosbélre. Ez volt — mondja — az első állomáshely, és egyben az utolsó, hiszen feleségével ma is ott él. 1969-ben ment nyugdíjba, előzőleg több mint negyvenegy évet dolgozott a községi iskolában, melyet egyedül „vitt”, nem is akármilyen eredménnyel. A tanulmányi versenyekről a mónosbéli diákok rendre szép dijakkal tértek haza, nem panaszkodhatott senki a továbbtanulásra sem, volt olyan felmérés, mely szerint annak idején e tekintetben Mónosbél országosan hetedik helyezettnek minősült. — Aki innen ment középiskolába, elégségessel is felvették — büszkélkedik joggal az idős tanító, aki szerint érdekes munka volt az összevont csoportokkal való foglalkozás. Még hagyján, mikor csupán hat osztály gyerekeit tanította egyszerre, de 1940- ben például kísérleti iskolává avanzsált a mónosbéli: arra kellett fénynek derülnie, hogyan „bír” egy pedagógus nyolc osztállyal. Nehezen. S nehezítette a helyzetet az is, hogy Seréndi Istvánt, mint utászt, rendre előszeretettel hívták be katonának: ilyenkor a felesége helyettesítette a kis tanítványoknál, nemegyszer hónapokon keresztül. A katonai alapkiképzést még a tanítóképzőben megkapta, tiszti iskolát is végzett, később alezredesi fokozatot is kínáltak neki, de maradt inkább a tanítói pályánál. A fegyelmet azonban — talán a katonaélet folyományaként — mindig is szerette. Természetesen nem a drákói szigort, a spártai nevelést, hanem a rendet, s erre szükség is volt, hiszen általában negyvennél több diákja tanult egy-egy csoportban. Á gyerekekből nevelt segítőtársakat a kulturális munkához. Nagyszerű diák-színjátszócsoportja volt például Mónosbélnek: három évben is elnyerték a kulturális vándordíját Jókai- és Heltai-da- rabokkal. 1969-ben, amikor, mint fentebb említettük, Seréndi István nyugdíjba vonult, egy — s ezen most már nyilván senki nem csodálkozik — volt tanítványa került a mónosbéli iskola élere, aki azóta már szintén nyugdíjas. — Sokkal kevesebb ma már a f yerek a faluban, mint korában, s nem is tanulnak itt, csupán a harmadik osztályig, utána Bélapátfalvára kell járniuk — mesél szomorúan az időközben bekövetkezett változásokról. — Ám azt szerencsére jó nézni, ahogyan fejlődik a község, s most már talán szaporodunk is, egyre többen költöznek ide a megye, az ország más részeiről... Hobbi? A tanítás és a virágok. Tanított nyugdíjba vonulása után is, egészen nyolcvanéves koráig, matematikát és fizikát Mikófalván, Bélapátfalván, Balatonban. És tanít ma, felvételire, érettségire készíti fel a gyengébb képességű — vagy talán csak lustább? — fiúkat es lányokat a faluból, akiknek szülei a segítségét kérik. S a virágok: háromszáz cseréppel található belőlük a portán. A minap egy kókuszpálmát kapott egy volt tanítványától, az ünnepi esemény alkalmából. Az egykori diákok, mai orvosok, ügyvédek, mérnökök ezekben a napokban különösen gyakori vendégek Serén- diék hazában, sorra gratulálnak a vasdiplomához. De jönnek máskor is, egyszerű hétköznapokon az idős tanítóhoz, akire, tudják, még most is érdemes hallgatni, akitol ma is lehet mit tanulni... (rm) Seréndi István hobbija a tanítás és a virágok. A matematika és a fizika alapjaira nemzedékeket okított Mikófalván, Bélapátfalván, Balatonban és Mónosbélben. Falugyűlés Mátraballán Jövőre már gázzal Intenek A polgármester-választás óta eltelt időszak történései, illetve a gáztársulás létrehozása voltak a főbb témái a hétfői mátraballai falugyűlésnek. A zsúfolásig telt művelődési házban Forgó János olgármester elmondta: éppen ét nőnappal ezelőtt kezdhette el munkáját, a választók többségének bizalmát élvezve. Azóta sikerült felmérnie a község helyzetét, s örömmel nyugtázta, hogy sokan keresik fel hivatalában problémáikkal. Ilyen volt például a falu határában működő szénégető kérdése is, amellyel kapcsolatban több mint száz aláírassál lakossági kezdeményezés indult, a füst ugyanis gyakran telepedik a falu fölé, s sokan úgy vélték, ez már az egészségre is káros lehet. Jelenleg folynak a mérések, de hátravan még a tisztiorvosi szolgálat véleményének a kikérése, mely után eldől majd, maradhat a boksa, vagy sem. Az igazán nagy érdeklődésre számot tartó téma azonban csak ezután következett. Évek óta várják a faluban, hogy végre gázzal fűthessenek. Amint arról már lapunk is beszámolt, a képviselő- testület döntése értelmében a miskolci székhelyű Szignál Kft. lesz a kivitelező. Mint kiderült, már csupán néhány adminisztratív teendő van hátra, s ha ezek rendeződnek, azonnal elkezdődnek a munkálatok. A polgármesteri hivatal, illetve a kft. közötti szerződés értelmében jövő év május 15-ig kell végezni. Úgy tűnik, a beruházásra alakuló gáztársulás is rendben lesz, hiszen egy tavaszi felmérés szerint a lakosság háromnegyede szeretne abba belépni. (molnár) Istenmezeje lendületesen fejlődik Istenmezeje önkormányzata néhány nappal ezelőtt a közigaz-, gatásilag a településhez tartozó Szederkénypusztán tartotta meg augusztusi esedékes ülését. Ezen — mint legfontosabb esemény — a gázhálózat kiépítésének kérdése volt a fő téma. A beruházás finanszírozására a község pályázatot nyújtott be az országos területfejlesztési alaphoz, amelytől 36 millió forintot — a gázhálózat költségének felét — igényelték. Miután az állami támogatást illetően érdemi választ meg nem kaptak, az önerőből történő megvalósításról kellett ez alkalommal dönteni. Erre a térség négy községével — Sírok, Váraszó, Ivád, Kisfüzes —, valamint a kivitelező Rekord Kisszövetkezettel társulva egy részvénytársaság megalakítása révén nyílhat lehetőség. Élénk vita után az önkormányzat úgy döntött, hogy belépnek az említett rt.-be. A beruházás a jövő évben indulhat, viszont idén is tízmilliót fordít Istenmezeje a Váraszóval közös külső szakasz megépítésére. A gázprogram összköltsége egyébként a több mint 12 kilométernyi külterületi vezetékszakasz kiépítése miatt körülbelül hetvenmillió forintra tehető. Amennyiben állami támogatás nem lesz, úgy a község jövő évi költségvetéséből erre szánható énz mellett valószínűleg hitelt ell maid felvenni. Az érintett családoknak az előzetes számítások szerint 55 ezer forintot kell áldozniuk a gázra. A község — ahogyan azt az ülésen Tari Sándorné jegyző megfogalmazta — az utóbbi időben lendületesen fejlődött, egyáltalán nem túlzás ilyesmit állítani. A crossbar-hálózatba történt bekapcsolódással tavaly száztíz család jutott telefonhoz. Kiépült a kábeltelevízió is, ami annál inkább jelentős, mivel korábban a falu nagy részén a magyar kettes programot nem lehetett fogni. Nem csoda, hogy több mint háromszáz család kérte a kábelezést. A közkutas ivóvízellátást az idén kialakítják, teljes állami támogatással. Ennek költsége meghaladja a nyolcvan- millió forintot, melyhez pályázat révén jutott az önkormányzat. { A Magyar Nemzeti Banknál magán- és jogi személyek körében forgalmazott Államkötvények vételi és eladási árfolyamai: 1993. 08. 26. ÁtlagVételi nettó Eladási nettó Felhalmoz árfolyam árfolyam 0/0 árfolyam 0/0 kamat 1994/A 98.30 98.00 98.60 14.45 1994/B 97.21 96.91 97.51 11.99 1995/A 93.96 93.66 94.26 . 18.58 1995/B 94.16 93.86 94.46 16.45 1995/C 96.99 96.69 97.29 9.83 1995/F 95.91 95.61 96.21 2.52 1995/G 99.64 99.34 99.64 0.80 1996/A 94.44 94.14 94.74 10.85 1996/B 96.14 95.84 96.44 10.31 1996/C 96.11 95.81 96.41 9.40 1996/F 96.20 95.90 96.50 4.79 1997/C 94.52 94.22 94.82 8.73 1998/A 99.80 99.50 100.10 7.85 Bruttó árfolyam — nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap. Átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A megjelölt árfolyamok 1994/A kötvény esetében maximum 1.000.000 Ft névértékű kötvény vételére, ill. 1.000.000 Ft névértékű kötvény eladása jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénnyel a vételi limit 1.000.000 Ft, az eladási limit 3.000.000 Ft. Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósága Eger, Barkóczy u. 3. Telefon: 36/413-444 Pénztári órák: hétfőtől péntekig 8—13 óra között.
