Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 26., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Segítség az iskolásoknak Az új tanév kezdete előtt anyagi segítséget nyújt Istenme­zeje önkormányzata a községben élő diákoknak. Az általános is­kolások kettőezer-ötszáz, míg a közép- és felsőfokú oktatási in­tézményekben tanulók három­ezer forint tanszersegélyt kap­nak. Önkormányzati ülés A bélapát­falvi tó Ha a háttérben lévő, fé­lig már elhordott hegy nem zavarná az összképet, bíz­vást állíthatnánk: festői környezetben fekszik a bél­apátfalvi tó. A kis „tenger­szem” gyönyörűen rend­ben tartott partjával persze így sem csúnya, fel is kere­sik sokan nem csupán a községből, hanem mesz- szebbről, például Egerből is. A hőségben igen kelle­mes megmártózni a tó tisz­ta vizében, aki pedig ben- sőleg kívánna hűsítést, an­nak sem kell messzire men­nie, hiszen ott a parton a Szomjas Csuka büfé. Pétervásárán Ma délután két órakor tartja meg e havi soros ülését Pétervá- sára önkormányzata. A testület napirendjén ezúttal is fontos té­mák szerepelnek, így a városi képviselők elsőként a település idei első félévi költségvetésének alakulásáról tárgyalnak, majd pedig megalkotják a szociális ellátásról szóló rendeleteket. Fedémesi kiállítás Az ebben az évben először megrendezett fedémesi faluna­pok alkalmával a múlt héten, au­gusztus 19-én nyílott meg a köz­ségben Varga Károly fazekas kiállítása. A művész alkotásait bemutató tárlat jelenleg is meg­tekinthető, annak a település ál­talános iskolája ad helyet. Gázhálózat Ivádon Amint arról már hírt adtunk, / vád önkormányzata — több kö­zeli községgel együtt — a vezeté­kes gázhálózat kiépítését tervezi. Amennyiben pályázatukkal nem nyernek el állami támogatást, úgy saját erőből próbálják meg­valósítani a mintegy 18 millió fo­rintba kerülő beruházást. Ehhez — ahogyan azt Bacsó István pol­gármester elmondta — bizonnyal hitelt kell majd felvenniük, kö­rülbelül 7 és fél milliót. Egy-egy ivádi családtól várhatóan öt­venezerforintot kérnek a gázért. Közös társaságot alakított a két áfész Felújították a pétervásárai ABC-áruházat (Tudósítónktól) Közel tíz éve nyitotta meg a helyi áfész Pétervásárán a vala­mikor szebb napokat megért ABC-áruházat. Az üzlet annak idején milliós nagyságrendű készletével, széles áruválaszté­kával a helybéli s a környéken élő vásárlók igényeit igyekezett kielégíteni — sikerrel. Ám sajnos ma már erről — az időközben be­következett változások miatt — csak múlt időben beszélhetünk. Az áfésznál ugyanis a közelmúlt­ban olyan súlyos pénzügyi hely­zet alakult ki, ami a bolti készle­tek drasztikus csökkenéséhez, a választék jelentős szűküléséhez vezetett. Ennek okán a bolt for­galma is kisebbé vált, a korábbi havi 4-5 millió forintnak a felére csökkent. Az áruházat „megmenteni”, a válságos helyzetet felszámolni csak jelentős összeg befektetésé­vel lehetett. Ehhez partnerként a tőkeerős Mezőkövesdi Áfész je­lentkezett, s így az ABC üzemel­tetését a két szövetkezet — a he­lyi, s az említett mezőkövesdi — egy önálló gazdasági egység, egy kft. alakításán keresztül oldja meg. A társaságba a pétervásárai áfész a bolt épületével, s a beren­dezéssel lépett be — ezek értéke nyolcmillió forint —, a másik cég pedig négymillió forint kész­pénzzel. A megállapodást követően a bolt és a raktárak festésével a múlt hét elején megkezdődtek a munkálatok. Felújították a belső dekorációt is, és beszerezték az árukészletet, „feltöltötték” az áruházat s annak raktárait. E hét elején, hétfőn pedig az üzlet meg­nyitotta kapuit a vásárlók előtt. A vevőket — a péterkei pol­gármester és a jegyző jelenlété­ben — Eperjes József, a Mezőkö­vesdi Áfész elnöke köszöntötte. Szólt a pétervásáriakkal kötött megállapodás, a kft.-alakítás kö­rülményeiről, céljairól. Vélemé­nye szerint az áruválaszték to­vábbi bővítésével, szolid árpoli­tikával a vásárlók nagy része visz- szahódítható, s az ABC a továb­biakban mindenki megelégedé­sére ^ eredményesen működik majd. Ä részletekről kérésünkre Be- recz Gyula, a Mezőkövesdi Áfész igazgatója, s egyben az új kft. ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást. Mint mondta, a fő cél a jó adottságokkal rendelke­ző áruház nyereséges üzemelte­tése. A megállapodás egyik nagy előnye, hogy általa stabillá vált a boltban dolgozó kilenc ember munkahelye, sőt a létszám két fő­vel még növelhető is. Szólt arról is, hogy az ABC-hez tartozó rak­tárhelyiségben a kft. rövidesen nagykereskedelmi tevékenységet indít, itt a térségben működő kis­kereskedők, intézmények, ven­déglők vásárolhatnak majd élel­miszert, háztartási és vegyi áru­kat, a hivatalos nagyker-ártól 1-2 százalékkal olcsóbban. A raktár az említett termékek szé­les skáláját fogja át, így a viszont­eladóknak, felhasználóknak nem kell 30-40 kilométerre utaz­niuk készleteik feltöltése végett. A hátteret egyébként a Mezőkö­vesdi Áfész jelentős termelői kapcsolatokkal bíró nagyker- »raktára, valamint az országos há­lózatú PRO-COP Szövetkezeti Beszerzési Központok biztosít­ják. A kft. tervei között szerepel mellesleg az is, hogy újra meg­nyitják Erdőkövesden a jelenleg zárva tartó áfész-boltot. Zay József A vasdiplomás tanító A dolgok bevált rendje szerint ötven évvel az államvizsga után kaphat az ember arany-, hatvan év múltán gyémánt-, hatvanöt év elteltével pedig vasdiplomát. A Mónosbélen élő nyugdíjas taní­tó, a nyolcvannégy éves Seréndi István mindegyikkel rendelkezik immár: az utolsót, mely nevéből eredően talán kevéssé „fénylik”, mint a másik kettő, viszont min­denképpen a legértékesebb, a múlt héten szombaton kis ün­nepség keretében vehette át a község polgármester-asszonyá­tól, Varga Sándornétól. Seréndi István legidősebb ta­nítványai most olyan hetven- hetvenöt évesek, s legtöbbjük­nek az unokáit is okította már a különböző tudományok alapjai­ra. De hát ez nem véletlen, az eg­ri származású tanító a városban akkor működő tanítóképző inté­zet elvégzése után — ahol egyéb­ként az intézmény fennállásának századik évében diplomázott —, 1928-ban egy pályázat útján ke­rült Mónosbélre. Ez volt — mondja — az első állomáshely, és egyben az utolsó, hiszen felesé­gével ma is ott él. 1969-ben ment nyugdíjba, előzőleg több mint negyvenegy évet dolgozott a köz­ségi iskolában, melyet egyedül „vitt”, nem is akármilyen ered­ménnyel. A tanulmányi verse­nyekről a mónosbéli diákok rendre szép dijakkal tértek haza, nem panaszkodhatott senki a to­vábbtanulásra sem, volt olyan felmérés, mely szerint annak ide­jén e tekintetben Mónosbél or­szágosan hetedik helyezettnek minősült. — Aki innen ment középisko­lába, elégségessel is felvették — büszkélkedik joggal az idős taní­tó, aki szerint érdekes munka volt az összevont csoportokkal való foglalkozás. Még hagyján, mikor csupán hat osztály gyere­keit tanította egyszerre, de 1940- ben például kísérleti iskolává avanzsált a mónosbéli: arra kel­lett fénynek derülnie, hogyan „bír” egy pedagógus nyolc osz­tállyal. Nehezen. S nehezítette a helyzetet az is, hogy Seréndi Istvánt, mint utászt, rendre előszeretettel hív­ták be katonának: ilyenkor a fe­lesége helyettesítette a kis tanít­ványoknál, nemegyszer hónapo­kon keresztül. A katonai alapki­képzést még a tanítóképzőben megkapta, tiszti iskolát is vég­zett, később alezredesi fokozatot is kínáltak neki, de maradt in­kább a tanítói pályánál. A fe­gyelmet azonban — talán a kato­naélet folyományaként — min­dig is szerette. Természetesen nem a drákói szigort, a spártai nevelést, hanem a rendet, s erre szükség is volt, hiszen általában negyvennél több diákja tanult egy-egy csoportban. Á gyere­kekből nevelt segítőtársakat a kulturális munkához. Nagyszerű diák-színjátszócsoportja volt például Mónosbélnek: három évben is elnyerték a kulturális vándordíját Jókai- és Heltai-da- rabokkal. 1969-ben, amikor, mint fen­tebb említettük, Seréndi István nyugdíjba vonult, egy — s ezen most már nyilván senki nem cso­dálkozik — volt tanítványa ke­rült a mónosbéli iskola élere, aki azóta már szintén nyugdíjas. — Sokkal kevesebb ma már a f yerek a faluban, mint koráb­an, s nem is tanulnak itt, csupán a harmadik osztályig, utána Bél­apátfalvára kell járniuk — mesél szomorúan az időközben bekö­vetkezett változásokról. — Ám azt szerencsére jó nézni, ahogyan fejlődik a község, s most már ta­lán szaporodunk is, egyre többen költöznek ide a megye, az ország más részeiről... Hobbi? A tanítás és a virágok. Tanított nyugdíjba vonulása után is, egészen nyolcvanéves koráig, matematikát és fizikát Mikófalván, Bélapátfalván, Ba­latonban. És tanít ma, felvételi­re, érettségire készíti fel a gyen­gébb képességű — vagy talán csak lustább? — fiúkat es lányo­kat a faluból, akiknek szülei a se­gítségét kérik. S a virágok: há­romszáz cseréppel található be­lőlük a portán. A minap egy kó­kuszpálmát kapott egy volt tanít­ványától, az ünnepi esemény al­kalmából. Az egykori diákok, mai orvosok, ügyvédek, mérnö­kök ezekben a napokban külö­nösen gyakori vendégek Serén- diék hazában, sorra gratulálnak a vasdiplomához. De jönnek máskor is, egyszerű hétköznapo­kon az idős tanítóhoz, akire, tud­ják, még most is érdemes hallgat­ni, akitol ma is lehet mit tanulni... (rm) Seréndi István hobbija a tanítás és a virágok. A matematika és a fizika alapjaira nemzedékeket okított Mikófalván, Bélapátfalván, Balatonban és Mónosbélben. Falugyűlés Mátraballán Jövőre már gázzal Intenek A polgármester-választás óta eltelt időszak történései, illetve a gáztársulás létrehozása voltak a főbb témái a hétfői mátraballai falugyűlésnek. A zsúfolásig telt művelődési házban Forgó János olgármester elmondta: éppen ét nőnappal ezelőtt kezdhette el munkáját, a választók többségé­nek bizalmát élvezve. Azóta si­került felmérnie a község helyze­tét, s örömmel nyugtázta, hogy sokan keresik fel hivatalában problémáikkal. Ilyen volt példá­ul a falu határában működő szén­égető kérdése is, amellyel kap­csolatban több mint száz aláíras­sál lakossági kezdeményezés in­dult, a füst ugyanis gyakran tele­pedik a falu fölé, s sokan úgy vél­ték, ez már az egészségre is káros lehet. Jelenleg folynak a méré­sek, de hátravan még a tisztior­vosi szolgálat véleményének a kikérése, mely után eldől majd, maradhat a boksa, vagy sem. Az igazán nagy érdeklődésre számot tartó téma azonban csak ezután következett. Évek óta várják a faluban, hogy végre gáz­zal fűthessenek. Amint arról már lapunk is beszámolt, a képviselő- testület döntése értelmében a miskolci székhelyű Szignál Kft. lesz a kivitelező. Mint kiderült, már csupán néhány adminisztra­tív teendő van hátra, s ha ezek rendeződnek, azonnal elkezdőd­nek a munkálatok. A polgármes­teri hivatal, illetve a kft. közötti szerződés értelmében jövő év május 15-ig kell végezni. Úgy tű­nik, a beruházásra alakuló gáz­társulás is rendben lesz, hiszen egy tavaszi felmérés szerint a la­kosság háromnegyede szeretne abba belépni. (molnár) Istenmezeje lendületesen fejlődik Istenmezeje önkormányzata néhány nappal ezelőtt a közigaz-, gatásilag a településhez tartozó Szederkénypusztán tartotta meg augusztusi esedékes ülését. Ezen — mint legfontosabb esemény — a gázhálózat kiépítésének kérdé­se volt a fő téma. A beruházás finanszírozására a község pályázatot nyújtott be az országos területfejlesztési alaphoz, amelytől 36 millió fo­rintot — a gázhálózat költségé­nek felét — igényelték. Miután az állami támogatást illetően ér­demi választ meg nem kaptak, az önerőből történő megvalósítás­ról kellett ez alkalommal dönte­ni. Erre a térség négy községével — Sírok, Váraszó, Ivád, Kisfüzes —, valamint a kivitelező Rekord Kisszövetkezettel társulva egy részvénytársaság megalakítása révén nyílhat lehetőség. Élénk vita után az önkor­mányzat úgy döntött, hogy be­lépnek az említett rt.-be. A beru­házás a jövő évben indulhat, vi­szont idén is tízmilliót fordít Is­tenmezeje a Váraszóval közös külső szakasz megépítésére. A gázprogram összköltsége egyébként a több mint 12 kilo­méternyi külterületi vezetéksza­kasz kiépítése miatt körülbelül hetvenmillió forintra tehető. Amennyiben állami támogatás nem lesz, úgy a község jövő évi költségvetéséből erre szánható énz mellett valószínűleg hitelt ell maid felvenni. Az érintett családoknak az előzetes számítá­sok szerint 55 ezer forintot kell áldozniuk a gázra. A község — ahogyan azt az ülésen Tari Sándorné jegyző megfogalmazta — az utóbbi idő­ben lendületesen fejlődött, egyáltalán nem túlzás ilyesmit ál­lítani. A crossbar-hálózatba tör­tént bekapcsolódással tavaly száztíz család jutott telefonhoz. Kiépült a kábeltelevízió is, ami annál inkább jelentős, mivel ko­rábban a falu nagy részén a ma­gyar kettes programot nem lehe­tett fogni. Nem csoda, hogy több mint háromszáz család kérte a kábelezést. A közkutas ivóvízel­látást az idén kialakítják, teljes állami támogatással. Ennek költsége meghaladja a nyolcvan- millió forintot, melyhez pályázat révén jutott az önkormányzat. { A Magyar Nemzeti Banknál magán- és jogi személyek körében forgalmazott Államkötvények vételi és eladási árfolyamai: 1993. 08. 26. Átlag­Vételi nettó Eladási nettó Felhalmoz árfolyam árfolyam 0/0 árfolyam 0/0 kamat 1994/A 98.30 98.00 98.60 14.45 1994/B 97.21 96.91 97.51 11.99 1995/A 93.96 93.66 94.26 . 18.58 1995/B 94.16 93.86 94.46 16.45 1995/C 96.99 96.69 97.29 9.83 1995/F 95.91 95.61 96.21 2.52 1995/G 99.64 99.34 99.64 0.80 1996/A 94.44 94.14 94.74 10.85 1996/B 96.14 95.84 96.44 10.31 1996/C 96.11 95.81 96.41 9.40 1996/F 96.20 95.90 96.50 4.79 1997/C 94.52 94.22 94.82 8.73 1998/A 99.80 99.50 100.10 7.85 Bruttó árfolyam — nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap. Átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A megjelölt árfolyamok 1994/A kötvény esetében maximum 1.000.000 Ft névértékű kötvény vételére, ill. 1.000.000 Ft névértékű kötvény eladása jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénnyel a vételi limit 1.000.000 Ft, az eladási limit 3.000.000 Ft. Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósága Eger, Barkóczy u. 3. Telefon: 36/413-444 Pénztári órák: hétfőtől péntekig 8—13 óra között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom