Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 12., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Az ÁVÜ-nél hallottuk Külföldiek, akik nálunk befektetnek Egy külföldi befektetési lehe­tőségei Magyarországon” címet is adhatnánk válaszunknak. A téma ugyanis: milyen lehetőségei vannak egy nem hazánkbelinek a privatizációban. Ügyfélszolgá­latunkat számos telefonálón kí­vül személyesen is felkeresték. Kérdéseikre dr. Décsy Emília, az ÄVÜ Jogi Igazgatóságának igazgatóhelyettese válaszol. — A külföldiek befektetéseit három csoportba osztják az ösz- szehasonlító elemzések. Ezek közül az egyik az ún. „zöld me­zős” beruházás. Ebben az eset­ben a külföldi beruházó az ala­poktól indulva építi fel vállalko­zását, alakítja ki a cég kapcsolat- rendszerét. Ezt a formát különö­sen a nagy cégek kedvelik, hiszen komoly tőkebefektetést igényel, amire közepes vagy kisméretű cégek nem képesek. A vegyes- vállalat-alapítás külföldön is nagy hagyományokkal rendelke­ző vállalkozási forma. A társasá­gi törvény megjelenésével Ma­gyarországon is fellendült a tár­saságalapítás, melyben jelentős számmal és nagy tőkével vettek részt külföldi vállalatok is, ma­gyar cégek partnereként. Végül a befektetési formák közül a pri­vatizációvált kedvelné. Ez nyújt lehetőséget legnagyobb szám­ban arra, hogy a külföldiek tőke­erejükkel jelenjenek meg ha­zánkban. — Mi a külföldiek beruházá­sainak jogi háttere? — A biztonságos hátteret az 1988-as évi 24. törvény nyújtja. Ennek legelső szabálya rögzíti, hogy a külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Külföldi részvétellel működő társaság bármilyen tevékenység folytatá­sára alapítható, a társaságok adókedvezményben részesül­nek, és az apportként behozott tárgyak vámmentesek. Magyar­ország több fontos külföldi part­nerrel kötött nemzetközi szerző­dést, melyben rögzítette, hogy kölcsönösen védik állampolgá­raik másik országban végrehaj­tott beruházásainak biztonságát, továbbá a kettős adózás elkerü­lésére vezettek be szabályokat. — Milyen konkrét lehetőségei vannak egy külföldinek a priva­tizáció területén? — Ez rendkívül tág, összefog­laló fogalom, mely magában fog­lalja az állami tulajdon magán­kézbe adásának valamennyi for­máját és technikáját. Lehetőség van arra, hogy a befektető az ál­lami vállalattal közösen alapít­son társaságot, vagy a vállalat már meglévő társaságában sze­rezzen tulajdonrészt. A külföldi­ek közvetlen eszközvásárlása nem ütközik akadályba, kivéve ingatlanszerzési jogukat, azt ugyanis a jogszabály engedély­hez köti. A vállalatnak bizonyos értékhatárt meghaladó szerző­déseit jogszabály alapján be kell jelenteni az ÁVÜ-nek. Az 30 napon belül jóváhagyja az ügyle­tet, vagy különféle feltételek tel­jesítését írja elő a vállalat számá­ra. Közvetlenül az ÁVÜ privati­zálja az állami vállalatokból át­alakult társaságok részvényeit, üzletrészeit. Ez a privatizáció vagy részleges privatizáció az át­alakulással egy időben is megtör­ténhet, ha az átalakulási vagyon­mérlegben megállapított állami vagyonrész mellé a külső vállal­kozó saját vagyonával száll be, tőkét emelve a társaságban. Ez a technika különösen nagyvállala­toknál kedvelt, melyek jelentős forráshiánnyal küszködnek. A közép- és kisvállalkozók számá­ra azonban sokkal inkább ajánl­ható a társaság tagsági jogának kivásárlása. Ezt a fajta részese­désszerzést az ÁVÜ-re vonatko­zó jogszabályok pályáztatási kö­telezettség teljesítéséhez kötik. Ennek szabályait az ÁVÜ verse­nyeztetési eljárási rendje, vala­mint konkrét pályázati kiírás rögzíti. A külföldi befektetőre ugyanazok a szabályok irány­adók, mint valamennyi más, a pri­vatizációban részt venni szándé­kozóra. Azzal azonban tisztában kell lennie, hogy a magyar befek­tetők lehetőségeit szélesíti, hogy ők különféle kedvezményes fize­tési formákat vehetnek igénybe (privatizációs lízing, E-hitel). A pályázatok elbírálása során ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk és ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteniük, mint valamennyi pályázónak. Ha azonban azonos ajánlatot nyújt be egy külföldi ajánlattevő és a vállalat dolgozói csoportja, a magyar pályázó előnyben része­sül. Ilyen esetekben azonban ér­demes a dolgozókkal felvenni a kapcsolatot, és közösen, konzor­ciumként részt venni a pályázaton. — Milyen praktikus tanácsok­kal tud szolgálni a külföldi be­fektetni szándékozóknak? — Egy beruházás eltervezése- kor a legelső lépés a megfelelő tárgyalópartner kiválasztása le­gyen. Egy privatizáció vagy egy másfajta befektetés megkezdése előtt azt a legfontosabb tisztázni: ki a tulajdonos. A sikeres beru­házás egyik fő záloga a befekte­téshez szükséges közgazdasági, jogi, adózási, vám- és számviteli rendszer ismerete. Ezzel nyil­vánvalóan nem rendelkezhet egy külföldi befektető, ezért neki Magyarországon működő és ott elismert ügyvédi és tanácsadó cégeket kell keresnie. A befekte­tést úgy kell előkészíteni, hogy elegendő idő álljon rendelkezés­re ahhoz, hogy megfelelő körül­tekintéssel kezdhessen neki ma­gyarországi beruházásainak. Eh­hez a helyi szokások megismeré­se, a helyi kapcsolatrendszer fel­tárása szükséges. Kereskedelemfejlesztési programok Irány a FÁK! Változatlanul kiemelt fontos­ságú a Magyarország és a szovjet utódállamok közötti gazdasági együttműködés, s ezért a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma feladatának te­kinti a FÁK piacaira irányuló ke­reskedelemfejlesztési akciók fo­kozását, valamint a piaci föllépés elősegítését—jelentette ki Tóth- né Pásztor Zsuzsa. A kereskedelemfejlesztési programok támogatására az idén négymilliárd forint áll a külgaz­dasági tárca rendelkezésére. Eb­ből a keretből egyéni és kollektív kiállításokat támogatnak a költ­ségek egy részének átvállalásá­val. A szovjet utódállamok te­kintetében az országprogram ál­talános kereskedelempolitikai célkitűzései a piaci jelenlét bizto­sítására, az export növelésére, új áruk piaci bevezetésére, vegyes- vállalat-alapítási lehetőségek felkutatására, valamint a privati­zációban való részvétel elősegí­tésére irányulnak. Az ősz folyamán a FÁK or­szágaiban több kiállítást tarta­nak, amelyek közül Koczka Gé­za, a moszkvai kereskedelmi ki- rendeltség vezetője felhívta a fi­gyelmet a moszkvai fogyasztási cikkek kiállítására (szeptember 14-18.), a nyikolajevi önálló ma­gyar bemutatóra (szeptember 29-október 2.), valamint a rosz- tovi (szeptember 15-19.) és a je- katyerinburgi (szeptember 21- 24.), ugyancsak önnálló magyar kiállításra. A külgazdasági tárca támogatását élvezik azok a vál­lalkozók is, akik az október kö­zepén tartandó alma-atai, vala­mint a november 23-28. között Nyizsnyij Novgorodban rende­zendő vásáron mutatják be ex­portképes termékeiket. Ugyancsak a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére biztatta a magyar vállalkozókat Berki Ta­más kievi tanácsos^ A szovjet utódállamokban elsősorban élelmiszer-ipari berendezések, malmok, kisvágóhidak, gyógy­szerkészítmények iránt nagy az érdeklődés. Szellemi expo — Genius ’96 Az 1996-os Budapesti Világ- kiállítással egy időben, de attól függetlenül rendezik meg a BNV területén a szellemi tulajdon vi­lágfesztiválját, amelyet Centená­riumi visszatekintés címmel technikai és művészeti kiállítás, valamint a legújabb találmányo­kat és alkotásokat felvonultató vásár fog kiegészíteni. Az apropót az szolgáltatja, hogy Magyarországon 1896-ban született meg az első szabadalmi törvény, és ezzel hazánkban is kezdetét vette a legfiatalabb tu­lajdonforma — a szellemi tulaj­don — korszaka. A szervezők kezdetben csak egy műszaki-in­novációs rendezvényt terveztek, de mára ez kiegészült a művésze­ti alkotások bemutatásának igé­nyével, amibe beleértik még a konyhaművészetet is. A három részből álló Genius ’96 minden bizonnyal nyereséges vállalkozás lesz, állami pénzekre csak kölcsönként számítunk, an­nak ellenére, hogy a belépőjegy (mai árakkal számolva) nem lesz 500 forintnál drágább. A szűkebb értelemben vett vi­lágfesztivál előadásai, konferen­ciái, filmvetítései, zenei esemé­nyei, illetve a találmányokat, műalkotásokat bemutató nem­zetközi kiállítás és vásár ugyan­csak egy hétig fog tartani 1996 májusában. A Hungexpo egy pa­vilonjában helyet kapó „Cente­náriumi visszatekintés” öt hóna­pig, a budapesti expó nyitva tar­tása alatt fogadja majd a látoga­tókat, akiket — mintha egy idő­géppel utaznának — „multimé­diás show” fogja végigvezetni az 1896 és 1996 közötti évek ki­emelkedő szellemi alkotásai kö­zött, de úgy, hogy ezen az „inter­aktív tárlaton” nem tilos, hanem kötelező lesz a kiállított tárgyak­hoz hozzányúlni, a találmányo­kat kipróbálni. A várandóssági pótlék nem adózik A szülés esetén adott egyszeri anyasági segély intézményrend­szere megszűnt, s helyette — kü­lön rendelkezés folytán — a nő, az előírt feltételek megléte ese­tén, a terhessége negyedik hó­napjának első napjától váran­dóssági pótlékra jogosult. An­nak összege megegyezik a gyer­mekek száma szerint járó családi pótlék összegével. A magánszemélyek jövedelem- adójának módosításáról szóló 1993. évi XLL. törvény rendel­kezése szerint a várandóssági pótlék adózási szempontból csa­ládi pótléknak minősül, vagyis nem adóköteles bevétel. Fémre, fára egyaránt jó Supralux, a fes(s)ték Március óta rendszeresen'ta- lálkozhatunk a közterületi mé­diumokon, valamint a tömeg­kommunikációs csatornákon, a televízióban, a rádióban, a napi­lapokban — így a Heves Megyei Hírlapban is — a címben foglalt szlogennel. A hazai fogyasztók, viszonteladók és ipari felhaszná­lók előtt talán kevéssé ismert márkanév nem is olyan új, hiszen Nyugat-Európában évek óta el­ismert. Magyarországon a tisza- újvárosi AKZO-TVK Rt.-ben gyártják a festékeket és ragasztó­kat. Á holland érdekeltségű gaz­dasági társaság nemrégiben újra­értékelte a viszonteladókkal folytatott üzletpolitikáját. A ré­gió legjelentősebb márkakeres­kedője az egri Szivárvány Keres­kedelmi Tanácsadó Iroda Festék­áru Nagykereskedelmi Üzlet­ága. Szundi Lajos cégvezetővel, tulajdonossal a változásokról be­szélgettünk. — A Supralux név a szakmá­ban elismert, a minőség garanci­áját jelenti — kezdte a cégvezető. — Már korábban megfogalma­zódott az AKZO-nak az az el­képzelése, hogy egységesítse a különböző termékneveket, s a magyarországi piacon új köntös­be öltöztesse a festékeket. Ter­mészetesen ahol kellett, javítot­tak a minőségen, de általában nem változtak a készítmények paraméterei. A kiszerelések az európai gyakorlatnak megfele­lően alakultak át, például a ko­rábban 1 literes edények helyett 0,75-ös csomagolásban kerül­nek a festékek a vásárlókhoz. A formatervezés is megváltozott, s ennek célja az, hogy az egységes és ízléses külső megjelenéssel a termékek azonnal szemet szúrja­nak. — A változások az árakat is érintették? — Általában nem, s így to­vábbra is a középkategóriájú áruk közé sorolhatóak. S nem­csak ez az előnyük, hiszen szinte minden igényt képesek kielégí­teni, akár fém-, akár fafelületre felhordhatóak. — Melyik célpiacot választotta kiazAKZO? Az öt új termék népszerű a piacon — állítja Szundi Lajos (Fotó: Szántó György) — Három nagy csoportra oszt­hatók: a fogyasztók, a belkeres­kedelem és az ipar, valamint az autóipar résztvevőire. Egyéb­ként piaci részesedését tekintve piacvezetőnek számít az AKZO, 25-30 százalékos részesedésé­vel. — Úgy tűnik, az igénybe vett elosztási csatornák is változtak. — Valóban, az áruszerkezet átalakítása mellett annyi válto­zás történt, hogy a holland cég felismerte: néhány biztos nagy- ker partnerre építve jobban, ha­tékonyabban tudja piacra he­lyezni termékeit. — Az elkövetkező időszakban több meglepetés is várja a vásár­lókat. Megtudhatnánk ezekről valamit? — A gyártóval közösen lesz­nek nyereményakciók, amelyek lényege az, hogy a vásárlót és az eladót egyaránt érdekeltté te- ,gyük. A játékok során többek között gazdára találnak majd személygépkocsik és más értékes fogyasztási cikkek is. Ezért érde­mes lesz a festékesboltokba be­nézni... * Mr. Harry Heebels, az AKZO COOTINGS project menedzse­re nem kis feladatot kapott, hi­szen egyike volt azoknak, akik a magyarországi programot irá­nyították. Szívesen mesélt ne­künk cége üzletpolitikájáról, marketingszemléletéről, s mon­dandójából kiderült, komolyan veszik munkájukat. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy Heebels úr dolgozószobájában egy mini fes­tékboltot rendeztek be, s a pol­cokon természetesen az akkor még újdonságnak számító, ma már népszerű Supralux termé­kek sorakoztak. Olyan ízlésesen elhelyezve, ahogyan a vásárlókat illik csalogatni. Persze a mene­dzser idejét nem csupán ez kö­tötte le, s ezt alátámasztja az a pi­aci siker, amelyet az új köntösbe öltöztetett termékek a magyar fogyasztók között arattak. Molnár Zsolt Októbertől Kamattámogatás a csődvagyon megvásárlására A kormány meghatározta azokat az alapelveket, amelyek alapján a csőd és felszámolás alatt álló cégek vagyonának megvásárlásához támogatást nyújt az állam. A támogatás a ka­mat egy részének átvállalását je­lenti, és a folyósítás várhatóan októberben kezdődik. A konkrét feltételek kidolgozásában a Pénzügyminisztérium mellett részt vesznek a kereskedelmi bankok, valamint a Bankszövet­ség képviselői is. Az állam kamattámogatást nyújt azokra a hitelekre, amelye­ket a devizajogszabályok szerinti belföldi magánszemélyek vagy azok társaságai vesznek fel, csőd vagy pedig felszámolás alatt álló cégek vagyontárgyainak megvá­sárlására. Szükséges feltétel, hogy a csődbe jutott, vagy a fel­számolás alatt álló gazdasági tár­saságban, illetőleg szövetkezet­ben az államnak legalább 25 szá­zalékos tulajdoni hányada le­gyen. A jelenlegi elképzelés az, hogy a kamattámogatás mértéke az el­ső évben a jegybanki alapkamat 70-75 százaléka lesz. Ez a mai kamatszinten 14-15 százalék- pontos átvállalásnakfelel meg. A második évtől az ötödik évig, évenként azonos mértékkel csök­ken a kamattámogatás, amely az ötödik év végén megszűnik. Értesüléseink szerint egyes ke­reskedelmi bankok hasonló konstrukciót dolgoznak ki azon csődbe jutott cégek vagyonának megvásárlására, amelyek nagy összegű hitellel tartoznak a pénz­intézeteknek. Ma még nem dőlt el, hogy az állam ad-e támogatást a megvásárolt vagyon működte­téséhez szükséges forgóeszköz- hitelre. Az idei vagyonpolitikai irány­elvek tervezete a gazdaság fej­lesztését, valamint a vállalkozói szféra megerősítését célzó eladá­sok között négymilliárd forintot különít el a Kisvállalkozói Ga­rancia Alap részére. Ebből egy- milliárd forint fordítható a ka- ’mattámogatásra, tehát az állam a privatizációs bevételekből finan­szírozza ezt a kiadást is. Nálunk érdemes vásárolni! Viszonteladók, kisiparosok, fogyasztók figyelem! Diszkont áruházainkban és önkiszolgáló raktárainkban jelentős árkedvezménnyel vásárolhatnak festékeket, festési segédanyagokat, hígítókat, meszelőket, ecseteket és festőkészleteket Megvásárolhatók az alábbi egységeinkben: Viszonteladók, kisiparosok, közületek részére Önkiszolgáló raktár Eger, Mátyás király u. 138. (Füszért-telep). Önkiszolgáló raktár Gyöngyös, Esze Tamás u. 23. Fogyasztók részére: Diszkont Áruház Eger, Rainer Károly u. 1. Diszkont Áruház Eger, Kallómalom u. 87. Diszkont Áruház Gyöngyös, Bethlen G. u. 23. Ha most vásárol, % J PÉNZÜGYI- BEFEKTETÉSI IRODÁK Budapesten és Vidéken V jól jár! ... ahol a pénze aranyat ér ... amit irodáink nyújtanak 1. Biztonságot 2. A legmagasabb profitokat 12 hó - 10 % / hó extraprofit (a töke egy részére) 12 hó = 25 % / év profit 24 hó = 28 % / év profit 36 hó = 30 % / év profit Kössön profit- befektetési szerződést Keresse fel helyi képviselőnket Tel.: 36/319-857 ONINVEST J \ Pénzügyi Kft. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom