Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. augusztus 12., csütörtök A kárpótlás nem fejeződhet be év végéig Nyolcszázmillió az EK-tól a műszaki fejlesztésre A Földművelésügyi Miniszté­rium elemzése szerint a termő­földkárpótlás és a földhivatalok helyzete korántsem ad okot olyan bizakodásra, mint amilyen az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nyilatkozata­iból következne — tájékoztatott Zsámboki Sándor miniszteri biztos. Az elemzés szerint a kárren­dezési hivatalok 30 százalékban, az FM hivatalai pedig 70 száza­lékban érdekeltek a kárpótlás végrehajtásában. A kárpótlási hivatal mintegy 38 millió arany­korona értékű termőföld kárpót­lási célú elkülönítését kérte. Eb­ből ez év június 30-áig csak mint­egy 19 millió aranykoronányit A hazai műszaki fejlesztésre és az iparjogvédelemre kétféle ten­dencia érvényes: a szabadalmi bejelentések számának csökke­nése és a kistalálmányok számá­nak növekedése — tudtuk meg Bendzsel Miklóstól, az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi információs központjának igaz­gatójától. 1993 első felében 640 belföldi szabadalmi bejelentést regiszt­ráltak, ami mintegy 30 százalé­kos csökkenést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A Bárki számára elérhetővé vált az Országgyűlési Könyvtárban elhelyezett csaknem félszáz szá­mítógépen keresztül szinte min­den olyan információ, amelyet az átadott parlamenti adatbank őriz. A könyvtár — a kért ada­toktól függően — a kész anyago­kért „lekérésenként” 200-300 forint géphasználati dijat kér, ha pedig az érdeklődő kívánsága szerint rendszerezik az adatokat, akkor tételenként — például ne­venként — 10-15 forintot kell fi­zetni. A közel 300 millió forintért létrehozott Parlamenti Informá­ciós és Számítógépközpontot jó­részt az Egyesült Államok kong­készítettek elő ténylegesen. Az adatokból az következik, hogy a kárpótlás nem fejeződhet be 1993. december 31 -éig. Ez annál is inkább így van, mivel csaknem 900 településen még a kárpótlási földalapot sem hagyták jóvá, így már árverés nem lehetett. A helyzetet csak bonyolította, hogy időközben kimerültek a földhi­vatalok anyagi forrásai, ami las­sította a földkiméréseket, illetve nehezítette az árverésre kerülő táblák előkészítését. Növelte a gondokat az is, hogy a pótkölt­ségvetés tervezete nem tartalma­zott béremelési lehetőséget a földhivatalok dolgozói számára. A pótköltségvetésben végül is 1 milliárd 240 millió forinttal szakma negatív szenzációja, hogy a vállalatok és a gazdálko­dó szervek csupán 170 fejlesztés­ről adtak hírt. Az első hat hónap­ban külföldről 4092 szabadalmi bejelentés érkezett, ami lényege­sen kisebb a hasonló nagyságú Ausztriában regisztráltakénál. (Ott 1991-ben 41 ezer külhoni bejelentést kaptak, nálunk vi­szont csupán 8400-at.) Tavaly vezették be a használa­ti minták oltalmát. Az első évben 292 kistalálmányra kértek oltal­mat, ebben az évben már 195-nél resszusa által 1990 óta e célra fo­lyósított mintegy 1,8 millió dol­lárból hozták létre. A 380 termi­nálból álló parlamenti hálózaton keresztül jelenleg is nyomon kö­vethető egy-egy törvényjavaslat, interpellációs, módosítási javas­lat sorsa. Megtudható, hogy egy- egy képviselőnek milyen bead­ványai voltak, hányszor és mi­lyen témában szólalt fel, hogyan szavazott. Az adatbank tartalmazza a képviselők személyi adatait is, ám ez a „rekesz” a kívülállók elől el van zárva. Az év végére a rend­szerbe kerül a szó szerinti jegyző­könyvet tartalmazó parlamenti napló anyaga is. megnövelték a földhivatalok rendelkezésére álló keretet, amit már szét is osztottak. Ám ez a pénz is csak úgy elegendő a fel­adatok végrehajtására, ha egy­szerűbb módszert alkalmaznak a kárpótlások során. Mindezek alapján az FM-ben úgy látják, hogy a kárpótlás csak­nem egyharmada áthúzódik a jö­vő évre. Ezért is érthetetlen az 1994-es költségvetés tervezete, amely­ben a földhivatalok feladatcsök­kenésével számolnak. Az FM szerint ez — figyelembe véve a kárpótlás esetleges újbóli napi­rendre kerülését — minden ala­pot nélkülöz! tartanak, s az igazgató szerint év végére ez a szám elérheti a félez­ret. Évek óta folyamatosan nö­vekszik a védjegyoltalmat kérők száma, az idén itthonról 3116, külföldről 2183 igény érkezett. Bendzsel Miklós szerint a gaz­dasági átalakulásnak szükség- szerű velejárója, hogy a cégek a túlélésre rendezkednek be, és nem foglalkoznak a fejlesztéssel, kutatással. A visszaesés másik oka, hogy a kutatásra-fejlesztés- re adható pénzügyi források szű­kösek. Hitel háziorvosoknak 50-60 millió forintot szán a Kereskedelmi Bank Rt. az idén arra a nemrégiben bevezetett kí­sérleti hitelkonstrukcióra, amely a vállalkozásban működő házi­orvosok és házi gyermekorvosok számára kínál 1 év türelmi idővel 4 éves futamidőre 500 ezer és 2 millió forint közötti kedvezmé­nyes kölcsönt. A háziorvosok más kedvez­ményes hitelkonstrukciót nem vehetnek igénybe, a piaci kama­tozású kölcsönök viszont rendkí­vül drágák az egészségügyi vál­lalkozások számára — indokol­ták a döntést a Kereskedelmi Bankban. A kölcsönnél 5 száza­lék „saját erővel” is megelégszik a bank, amely jelenleg évi 24 szá­zalék kamatot számít fel, s mi­után nem kér külön biztosítékot, nem „táblázza be” a hitelfelvevő magánvagyonát sem. A kölcsön­ből fogyóeszköz is vásárolható, nem adnak viszont hitelt rádióte­lefonra és autóra. Novák Emil tizennégy éven keresztül dolgozott a vendéglá­tóiparban, mielőtt egy társával tavaly nyáron megnyitotta volna Egerben, a Vörösmarty úton a Kaiser sörözőt. Egyáltalán nem volt ez tőle rossz ötlet, a környék hangulatos egységgel gazdago­dott, ahová természetesen nem csupán a serital kedvelői térhet­nek be hosszabb-rövidebb időre, Az Európai Közösség 7,7 mil­lió ECU-s — mintegy 800 millió forintos —, a hazai kutatást és fejlesztést támogató programjá­ra meghirdetett pályázat ered­ményét ismertették az OMFB-nél. Az Accord néven futó program az EK tagállamainak kutatási és fejlesztési projektjeiben való ha­zai részvételt segíti, támogatva magyar kutatók rövid tanulmány­útjait, konferenciákon való rész­vételét, külföldi ösztöndíjait, il­letve az infrastruktúra fejleszté­sét nagy értékű, 100-500 ezer Magyar-orosz konzorcium vá­sárolta meg az Orion Rádió- és Villamossági Vállalatot. A vevő az oroszországi olaj- és gázkiter­melő szervezet, a Yugansknefte­gaz Termelési Egyesülés Ma­gyarországon bejegyzett társasá­ga, a vállalati menedzsmentből alakult Ventel Kft. és a Rádió és Elektronikai Kft. Az új vállalko­zás az Orion felszámolásával ko­rábban megbízott Reorg Rt. tá­jékoztatása szerint szeptember­től kezdi meg működését. Az adásvétellel az új tulajdo­nosok hozzájutottak az Orion Nem vonja ki a forgalomból a Magyar Nemzeti Bank a tavaly kibocsátott 200 forintos pénzér­méket. Zádori János, az MNB szóvivője a tájékoztatást azért tartotta szükségesnek, mert kü­lönféle híresztelések láttak nap­világot az esetleges kivonással kapcsolatban. Leszögezte, hogy ezek a híresztelések minden ala­pot nélkülöznek. A 200 forintos törvényes fizetőeszköz, azt fize­téseknél mindenki köteles elfo­gadni. Találgatásokra feltehetően az adott okot, hogy a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank emelte a Az általános forgalmi adó be­vallására szolgáló 65-ös számú nyomtatvány az áfa-törvény au­gusztus elsejei változása után is érvényes marad, néhány kitöltési szabály azonban változik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye szerint a nyomtatványokat utoljára 1994. január 20-áig— a december havi bevallás benyújtásának határ­hiszen kaphatni ott majd min­denféle nedűt, sőt éhségét sörfa­latkákkal, hambival, pogácsával csillapíthatja a vendég. Azt a Kaiserről biztosan sokan tudják, hogy — különösen csa­polva — igen kiváló szomjoltó, azt azonban alighanem keveseb­ben, hogy e név alatt Novák úr sörözője volt a városban az első. A tulajdonos időközben egyedül ECU közötti — műszerek be­szerzésével. A július 5-i határidőig 653pá­lyázat érkezett be, mintegy 60 millió ECU-nyi igénnyel. Ebből választották ki a 245 nyertes pá­lyázót. Az érdeklődés mértékét jól mutatja, hogy például az inf­rastruktúra-fejlesztésre tizen- hatszoros volt a túljelentkezés. A 214 pályázóból tizennégyen kaptak támogatást. A közös ku­tatási javaslatok negyede az egyetemekről, 65 százaléka a kutatóintézetekből érkezett. márkanév jogos használatához is. Az új szervezet végzi majd a garanciális javításokat, illetőleg ellátja a szavatossági és egyéb termékfelelősségi kötelezettsé­geket. Az új tulajdonos az átvett 300 alkalmazotton túl további 500 dolgozó foglalkoztatását is vállalja. A Yugansorion Kft. né­ven létrehozott társaság az el­képzelések szerint 6 millió dol­lárt fektet be az Orionba, amely­nek termékeit, a szórakoztató elektronikai és mikrohullámú cikkeket az orosz piacon is for­galmazni kívánja. nemesfémek árfolyamát, s így drágult az ezüst is. A 200 forin­tos érmék 50 százalékban ezüs­töt is tartalmaznak. Mindezt fi­gyelembe véve, egy 200forintos pénzérme előállítása a Magyar Nemzeti Banknak jelenleg meg­közelítőleg 120 forintba kerül. így a pénzérme előállítása to­vábbra is nyereséges. Ugyanez a helyzet valamennyi más pénzér­mével is, kivétel csupán az 1 és 2 forintos érme. Ezek előállítási költsége meghaladja forgalmi ér­téküket. A 200 forintos pénzér­mékből eddig több mint 2 milliót bocsátott ki a központi bank. napjáig — kell alkalmazni. Az áfa-módosítás alapján megvál­tozott adókulcsú értékesítések esetében a 6 százalékos mérték alá eső értékesítés közlésére szánt sorokban kell feltüntetni a 10 százalékos mértékkel megál­lapított adót is. Adómegállapítás esetén a 10 százalékos kulcs alá eső értékesítés bevétele után a 3. sorban kell szerepeltetni az adatot. (Fotó: Gál Gábor) maradt, maga viszi tovább az üz­letet, az azt korábban működtető betéti társaság megszűnt, de el­keseredésre semmi ok: a július­ban egyéves fennállását ünneplő egység forgalma egyre növek­szik, ahogyan Novák Emil remé­nyei is arra vonatkozóan, hogy jövő ilyenkor a második gyertya is helyet kaphat a születésnapi tortán. Adóslista szeptem­berben Százmilliárd a kinnlévőség Szeptember elején újra nyilvá­nosságra hozza legnagyobb adó­sainak névsorát a társadalom- biztosítás nyugdíj- és egészség- biztosítási önkormányzata. A je­lenleg rendelkezésre álló, május végi adatok szerint már 107,2 milliárd forint kinnlévőség ter­heli a tb-alapot. A havi, átlagosan négyszáza­lékos növekedéssel számolva ez az összeg az első fél év végére va­lószínűleg meghaladja a 110 mil­liárd forintot. A tb-j árulókkal tartozó munkáltatók elsősorban az egyéni vállalkozók körében szaporodtak meg az elmúlt idő­ben, ám a legtöbb gondot még mindig az állami vállalatok tarto­zása jelenti. Emellett szaporodik az átmenetileg fizetni képtelen mezőgazdasági szövetkezetek száma is. A sajtóban megjelenő adóslis­ta mellett ezúttal is közzéteszik majd azt a különkiadványt, amely alfabetikus sorrendben tartalmazza valamennyi, a tb- nek jelentős összeggel tartozó munkáltató adatait. Agrár-érdekegyez­tetés Folytatás augusztus végén Az agrár-érdekvédelmi szer­vezetek és a kormány között zaj­ló szakértői tárgyalások várható­an a nyári szabadságolási idő­szak végén, augusztus 20-a után folytatódnak —-közölte Raskó György, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára. Elmondta: a legfontosabb eredménye a tárgyalásoknak az, hogy a két fél képviselői közös szakértői nyilatkozatot írtak alá. A dokumentum alapján ugyanis a kormányszakértők több konk­rét javaslat kimunkálására is fe­lelős ígéretet tehettek, amelyek a tervek szerint a legrövidebb időn belül megvalósulhatnak. A szak­tárca vezető tisztségviselője azonban utalt arra: a szóban for­gó nyilatkozat nem lehet a tár­gyalásokon szorgalmazott — várhatóan október közepére el­készülő — agrárpolitikai kon­cepció kidolgozásának alapja, mert ehhez további szakértői tár­gyalások szükségesek. Augusztus 20-án lép hatályba Új illetéktarifák Megjelent az illetékről szóló módosított törvény a Magyar Közlöny július 21-i, 99. számá­ban. A törvény a kihirdetést kö­vető 30. napon, augusztus 20-án lép hatályba. Az ezt követően in­dult elsőfokú bírósági, illetve jogorvoslati eljárásokban az új törvényi rendelkezéseket kell al­kalmazni. A bírósági eljárási illetéket il­letékbélyeggel az eljárást kezde­ményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha a jogszabály más fize­tési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az j eljárást befejező határozatában dönt. Az illetéket az eljárást kezde­ményező fél a bírósági eljárás megindításakor köteles megfi­zetni, kivéve, ha az illeték megfi­zetéséről a bíróság utólag dönt. Nem kötelezhető illeték fizetésé­re az, aki költségmentességet vagy illetékmentességet élvez. Például mentesül az illeték elő­zetes megfizetése alól az az ügy­fél, aki a bűncselekményből, sza­bálysértésből származó vagy a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indít pert. Augusztus a legcsodálatosabb hónap a SULÁK LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN! 20 + 5 % árengedménnyel választhat minden szőnyeget és padlészőnyeget. Bútorok lO %-kal olcsóbban. Egyes termékek féláron. Eger, Pacsirta út 2. Tel: 311-699 SULÁK szőnyeg mellé SULÁK bútort válasszon! S TENGELY­KÖZMŰ KEL 3300 Eger, Nagy László u. 7. Telefon: 36 (36) 324-036, 324-021 Telefon, fax: 36 (36) 324-021 Tevékenység: — alap-, pinceásás — épület- és betonbontás, törmelék-elszállítással — nagy tömegű gépi földmunkavégzés — általános mélyépítés — útátfúrás 0-600 mm-ig — túlsúlyos és méretes gépek, eszközök szállítása 40 t-ig r Hiányzik az innovatív gondolkodás Kevesebb a szabadalom Parlamenti adatbank Az első születésnap Jövőre, ugyanitt ... Elkelt az Orion Marad a 200-as Az áfa-nyomtatvány marad A kitöltés változik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom