Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. augusztus 12., csütörtök Egy kis Svájc Gyöngyösön, avagy A Piszeczky-sztori A szakma neves képviselői­nek jelenlétében a régió egyik legkorszerűbb fogtechnikai la­boratóriumát adták át a közel­múltban Gyöngyösön, a Szent László utcában. Piszeczky Sán­dor, a már-már nemzetközileg is ismert gyöngyösi fogtechnikus — magánvállalkozásként — élete álmát valósította meg a családi házában létrehozott Piszeczky Dentál Wirónium Licensz Labor beindításával, és úgymond egy kis Svájcot „hozott” Gyöngyös­re. A technológia és a technika ugyanis a világon bárhol elis­mert, és Svájcból származik. Er­ről és az egykoron garázsból, majd gyerekszobából indult vál­lalkozásról beszélgettünk a jeles fogtechnikussal. — Igen fiatalon sikerült beke­rülnie a szakma neves képviselői­nek körébe. Hogyan, és mi ennek a titka? — Kezdetben is, és most is alapfilozófiám volt: minél maga­sabb színvonalon, minél jobban dolgozni. Mindig kerestem az olyan kapcsolatokat, amelyek ezt a későbbiek során biztosítani tudják. Az egyik ilyen volt Baj- nóczi Imrével, a Sztomatológiai Intézet vezető fogtechnikusával, laborvezetőjével. Maga az inté­zet meghatározó szerepet jelent a hazai fogászatban, mert ott vég­zik a fogorvosok, fogtechniku­sok továbbképzését is. Sok min­dent én is nekik köszönhetek, mert végül is általuk kapcsolatba kerültem Deply Tamással, így a Dental Cooppal. így jutottam ahhoz a lehetőséghez, hogy min­den egyes alkalmazottam ki tud­• jón menni egy hónapos tovább­képzésre Svájcba. Előtte egy kurzus volt Budapesten, és utána indultak el a nyugat-európai or­szágba. Intenzíven, keményen és nagyon-nagyon magas színvona­lon megtanultak dolgozni. Egy hónap után, amikor hazajöttek, próbáltuk a tanultakat átültetni a magyar fogászatba. — Jó, de még ez mind „kevés” egy Wirónium labor létrehozásá­hoz, gondolok további kapcsolat- építésre, no és némi tőkére is szükség volt? — Természetesen. Később alakult ki a kapcsolat a brémai BEGO céggel, és amikor tele­pült ez a laboratórium, eljött megnézni az európai képviselő, Limberg úr és Andics László, a magyarországi vezérképviselet­vezető. Szerencsénkre végül is érdekelte a dolog, illetve megtet­Piszeczky Sándor az infraérzékelő öntőgépnél továbbképzésen vett szett nekik a szerintünk is igen színvonalasan épített laboratóri­um. A BEGO cég öt Wirónium licenc-labort szeretne alapítani Magyarországon, amely most már nemzetközi lett. Az egyik a miénk. Olyan hallatlan minősé­get kell produkálnunk, mint Eu­rópában bármelyik ilyen fog- technikai laborban. Gyöngyö­sön is olyan fogakat kell készíteni a Wirónium technológiával, mint mondjuk Londonban, Pá­rizsban vagy Brémában. — Magyarországon létezik ez a fogászati technológia? — Hasonló technológia igen, ismert, de tudomásom szerint ez a harmadik ilyen labor az ország­ban, amelyre végül is alapul a cé­gem; konkrétan a Piszeczky Dental Wirónium Licensz La­bor. Kerámiafogakat és egyéb kombinált munkákat készítünk a legkorszerűbb technológiával. Tizenöten vagyunk. — Hová dolgoznak? — Készítettünk fogakat egye­nesen Svájcba a Dental Coopon keresztül, s most a hazai piacot kell megfogni. Rájöttem arra, ha csak külföldön akarunk dolgoz­ni, az életveszélyes dolog, mi­után bármikor megszűnhet. Lé­zerrel, mikroszkóppal nézik a készterméket, és kiváló minősé­get követelnek meg. Természe­tesen igyekszünk megfelelni en­nek. — Úgy gondolom, a Svájcban is tanult fiatal, pályakezdő fog­technikus-gárda garancia er­re... ?! — Végül is fiatal pályakezdő­ket és egy előkészítő mestert al­kalmazunk. A kezdő, tehetséges fogtechnikusokon kívül az elő­készítő szakemberünk is egy 1996-tól: Telefon fél éven belül Magyarországon ma átlago­san három és fél évet kell vára­kozni a telefon bekötésére, ez az idő a nyolcvanas évek végén még tíz év fölött volt. A várakozási idő 1996 végétől kevesebb lesz fél évnél — mondta Sallai Gyula, a Matáv szolgáltatási vezérigaz­gató-helyettese. A Matáv korábbi stratégiai igazgatója május elseje óta tölti be új posztját, amely nemcsak az ő, hanem a Matáv életében is vál­tozást jelent, hiszen ezt megelő­zően szolgáltatást irányító veze­tője nem volt a cégnek. A vezető szerint a Matáv 1993 végéig megteremti annak a lehe­tőségét, hogy a következő három évben már az előfizetők is érez­hessék a mennyiségi és minőségi változásokat. Az évtized máso­dik felében már szó lehet a mos­tani választék bővítéséről, sőt a tarifa csökkentéséről is. Ma a magyar telefonellátottság csak harmada az európai átlagnak, még 2,2-2,9 millió fővonalra lenne szükség. Ez a fejlesztésben integy évi húszszázalékos ütemet kíván a vállalattól. Az új Matáv-vezetőnek emel­lett aktívan kell majd foglalkoz­nia cége 44 vállalkozásával is. Ezek között szerepelnek a tele­fontársaságok, amelyek számá­nak gyarapításában éppen a fej­lesztési feladatok miatt alapve­tően érdekelt a Matáv. Folytatódott a visszaesés A Központi Statisztikai Hiva­tal előzetes adatai szerint 1992- ben Magyarországon a bruttó ha­zai termék (GDP) 2805 milliárd forint, egy főre vetítve 270 ezer forint (3400 USD) volt. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság teljesítménye az előző évhez ké­pest 4,5 százalékkal esett vissza. A társasági adóbevallást készítő vállalatok és gazdasági társasá­gok termelése tavaly összességé­ben közel 7 százalékkal csök­kent, ennek folyó áron kifejezett értéke az infláció következtében magasabb az előző évinél. Visz- szaesett a költségvetési intézmé­nyek és a lakosság egyéb gazda­sági tevékenysége is. A gazda­ságban szereplő csoportok közül egyedül az egyéni vállalkozók termeltek többet, mint 1992- ben, ez kismértékben ellensú­lyozta a többi szektor visszaesé­sét. A folytatódó gazdasági vissza­esés oka az, hogy a kereslet a gaz­daság valamennyi területén csökkent. A lakosság fogyasztása 2 szá­zalékkal, a beruházások szintje 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1992-ben. A lakosság reál- jövedelme 4,3 százalékkal csök­kent. Egyedül az export növeke­dett szerény mértékben. hosszabb részt. — Mennyire tudja megfizetni az átlagember az itt készülő — mondjuk porcelán —fogakat, hi­szen az ára igencsak borsos...! — Az a helyzet, hogy a jövőbe tekint ez az egész labor, mert most a fizetőképes kereslet igen­csak valóban kevés. Bízom azon­ban, ha bejön az új biztosítási forma, akkor az a laboratórium nyer, amely ilyen felkészültség­gel, technikai berendezésekkel, technológiával tud dolgozni. — Apropó! Milyen korszerű berendezések vannak itt? — Az egyik legmodernebb ké­szülék az infraérzékelős öntőgé­pünk. Ami eddig a fogtechnikus szemére volt bízva, azt színkép- elemzéssel a berendezés állapítja meg, s így nem éghet el a fém. Ezáltal munkánkra valós garan­ciát tudunk adni... — Végezetül, az már magától értetődő, hogy nem kis energia, szellemi, fizikai, anyagi befekte­tés, egyszóval igen kemény mun­ka van e fogtechnikai labor mö­gött. Mi az, amiért létrehozta ezt a céget, és Gyöngyösre varázsol­ta a svájci technológiát? — Egyetlenegy oka, értelme van az egésznek: imádom a szak­mámat, s mindennek ez a titka. Korcsog Béla Vállalkozók figyelmébe Bőséges a hitelválaszték Jelenleg megközelítőleg egy tucat különböző hitellehetőség áll a magyar vállalkozók rendel­kezésére. Az állami vagyon meg­vásárlását segítő hitelfajták — Egzisztencia-, MRP-, privatizá­ciós hitel — esetén a hitelkeret nagyságát a belső államadósság mértéke szabja meg. Ezen hite­lek pillanatnyilag is igénybe ve­hetők. A kamatfeltételek az E- és az MRP-hitelnél a legkedvezőb­bek: a kereskedelmi bankok 3 százalékon kapják a jegybanktól a hitelt, amelyet további 4 száza­lékkal egészítenek ki. A vállalko­zókat így 7százalékos kamat ter­heli. A privatizációs hitelnél ugyanakkor az alapkamat (jelen­leg 19 százalék) és a kereskedel­mi banki kamatrés adja ki a vég­ső értéket. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére Magyarország még ebben az évben újabb Start-hitel kaphat. Bár a korábban létreho­zott Start-hitelkeret nyújtotta le­hetőségekkel csak magánszemé­lyek élhetnek, az így szerzett pénzeszközöket befektethetik a három évnél nem régebben ala­pított vállalkozásaikba. Ennél a hitelkonstrukciónál az eredeti keretet (10 milliárd forint) már kiosztották, a törlesztések függ­vényében azonban a visszaforga­tás folyamatosan zajlik, és ezzel újabb vállalkozók is pénzhez jut­hatnak. A japán forrásból származó, pillanatnyilag 11,5 milliárd forint értékű kölcsönt a jegybank to­vábbi 8 milliárd forintos refinan­szírozási hitellel egészítette ki. A vállalkozók most mind a Start-, mind a japán hitel felhasználása esetén 16,25 százalékos kamatot fizetnek. Az ország ipari szerkezetének átalakítását segítő, egyszer már módosított III. Világbanki ISZP bárki által igénybe vehető, és — az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban — bármilyen célra felhasználható. Az integ­rált mezőgazdasági export, a ke­reskedelmi célú beruházások pénzügyi fedezetét biztosító ter­mékpiac-fejlesztési, valamint az agrárkorszerűsítési program kö­zül az utóbbi hitelfajtánál — bár mintegy húszmillió dollárt nem kötöttek le — a világbanki határ­idő nemsokára lejár. A kereskedelmi bankok által biztosított úgynevezett 25 száza­lékos vállalkozói kölcsönt, az ex­portfejlesztési, valamint a reor­ganizációs hitelt — igaz, eltérő mértékben — ugyancsak refi­nanszírozza az MNB. Az emlí­tett hitelfajták közül az export- bővítésre szolgálónál kamattá­mogatást élveznek a nyereséges vállalkozások, a reorganizációs hitelt igénybe vevők pedig a jog­szabályi rendelkezésnek megfe­lelően kapják a fenti kedvez­ményt. Az utóbbi hitelkonstruk­ció azon természetes személyek és ezek gazdasági társaságai, va­lamint új szövetkezetek által hasznosítható, amelyek vállal­ják, hogy a termelőszövetkezeti közös vagyonból kivásárolt esz­közöket a piaci viszonyok kö­zött, mezőgazdasági alaptevé­kenység, illetve ehhez kapcsoló­dó feldolgozás és szolgáltatás so­rán hatékonyan működtetik. Szigorúan meghatározott az egyes — finn, svéd, norvég, an­gol, olasz, török, ausztrál, kana­dai — kormányhitelek felhaszná­lásának módja, mivel ezek leg­többször a hitelt folyósító állam termékeinek piacát hivatottak biztosítani. Ezek csak forintban vagy az illető ország valutanemé­ben vehetők fel, és kihasználtsá­guk meglehetősen alacsony. Augusztusban már gyártják Megnyugtat a nyugtás óra Megszületett a döntés: az első, a Pénztárgép és Taxaméter Tech­nikai Bizottság által hitelesített számlaadó órákat az Elektrosoft Részvénytársaság gyárthatja. A szolnoki cég már augusztusban 2500-at állít elő a kicsi, akár zsebben elférő, esztétikus, Prin- tax márkanevű készülékekből, sőt a City Taxi vezetőivel már alá is írták az első hétszáz óra értéke­sítéséről szóló szerződést. Addig azonban, amíg az első hivatalos órabeszerelés megtör­ténhet, még várni kell, mert — bár a szerviz felkészült — még nincs kezükben a forgalmazási engedély, s nemcsak az órákat, hanem az azok beszerelésére vál­lalkozó szervizeket is engedé­lyeztetni kell — tájékoztatott Szekeres János, a Multitax Kft. főmérnöke. Ők azok, akik — sa­ját szervizhálózatukra építve — együttműködési szerződést kö­töttek az Elektrosoft Rt.-vel: a Printaxok kizárólagos beszere- lői, javítói. Ezzel gyakorlatilag önmaguk­nak teremtettek konkurenciát, hiszen az ő órájuk is a vizsgálatok végén tart. Ám úgy vélik, az a tény, hogy a taxis ugyanazon a helyen több óra közül is választ­hat, az csak az általuk kínált szolgáltatás minőségének szín­vonalát emeli, hiszen vélemé­nyük szerint több cég is jól meg­férhet a taxiórák piacán. A Prin- tax-órák most 34 ezer forintba kerülnek, s várhatóan — bár elté­rések nyilván lesznek — a többi óra is e körüli áron kerül majd forgalomba. Ehhez jön az áfa és a beszerelés dija. Pontos árakról azonban azért nem érdemes be­szélni, mert különféle — egyebek között nagy tételű beszerzések­hez kapcsolódó — kedvezmé­nyek bizonyára lesznek. A taxi­óragyártásban 10 éves múlttal bí­ró Multitax Kft. például még sa­ját órája megjelenése előtt úgy döntött: hűséges vevőit minden­képpen árengedménnyel szándé­kozik honorálni. A taxisoknak pedig — amikor számolgatni kezdenek — nem árt emlékeze­tükbe idézni: az áfa árából szep­tember 31-ig az APEH 30 ezer, október elseje után pedig már csak 20 ezer forintot térít vissza nekik. A PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SALGÓTARJÁNI INTÉZETE FŐISKOLA MEGHIRDETI a középfokú szakmai képzettséget nyújtó, felvételire felkészítő (postsecondary), valamint a 10/1993. (IV.9.) PM.sz. rendelet alapján a felsőfokú szakképesítéseket nyújtó pénzügyi és számviteli tanfolyami képzéseit Megszerezhető középfokú képesítések; 1. Pénzügyi ügyintézői előfeltétel: középiskolai végzettség, érettségi 2. Képesített könyvelői előfeltétel: középiskolai végzettség, érettségi 3. Pénzügyi szakügyintézői (vállalkozási szakirányon) előfeltétel: pénzügyi ügyintézői és/vagy képesített könyvelői szakképesítés, vagy a közgazdasági szakközépiskola V. évfolyamán, valamint iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás keretében szerzett adó- és pénzügyi ellenőrzési, banki (deviza), biztosítási vagy vállalkozási ügyintézői képesítés 4. Számviteli szakügyintézői (vállalkozási szakirányon) előfeltétel: képesített könyvelői szakképesítés és/vagy pénzügyi ügyintézői képesítés vagy könyvvezetési alapismeretek különbözeti vizsga letétele mellett a közgazdasági szakközépiskola V. évfolyamán, valamint iskola rendszeren kívüli szakmai oktatás keretében szerzett adó- és pénzügyi ellenőrzési, banki, biztosítási, költségvetési, valamint vállalkozási ügyintézői képesítés 5. Személyi-számítógép szoftverüzemeltető előfeltétel: középiskolai végzettség, érettségi A tanfolyami (postsecondary) képzés alapvető célja egy középfokú szakmai képzettség megszerzésével egyidejűleg elősegíteni a Főiskola nappali (levelező) tagozatára való bejutást is. A felvételi szempontjából itt nincs jelentősége a hozott pontoknak. Kizárólag a postsecondary képzésben elért teljesítményt lehet figyelembe venni. Ha a jelölt a képzésen elért eredménye alapján nem kerül főiskola felvételre, úgy normál felvételi vizsgát tehet! Oktatás formája: nappali tagozat (16 hét/Télév, heti 20-23 óra) Részvételi dí): 49.000.- Pt/félév (Az éves tárná] két részletben fizetendő) Jelentkezési határidő: 1993. szeptember 1. Igény és megfelelő jelentkezési létszám esetén a főiskola székhelyén kívül is beindítható a képzés. Megszerezhető felsőfokú Hakképesítéivk: 1. Pénzügyi tanácsadó előfeltétel:- pénzügyi vagy számviteli szakügyintézői, mérlegképes könyvelői képesítés, vagy felsőfokú iskolai végzettség, és- legalább hároméves pénzügyi-számviteli szakmai gyakorlat. 2. Mérlegképes könyvelői előfeltétel: * - képesített könyvelői, számviteli és pénzügyi szakügyintézői, pénzügyi tanácsadói képesítés, vagy felsőfokú végzettség, és- legalább hároméves (képesített könyvelői képzettség esetén 5 éves) pénzügyi-számviteli szakmai gyakorlat. 3. Okleveles könyvvizsgálói előfeltétel:- egyetemi vagy főiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői képesítés és- négy év számviteli, pénzügyi, ellenőrzési munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat. A továbbképzés rendszere: 1. Esti tagozat Itt a hallgatók számára a részvétel félévenként 15 héten át hetenként kétszer délután 15 órától 4, vagy 5 órai elfoglaltságot jelent. 2. Intenzív levelező tagozat Azok részére, akik rövidebb idő alatt csökkentett óraszámmal kívánják az ismereteket elsajátítani. E formában a foglalkozások félévenként hetente egy alkalommal délután 15 órától 4, vagy 5 órai elfoglaltságot jelentenek. Jelentkezési határidő: 1993. szeptember 15. AZ OKTATÁS HELYE: Eger (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola „B” épülete) További részletes felvilágosítást tartalmaz — mindkét tanfolyami képzési formánál — a megjelent TÁJÉKOZTATÓ FÜZET, amely a tanfolyami díjakat, óraszámokat, tantárgyi programokat és a jelentkezési lapot is tartalmazza. LEVÉLCÍM: Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete 3100 Salgótarján, Pf. 128. A továbbképzéssel kapcsolatban további információkat lehet kérni a 32/310-190 és 32/310-821 -es telefonszámokon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom