Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-08 / 157. szám

8. PF. 23 HÍRLAP, 1993. július 8., csütörtök Üzen a szerkesztő K.J. Május 14-ről keltezett levelé­nek lényege az alábbi: „Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy szíveskedjenek tájékoztat­ni: az Osztrák-Magyar Monar­chia kinek az uralkodásakor jött létre, és mely évben? Több fóru­mon érdeklődtem, de „hiteles” választ nem kaptam.” Válaszunkat hiányolta, ezért június 5-én ajánlottan sürgette a felvilágosítást, csatolva az előző érdeklődést is. A szöveg így hangzik: „1993. május 14-én az­zal a kéréssel fordultam Önök­höz, hogy azz Osztrák-Magyar Monarchia mely uralkodónak az idején jött létre, és mely évben? Tudom, hogy van Apor Elemér és Farkas úr, akik történészek — nekik tudniuk kell! (Csak az ő cí­müket közvetlenül nem tudom.) Nemleges választ esetén is vála­szukat várom! Nem tudom, mi­ért lettem ilyen „sorsüldözött”, mint a lapjuk olvasója, hogy még válaszra sem méltattak.” Az aláírásból kiderül, hogy T. Olvasónk nyugdíjas, a gyöngy­betűkkel írott sorok, a két levél­írási dátum, az ingerültség és a két név említése „történészként” arra utalna így, együttesen, hogy valóban érdeklődő természet a panaszos, valamilyen oknál fog­va fontos neki a közkeletű adat, nem tud elmenni könyvtárba, utánaolvasni az őt nyugtalanító adatnak. Nem várjuk be a további sür­getést — postánkban eddig akadtak sürgetőbb válaszolniva- lók. Tehát: Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-1918 között lé­tezett — Ausztria és Magyaror­szág dualista államszövetsége. A magyar nemzet kiegyezett 1867- ben a Habsburg-házzal, Ferencz Józsefet 1867-ben megkoronáz­ták. Az államforma a parlamen­táris monarchia. A két állam par­lamentje és kormánya egymástól függetlenül intézte országa ügye­it. A közös államfő mellett közös volt a külügy, a hadügy és a két tárcát érintő pénzügy, ezek ellen­őrzése és költségvetésének megszavazása a két országgyűlés által kiküldött hatvan-hatvan ta­gú delegáció feladatát képezte. A'két ország között valuta- és vámközösség állt fenn. Magyarország történelmének ez a szakasza ma is érdekfeszítő olvasmány azoknak, akik össze­függéseket keresnek azokra a fo­lyamatokra nézve, amelyek máig nyúlnak. Elég annyi, ha végig­gondoljuk, hogyan fejlődött vol­na Közép-Európa és egyáltalán Európa sorsa, ha nem alakul ki az a Balkán-politika, amely az 1879-ben létrehozott kettős szö­vetségen alapult. Ezt a politikai összehangoltságot Andrássy és Bismarc „hozták össze” a Mo­narchia és Németország között, miközben elszámították magu­kat — könnyű ezt mondani utó­lag — Oroszország Balkán-ér­deklődését illetően. Ismeretes, hogy a háború elvesztése után a Monarchia területén létrejöttek Ausztria, Magyarország és Cseh­szlovákia, egyes részei beolvad­tak Jugoszláviába, Lengyelor­szágba, Romániába, Olaszor­szágba. Európa Monarchia utáni térképét a Saint-Germain-i, il­letve a trianoni békeszerződés alakította ki. A sok nemzetiséget magába foglaló állam, a nemzetiségi kér­dést és sok egyebet elfogultan kezelő politika nyomai ma is ter­helik ezt a térséget. Ma is annyi a vélemény erről a korról, ahány szerző, de az kétségtelen, hogy az európai nagyhatalmak mai bénultsága a jugoszláv polgárhá­ború kezelését illetően nemcsak Trianonig nyúlnak vissza, hanem ahhoz a nagyhatalmi terjeszke­dési éhséghez is, amely a XIX. századi, Napóleon utáni Euró­pában — főleg Németország ké­sei egységesítése után — több ré­tegű marakodásig feszítette az ellentéteket a birtokon belüliek és kívüliek között. Most itt hagyjuk abba a vá­laszt, noha belelódultunk volna még mélyebben. Ha aT. Olvasót érdekli, talán folytatjuk. Csak kérdezni kell! Nem postások... Tisztelt Szerkesztőség! A Heves Megyei Hírlap június 21-i számának 3. oldalán Tuda­kozódjunk, ha bírunk! címmel cikk jelent meg a tudakozó mun­kahely tevékenységéről. Az írás­ban a szerző a tudakozó munkál­tatójaként a Magyar Postát neve­zi meg, az ott dolgozókat pedig postáskisasszonyoknak titulálja. Ezzel kapcsolatban leszöge­zem, hogy a tudakozó munka­hely 1990. január 1-jétől nem tartozik a Magyar Postához, ha­nem a Magyar Távközlési Válla­lathoz. így a cikkben foglaltakat a posta dolgozói nem érzik ma­gukra vonatkozónak. Köszönettel: Kállay Albert hivatalvezető PÁLYÁZAT Pétervására Város Önkormányzata Időskorúak Szociális Otthon vezetői állására pályázatot hirdet. Feltételek: Szakirányú felsőfokú végzettség vagy szociális ellátás területén legalább 5 éves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet. Csatolni kell a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló okmányt, szakmai önéletrajzot, az intézmény vezetésére vonatkozó programot, szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelést. Személyi alapbér jogszabály szerint. Jelentkezési határidő: 1993. augusztus 15. K_______________________________________________________> Testünk-lelkünk harmóniája Álom, álom, éber álom Az ábrándozás nem feltétle­nül kóros jelenség; nem mindig „az élet megrontója”! Serdülő­korban élettani sajátosság, fel­nőtt embernél is fontos, mással nem pótolható lelki mechaniz­mus. Ismert tény, hogy a képzelet működése nélkülözhetetlen a ta­nulás, a munka, a tervezés, az újí­tás, az alkotás során. A sikeres tudós fantáziája legalább annyira „jó”, mint a művészé, csak más­féle. Az álmodozásnak a lelkiál­lapotban betöltőt szerepe kevés­bé ismert, de naponta tapasztal­hatjuk ezt is, ha erre figyelünk. Mit csinál az ember, ha igazság­talanul megszidja a főnöke, ha nincs elég pénze megvenni vala­mi kedvére valót, vagy ha saját maga elrontott valamit? Képze­letben próbálja ellensúlyozni. Fantáziaképeiben megbünteti ellenfelét, elképzelt vásárlással próbálja kárpótolni saját magát, „kijavítja” lejátsza magában a hi­bás cselekvést. Indulatainak egy részét levezeti ezzel a művelettel, bizonyos fokig megnyugodhat és „kielégülhet”. Képzeletben tör­ténő „próbacselekvése” hozzá­segítheti a majdani „visszavágó” sikeresebb lebonyolításához is. A fantázia az egyik fontos lel­ki elhárító mechanizmusunk, amely segít megszabadítani a fel­gyűlt feszültségek, bentrekedt indulatok egy részétől. Segít helyreállítani az önbizalmat, a jövőben való bizakodást. Kétségtelenül túlzásba is vihe­tő, ha valaki folyton a sérelmeit ápolgatja úgy, hogy újra és újra lejátsza magában a kínos jelene­tet, illetve — a valóságtól elfor­dulva — csak a fantáziálásban keres örömöt és vigasztalást, mi­közben elhanyagolja a feladatát. Esetleg a veszélyeket kiszínezve mindentől retteg, amitől nem is kellene. (Jóból is megárt a sok.) Ha hiányzik az ember lelki eszköztárából a képzelgetés, az legalább ennyire káros. A fantá­ziátlan emberek nemcsak a mun­kában ötlettelenek és a társaság­ban „szárazak”, hanem — észre­vétlenül — sérülékenyebbek is. Belső feszültségeiket nem él­ményszinten gyúrják át, hanem azok mintegy a testükbe „csúsz­nak le”, és — a szervezet műkö­dését megzavarva — pszichoszo­matikus betegségeket hívnak elő. A lelki kezelésmódok (pszi­choterápiák) eszköztárában egy­re fontosabb szerep jut a külön­féle imaginativ (képzeléses), más szóval éber álom technikáknak. Relaxált (testileg-lelkileg ella­zult) állapotban a képzelet sok­kal élénkebben működik, mint a valódi éber állapotban. Ilyenkor fellazulnak az asszociációk (kép­zettársítások), az agy működése átvált az elvont, logikus gondol­kodásról, a szabatos szóbeli fo­galmazásról a szemléletes, szí­nes, képekben, szimbólumok­ban történő gondolkodásra. Ezért a páciensnek szinte árad­nak az ötletei, és hasonlatok, jel­képek, metaforák segítségével fogalmaz. Olyan eleven képek, újszerű jelenetek játszódnak le behunyt szeme előtt, mint a való­di éjszakai álomképek (pedig ilyenkor ébren van, beszélni is tud). Ezekkel a szimbolikus ké­pekkel igen sok elfojtott, kelle­metlen érzelem is távozik, és sok — eddig a tudat kérge alá elinté­zetlenül begyűrt — élmény is fel- dolgozódik. A páciens — a kép­zeleti képeiben történt változá­sokkal egyidejűleg — megbékél­het addigi szorongásaival, ked­vező átrendeződés következehet be szemléletében és viszonyulá­saiban. Ez a gyógyító változás természetesen nem várható az egyszerű ábrándozás során, bár elemei akkor is felfedezhetők. A pszichoterápiában a tapasztalt szakember tudja, mit és hogyan kérdezzen, hogyan avatkozzon be az álom áramába — közbeszó­lásaival ugyanis képes megvál­toztatni a képek formáját, tartal­mát, és ezen keresztül az átélt ér­zelmeket. Freud nagy felfedezése volt a századfordulón, hogy az álmok elemzése „királyi út” („via re­gia”) a tudattalan tartalmak megismeréséhez. Az „éber álom” terápiák pedig napjaink­ban kialakított „királyi utak” a tudattalan befolyásolásához és ezen keresztül a személyiség gyógyító változásaihoz. Dr. Ignácz Piroska Pontosít a Volán Busszal — olcsóbb... A Hírlap 1993. június,3-ii számában megjelent, BuSzy.b szál — olcsóbb... című cikkel kapcsolatban kért pontosí­tást Füle István, az Agria Volán Rt. vezérigazgatója. Mint írja, a félreértés a következőkből adódik: „A belföldi távolsági for­galomban a Volánbusz-já­ratok a legolcsóbbak — han­goztatta a vezérigazgató. — Különösen a 100 kilométer fölötti távolságokra igaz ez.” A fentiekből adódóan, esetenként indokolatlan konfliktus keletkezik, mivel az utazni szándékozók kere­sik az olcsóbb Volánbusz­járatokat, amelyek a való­ságban nem léteznek. A Volánok által közle­kedtetett menetrend szerinti autóbuszjáratok tarifáit a 27/1992./X1I.29./ KHVM-rendelet tartalmaz­za. Az egységes díjszabási rendszerből adódóan min­den Volán-társaság által azonos távolságra végzett szállítás díja ugyanaz, tehát egyik sem lehet olcsóbb. Az eddigi tapasztalati adatok alapján egyértelmű­en megállapítható, hogy — az alcímben leírtakkal szemben — az elsődleges utazási igények a vidéki vá­rosokban keletkeznek, s a fővárosba irányulnak, nem pedig fordítva — írta Füle István. Összefogás egy munkatárs érdekében Az önzetlen segítség példája Tisztelt Szerkesztőség! Áruházunkban — az egri Centrumban — a közelmúltban olyan eseményre került sor, amelyről — úgy érzem — érde­mes tájékoztatni a közvéle­ményt. Egyik munkatársunk, Mir- kóczki Sándornénemrégiben sú­lyos szívműtéten esett keresztül, amelyet a budapesti orvosto­vábbképzőben hajtottak végre. Betegségéről, valamint arról a tényről, hogy a műtéthez mini­málisan öt-hat liter vér szüksé­ges, s hogy ezt a megyei vérellátó szervezetnek kell biztosítania, már jóval korábban értesültünk. Dolgozóink kezdeményezték, hogy önkéntes véradással járul­junk hozzá a műtét eredményes­ségéhez. Amikor tudomásunkra jutott az operáció időpontja, az azt megelőző három napon 21 dolgozónk adott vért, összesen több mint hét litert. MindazcTk, akik segítettek most büszkék arra, hogy munka­társunk már jó állapotban mehe­tett az utókezelésre Balatonfü- redre. Részint ehhez a témához tar­tozik, hogy a közelmúltban kö­zépvezetőink munkavédelmi vizsgáztatását végezték hárman az árúházunkban. E három szak­ember a vizsgáztatási tiszteletdí­jat, összesen 7.200 forintot fel­ajánlotta a vöröskeresztes alap­szervezetünk számára. Úgy dön­töttünk, ezt a pénzt arra fordít­juk, hogy rászoruló dolgozóink részére élelmiszercsomagot állí­tunk össze. Mindezeket azért írtam meg a Hírlapnak, mert úgy vélem, az effajta, önzetlen segítség mai vi­lágunkban egyre ritkább. így az­tán tiszteletreméltó és megbe­csülendő, ha valaki észreveszi — sőt, át is érzi — mások problémá­it, és ellenszolgáltatás nélkül, ön­szántukból igyekeznek azokon segíteni. Tisztelettel: Ridegné Szabó Éva az egri Centrum Áruház vöröskeresztes alapszervezetének titkára A privatizáció „áldásai” Galyatetőn A közelmúltban elismerő hangon nyilatkoztak lapjukban arról, hogy Galyatető lakói tár­sadalmi összefogással szépítik lakóhelyüket, hogy ezzel is sok­ezer itt megforduló üdülő és ter­mészetszerető ember kellemes időtöltését elősegítsék. Ezen túlmenően a MATÁV már hetek óta fekteti a telefon- kábeleket, állítják az oszlopkat, hogy végre a súlyos telefonhely­zet is megoldódjon az év folya­mán. Vannak azonban negatív je­lenségek is! Például a galyatetői nagyszál­lóból kiköltöztették az évtizedek óta ott működő orvosi rendelőt, amely a hely nívójának megfele­lő váró- és öltözőfülkékkel ren­delkezett. Még szerencse, hogy a a Hotel Andezit (volt BM-üdü- lő) vezetősége egy alkalmazotti szolgálati lakás egy szobáját át­adta e célra. Itt nincs váróhelyi­ség. Ismerve a téli gályái zord időjárást — a betegek a fűtetlen folyosón várnak sorukra. Továbbá súlyos tehertételt je­lent az itt lakóknak és az itt üdü­lőknek a bevásárlási lehetőség hiánya. Itt évtizedek óta jól fel­szerelt ABC-áruház működött, amelyet a gyöngyösi „Aroma” Rt. üzemeltetett. Ezen egyetlen üzlet május hó közepén privati­zációs értékesítésre került, és azóta zárva van. Az itt lakók kénytelenek a szomszédos faluk­ba, Mátraszentimrére vagy Mát- raszentistvánra járni élelmiszer­bevásárlásra. Az elmúlt hetek­ben, amikor is az iskolai érettségi vizsgákat tartották, az alsóbb év­folyamok részére kirándulásokat szerveztek. Naponta 30-40 au- tóbusznyi kisdiák ismerkedett a Mátra és Galyatető szépségeivel, és szeretett volna vásárolni némi élelmiszert vagy üdítőitalt, ha ta­lált volna itt élelmiszerüzletet. Az üdülési szezon itt van a nyakunkon. Amikor az iskolai tanítás befejeződik, benépesül­nek az itt lévő üdülő- és turista­házak. A környező községek közismerten nagylátogatottságú, szubalpin klímájú üdülőhelyek, ahol a bevásárlást kellemetlen tumultus és sorbanállás keseríti meg, s elképzelhető, hogy milyen lesz itt a helyzet, ha a gályái la­kosság itt megjelenik vásárlás céljából. A szomszédos Ausztriában a legkisebb településeken is — nem is beszélve az üdülőhelyek­ről — megtalálható a Spar vagy a Hofer áruházlánc egy-egy kis üz­lete, nem is említve a magánke­reskedők gusztusos és nívós üze- leteit. Tájékoztatásul még azt is kell közlöm, hogy itt, Galyatetőn 45 állandó lakos él. A hétvégi üdü­lőházak száma közel 350. Ezen­kívül található itt két nagyszálló, többszáz szobával; három pan­zió; öt egyesületi sportház, turis­taszálló; a Magyar Síszövetség síháza és a biatlonisták sportpá­lyái; tudományos társaságok al­kotóházai; két kisvendéglő, két étterem; egy cukrászda; két presszó; két borozó és söröző; két ajándékbolt. Sérelmesnek tartják az itt élők, hogy a napi beszerzést biz­tosító éíelmiszeráruház vagy -bolt megnyitása régóta húzó­dik. Szeretnénk mindannyian — itt lakók és üdülők —, ha az ille­tékes hatósági szinten sürgősen intézkednének e tárgyban... Benkóczy Béla Galyatető, Mátrai u. 71. Miniszterek mondták — mi elhittük... Van-e még remény? A szövetkezetekről való úgy­nevezett csoportos leválás már születése pillanatában óriási vi­hart kavart, hiszen minden józan gazdasági megfontolást nélkü­löz, s alig titkolt célja az lenne, amit a tavaly törvénybe iktatott átalakulással nem sikerült a poli­tikának elérnie. Azon már túl va­gyunk, hogy a mezőgazdaságot érintő jogalkotásban gazdasági ésszerűségeket keressünk, ezért is volt hihetetlenül feltűnést kel­tő, hogy a május 25-i MOSZ- küldöttgyülésen két miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a kor­mány nem támogatja a szövetke­zeti törvény módosítását. Először Szabó Tamás szólt — a törvény elleni sorozatos tilta­kozásokat követően —, s kijelen­tette mintegy 1500 szövetkezeti küldött, vendég, valamint a sajtó előtt, hogy a kormány nem he­lyesli a szövetkezetek újabb há­borgatását, nem támogatja a cso­portos leválás törvénybe iktatá­sát. Nem sokkal ezután Szabó Iván ugyanezt a véleményt — a kormány részéről — megerősí­tette, és a felszólaló Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter sem cáfolta minisztertársai kijelenté­sét. Az érintettek azt gondolhat­ták, íme, itt a fordulat a kormány szövetkezeti politikájában, bár több felszólaló óva intette a résztvevőket attól, hogy a kije­lentések mögött igaz szándékot sejtsenek. Nekik lett igazuk... Medgyasszay László politikai államtitkár úr pár nap múlva ki­jelentette, a miniszter urak a ma­gánvéleményüket mondták el, és a mezőgazdasági bizottság a tör­vényjavaslat beterjesztése mel­lett döntött, a parlament pedig a kérdést példátlan gyorsasággal tűzte napirendre. Mindez úgy zajlott, hogy gazdasági megfon­tolások fel sem merültek, csupán politikaiak... A szövetkezeti tagoknak, a tu­lajdonosoknak nem tt$fád' más, csak a remény, hogy végre egy­szer — három é,v .után — születik majd egy, a szövetkezeteket érin­tő, logikus, okos, átgondolt, gaz­dasági,, indíttatású döntés is, amely elutasítja a szövetkezeti törvény újabb módosítását. De van-e még remény? Bartus János Agrárszövetség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom