Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-08 / 157. szám
HÍRLAP, 1993. július 8., csütörtök BŰNÜGYI KALEIDOSZKÓP 9. A törvény ház falain belül Kitekintő — Kitekintő Ne garázdálkodj! Ha^ipéá hírfáién egy bűnügyi statisztikát Kellene készítenünk —í bármely időszakra, bármely tefüléti egységre —, az egészen bizonyos, hogy a garázdaság bűncselekménye valahol elöl szerepelne a sorban. Másképpen fogalmazva mondhatnánk úgy is: igen gyakori ez a cselekmény, amit mellesleg az is bizonyít, hogy a szombatonként közölt A paragrafusok birodalmában című összeállításunknak is szinte állandó szereplői némely garázda alakok. Hogy kik is ők? A Büntető Törvénykönyv szerint azok, akik olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsítanak, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az elkövetők — amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg — vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, illetőleg pénzbüntetéssel büntetendők. Más azonban már a helyzet, ha a fentebb részletezett tevékenységet, magatartást csoportosan, avagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva fejtik ki: mindkét minősített eset bűntett, s aki ilyet cselekszik, számíthat arra, hogy három évig csücsül a hűvösön. Az elkövetési magatartás mibenlétéről is szükséges röviden értekeznünk. Ennek három eleme van: a kihívó közösségelle- nesség, az erőszakos magatartás, s az, hogy mindez alkalmas legyen megbotránkozás, riadalom keltésére. Na most, egy — bármilyen — bűncselekmény eleve, fogalmilag közösségellenes, hiszen szembehelyezkedést jelent a társadalmi együttélés szabályaival. A garázdaságnál viszont szükségeltetik többlet is: legyen „kihívóan közösségellenes”, nagymértékben antiszociális a magatartás. A következő az erőszak: ez irányulhat akár személy, de akár dolog ellen is. A személy elleni erőszakhoz itt elegendő, hogy az elkövető a sértett testét támadó szándékkal megérintse, nem szükséges az, hogy tette alkalmas legyen a megtámadott ellenállásának a megtörésére. A garázdaság veszélyeztetési bűncselekmény, nem kell ugyanis a megvalósulásához valamilyen eredmény, hanem elég a törvényben megjelölt veszélyhelyzet. A megbotránkozásnak, riadalomnak nem szükséges létrejönnie: az már éppen elegendő, ha a garázda cselekménye alkalmas ennek a létrehozására. S végül az egyik — gyakori — minősített eset. Csoportos az elkövetés, ha három vagy több személy vesz abban részt; mindazonáltal van itt a garázdaságnál egy külön unikuma a dolognak, tudniillik csoportosan elkövetett a cselekmény akkor is, ha a minimum három illető nem egymást támogatva, hanem egymással szembenállva küzd. Rénes Marcell Csapnivaló közlekedési morál A helyszín a 3-ason bekövetkezett szörnyű tragédia után (Fotó: Szántó György) „Emberi ésszel alig felfogható, hogy a Heves megyei Detk és Vi- sonta közötti útszakaszon két nap alatt heten vesztették életüket szabálytalan előzés miatti balesetben!” — Emigyen fakadt ki dr. Túrós András r. vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója a minap. Teljes mértékben igaza van. Még az is hozzátehető, hogy azon a bizonyos hétvégén hazánkban nyolcán haltak meg közúti tragédia miatt, s ebből ugye heten a 3-as főúton. Érthető a szakember felcsattanása, különösen azután, amilyen adatok születtek a július 3-4-én az egész országban megtartott nagyszabású közlekedésbiztonsági akció során. Kiderült — miként arról az Eger környéki akció vezetőjétől értesültünk —, hogy rengetegen megsértik a közúti forgalommal kapcsolatos előírásokat. Nagyon sok esetben korántsem véletlenekről volt szó, sokkal inkább szándékos megszegéséről á szabályoknak! Semmibe vették a záróvonalat, a tilos jelzést, fittyet hánytak a sebességkorlátozást kívánó tábláknak, a gyorshajtás amúgy is szinte általános. Az előzések kifejezetten életveszélyesek! A tapasztalatok tehát azt igazolják, hogy először is hazánkban súlyos gondok vannak a járművezetési tudással. (Nem véletlen, hogy nemrég több helyen napvilágra került a hír: jó nehányan egyszerűen megvásárolják jogosítványukat, anélkül, hogy valaha is tanultak volna...) Vannak, akik a régi, szocialista típusú autók után egyenesen megvadulnak nyugati kocsijaikban, s száguldanak, rohannak, egyáltalán nem törődve másokkal. Az is sajnálatos, hogy útjainkon meglehetősen gyakoriak az agresszív magatartású közlekedők, ezzel szemben az átlagosnál is több az ügyetlenkedő mazsola. De a legfőbb probléma a hozzáértők véleménye szerint az, hogy nálunk borzasztó alacsony szinten áll a közlekedési morál! Épp a nagy mennyiségű helyszíni bírság, s az ugyancsak rendkívül sokallható feljelentés bizonyítja: az emberek jó része nem tekinti kötelező érvényűnek magára nézve a közlekedésrendészeti előírásokat, s ennek következtében sorozatosan követnek el jó esetben csak szabálysértéseket, a rosszab- bikban viszont bűncselekményeket. Elég ehhez csupán az a rendőrségi megállapítás, hogy tíz, forgalomban résztvevő közül általában négy ittasan ül motorra vagy a volán mögé...! Né felejtsük el végül nem éppen európai útviszonyainkat sem! Pont a 3-ásnak a Gyöngyöstől Miskolcig terjedő szakasza az igazán balesetveszélyes. Már régóta bebizonyosodott, hogy nem elég a két sáv. Az M3-as autópálya meghosszabbítása tehát — ha úgy tetszik — létkérdés. Mint már annyiszor szó esett róla a sajtóban, az ORFK vezetője az ideit a közlekedésbiztonság évének nevezte el. Egyáltalán nem erőfitogtatás tehát, hogy a közutakon egyre sűrűbben végeznek igazoltatásokat, járműellenőrzéseket. Az élet, a sok halott sajnos, épp annak bizonyítéka, hogy igenis szükség van az állandó rendőri jelenlétre, a fokozott figyelemre. Pontosan a mi épségünk érdekében. ' ‘.V Sz. Z. Zürichi lány a drogosok ellen Sokan megbámulhatták a svájci rendőrlányt a délceg szürke ló hátán Egerben az elmúlt hetekben (Fotó: Perl Márton) A mosolygós svájci rendőrlány igazán magyar lóra termett. S mint társalgásunk során kiderült: még az is meglehet, hogy pár év múlva végleg kis honunkban köszönthetjük őt. Zürich amúgy igen szigorú egyenruhása a fejébe vette, hogy Magyarországon telepedik le. Egerben most afféle előtanulmányokat folytat. Szíves vendéglátói a városi rendőrkapitányság lovas rendőri csoportjának alapítói, Hetesy Nándor r. törzszászlós, parancsnok, és Tóth László r. zászlós. Az ő társaságukban kísértük el járőröző körútra Maja Olderic- két, aki készséggel válaszolt a kérdéseinkre is, dr. Jónás Pál fordítói közreműködésével. Szolgálat: hol autóval, hol lóval — Zürichben, a városi rendőrség közrendvédelmi osztályán dolgozom — mutatja be önmagát Maja. — A beosztásom gépkocsizó járőr, ám az úgynevezett tartalékszolgálatban lovas rendőrként látom el a rám bízott feladatokat. — Mit takar ez a kifejezés, hogy tartalékszolgálat? — Öt csoportba osztottak mindannyiunkat az osztályon. Ehhez igazodva, az első napon délutáni műszakban vagyok, autóval. A másodikon van ez a tartalékszolgálat, amelyben együtt ténykednek velünk a csendőrök és a vízirendészek is. Ezt követi az újabb délelőtti műszak. — Igen, de milyen teendő hárul a második napon munkálkodó csapatra? — Mint már említettem, én lovas rendőri tennivalókat végeztem. Lassan egy éve azonban más, sokkal fontosabb feladatra vezényelnek bennünket. — Netán ez titok? Kilátástalannak tűnő küzdelem a kábítósokkal — Szó sincs titokról — tiltakozik, miközben azért kissé elkomorul az arca. — Sajnos, nálunk is egyre jobban terjed a kábítószer-kereskedelem. Főképpen a külföldiek, közöttük is elsősorban a jugoszlávok, az albánok, a tunéziaiak, s más arabok miatt. Nekünk az a lényeg, hogy folyton lássanak minket az utcán. A cél ugyanis az, hogy legalább a házakba, az épületekbe visszaszorítsuk a drogárusítást! Bizony, elég kilátástalannak tűnik ez a harc, de mi igyekszünk mindent megtenni. — Miért kilátástalan a kábítások elleni küzdelem? — Egyrészt a svájci hatóságok hibájából, mivel igen elnézően kezelik a menekültkérdést. Másrészt a rendkívül enyhe törvények miatt. Jogszabályokat idéz Maja. Arra például nincs lehetőség a helvéteknél, hogy külföldit egy csapásra kiutasítsanak az országból. Még akkor sem, ha bebizonyosodik róla, hogy drogkereskedő. A kábítószerek árusításán ért elkövetők esetében pedig igen alacsonyak a büntetési tételek. — Mondok egy tipikus példát — magyaráz nagy lendülettel a svájci rendőrnő. — Ha egy járművezető ittasan közlekedési balesetet okoz, azt sokkal keményebben megbüntetik, mint a drogárust. Azt, aki gyermekek, felnőttek százainak teheti tönkre az életét a kábító hatású anyagokra való rászoktatással...! Éppen ezért a rendőrök is bizonytalanok, nem túl sok értelmét látják a nap mint napi felesleges csatározásnak. — Zürichben azért minden bizonnyal nemcsak drogosok vannak. Mely más bűncselekmények adnak mind több munkát a bűnüldöző hatóság embereinek? — Elsősorban a lopások. Szinte minden félórára jut vagyon elleni jogsértés. Furcsa módon igen gyakoriak a gyermekek sérelmére elkövetett bűntények is. Beleértendő ebbe a szülőknek saját gyerekeikkel szembeni szexuális zaklatásai, támadásai... Nagyon sokszor van arra példa, hogy pornófelvételeknél kiskorúakat vonnak be! így ugyanis több pénzért és nagy mennyiségben árulhatják a kazettákat. Ugyanakkor nem jellemzőek az életet, illetve a testi épséget veszélyeztető cselekmények, emberölés is inkább csak a kábítósok hadakozásai kapcsán fordul elő. A helyből ugrás nem ment a felvételi vizsgán Nevetve emlékezik a döntő pillanatra, amikor elhatározta, hogy egyenruhát ölt. A kérdést — hogyan adta a fejét erre a nem veszélytelen pályára — természetesen már nem először hallja. — Tulajdonképpen semmi érdekes. Öt évvel ezelőtt úgy gondoltam, valami mással akarok próbálkozni. Addig ugyanis szállodában és kórházban dolgoztam. Amikor az álláshirdetéseket böngésztem, megláttam a városi rendőrségét is. A tájékoztató alapján először arra gondoltam, hogy ez nem nekem való. Azután mégis elmentem a felvételire, mert azért tetszett a dolog. — Nagyon nehéz bekerülni Svájcban a rendőrségre? — Egy pszichológiai, egy intelligenciabeli és egy sporttesztet kellett kitölteni, illetve elvégezni. Hát, nekem a sport nem nagyon sikerült. A 12 perces futás, a nyújtóra felhúzódzkodás, a többszöri felülés még csak ment volna, de a helyből ugrás borzalmasan gyatrára sikeredett. Szerencsémre a másik két tesztem olyan jó lett, hogy kaptam lehetőséget a sportfelmérés újbóli teljesítésére. Épp nagy hó volt akkor, így azután kedvemre gyakorolhattam az elrugaszkodást és a talajra érést... — A képzés? — Két éven át speciális rendőrképző iskolába jártam, ezt pedig fél esztendő gyakorlat követte. — A lovas rendőri szolgálat mennyire elfogadott az Ön országában? — A városomban és környékén rengeteg a park, az erdőség, és ott szükséges! De már szervezik állandó jelenlétünket a gyalogosbelvárosban is. Én úgy látom, az emberek örülnek nekünk. Egészen másként fogadnak, mint amikor kocsival vagy gyalogosan megyünk végig az utcákon, a tereken. Jelenleg tizennégyen vagyunk lovagló rendőrök Zürichben, de remélem, hamarosan meglesz egy önálló egységhez szükséges csapat! Egy éve már magyarul tanul Meglepetéssel is szolgál Maja. Egész jó kiejtéssel idéz magyar szavakat, mondatokat. Arra azonban még nem mer vállalkozni, hogy a mi szép nyelvünkön nyilatkozzon, ezért visszavált a németre: — Az az igazság, hogy egy esztendeje tanulom már a magyar nyelvet. Az a célom, hogy néhány év múlva Magyarországon telepedjek le. — Mi az oka annak, hogy elhagyná Svájcot, amely a mi fogalmaink szerint nagyon gazdag ország? — A miénk olyan kis ország, ahol az emberek kizárólag „egy csatornán működnek”. Rendkívül sok ott ma a tilalom, nagyfokú a beszabályozottság. Csak dolgoznak, csak dolgoznak, rengeteg pénzt keresnek, de bezárkóznak a világ elől. Az még inkább fokozza az elszigetelődést, hogy egyre több a külföldi. Sajnos, nálunk is — akárcsak Németországban — mind erősebb az idegengyűlölet. S ezt én nem szeretem. — S miért épp Magyarországot választotta? — Körülbelül olyan indok alapján, ahogyan rendőr lettem. Egyszerűen megtetszett... No meg, én nagyon szeretem a lovakat, s tudom, hogy a magyarok is így vannak ezzel... Újabb hamiskás mosoly, s már ül is fel a szürke Boróka hátára. Indul a Petró-tanyáról az egri lovas rendőtjárőr. Majának az első magyarországi szolgálat... Szalay Zoltán A tárgyalóteremből A mohóság lett a vesztük A makacsságuk miatt buktak le. Röviden így lehetne jellemezni azt a betöressorozatot, amelynek végére a minap tett immár jogerősen pontot — a fiatalkorú, eddig büntetlen B. Gábor tarna- bodi lakos esetében nem, mert ő enyhítésért fellebbezett — a Füzesabonyi Városi Bíróság. A városi ügyészség jelentős értékre bűnszövetségben, üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt Kökény Gyula nyíracsádi lakos és társa, Mága Sándor tarnabodi polgár ellen emelt vádat. Hét betörés volt a számlájukon, amiért felelniük kellett, miután makacsságuk avagy mohóságuk miatt ez év január 17-én éjjel a nagyúti italboltban lebuktak, illetve tetten érte a rendőr az I. rendű vádlottat, Kökény Gyulát. A társai ugyan elmenekültek, de végül mégiscsak az igazságszolgáltatás kezére kerültek. A büntetett előéletű Kökény korábban 5 év börtönbüntetést és 4 évközügyektől való eltiltástka- pott lopások miatt, de ebből később néhány évet elengedtek, sőt tavaly december 24-én feltételesen szabadlábra is bocsátották. Valószínű, nem tudott mit kezdeni a szabadidejével, mert már másnap éjjel fiatalkorú társával — továbbá a II. rendű vádlott Mága Sándorral, akivel 1982 nyarától több betörést követtek el — felfeszítették a nagyúti italbolt ajtaját, a rácsot és a raktár bejáratát. Onnan csaknem 200 ezer forint értékű árut, italt, cigarettát, édességet meg egy zseb- számológépet emeltek el. Nem ez volt az első esetük itt: egy januári hajnalon ismét —1 immár hárman — megjelentek az italboltban, ahol zárfelfeszítés után majdnem 90 ezer forint értékben dohány- és konzervárut vittek magukkal. Ezután egészen Ka/ígjutottak el, s ha már ott voltak azon a hajnalon, otthagyták nyomukat a helyi 22. számú vegyesboltban is, amelynek betörték a kirakatüvegét, és 86 ezer 749 forint értékű ruházati, kozmetikai és dohányárut lovasítottak meg. Öt nappal később ismét Kálba kirándultak mind a hárman, persze az éjszakai órákban, és a Gála Kereskedelmi Kft. üzletéből loptak el 127 ezer forintnál is nagyobb értékű ruházati cikket. Illetve szerették volna elvinni, de majdnem pórul jártak. Éppen a kerékpárra rakosgatták a zsákokat, amikor megjelent a rendőrjárőr, ők pedig mindent hátrahagyva elinaltak. Bosszúsak is lehettek, no meg makacsok, mert január 17-én — búfelejtésként — az éjszakai órákban ismételten betörtek a nagyúti italboltba, és nagy meny- nyiségű holmit zsákmányoltak, sőt Kökény a pénztárgépből kivett majdnem ezer forint aprópénzt is. Kökény — immár távozóban — gondolt egyet, és visszament az italboltba, hogy még a megmaradt aprópénzt is kivegye a pénztárgépből. Ám ekkor „lebukott”, mert az odaérkező rendőrjárőr tetten érte. A bíróság dr. Tóth András büntetőtanácsa az említett akciókért Kökény Gyulát 1 év 8 hónapi börtönre, 2 év közügyektől való eltiltásra ítélte, és elrendelte a korábbi, elengedett büntetéseinek letöltését is. AII. rendű vádlott, Mága Sándor egy év 4 hónap jogerős börtönbüntetést kapott, 2 év közügyektől való eltiltással, és neki is le kell töltenie az egy év felfüggesztett börtönbüntetését. A fiatalkorú B. Gábor egy év fogházbün tetést kapott, ezt 3 évre felfüggesztették, de a fiatalkorú enyhítésért folyamodott.-/• '• -
