Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-08 / 157. szám

HÍRLAP, 1993. július 8., csütörtök BŰNÜGYI KALEIDOSZKÓP 9. A törvény ház falain belül Kitekintő — Kitekintő Ne garázdálkodj! Ha^ipéá hírfáién egy bűnügyi statisztikát Kellene készítenünk —í bármely időszakra, bármely tefüléti egységre —, az egészen bizonyos, hogy a garázdaság bűncselekménye valahol elöl szerepelne a sorban. Másképpen fogalmazva mondhatnánk úgy is: igen gyakori ez a cselekmény, amit mellesleg az is bizonyít, hogy a szombatonként közölt A paragrafusok birodalmában cí­mű összeállításunknak is szinte állandó szereplői némely garáz­da alakok. Hogy kik is ők? A Büntető Törvénykönyv szerint azok, akik olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsíta­nak, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az elkö­vetők — amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg — vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, illetőleg pénzbünte­téssel büntetendők. Más azon­ban már a helyzet, ha a fentebb részletezett tevékenységet, ma­gatartást csoportosan, avagy a köznyugalmat súlyosan megza­varva fejtik ki: mindkét minősí­tett eset bűntett, s aki ilyet cselek­szik, számíthat arra, hogy három évig csücsül a hűvösön. Az elkövetési magatartás mi­benlétéről is szükséges röviden értekeznünk. Ennek három ele­me van: a kihívó közösségelle- nesség, az erőszakos magatartás, s az, hogy mindez alkalmas le­gyen megbotránkozás, riadalom keltésére. Na most, egy — bármi­lyen — bűncselekmény eleve, fo­galmilag közösségellenes, hiszen szembehelyezkedést jelent a tár­sadalmi együttélés szabályaival. A garázdaságnál viszont szüksé­geltetik többlet is: legyen „kihí­vóan közösségellenes”, nagy­mértékben antiszociális a maga­tartás. A következő az erőszak: ez irányulhat akár személy, de akár dolog ellen is. A személy elleni erőszakhoz itt elegendő, hogy az elkövető a sértett testét támadó szándékkal megérintse, nem szükséges az, hogy tette alkalmas legyen a megtámadott ellenállá­sának a megtörésére. A garázdaság veszélyeztetési bűncselekmény, nem kell ugyan­is a megvalósulásához valami­lyen eredmény, hanem elég a tör­vényben megjelölt veszélyhely­zet. A megbotránkozásnak, ria­dalomnak nem szükséges létre­jönnie: az már éppen elegendő, ha a garázda cselekménye alkal­mas ennek a létrehozására. S végül az egyik — gyakori — minősített eset. Csoportos az el­követés, ha három vagy több sze­mély vesz abban részt; mind­azonáltal van itt a garázdaságnál egy külön unikuma a dolognak, tudniillik csoportosan elkövetett a cselekmény akkor is, ha a mini­mum három illető nem egymást támogatva, hanem egymással szembenállva küzd. Rénes Marcell Csapnivaló közlekedési morál A helyszín a 3-ason bekövetkezett szörnyű tragédia után (Fotó: Szántó György) „Emberi ésszel alig felfogható, hogy a Heves megyei Detk és Vi- sonta közötti útszakaszon két nap alatt heten vesztették életüket sza­bálytalan előzés miatti balesetben!” — Emigyen fakadt ki dr. Túrós András r. vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiz­tonsági főigazgatója a minap. Teljes mértékben igaza van. Még az is hozzátehető, hogy azon a bizonyos hétvégén hazánkban nyolcán haltak meg közúti tragédia miatt, s ebből ugye heten a 3-as főúton. Érthető a szakember felcsattanása, különösen azután, amilyen adatok születtek a július 3-4-én az egész országban megtartott nagy­szabású közlekedésbiztonsági akció során. Kiderült — miként arról az Eger környéki akció vezetőjétől értesültünk —, hogy rengetegen megsértik a közúti forgalommal kapcsolatos előírásokat. Nagyon sok esetben korántsem véletlenekről volt szó, sokkal inkább szándékos megszegéséről á szabályoknak! Semmibe vették a záróvonalat, a tilos jelzést, fittyet hánytak a sebességkorlátozást kívánó tábláknak, a gyorshajtás amúgy is szinte általános. Az előzések kifejezetten életve­szélyesek! A tapasztalatok tehát azt igazolják, hogy először is hazánkban súlyos gondok vannak a járművezetési tudással. (Nem véletlen, hogy nemrég több helyen napvilágra került a hír: jó nehányan egyszerűen megvásárolják jogosítványukat, anélkül, hogy valaha is tanultak vol­na...) Vannak, akik a régi, szocialista típusú autók után egyenesen megvadulnak nyugati kocsijaikban, s száguldanak, rohannak, egyál­talán nem törődve másokkal. Az is sajnálatos, hogy útjainkon megle­hetősen gyakoriak az agresszív magatartású közlekedők, ezzel szem­ben az átlagosnál is több az ügyetlenkedő mazsola. De a legfőbb probléma a hozzáértők véleménye szerint az, hogy nálunk borzasztó alacsony szinten áll a közlekedési morál! Épp a nagy mennyiségű helyszíni bírság, s az ugyancsak rendkívül sokallható feljelentés bizo­nyítja: az emberek jó része nem tekinti kötelező érvényűnek magára nézve a közlekedésrendészeti előírásokat, s ennek következtében so­rozatosan követnek el jó esetben csak szabálysértéseket, a rosszab- bikban viszont bűncselekményeket. Elég ehhez csupán az a rendőr­ségi megállapítás, hogy tíz, forgalomban résztvevő közül általában négy ittasan ül motorra vagy a volán mögé...! Né felejtsük el végül nem éppen európai útviszonyainkat sem! Pont a 3-ásnak a Gyöngyöstől Miskolcig terjedő szakasza az igazán balesetveszélyes. Már régóta bebizonyosodott, hogy nem elég a két sáv. Az M3-as autópálya meghosszabbítása tehát — ha úgy tetszik — létkérdés. Mint már annyiszor szó esett róla a sajtóban, az ORFK vezetője az ideit a közlekedésbiztonság évének nevezte el. Egyáltalán nem erőfitogtatás tehát, hogy a közutakon egyre sűrűbben végeznek iga­zoltatásokat, járműellenőrzéseket. Az élet, a sok halott sajnos, épp annak bizonyítéka, hogy igenis szükség van az állandó rendőri jelen­létre, a fokozott figyelemre. Pontosan a mi épségünk érdekében. ' ‘.V Sz. Z. Zürichi lány a drogosok ellen Sokan megbámulhatták a svájci rendőrlányt a délceg szürke ló hátán Egerben az elmúlt hetekben (Fotó: Perl Márton) A mosolygós svájci rendőr­lány igazán magyar lóra termett. S mint társalgásunk során kide­rült: még az is meglehet, hogy pár év múlva végleg kis honunk­ban köszönthetjük őt. Zürich amúgy igen szigorú egyenruhása a fejébe vette, hogy Magyaror­szágon telepedik le. Egerben most afféle előtanulmányokat folytat. Szíves vendéglátói a városi rendőrkapitányság lovas rendőri csoportjának alapítói, Hetesy Nándor r. törzszászlós, parancs­nok, és Tóth László r. zászlós. Az ő társaságukban kísértük el járőröző körútra Maja Olderic- két, aki készséggel válaszolt a kérdéseinkre is, dr. Jónás Pál fordítói közreműködésével. Szolgálat: hol autóval, hol lóval — Zürichben, a városi rend­őrség közrendvédelmi osztályán dolgozom — mutatja be önmagát Maja. — A beosztásom gépko­csizó járőr, ám az úgynevezett tartalékszolgálatban lovas rend­őrként látom el a rám bízott fel­adatokat. — Mit takar ez a kifejezés, hogy tartalékszolgálat? — Öt csoportba osztottak mindannyiunkat az osztályon. Ehhez igazodva, az első napon délutáni műszakban vagyok, au­tóval. A másodikon van ez a tar­talékszolgálat, amelyben együtt ténykednek velünk a csendőrök és a vízirendészek is. Ezt követi az újabb délelőtti műszak. — Igen, de milyen teendő há­rul a második napon munkálko­dó csapatra? — Mint már említettem, én lo­vas rendőri tennivalókat végez­tem. Lassan egy éve azonban más, sokkal fontosabb feladatra vezényelnek bennünket. — Netán ez titok? Kilátástalannak tűnő küzdelem a kábítósokkal — Szó sincs titokról — tiltako­zik, miközben azért kissé elko­morul az arca. — Sajnos, nálunk is egyre jobban terjed a kábító­szer-kereskedelem. Főképpen a külföldiek, közöttük is elsősor­ban a jugoszlávok, az albánok, a tunéziaiak, s más arabok miatt. Nekünk az a lényeg, hogy foly­ton lássanak minket az utcán. A cél ugyanis az, hogy legalább a házakba, az épületekbe vissza­szorítsuk a drogárusítást! Bi­zony, elég kilátástalannak tűnik ez a harc, de mi igyekszünk min­dent megtenni. — Miért kilátástalan a kábítá­sok elleni küzdelem? — Egyrészt a svájci hatóságok hibájából, mivel igen elnézően kezelik a menekültkérdést. Más­részt a rendkívül enyhe törvé­nyek miatt. Jogszabályokat idéz Maja. Arra például nincs lehetőség a helvéteknél, hogy külföldit egy csapásra kiutasítsanak az ország­ból. Még akkor sem, ha bebizo­nyosodik róla, hogy drogkeres­kedő. A kábítószerek árusításán ért elkövetők esetében pedig igen alacsonyak a büntetési téte­lek. — Mondok egy tipikus példát — magyaráz nagy lendülettel a svájci rendőrnő. — Ha egy jár­művezető ittasan közlekedési balesetet okoz, azt sokkal kemé­nyebben megbüntetik, mint a drogárust. Azt, aki gyermekek, felnőttek százainak teheti tönkre az életét a kábító hatású anya­gokra való rászoktatással...! Ép­pen ezért a rendőrök is bizonyta­lanok, nem túl sok értelmét lát­ják a nap mint napi felesleges csatározásnak. — Zürichben azért minden bi­zonnyal nemcsak drogosok van­nak. Mely más bűncselekmények adnak mind több munkát a bűn­üldöző hatóság embereinek? — Elsősorban a lopások. Szinte minden félórára jut va­gyon elleni jogsértés. Furcsa mó­don igen gyakoriak a gyermekek sérelmére elkövetett bűntények is. Beleértendő ebbe a szülőknek saját gyerekeikkel szembeni sze­xuális zaklatásai, támadásai... Nagyon sokszor van arra példa, hogy pornófelvételeknél kisko­rúakat vonnak be! így ugyanis több pénzért és nagy mennyiség­ben árulhatják a kazettákat. Ugyanakkor nem jellemzőek az életet, illetve a testi épséget ve­szélyeztető cselekmények, em­berölés is inkább csak a kábító­sok hadakozásai kapcsán fordul elő. A helyből ugrás nem ment a felvételi vizsgán Nevetve emlékezik a döntő pillanatra, amikor elhatározta, hogy egyenruhát ölt. A kérdést — hogyan adta a fejét erre a nem veszélytelen pályára — természe­tesen már nem először hallja. — Tulajdonképpen semmi ér­dekes. Öt évvel ezelőtt úgy gon­doltam, valami mással akarok próbálkozni. Addig ugyanis szál­lodában és kórházban dolgoz­tam. Amikor az álláshirdetése­ket böngésztem, megláttam a vá­rosi rendőrségét is. A tájékoztató alapján először arra gondoltam, hogy ez nem nekem való. Azután mégis elmentem a felvételire, mert azért tetszett a dolog. — Nagyon nehéz bekerülni Svájcban a rendőrségre? — Egy pszichológiai, egy in­telligenciabeli és egy sporttesztet kellett kitölteni, illetve elvégez­ni. Hát, nekem a sport nem na­gyon sikerült. A 12 perces futás, a nyújtóra felhúzódzkodás, a többszöri felülés még csak ment volna, de a helyből ugrás borzal­masan gyatrára sikeredett. Sze­rencsémre a másik két tesztem olyan jó lett, hogy kaptam lehe­tőséget a sportfelmérés újbóli teljesítésére. Épp nagy hó volt akkor, így azután kedvemre gya­korolhattam az elrugaszkodást és a talajra érést... — A képzés? — Két éven át speciális rend­őrképző iskolába jártam, ezt pe­dig fél esztendő gyakorlat követ­te. — A lovas rendőri szolgálat mennyire elfogadott az Ön orszá­gában? — A városomban és környé­kén rengeteg a park, az erdőség, és ott szükséges! De már szerve­zik állandó jelenlétünket a gyalo­gosbelvárosban is. Én úgy látom, az emberek örülnek nekünk. Egészen másként fogadnak, mint amikor kocsival vagy gyalo­gosan megyünk végig az utcá­kon, a tereken. Jelenleg tizenné­gyen vagyunk lovagló rendőrök Zürichben, de remélem, hama­rosan meglesz egy önálló egység­hez szükséges csapat! Egy éve már magyarul tanul Meglepetéssel is szolgál Maja. Egész jó kiejtéssel idéz magyar szavakat, mondatokat. Arra azonban még nem mer vállalkoz­ni, hogy a mi szép nyelvünkön nyilatkozzon, ezért visszavált a németre: — Az az igazság, hogy egy esztendeje tanulom már a ma­gyar nyelvet. Az a célom, hogy néhány év múlva Magyarorszá­gon telepedjek le. — Mi az oka annak, hogy el­hagyná Svájcot, amely a mi fo­galmaink szerint nagyon gazdag ország? — A miénk olyan kis ország, ahol az emberek kizárólag „egy csatornán működnek”. Rendkí­vül sok ott ma a tilalom, nagyfo­kú a beszabályozottság. Csak dolgoznak, csak dolgoznak, ren­geteg pénzt keresnek, de bezár­kóznak a világ elől. Az még in­kább fokozza az elszigetelődést, hogy egyre több a külföldi. Saj­nos, nálunk is — akárcsak Né­metországban — mind erősebb az idegengyűlölet. S ezt én nem szeretem. — S miért épp Magyarorszá­got választotta? — Körülbelül olyan indok alapján, ahogyan rendőr lettem. Egyszerűen megtetszett... No meg, én nagyon szeretem a lova­kat, s tudom, hogy a magyarok is így vannak ezzel... Újabb hamiskás mosoly, s már ül is fel a szürke Boróka hátára. Indul a Petró-tanyáról az egri lo­vas rendőtjárőr. Majának az első magyarországi szolgálat... Szalay Zoltán A tárgyalóteremből A mohóság lett a vesztük A makacsságuk miatt buktak le. Röviden így lehetne jellemez­ni azt a betöressorozatot, amely­nek végére a minap tett immár jogerősen pontot — a fiatalkorú, eddig büntetlen B. Gábor tarna- bodi lakos esetében nem, mert ő enyhítésért fellebbezett — a Fü­zesabonyi Városi Bíróság. A városi ügyészség jelentős ér­tékre bűnszövetségben, üzletsze­rűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt Kökény Gyula nyíracsádi lakos és társa, Mága Sándor tarnabodi polgár ellen emelt vádat. Hét betörés volt a számlájukon, amiért felel­niük kellett, miután makacssá­guk avagy mohóságuk miatt ez év január 17-én éjjel a nagyúti italboltban lebuktak, illetve tet­ten érte a rendőr az I. rendű vád­lottat, Kökény Gyulát. A társai ugyan elmenekültek, de végül mégiscsak az igazságszolgáltatás kezére kerültek. A büntetett előéletű Kökény korábban 5 év börtönbüntetést és 4 évközügyektől való eltiltástka- pott lopások miatt, de ebből ké­sőbb néhány évet elengedtek, sőt tavaly december 24-én feltétele­sen szabadlábra is bocsátották. Valószínű, nem tudott mit kez­deni a szabadidejével, mert már másnap éjjel fiatalkorú társával — továbbá a II. rendű vádlott Mága Sándorral, akivel 1982 nyarától több betörést követtek el — felfeszítették a nagyúti ital­bolt ajtaját, a rácsot és a raktár bejáratát. Onnan csaknem 200 ezer forint értékű árut, italt, ciga­rettát, édességet meg egy zseb- számológépet emeltek el. Nem ez volt az első esetük itt: egy ja­nuári hajnalon ismét —1 immár hárman — megjelentek az ital­boltban, ahol zárfelfeszítés után majdnem 90 ezer forint értékben dohány- és konzervárut vittek magukkal. Ezután egészen Ka/ígjutottak el, s ha már ott voltak azon a haj­nalon, otthagyták nyomukat a helyi 22. számú vegyesboltban is, amelynek betörték a kirakatüve­gét, és 86 ezer 749 forint értékű ruházati, kozmetikai és dohány­árut lovasítottak meg. Öt nappal később ismét Kálba kirándultak mind a hárman, persze az éjsza­kai órákban, és a Gála Kereske­delmi Kft. üzletéből loptak el 127 ezer forintnál is nagyobb ér­tékű ruházati cikket. Illetve sze­rették volna elvinni, de majdnem pórul jártak. Éppen a kerékpárra rakosgatták a zsákokat, amikor megjelent a rendőrjárőr, ők pe­dig mindent hátrahagyva elinal­tak. Bosszúsak is lehettek, no meg makacsok, mert január 17-én — búfelejtésként — az éjszakai órákban ismételten betörtek a nagyúti italboltba, és nagy meny- nyiségű holmit zsákmányoltak, sőt Kökény a pénztárgépből ki­vett majdnem ezer forint apró­pénzt is. Kökény — immár távo­zóban — gondolt egyet, és vissza­ment az italboltba, hogy még a megmaradt aprópénzt is kivegye a pénztárgépből. Ám ekkor „le­bukott”, mert az odaérkező rendőrjárőr tetten érte. A bíróság dr. Tóth András büntetőtanácsa az említett akci­ókért Kökény Gyulát 1 év 8 hó­napi börtönre, 2 év közügyektől való eltiltásra ítélte, és elrendelte a korábbi, elengedett büntetései­nek letöltését is. AII. rendű vád­lott, Mága Sándor egy év 4 hónap jogerős börtönbüntetést kapott, 2 év közügyektől való eltiltással, és neki is le kell töltenie az egy év felfüggesztett börtönbüntetését. A fiatalkorú B. Gábor egy év fogházbün tetést kapott, ezt 3 év­re felfüggesztették, de a fiatalko­rú enyhítésért folyamodott.-/• '• -

Next

/
Oldalképek
Tartalom