Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-22 / 169. szám

;ió$ FDD. g. bili., rony. nttor :t (40 he FDD. 0. bW. ■rony, monitor :t (40 he FDD, 0. bill, rony. nonltor :t 266 ne FDD. g. bili. rony, nonltor Ft rok: D Ft Dn tpet e ;vga SVGA állott ■ől gyei <at I b Br: B 3 B 30 itó 64 set C64 oy ■2.0 ózzák kban íves snlnden «zését, c,építé­< esetén beszer­L s 3 § 5 HÍRLAP, 1993. július 22., csütörtök (NEM) CSAK FIATALOKNAK 7. Michael Jackson a tenyeredben Pici lemez, sok zenével Jobb, ha még nem szóltok róla a papának, de azért nem árt, ha tudjátok: új rendszerű, az eddigi­eknél kényelmesebben használ­ható zenegépe(cské)k kerültek az üzletekbe, egyenesen a fiata­loknak kitalálva. A „CD”, az ezüstösen csillogó digitális hanglemez gyorsan nép­szerűvé vált, ám van egy hátrá­nya: méretei miatt nem lehet hoz­zá igazán kézreálló, hordozható lejátszót építeni. A legkisebb is eléri egy kis övtáska méretét, és lehet bármilyen szép, ha nem elég praktikus. Ezen a problé­mán a japán óriáscég, a Sony mérnökei is eltöprengtek, és megalkották az „MD”-t, azaz a „Mini Disc”-et, ami a hagyomá­nyos CD méretének csak a ne­gyede, mégis elfér rajta egyórá­nyi zene. Ezt a féltenyérnyi mű­anyag tokba rejtett korongot már tényleg zsebre lehet vágni, a hoz­zá való készülék ráadásul alig na­gyobb magánál a lemeznél, a hangminőség pedig sokkal jobb, mint a hagyományos kazettás magnóké, és alig gyengébb, mint a „nagy” CD-ké. így nem nehéz megjósolni, hogy a mini CD-ját- szók valószínűleg kiszorítják majd a mostani „walkmanokat”. Nemcsak kisebb méretük és sú­lyuk, szebb hangjuk »miatt, de azért is, mert ezeken egy gomb­nyomással egy pillanat alatt meg lehet találni a kívánt számot, nincs hosszadalmas ide-oda te- kercselgetés. Igaz, hasonló kunsztot immár kazettás magnóval is lehet csi­nálni. A másik elektronikai óri­áscég, a Philips piacra dobta a di­gitális hangkazettát, a „DCC”-t és a hozzá tervezett magnetofo­nokat. A kazetta mérete megegyezik a hagyományoséval, de mivel ezen digitális úton, tehát szá­mokká varázsolva rögzítik a ze­nét, a hangminőség sokkal jobb, nagyjából megfelel az előbb be­mutatott minidisc-ének. A digitális kazetta nagy elő­nye, hogy ha valaki átáll rá, nem kell eldobnia, elajándékoznia a régi kazettáit, az űj magnók azo­kat is lejátsszák, igaz, csak a meg­szokott hagyományos minőség­ben. Még egy érdekesség, hogy a digitális kazettás magnók kis kép­ernyővel is el lesznek látva, melyről kívánságra leolvashatók lesznek akár a dalszövegek is. Természetesen a DCC-hez is rövidesen megjelennek a hor­dozható lejátszók, így némi di­lemmát okozhat, hogy akkor most digitális lemezről vagy ka­zettáról hallgassátok Michael Jacksont, sárga irigységbe borít­va az osztálytársakat, zenével nyomva el a nemkívánatos szülői szidalmakat. Persze, ezen a dilemmán ráér­tek még töprengeni, hiszen az el­ső készülékek ára várhatóan meghaladja az ezer márkát is, és ezzel tényleg kár lenne idegesíte­ni a papát. Okosabb várni három-négy évet, akkorra jókorát zuhannak majd az árak, és alighanem ezek­kel az apró kütyükkel a zsebében fog szaladgálni a világ fiatalabbik fele. (koncz) Dave sarka helyett: „Találdki-video” A főnök: Joe Zawinul A „szindikátus” Budapesten A szindikátus (önálló tőkés vállalatok monopolista csoport­ja), ez a merőben közgazdasági fogalom mostantól kezdve be­épült a jazz-be is. A Petőfi Csar­nokban ugyanis a Joe Zawinul Syndicate együttest hallhatta az ugyancsak telt (szabadtéri) házas közönség. Két Miles Davis-”renegát”, Wayne Shorter és Joe Zawinul alapította 1971-ben a világ máig leghíresebb (vagy legyünk szeré­nyek: egyik leghíresebb) jazz- rock combóját „ Weather Report ” néven. Zawinul így európai tár­saival — Miroslav Vitous, John McLaughlin, Michael Urbani- ak) együtt Amerikában lett vi­lághírű. Persze ezek az európai társak nem a legendás „Weather Report” tagjai, csupán szintén a mi földrészünkről Amerikába került muzsikusok. Itt említe­ném meg, hogy Zawinul nagy­anyja kaposvári volt... A muzsika a mostani „szindi­kátus”-ban is maradt a fusion, a jazz-rock. Most némi afrikai be­ütés érezhető, főleg az éneken és a ritmuson. Talán Robert Tho­mas Jr. -t és Gerald Veasley-t ki­véve (előbbi az ütőhangszeres, utóbbi a basszusgitáros) egészen fiatal emberekkel vette körül magát a Mester, aki továbbra is elképesztő mennyiségű szinteti­zátoron játszott. Senki sem ke­rült háttérbe Zawinul mellett, mindenki kibontakozhatott. Bri­liáns basszus-, dob-, percussion- és gitárszólókat hallhattunk Joe Zawinul és az ő szindikátusa jó­voltából. T Két hírünk is van, s mint a viccben, az egyik rossz, a másik jó. A rosszat mondjuk először: Dave, azaz David Koch a tanév végeztével megvált az egri főis­kolától, és visszautazott az Egye­sült Államokba. Ezzel sajnos megszűnik „Dave sarka” itt, a fiatalok oldalán. Nemcsak mi sajnáljuk ezt, hanem bizonnyal olvasóink is, mert ez a rejtvény­rovat igencsak népszerűnek bi­zonyult. A jó hír viszont az, hogy azért rejtvény ezután is lesz, mint majd az alábbiakban kiderül. Előbb azonban búcsúztassuk el méltó­képpen Dave-et, az utolsó felad­vány megfejtésével: egy Guns and Roses dalszövegből, a „No­vember Rain”-ből adtunk fel négy sort, melyre számos helyes megfejtés érkezett, sőt Ráta Ber­nadette egri olvasónk az egész verset lefordította. A legjobb (rí­mes) megfejtést ismét Doktor Ferencnétől kaptuk, Feldebrő- ről. Gratulálunk! Nyereményét szerkesztőségünkben veheti át. S íme a fordítás: „Ha szemedbe nézek, félénk szerelmet látok én. De kedves, ha ölellek sejted-e: ugyanígy érzek én. ” * íme, itt van űj rejtvényünk, a filmek és a videózás kedvelői­nek. Ebben Hernádi Ferenc, a filmművészet és filmipar ismerő­je lesz segítségünkre. Ő állítja majd össze a kérdéseket, és a he­lyes megfejtést beküldők az egri Videotop-tékából jutalmul egy kazettát ingyen kölcsönözhet­nek. Lássuk máris az első kérdés­csokrot! 1. 1969-ben játszódik a film cselekménye, a vietnami háború idején. A harcoktól nem messze működik a Cl A titkos repülőtár­sasága, amelynek jelmondata: Bármit, bárhová, bármikor... Mi a film címe, és mi a főszereplő szí­nész neve? 2. Rick, a film főhőse álnéven rejtőzik a világ elől, mert korona­tanú volt egy gengszter bűnügyé­ben. Volt szerelme azonban felis­meri, ám vele még nehezebb a menekülés az időközben kisza­badult vérszomjas bűnöző elől... Hogy hívják a főszereplő part­nernőjét alakító színésznőt, és mi a film címe? 3. A film elején a két hős mint botcsinálta tűzszerész, felrob­bant egy parkolóházat, ezért közlekedési rendőrré fokozzák le őket. Riggs és Murtough detektí­vek nyolc napját meséli el az ak­ciófilm... Mi a címe, és hogyan hívják a Riggs partnereit, Murto- ugh-t és Getz-et alakító két szí­nészt? A megfejtéseket július 25-én — vasárnap — estig kell eljuttatni a Videotop-tékába, amely az egri Rákóczi úton található, az Áfor- kúttal szemben lévő szolgáltató­házban.---- IClUVUlUd U KU4.lUUU.lUUn u bűnözéssel, a börtönnel kapcso­lódott össze — mondja Wasco, a budapesti „Southern Special” együttes gitárosa —, holott ez már európai szintű művészet, ko­moly nemzetközi szaklapokkal. Nem is beszélve a tetoválás évzre- des múltjáról... Amint azt felvételünk bizo­nyítja, Wasco is kidekoráltatta már a bal felkarját, s mint mond­ja, távlati tervei között az szere­pel, hogy idővel a felsőteste nagy részét is színes, művészi ábrák díszítsék. — De csak az pingáltassa ki magát, aki azt ezerszer átgondol­ta — közli, miközben a „tetkó- művész” a felső karját festi —, mert ezt teljes egészében soha többénem lehet eltávolítani. Bár én nem is akarom, hiszen nekem nagyon tetszik. Tudod, ez egy sa­játos életforma megnyilvánulá­sa, egy életstílus szerves kiegészí­tője, a bőrdzsekikkel, veszkócsiz- mákkal, és természetesen a rock­zenével együtt... Wasco bőrén nem máshol dol­goznak, mint Egerben, ugyanis a megyeszékhelyen is működik már úgynevezett „tetoválósza­lon” április óta. S amint azt Ko­vács Péfórtulajdonostól megtud­juk: meglehetősen nagy rá az igény... — ...Budapesten 10-ll.hason- ló szalon van — folytatja —, de mára elértük, hogy gyakran már a fővárosból is járnak hozzánk. Például a Wascoék, akiknek az együttesét mi szponzoráljuk. Egyébként itt a legmagasabb kö­vetelményeknek kell megfelelni, hiszen szó szerint az ember bőré­re megy a játék... Ezért 18 éven aluliak és nem beszámítható em­berek tetoválását nem is vállal­juk. Összesen 300 fajta speciális festéket használunk, amelyeket virágporból, természetes anya­gokból állítottak elő, s amelyek nem károsak a bőrre. Éppen ezért pollen-allergiások számára nem ajánlott a borfestés... Ösz- szesen 12 ezer ábrát tudunk fel­vinni harmincféle színnel, de bármilyen hozott rajzból „dolgo­zunk”. Az is előfordult, hogy Pesten készült munkát kellett ja­vítanunk... — Azt hallottam, hogy egy — tegyük fel — tízezer forintos teto­válást a tízszereséért távolítanak el... — Maradéktalanul akkor sem Bársony Péter mintegy 30 színt és 300 fajta festéket használ. A fo­tón éppen Wasco karján dolgozik. lehet kiszedni. Valóban vannak már különböző lézeres eljárások, de ezek jóval többe kerülnek, és ismétlem, a nyomok — vélemé­nyem szerint — akkor is fellelhe­tők. Kovács Péter szerint a „tetkó- szalont a tetkóművész viszi el”, vagyis: az üzlet profilját a „bőr­Minden újabb festéket steril tű­vel visznek föl a bőrre (Fotó: Gál Gábor) piktor” határozza meg. Az egri szalon festője a bélapátfalvai Bársony Péter, aki hosszú éveken át tanult grafikát, és álmában sem gondolta volna, hogy egy napon nem ceruzával, s nem rajzpapírra fog dolgozni. — Petiék ismerték,a rajzaimat, s ezért kerestek meg az ajánla­tukkal — mondja. — Miután el­vállaltam, egy pesti profi tanított be, már itt, Egerben. Nem volt könnyű, főleg a gépet volt nehéz megszokni. De egyébként is na­gyon nagy a felelősség... — Hogyan zajlik a tetoválás? — Az ügyfél kiválaszt egy áb­rát, egy méretet, és azt, hogy ho­vá kén a rajzot. Ennek megfele­lően én kicsinyítem vagy nagyí­tom az ábrát. A kontúrokat föl­rajzolom egy pauszpapírra, amit aztán benedvesítek, ezután a megfelelő testrészről leborotvá­lom a szőrt, és a benedvesített pauszt a bőrre helyezem. Ezáltal a bőrön is kirajzolódnak a kontú­rok. Aztán a fertőtlenített bőrt egyszerűen kiszínezem. Termé­szetesen gumikesztyűben dolgo­zom, és minden újabb színt steril tűvel rajzolok föl. Átlagosan hat óra hosszáig tart cgy-egy munka, de mindaddig újra és újra dolgo­zom a tetováláson, amíg az ügy­fél azt nem mondja, hogy tökéle­tesen elégedett. Es általában az... (kácsor) Puszit sosem kapott Magányos a világ leggazdagabb gyereke Lakshyaraj Mewar herceg, a milliárdos indiai udaipuri maha­radzsa fia a világ leggazdagabb és legmagányosabb gyereke. Nincs játszópajtása, csak 500 szolgá­ja^) Ä 6 éves kisfiú apja állandó­an üzleti úton van, édesanyját és lánytestvéreit csak hétvégeken láthatja. A kis hercegnek három palotája, három nagy parkja, úszómedencéi, hátaslovai és au­tói vannak — de még csak osz­tálytársai sincsenek. Magánta­nároktól tanul, akik házhoz jön­nek. „Arany ketrecében” még sohasem látogathatta meg egyet­len kisfiú vagy kislány sem. A világ leggazdagabb gyereke édesapjától egy 12 tagú skót du­dazenekart kapott ajándékba, akik akkor és ott játszanak, ami­kor és ahol a kisfiú csak akarja. De szeretetet sohasem kapott: apja még egyszer sem vette a kar­jaiba, és nem adott puszit sem a fiának. A kis herceget szolgálói szórakoztatják. Tapsol, ha ját­szani szeretne. „Fogócskázzunk! De ne kapjatok el túl gyorsan...!” — kiáltja, s alattvalói engedel­meskednek. Máskor megparan­csolja a kertésznek, hogy kutya vagy macska legyen. Ilyenkor a szolgának négykézlábra kell ereszkednie, és ugatva ugrándoz­nia. Látta már valaki valaha a kis herceget boldognak? Állítólag egyszer előfordult, hogy ágyában feküdve odabújt a macijához, és elégedetten bámulta a plafont. Csak hát, akkor is rettenetesen magányos volt... (ABCEuropress) Hátizsákos turizmus Teveháton Rajasthanban I. Egerben, Kiskörén is Rapülők-koncert, szuperszonikus technikával Az indiai Rajasthanban 60 százalékos az analfabétizmus, és akinek valaha is kétségei lettek volna az oktatás szükségességé­ről, elég, ha csak ide szagol. Ide, ahol a nyitott csatornarendszer szabály, es a belváros kivételével a közterületeket a lakosság testü­letileg trágyázza. Paradox módon India legsze­gényebb állama fölött az Ezere­gyéjszaka aurája lebeg. Az itt élő 46 millió ember közösségi tuda­tának gyökere a ma is élő feudális szerelem a rajput maharadzsák iránt. Hatalmuk jelképei, a ko­pasz ormokon terpeszkedő erő­dök, homokkőbőf csipkésre fa­ragott paloták ma már múzeum­ként vagy szállodaként mesélnek extravagáns életmódjukról. Az udaipuri tó közepére épített pa­lotában James Bond karjaiba hi­ányosan öltözött hölgyek omla­nak. A „Polip” című filmben Jai- purban a Kelet kereskedelmi taktikája több száz dollártól sza­badítja meg a turistákat — soha meg nem érkező szőnyegrende­lések és hamis drágakövek for­májában. Bikanerben van Ázsia egyetlen tevenemesítő farmja, és akinek az elmélet kevés, maga is tevére pattanhat Jaisamerben. Ez az egy naptól hetekig nyújt­ható egzotikus tortúra a „teve­szafari” elegáns fedőneve alatt fut. A klasszikus túra három napja alatt az apró karaván átha­lad néhány muzulmán és rajput falun, amelynek sárkunyhoiból eleven gyereksereg ömlik a tevék lábaihoz, üvöltve tollat és csoko­ládét követelve; keresztülbotor­kál néhány kecske- és birkacsor­dán; rácsodálkozik a több száz éves jain templomokra és a mos­toha körülmények ellenére foly­tatott mezőgazdasági kísérletek­re. A második nap közegén fel­tűnnek a „sam”-nak keresztelt homokbuckák, amik végre egy valóságos sivatagot idéznek. Ed­dig ugyanis „csak” félsivatagos körülmények között forrt a turis­ta agya. Itt az ember, a többi ka­raván tagjaival kalákában, és még néhány száz másik kíváncsi konformistával (aki az élmény eredetiségét egy 40 perces autó­úttal helyettesítette, a homok­buckák 45 kilométerre vannak Jaisamertől a főúton), a lemenő napra várva végigzongorázhat az elmúlt másfél nap tapasztalatain. Eldöntheti, hogy a tevegelés tá­gította-e szellemi honzontját, vagy simán belepottyant egy kommercionális turistacsapdá­ba? Az élmény jelentőségét fo­kozza a szokatlanul egzotikus környezet, és tudat alatt bizo­nyára az a kéj , hogy részt vett va­lamiben, amivel majd szomszé­dai féltékenységét megbizserge- ti. Praktikusan nézve pedig meg­ismerkedett a tevével, egy hatal­mas, barátságtalan, buta állattal, amit természetes körülmények között szinte teljesen ellepnek a legyek, domesztikálásának foka messze elmarad a kutyáétól. Kö­rülbelül olyan lelki kapcsolatot lehet kialakítani vele, mint egy csirkével. A teve napos oldala, hogy cipel és tűr. Am mindezt pofáján olyan undorral, oly kelletlenséggel, mintha hangsúlyozni kívánná, hogy minden pillanatban szíves­séget tesz. Egy óra tevegelés után az em­ber ráébred a kerék és a sín zseni­alitására. Aztán felesleges ruha­darabjaival próbálja növelni a te­ve és a feneke közötti fájdalma­san rövid távolságot. De lehető­ségei korlátozottak, hiszen gard­róbja jó részével a tűző nap ellen védekezik. A kínai vízi tortúrára emlékeztető kínt a tevehajcsár pantomimja oldja. A vegyes érzelmek idővel megszépülnek, és az igazságon nem esik csorba, ha az ember a dolog romantikus jellegét hang­súlyozza. Nagy Erika — Nagy Ferenc A „Rapülők” nevű, „hadarze- nét” játszó együttes szuperszoni­kus sebességgel hódította meg a közönséget. Nemrég a három fiatalember bejelentette, hogy ősszel felosz­latják az együttest, ám úgy lát­szik, hogy előtte még mély nyo­mokat szeretnének hagyni a ra­jongókban, mivel augusztusban országos turnéra indulnak, ez el­sősorban az ismertebb nyaraló­helyeket érinti. Ä „RapülőShow93-at”a „le­gek” turnéjának szánják, és en­nek érdekében olyan technikát vonultatnak fel, amilyen eddig magyar együttes koncertjén még nem szerepelt. Az óriási méretű, négyszáz négyzetméteres szín­padot ötvenfős stáb építi fel, ti­zennégy óra alatt. A szó szerint mellbevágó hangerőről egy 45 ezer wattos hangberendezés, a látványos fényeffektusokról pe­dig egy négyszázezer wattos vilá­gítóberendezés gondoskodik, ez utóbbiban számítógép vezérli majd a fényszórók mozgását. Mindez annyi áramot fogyaszt majd esténként, mint egy kisebb lakótelep másfél napi áramszük­séglete. Az utazó popcirkuszt négy ka­mion, két autóbusz és tucatnyi személygépkocsi szállítja majd, s az előadások bonyolításában helyszínenként mintegy száz rendező vesz részt. A Multimédia által szervezett turné első állomása Eger lesz. A megyeszékhelyen július 29-én lépnek fel a „Rapülők”, Kiskö­rén pedig augusztus 3-án káp­ráztatják el a közönséget a szu­pertechnikával kísért koncerttel. Tetoválószalon Egerben „Testemen a jel...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom