Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-08-09 / 106. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. május 8—9., szombat—vasárnap Kertész leszek Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Virág a ház körül Virágdekoráció a szőlőtábla szélén. Aki fél életét itt tölti, nem is találhat a virágoknak jobb helyet A tavasz közeledtének biztos jele, amikor a háziasszony lesze­di a függönyöket, ablakot tisztít, takarít. A muskátlik kikerülnek téli pihenőhelyükről a balkonlá­dákba, kertekbe. A lakás, ház legtermészetesebb, legszebb dísze a virág. Mielőtt a konkrét betelepítéshez hozzákezdenénk, próbáljuk megtervezni elképze­léseinket. A virágoskertnek, a ház virág­díszeinek közvetlenül a lakótér közelében kell lenniük, mintegy átmenetet képezve a belső tér és a külső környezet között. így tu­dunk csak a szépségükben gyö­nyörködni és állandóan köztük lenni. Nem mindenki olyan sze­rencsés, hogy egy egész kertet mondhat magáénak, de egy vi­rágláda, „ablakkert” mindenütt megvalósítható, még a házgyári lakótömbök körülményei között is. Az esetek többségében a ház virágdíszei az ablakba, ablakpár­kányra, erkélyre (teraszra) ke­rülnek. A továbbiakban ezek megoldási lehetőségeit veszem sorra. A növény elhelyezésére, beül­tetésére szolgáló alkalmatossá­f okat virágtartó edényeknek ívjuk, amelyeknek leggyakrab­ban használt típusa az erkély- (balkon-) láda. Nagyon sok he­lyen kapható, elsősorban mű­anyagból. A jó balkonláda mére­tei: 20-25 cm mély, 15-20 cm széles, az alján (fenéklapon) 15- 20 cm-enként vízelvezető lyuk található. Ha ilyen nincs rajta, magunknak kell kifúrni. (Mű­anyag ládán pl. dugóhúzóval, felforrósított szöggel.) Régeb­ben fából készítették. Előnye, hogy természetes, a kívánt mé­retre csináltathatjuk, vagy ma­§ unk barkácsoljuk. Hátránya, ogy nehéz, korhad. A korhadás megelőzésére belülre készíthe­tünk horganylemezből betétet. A faládákat az utóbbi időben kiszorította a műanyag. Barna vagy zöld, alátéttel vagy nélküle. A műanyag láda könnyű, a nö­vénytől (talajból) nem szívja el a vizet. Mint minden műanyag, a természettől ez is idegen, de praktikus. Az utóbbi időben — főként külföldön — kedvelt a ter­rakotta (égetett agyagcserép) lá­da. Ez szép — főleg régi, ruszti­kus épületekben, s mediterrán hangulatú kertekhez illik. A virágládákat többnyire kí­vülről helyezzük el a hazra, de semmi sem tiltja, hogy belülre te­gyük, ha az ablak kifelé nyílik. A lada hosszúsága az ablak vagy az erkély méreteihez igazodjék. Úgy mutatós, ha olyan hosszú, mint az ablak vagy az erkély, esetleg túl is nyúlik azon. Ha ez a távolság nagy, célszerű két-há- rom kisebbet elhelyezni. Ha elég széles az ablakpár­kány, a ládát közvetlenül ide te­hetjük (befelé nyíló ablak ese­tén). Ha nem, az ablak alá, a falra erősítjük fel a konzolt úgy, hogy ez 30-40 cm-rel lejjebb kerüljön az ablak vonalánál. Földszintes lakások esetében két ablak közé is kerülhet. Olyan rögzítési mód­szert alkalmazzunk, hogy erő­sebb szélben is biztosan álljon. Gyenge, omladozó párkányra ne tegyünk ládát. A virágládán kí­vül más virágedényt is használ­hatunk, de ezek inkább teraszok díszítésére alkalmasak, Tőidre helyezve vagy függesztve. Leg­gyakoribbak: fadézsák, vessző­kosarak, függőkosarak, virágpa­dok. V. Pénzes Judit Politizáló kérdőjelek Közéleti és politikai nyelv- használatunk jellemző jelensége és gyakorlata, hogy feltűnően megszaporodtak a sajtó hasábja­in megjelent közlemények cím­adásaiban a kiélezett kérdésfelve­tésekre utaló, politizáló kérdője­lek. Külön biztatás és bátorítás is megjelent erre vonatkozólag: „Merjünk kérdezni, mert van mit és miért!” (Magyar Nemzet, 1993. márc. 26.) A politizáló kérdőjelek legsajatosabb jellem­zője, hogy figyelmet felkeltő, fi­gyelemre késztető szerepvállalá­suk átcsap a felkiáltójelek hatás­tényezőinek érzékelésébe is. Ép­pen napjainkban erősödik fel az a jelenség és gyakorlat, hogy nemcsak költőinket minősítik a „kérdőjeles nemzedék” kifeje­zéssel, hanem a kérdőjelek segít­ségével töprengő vapy éppen ag­gályoskodó, információkat nyúj­tó újságíróinkat, illetőleg a „szak­értelem” igényével meditáló vagy a langyos óvatossággal kí­váncsiskodó és kételkedő szak­értőinket is. Elsősorban azokat, akik egy-egy közéleti és politikai kérdés kapcsán felmerülő társa­dalmi érdekű tevékenységről egyértelműen megfogalmazott mondanivalójukat, állásfoglalá­sukat nem zárják le a ponttal, ha­nem a kérdőjelekre bízzák két­kedésüket, illetőleg politikai szí­nezetű dilemmáikat. Hogy ez a folyamat hogyan jelentkezik egy-egy közéleti eseménnyel kapcsolatban, arról a lapunk ha­sábjain megjelent e szövegrészlet tanúskodik: „Az egri Kepes- gyűjtemény ügyében hozott döntéssel kapcsolatban, amíg er­ről gondolkodott el a tudósító, az ügyet lezáró pont esetleg nem görbül-e ismét kérdőjellé” (He­ves Megyei Hírlap, 1991. ápr. 10.). Ebből az idézetből kitűnik, hogy ez a kérdőjel hírértékét te­kintve nemcsak egy kérdő mon­dat nyelvtani, grammatikai sze­repvállalását testesíti meg, s utal a kérdő mondat helyzeti értéké­re, hanem mindazokat a vitákat, kételyeket, vesződségeket is mi­nősíti, amelyek a kérdéses üggyel kapcsolatban felmerültek. A po­litizáló kérdőjelek kialakulásáról és sajátos szerepvállalásáról pél­dálóznak ezek a — politikai vo­natkozásokkal átszínezett — címbeli kérdő mondatok: Hulla­dék vas és acél országa? (Heves Megyei Hírlap, 1993. márc. 27.) Bővülő export vagy csökkenő infláció? Veszélyesek-e a vegyi üzemeink? (Magyar Nemzet, 1993. márc. 24.) Sajátos „politikai töltése” van a cikkíró szerint ennek a cikkbeli kérdő mondatnak: Mi a baj az öregekkel? (Magyar Nemzet, 1993. márc. 29.) Helyesen álla­pítja meg azt is az újságíró: a po­litizáló kérdő mondatok jellem­zője, hogy bennük kulcsszerepet játszanak a „panaszmonoló­gok”, újabban pedig a döntés - kényszerre való ösztönzések, s bi­zonyos hamis illúziókkal való le­számolás képmutatás nélküli vállalásai. A gazdag példatárból a legidőszerűbbekre hívjuk fel a figyelmet: „Erre van Európa? (Magyar Nemzet, 1993. márc. 26.) „ Miként válhatunk európai­vá?” (Magyar Nemzet, 1993. márc. 29.) Festészet a politika társaságában? (Magyar Nemzet, 1993. márc. 24.) Az eladósodás már hagyomány? — a fővárosi kölcsönökről (Magyar Nemzet, 1993. márc. 27). Olvasóinknak feltűnhetett, hogy idézett példáink egy újsá­gunk hasábjain jelentek meg. De azt tapasztaltuk, hogy a többi sajtótermékben hasonló arány­ban és számban jelennek meg a címbeli, politizáló kérdőjelek. A rádióbeli és a televízióbeli ripor­tok is erről tanúskodnak. Gyak­ran hallhatjuk ezt a szövegrészle­tet: „Hogy a bősi kérdőjelekről is szóljunk...” Hogy milyen változatos, kife­jező árnyaltságot tudnak érzé­keltetni a politizáló kérdőjelek, arról az eldöntendő kérdő mon­datokra bízott kérdésámyalatok tanúskodnak. A leggyakoribb tí­pusok: az egyértelmű feleletre ösztönző, vagy éppen a cselvetés­re búj fogató kérdések, a cikkírók és olvasóik hiányérzetét érzéke­lő, illetőleg tudatosító kérdésvál­tozatok, amelyekkel valójában már nem annyira kérdünk, ha­nem inkább kétlünk és kételke­dünk. A kérdések típusai között napjainkban gyakoriak azok a tí- pusámyalatok, amelyeket talá­lóanjellemez és értelmez a költő, Weöres Sándor versének e szö­vegrészletével: „Erre a kérdésre inkább további kérdőjeleket rak­tam fel, mint feleleteket”. A televíziós adásokban a kü­lönböző szakértői, politikai jelle­gű vitaműsorokban a politizáló kérdések e típusa a leggyakoribb változat, megtámogatva egész­ségtelen türelmetlenséggel, vala­mint gunyoroskodó kritikai fel­hangokkal. Erről a jelenségről és gyakor­latról szólunk majd a cikkek cí­meiben szerepet vállaló politizá­ló szólásokkal kapcsolatos köz­leményünkben is. Dr. Bakos József A betűk mágiája (I.) Az ember minden időben ér­deklődéssel viseltetett a betűk természete iránt, amelyeket azért talált fel, hogy a dolgok ne menjenek feledésbe: örömest el­mélkedett a betűk miértjén, ho­gyanján, bensőséges sajátossá­gain, mintha nem saját kezével rótt szimbólumok, hanem felta­lálójuktól immár elszakadt, önálló léttel bíró, objektiven szükségszerű lények volnának, így hát minden korszakból ma­radtak ránk olyan tanulmányok, amelyek formai vagy bölcseleti szempontból tárgyalták az írás­jegyeket. Nem csoda, ha az ember ra­jong a betűkért, sokféle formáju­kért, és az ősi írásmódokat any- nyira felmagasztalja, hogy amint bizonyos ázsiai ábécék esetében történt, megfeledkezik értel­mükről, jelentésükről, és új, me­ditativ jelentéstartalommal ru­házza fel. 1. sz. ábra: HSZIEN írásjel, amely a világ gondjaitól mentes, önmagával és a termé­szettel békében élő ember lelki- állapotát fejezi ki. A költészet egyik kulcsszimbóluma, a töké­letes szemlélődés aktusa. Az írás története kétségkívül családtörténet, hiszen szabálya szerű ,,családfákat” lehet leve­zetni. így pl. az ábécék zöme ro­konságban vagy egymással, s majdnem mindegyik a huszon­két betűs, magánhangzó nélküli föníciai ábécéből ered. A teljes­ség igénye nélkül pl. a héber, az arab, a görög, a latin, sőt még az indiai is. „Egyetlenegy betűvel több vagy kevesebb — mondja a Tal­mud — azt jelentheti, hogy az egész világ elpusztul.” Érdekes példája ennek Michelangelo Mózes-szobra. Kevés emberrel találkoztam, aki ennek tudta vol­na magyarázatát, amely így szól: a héber írás nem használ magán­hangzókat, így a glóriát, dicsősé­get, ragyogást jelentő „kárán” szó ugyanúgy van leírva, mint a szarvat („keren”) jelentő hang­sor. Azaz: krn. Michelangelo a Biblia Vulgáta'-fordítását ismer­te, amelyben ilyen téves volt az átolvasat, így Mózest nem glóriá­val, hanem szarvakkal ruházta fel. A szimbólumok erdejében él­ünk, és a betű a szimbólumok 1. sz. ábra S? 2. sz. ábra 3. sz. ábra szimbóluma. Tekintsünk vissza ennek a háromezer éves tudo­mánynak a megállapításaiba, amelyek nemcsak a jelek formai alakjára alapoztak, hanem a jel­hez tartozó hanghatásokra. A tu­domány ma már újra felfedezte azt az érdekes jelenséget, hogy a különböző hangok kimondása­kor keletkező rezgéshullámok milyen elváltozásokat okoznak a másik emberben. A legmoder­nebb lélektani kutatások ismerik a hangterápiát is, amelynek szin­tén igen ősi eredete van. Nézzük meg, mit mond a kabbalisztika külön-külön a betűk „mágikus” jelentéséről. Az „A”: az alfa, a Kezdet, Ádám jele, amely nyitja a kört, s mint később látni fogjuk, az X, amely bezárja, Krisztus szimbó­luma. Az „A” a férfiasság szim­bóluma (Jang), a Nap, a fény és a vörös. „ Alef ’: miképpen a mély­ben, azonképpen a magasban is. A betűk fejedelmének is neve­zik. Hallhatjuk a bráhmanok hosszú varázsformuláiban. A Mindenségről szóló elmélkedé­sek kulcsszavaiban valóságos egyeduralkodó: Bráhman, Brahmá, Athman, Dharma stb. Ha keresztben vonást húzunk rá, így látjuk szerepelni, a keresz­tény egyház hatalmát kifejezve — a „P”-vel együtt (2. sz. ábra). A számok közül az 1-et jelképe­zi. ”B” betű Ha az „A” a király, a „B” a ki­rályné. A Holdat, a Kettőt, a le­vegőt, a nőt, az értelmet jelképe­zi. Szimbóluma a „Beth”, a ház, a védelem, a nem-én ellen emelt bástya. ”C” betű A Centúrió, a Száz jele, de egyszersmind a Háromé is (har­madik betű), a tökéletes három­ságé, a háromszögé. Számként a hármas egységet fejezi ki, amely minden vallásban az Isten hár­mas arcának szimbóluma. Ke­resztényeknél Atya, Fiú, Szent­lélek. Isten jele háromszög, kö­zépen szemmel ábrázolva. Buddhistáknál: Brahmá, a te­remtő, Visnu, a megtartó, és Sí- va, a pusztító. A hébereknél a Dávid-csillag két háromszög egyesülése, amelynek jelentése: a három „férfias” tulajdonság (Élet, Szellem, Lélek) egyesül a három „nőies” tulajdonsággal (Tudás, Akarat, Cselekvés). Izrael királyainak pecsétje szintén a teljes humánum egysé­ge, mint a többi vallásban. Alak­ja révén az újholdnak, a Nagy Anyának, a termékenységnek (kinyíló méh) is a jele. Két egy­berajzolt „C” pedig a Hold fiait, az Ikreket jelképezi (3. sz. ábra). „D” betű A negyedik betű, amely be­zárja a négyes számsort. Tudjuk, hogy a négyes is szent szám. Megjelenik az isteni tetragram- mákon, amelyeket a kabbalisták négy különböző módon írtak le: J H V H (Jód Hé Vav Hé, a ki­mondhatatlan, az „arrhéton”, amelyet tévesen és szentségtörő módon „Jahvé”-nak ejtenek) ADNI — Adonáj, az Úr A H I H — Eieieh, a Létező A G L A — ebben a formájá­ban hieroglifaként magában fog­lalja a Kabbala valamennyi tit­kát. Katona Ágnes grafológus A nagykorú fiú Amikor a nagyfiú eléri a 18 éves kort, odaáll az apja elé, és így szól: — Nagykorú lettem, szép nőkre, izgalmakra, kalan­dokra vágyom. Ne is próbáljatok visszatartani! Az apa válaszát lásd a vízszin­tes 1. és a függőleges 16. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az apa szavainak első része (zárt betűk: I, K, K, T) 13. Nyúj­tott kezükkel érinteni tudják 14. Talmi, hamis 15. Élőlények funkcionális testrésze 16. Női név 17. Férfinév 19. Bajor ... (nagy tragika volt) 20. Libériás alkalmazott 21. Hegyeken átfúrt közlekedési terület 23. Ügy, do­log — latinul 24. Azonos mással­hangzók 25. Férfinév 27. Az egyik szülőjéhez jobban ragasz­kodik 29. Nitrogén és kén 30. Igen — angolul 32. József Attila verse 34. A keményítő lebontá­sát elősegítő enzim 36. Mézízű 38. Színművész (Zoltán) 40. A farkasvezér neve „A dzsungel könyve” című regényben 41. He­lyiségbe tülekedve történő hato­lás 44. Neurális 46. Ország Elő- Ázsiában 47. Államok közötti szövetség 49. Anna becézve 51. ...-kapok (csihi-puhi) 53. Felső végtag 54. Készpénz, röv. 60. Kevert áru! 62. Felületet maró folyadékkal kezelő 64. Mozgás- képtelen 66. Ólom — németül (BLEI) 68. Lerakat 69. Bam­bán, tátott szájjal 70. Becézett András 72. A tetejére 73. Maga előtt hajtja. FÜGGŐLEGES: 1. Azonban 2. Valakit szaba­don bocsát 3. Holdistennő a gö­rög mitológiában 4. Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei település lakója 5. Borókapálinka 6. Lányka része! 7. Női név 8. Bala­ton melletti üdülőhely 9. Régi római pénzegység 10. Némán re­zeg! lí. Szöveget papírra vet 12. Fegyvertár 16. Az apa szavainak folytatása (zárt betűk: L, E, I, A, L) 17. Titokban elveszi 18. Ser­leg 21. Múlt századi francia csil­lagász (Dominique) 22. Harcot kezdeményez 26. Azonos római számok 28. Erősen súrol 31. Gyors mozgású 33. Papagájfajta 35. Titokban figyelik 37. Támo­gat 39. Meg-megszoruló 42. Helység Somogy megyében 43. Hibáztató 45. Város Iránban 48. Hajlékony páncélú tengeri rák 50. Előfordul 52. Kilogramm, röv. 56. Rímelő irodalmi alkotás (névelővel) 58. „A” húsvágó esz­köz 61. Rázkódik 63. Nincsen..., se anyám (József Attila) 65. Esz­mélni kezd 67. Erre a helyre 69. Becézett női név 71. Lám 73. Tangens, röv. * * * A megfejtéseket május 13-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom