Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-23 / 94. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. április 23„ péntek Hogy ki és mikor szerkesztette az első hidat, illetve, hogy ki „találta fel”, azt nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy a hidak fontos szerepet töltöttek be régen is a közlekedésben, és jelentőségük csak növekszik annak korszerűsödésével. Történetük megismerése lehetővé teszi, hogy ne csak a használói, hanem értői is legyünk a közlekedési technikának. Nem csupán magyar, hanem világviszonylatban is jelentős hídtervező és -építő volt a száz esztendeje született Sávoly Pál. Alkotásai közé tartozik — többek között — a budapesti Petőfi, a bajai, a komáromi, a dunaföldvári és a szolnoki híd. A második világháború után megtervezte a fővárosban a Szabadság és a Lánchíd helyreállítását. A legkiemelkedőbb alkotása azonban az új Erzsébet híd létrehozása volt. Életének értelmét a tervezőmunka adta Megálmodta * Erzsébet hidat az uj A magyar műszaki értelmiség kimagasló alakja volt Sávoly Pál mérnök, a hídépítő. Alkotásai ma is állnak több helyen a világon, amelyekre méltán büszkék lehetünk. Kereken száz esztendővel ezelőtt, 1893. január 30- án született Budapesten. Már fiatalon kitűnt műszaki érdeklődésével. így nem véletlenül került az akkori József Műszaki Egyetemre, ahol 1918-ban szerzett oklevelet. Ettől kezdve kalandos életút következett, ám azok közé a szerencsés emberek közé tartozott, akik mindvégig azt csinálhatták, amire feltették az életüket. Sávoly Pál kizárólag a tervezésnek élt. Elhatározta, hogy külföldre megy, és ott szerez tapasztalatokat. így 1920-ban egy holland tervezőirodában kezdett dolgozni, azután megfordult Belgiumban és Luxemburgban is. Hamarosan önállósult, és a vezetésével hidakat építettek Indiában, Kínában és Mexikóban. A Na ft folyó kábelhídja például India új büszkesége lett. A sziámi, valamint a tiencsini Hoa-Ho folyamot átívelő híd ma is áll Kínában. Eközben több nemzetközi pályázaton is sikerrel szerepelt, főleg az arab országokban. A külföldre indulását követően — fél évtizeddel később — 1925-ben hazatért Magyarországra, és Budapesten önálló mérnöki irodát nyitott. Tanácsadó volt a fővárosban az akkoriban épített autóbuszgarázs létrehozásában. 1930-ban közreműködött a bán- hidai úgynevezett Talbot villamosmű építésében is. A harmincas években több más alkotás is a nevéhez fűződött, így például — mint az akkori Kassaika cég tervezője — részt vett az óbudai Árpád híd tervezésében, majd a kialakította a Petőfi híd alul- és felüljáróit, továbbá az angyalföldi szennyvízátemelőt is. Nevéhez fűződött a Duna-parti gyorsforgalmi út, a Lánchíd és a Margit híd aluljáróinak építése, illetve hídfőjének rendezése. 1945 után — miután a második viágháborúban a hazai hidak többsége elpusztult —fontos szerepet játszott elsősorban a Duna- hidak újjáépítésében. így a Szabadság, a szobi Ipoly, majd a Lánchíd helyreállítási munkáinak volt a tervezője. 1948-ban — az államosítást követően — a Mélyépítési Tervező Vállalat (a későbbi Uvaterv) osztályvezetője lett. Ebben a minőségében a beomlott Duna- és Tisza-hidak újjáépítési tervein kívül új hidakat is tervezett. így a komáromi, az újpesti, a bajai, a dunaföldvári, továbbá a tokaji, valamint a szolnoki Tisza-híd tervezését irányította. Szüntelenül tanított, igyekezett átadni széles körű tapasztalatait munkatársainak. Aktív tevékenységét elismerve, 1954- ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az ötvenes évek végén megtervezte az egyiptomi Nílus-hi- datis, amelyet 1958-ban adtak át Heluannál, és amely nyolcszáz méter hosszúságbán íveli át a folyót közúton és vasúton egyaránt. Élete fő művének és egyben legszebb munkájának tekintette az új Erzsébet híd megalkotását. Ennek tervét már 1951-től több változatban is elkészítette, sőt néhány tanulmányban publikálta is. A híd újjáépítése és a régi helyett egy korszerű és modern kábelszerkezet tervezésének gondolata úgyszólván az első perctől foglalkoztatta. Sávoly Pál szakmai lelkesedésének és sokévi, kitartó munkájának köszönhető, hogy a híd a mai formájában megépülhetett, amelyre nemcsak fővárosunk lakói, hanem az egész ország büszke. Az építést 1960-ban kezdték meg, és a régi pillérekre hatnyo- mú kábelhidat hoztak létre. Énnek előzménye az volt, hogy tervezésénél felmerült a régi vita, hogy lánc- vagy kábelhíd legyen? Az egyik tábor a régi „szépet” akarta, a másik egy újat, korszerűt, mert a korábbi is az volt a maga idejében. Az új hídnál hatalmas kábelpár követi a régi láncainak nyomvonalát, de az építésénél nem akadályozták a hajóforgalmat — mint az elődjénél — a híd hossztengelyénél felálh'tott állványerdősorral. A régi Erzsébet hídnál 11 ezer köbméter fát használtak fel az állványozásra, az újnál mindössze két könnyű szerelőszőnyegen dolgoztak az építők. Ennek alkalmazásával húzták át a kapuzaton a fő tartókábeleket, amelyek 115 különböző keresztmetszetű huzalból készültek. így biztosítják az egyes szálak tökéletes illesztését és egymáshoz tapadását. A szakítószilárdságuk négyzetcentiméterenként 14-16 ezer kilogramm. A kábelek végén úgynevezett tuskókat helyeztek el, amelyeket betonozott acélhorganyokkal rögzítettek a hídfők alatt. A kábelek rögzítése az egész hídszerkezet megtartását biztosítja. Az új híd valóban korszerűbb lett az elődjénél. A réginél kisebb — 8 ezer 200 tonna — a szerkezeti súlya, mégis nagyobb terhet bír. A kocsipályáját megA ma élő idősebb generáció tagjai minden bizonnyal még jól emlékeznek a budapesti régi Ér- zsébet hídra, amelyet a német megszállók 1945. január 18-án felrobbantottak. Több mint négy évtizeden át állt a híd, amely Budapest egyik büszkeségének számított. A története is érdekes, miután építésére egykoron a Fővám téri híddal együtt írtak ki tervpályázatot. Az első díjat egy német tervezőpáros nyerte el az akkori Eskü — ma Felszabadulás — téri híd építésének gondolatával. Miután az a kábelhíd akkor hazai alapanyagokból kivitelezhetetlen volt, ezért a Duna-híd- építő osztály új tervet dolgozott ki. Ennek alapján az Erzsébet növelték, és a közepe felé tartó emelkedése is lényegesen enyhébb lett a régiénél. Ez a hídra felhajtó járműveknél üzemanyag-megtakarítást jelent. Az új Erzsébet hidat 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Érdekessége, hogy eredetileg villamossín-párt is kialakítottak rajta, amelyet kilenc évvel később eltávolítottak. Sávoly Pál a híd felelős tervezőjeként a számítási és tervezési munkát a részletekig irányította. Munkájának elismeréseként 1965-ben Állami Díjjal tüntették ki. Magas kora ellenére élete utolsó percéig sem szakadt el a tervezéstől, a műszaki tevékenyhíd háromnyílású, úgynevezett merevített lánchíd lett. Az építését 1898-ban kezdték el, és 1903. október 10-én adták át. Az első közúti villamos 1914. augusztus 14-én haladt át rajta. Korszerű megoldás volt, hogy a híd kapuzatát tartó pilléreket — amelyeken ma az új Érzsébet híd is áll — nem a mederbe, hanem a partszélre tették. így a híd középső nyílása 290 méter volt, amellyel a világ akkori legnagyobb nyílású lánchídjának számított. A közel 4100 lánclemezét a Diósgyőri Acélműben gyártották. A beépített vasszerkezet tömege megközelítette a 11 ezer 200 tonnát, és a szerelés állványozására 11 ezer köbméter fát használtak fel! ségtől. Nem tudott beletörődni abba, hogy betegsége már korlátozta régi lendületében, kialakult munkastílusában. Ennek ellenére is élete utolsó hónapjaiban még a Csepel-Budafok közötti új Duna-híd építéséhez folytatott tanulmányokat. Hetvenöt éves korában — 1968. december 20- án — hunyt el Budapesten, abban a Kútvölgyi kórházban, amelyet egykoron ő alkotott. Gazdag, munkával teli életének alkotóerejét mindvégig a tervezés adta. Eredményei nemcsak a saját generációjának szólnak, hanem hosszú évtizedekre előremutatnak. (mentusz) Váratlan esemény... A régi Erzsébet híd történetéről érdekes sorokat olvashatunk dr. Jasinszky István: A világ nevezetes hidjai című könyvében: „ 1902 elején váratlan esemény zavarta meg az építkezést. A budai hídfőnél a már felszerelt tartóláncok elhorgonyzásánál — vagyis a láncok rögzítésénél — két milliméteres csúszást észleltek. A további megakadályozására a hídfőket Pesten és Budán egyaránt egy-egy, tizenhét méter magas szobortalapzathoz hasonló kő-előépítménnyel erősítették meg. Ezekbe még öntöttvas nehezéket is helyeztek, az alját pedig farkasfogszerűen képezték ki, hogy a part talajában még jobban megkapaszkodhasson. így sikerült megakadályozni a további csúszást.” Korona a Lánchídon Sokáig Európa egyik gyöngyszemeként tartották számon a Széchenyi István kezdeményezésére építtetett budapesti Lánchidat. Megnyitását a szabadság- harc késleltette, végül 1849. november 20-án adtak át a forgalomnak. Történetének egyik érdekessége, hogy az első szállítmányt még korábban átvitték rajta. Az akkori kormány ugyanis — a hadihelyzetre tekintettel — Debrecenbe helyezte át székhelyét. így a koronát a Lánchídon szállították át Budáról. Aki a régit kigondolta... Talán kevesen tudják, hogy egy kiváló vízépítő mérnök, Győri Sándor 1833-ban adta ki A Buda és Pest között építendő hídról című könyvét, amelyben elsőnek mutatta ki, hogy a mai Rudas fürdő táján a Duna két partját egyívű híddal is össze lehet kötni. Eszerint tőle származik a régi Erzsébet híd gondolata. Győri 1795-ben született a Komárom megyei Tarjánban. Mérnöknek tanult, majd munkásságát az Országos Építészeti Igazgatóságnál kezdte, amelynek később a vezetője is lett. 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. 1845-ben írta Budapestnek árvíz elleni megóvásáról című művét, amely elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jelentős volt. Emellett matematikával is foglalkozott. ”A felsőbb analysis elemei"-vc\ 1836-1840-ben elnyerte az Akadémia nagydíját. Magas kort ért meg, 75 évesen hunyt el —1870. március 9-én — Budapesten. A láncokat Diósgyőrben gyártották r TANKOLJON OLCSÓN ^ A TAN ÉP UDVARÁBAN! Eger, Sas út 94. GÁZOLAJ: 53 Ft/I 92-es NORMÁL BENZIN 68 Ft/I + motorolaj is kapható. JÖJJÖN, TANKOLJON, AMÍG A KÉSZLET TART! Nyitva: hétköznap 7-13,14-17 óráig szombat 10-14 óráig 71MPER X Pénzügyi szakismerettel rendelkező munkatársat felvesz egri székhelyű kft. Pályázatokat „Megbízható 56122” jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. címre kérjük leadni. | Kínálatunkból: ZLR 162 hűtőszekrény ZLK 300 kombinált hűtő ZLF 125 fagyasztószekrény ZLCF 300 fagyasztóláda 20.500 helyett 18.100 45.600 helyett 42.000 26.800 helyett 24.000 36.700 helyett 34.900 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger. Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ... ahol az árak megrázóan jók. ét Í7UZLETHÁZVI MMM. Szenzációs hűtővásár! A Verpelét és Vidéke Takarékszövetkezet épületében az Eger, Hibay Károly út 19. szám alatt megnyílt a HEVESI NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI SZÖVETKEZET MINTABOLTJA Nyitva tartás: Hétfőtől — péntekig 10-18 óráig Szombaton 9-13 óráig. Április hónapban minden termékből 10 % engedményt adunk. BÚTOROK nyugágyak színes nap jLJl/[ iff Ft-tól 1700 Ft-ig Katalógusunkból/hinta utáftii értékesítés! 99 'ŐLtÍE A NYARÁÉ BIEHL’-Ll.L! MINŐSÉG, GARANCIA, MEGBÍZHATÓSÁG A MEGTERMELT KUKORICÁVAL FIZETHET I TERMELTETÉSI SZERZŐDÉST KÖTHET VELÜNK, AMELYNEK KERETÉBEN TERMESZTÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI TANÁCSADÁSSAL SZOLGÁLUNK ÉS A TERMELÉS KÖLTSÉGEINEK EGY RÉSZÉT MEGHITELEZZÜK AZ IKR RT VETŐMAGÜZEME GARANTÁLJA, HOGY ÖN A TERMŐHELYÉNEK MEGFELELŐ KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ HIBRID VETŐMAGOK KÖZÜL VÁSÁROL. TANÁCSADÁSSAL VÁRJUK AZ IKR RT KÖRZETKÖZPONTJAIBAN: S S s JÓT VET, JÓL ARAT ! IKR RT. BÁBOLNA - A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN! IKR 1000 SZ. KÖRZET SÁRVÁR 9601 IPARTELEP U. 2. TEL.: 94/30617, FAX: 94/14-092 IKR 2000 SZ. KÖRZET SZABADBATTYÁN 8151 TEL.: 22/363-062, FAX: 22/363-062 IKR 3000 SZ. KÖRZET HAJDÚNÁNÁS 4080 TEL.: 52/82-166, FAX: 52/82-796 IKR 4000 SZ. KÖRZET OROSHÁZA, 5900 K: 637 TEL : 68/12-637, FAX: 68/11-819 IKR 5000 SZ. KÖRZET KECSKEMÉT, 6000 BÚZAKALÁSZ U. 20/A. TEL.: 76/481-445, FAX: 76/322-772 IKR 6000 SZ. KÖRZET BALATONKERESZTÚR 8648, PF 17 TEL.: 85/76-270, FAX: 85/76-314 IKR 7000 SZ. KÖRZET PÉCS-REMÉNYPUSZTA 7061, PF: 458 TEL.: 72/50-355, 72/50-353, FAX: 72/39-493 IKR 8000 SZ. KÖRZET NAGYIGMAND 3942 ÁCSI ÚT TEL.: 34/69-119, FAX: 34/69-694 IKR RT VETOMAGÜZEM BÁBOLNA 2943 TEL.: 34/69-022, FAX: 34/69-890 IKR RT VETOMAGÜZEM BAJA, 6500 BÁCSBOKODI ÚT TEL.: 79/25-035. FAX: 79/25-035 HA ÖN EZT A HIRDETÉST /NEVÉVEL ÉS PONTOS CÍMÉVEL/ ELKÜLDI AZ IKR RT VETŐMAGÜZEM CSOMAGKÜLDŐ SZOLGÁLAT 2943 BÁBOLNA CÍMÉRE ÉS A KIVÁLÓ TERMŐKÉPESSÉGÜ DK 524 KÖZÉPÉRÉSŰ FAJTÁBÓL RENDEL, ÚGY 10% ÁRENGEDMÉNYT ADUNK
