Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-10-12 / 84. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. április 10—12., szombat—hétfő Kertész leszek Nem mindegy az sem, milyen formájú az edény Az orchideák és a broméliák termesztőközegei Epifitáknak alkalmas edények Az epifita (fán lakó) növények, valamint a hagyományos, cserepes dísznövények termesztése közötti legnagyobb eltérés a használható termesztőközegekben mutatkozik. A klasszikus értelemben vett „virágföld” itt ugyanis nem felel meg, mert nagy részük nem tud a talajban úgy terpeszkedni, mint a talajlakó növények. Gyökereik zöme a fakérgen tapad meg, halad végig, vagy a levegőben lóg. Az esőben oldott tápanyagokból, a „levegőből” élnek. Ezek egy-egy kéregdarabra, szőlőgyökérre, venyigére felerősítve érzik magukat jól. Párásítással, trágyás öntözéssel elégíthetjük ki igényeiket. Vannak olyan fajok is, amelyek edényt és ültetőközeget kívánnak, mert dús, szétterülő gyökérzettel bírnak. Sajnos, a kereskedelemben csak ritkán juthatunk hozzá az e növények termesztéséhez szükséges edényekhez és anyagokhoz. Az anyagokat — kérget, gyökeret — a természetből gyűjt- hetjük be. Milyen kéreg alkalmas? A legjobb a páfránygyökér lenne, mert ez megfelelő kémhatású, és elegendő tápanyagot is tartalmaz. Helyette esetleg számításba jöhet a fenyőkéreg (dug- lász, erdei, fekete- és vörösfenyő). Nagyobb kéregdarabokra felkötve is nevelhetünk orchideát, broméliát. A felkötés előtt jó a kéreg és a növény közé mohát, páfránygyökeret tenni. így növényünk jobban tud kapaszkodni, emellett pedig a nedvességtartás is megfelelő lesz. A kéregdarabra kötözött növény ápolása állandó felügyeletet igényel. Elterjedtebb a hagyományos, cserepes nevelés. Ez mellesleg a kereskedelmi forgalom szempontjából is megfelelőbb. A tápközeg alapja itt is a fentebb említett fakéreg, de ezt fel kell aprítani 0,2-4 centiméteres nagyságú darabokra. A kérget a felhasználás előtt fertőtleníteni, illetve nedvesíteni szükséges. Jó termesztőközeg a páfránygyökér is, de sajnos, a hazai páfrányok többsége — éppen azok, amelyek az orchideáknak megfelelnek — védett. A páfránygyökér használható önmagában, avagy a többi tápközeggel keverve. A keveréknek a szerkezetjavítás a feladata. Az utóbbi időben ennek pótlására műanyagokkal kísérleteznek. A hobbikertészek a legegyszerűbben a hungarocellel helyettesíthetik, mégpedig úgy, hogy 5-10 százalékos mennyiséget adnak (reszelve) a keverékhez. Az epi- fiták termesztőközegébe keverhetünk még mohát (savanyítja a közeget, emellett víztároló szerepe van), korhadó lombot (a legjobb a bükklomb), valamint faszenet 5-10 százalékos mennyiségben, illetve homokot, tőzeget. Számos termesztőközeg-keverék ismert, ezekből két példa: a) két rész durva fenyőkéreg, két rész apró fenyőkéreg, 0,5 rész faszén, 0,1 rész homok; b) három rész fenyőkéreg, egy rész moha, 0,5 rész faszén. Ha az edényben tartás mellett döntünk, milyen cserepeket válasszunk? Ami a cserép alakját illeti, előnyösebb a szélesebb, laposabb formájú. A régi, égetett agyagcserepek, valamint az ezeket felváltó műanyag cserepek is megfelelnek, de ezek több nagyobb nyílással rendelkezzenek, hogy a növények levegőigényét kielégítsék. Régi, de az orchideákhoz nagyon illő módszer a léckosarak alkalmazása. Ezek hátránya, hogy korhadnak, s nehezen szerezhetőek be. Rendelésre elkészíthetőek, így viszont drágák. A léckosárhoz hasonlóan használhatók a műanyagból, drótfonatból készült kosarak egyedül, vagy egymás fölött, több ilyen felfűzésével. Ha a növény kinövi az edényét, feléli, felhasználja a tápközegét, át kell ültetni. Az átültetés legkedvezőbb időpontja az új hajtások fejlődésének megindulásakor — általában kora tavasszal — van. Ezt óvatosan, a növény legkisebb megbolyga- tása nélkül szükséges megoldani. V. Pénzes Judit A hivatalnál kijárta...!? Közleményünk címét ebből a versrészletből emeltük ki: „A jogtalan döntést hivatalból kijárta” (Radó György: Árulkodó szavak). A hivatal, a hatóság mindennapi életünkben is nagy szerepet játszik. S ha akarjuk, ha nem, azt a szó- és nyelvhasználati stílust kell megtűrnünk, ami a hivatali nyelvnek, a hivatalos nyelvhasználatnak jellemző sajátosságairól árulkodik. Nem mindegy, milyen hatékonyságú ez a nyelvhasználat. Megértik-e egymást az ügyintézők és az ügyfelek, helyes arányban kap-e teret a közérthetőség és a szakszerűség. A közéleti ügyintézés nyelvét nem terheli-e meg a felesleges hivataloskodás és szakszerűsködés. A rosszalló kritikai megjegyzések éppen erre a nemkívánatos jelenségre és gyakorlatra hívják fel a figyelmünket. Erről tanúskodik Ady Endre is, amikor azt úja: „A hivatalbeliek azt tartják, hogy a hivatalos stílusnak valami különös méltóságosnak kell lennie, és olyannak, hogy az avatatlanok ne értsék meg egykönnyen.” (Ady: A hivatalos stílus) A rosz- szalló kritikai minősítést ma is gyakran olvashatjuk és hallhatjuk, annál is inkább, mert éppen napjainkban mélyebb és szélesebb társadalmi és közéleti ösz- szefüggéseit is tekintetbe kell vennünk. A feleslegesen hivataloskodó, szakszerűsködő stílus gyakran jelentkezik a sajtó hasábjain, a rádió adásaiban és a televízió képernyőjén is. Különösen a „hivatalból” illetékesek, a szakértők és a tömegtájékoztatási szervek megfogalmazásaiban szaporodnak el a rafináltan hivataloskodó, szakszerűsködő stílus elrettentő példái. Nem ezekre a szóhasználati formákra, szókapcsolatokra, nyelvi fordulatokra gondolunk elsősorban: lerendez (számlát kiegyenlít), felvállal (vállal, vállalkozik), besegít (segít, hozzájárul), rákérdez (kérdez, tudakol), költségkihatás, milliós nagyságrend, stb., hanem a tudatosan bonyolult szövegformálásokra, a cikornyásnak tűnő szóhasználatra. Például: „Az egri autóbuszjárat trolibusszal történő kiváltásának vizsgálata; a MÁV a vonatokat a kihasználtság mértéke szerint állítja forgalomba, figyelembe véve az utassűrűséget, a mozgástér bővítésének egyik módja az erőviszonyokon való osztozkodás arányának módosítása, illetőleg az adott arányokon belül annak más kritériumok szerinti allokálása. A kritérium és az allokálás idegen szavak a nyelvi formálás bonyolultságát növelik. A két idegen eredetű szó magyar megfelelői, a döntő tényező, meghatározó ismérv, fontos mozzanat helyére tevése, alkalmazása a szöveg megértését elősegíthették volna. A beszédhelyzetnek és a szövegkörnyezetnek megfelelően az idegen szavak kiiktatásában kulcsszerepet játszhatnak a rokon értelmű szavak és kifejezések. Hogy mégsem élnek sokan ezzel a lehetőséggel, annak az az oka, hogy egyéni aktív szókincsünk foghíjas, szegényes. A hivataloskodó, a szakszerűsködő nyelvhasználat szerint ma már nemcsak alultápláltakról beszélünk, hanem „hivatalosul” alulinformáltakról is. Ezeknek a számát gyarapítják azok, akik felesleges gyakorisággal használják szóban és írásban a projektés a trend idegen szavakat. A latin projektum rövidített alakja, a projekt magyar megfelelőjét a szövegkörnyezethez idomítva ebből a rokon értelmű szósorból emelhetjük ki: ajánlat, javaslat, terv, tervezet. A tervez, javasol, ajánl jelentésámyálatokat megnevező projektál is jelentkezik újabban a hivataloskodó nyelvhasználatban. Hogy a konkrét, konkrétum, konkrétan, konkretizál szavak felesleges gyakorisággal vállalnak szerepet a hivataloskodó, a szakszerűsködő nyelvhasználatban, arról e versrészletek szinte maró gúnynyal megfogalmazott kritikája tanúskodik: „Jött aztán, egészen konkrétan apám/ s a fáradtságtól össze- roskadt.” (Zs. Nagy Lajos: Huszonkilenc) „A park füvén konkrétan, s köröskörül úgy általában béke van” (Hegyi Gyula: Béke van). Az általábanszó sem véletlenül került bele az utóbbi versbe... A mellébeszélés, az általánosságok felsorakoztatása ugyanis jellemző sajátossága a hivataloskodó nyelvhasználatnak. A hivatalból illetékesek megnyilatkozásaiban gyakran találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. S végezetül újból meg újból szólnunk kell arról, hogy az el- színtelenedő hivatali nyelvben és szakértői megnyilatkozásokban kulcsszerepet kapnak ezek a hibás nyelvi formák: a központ felé, javasoltuk az igazgató felé. Az egyértelműen kifejező igazgatónak, központnak nyelvi formák használata helyett a már említett felé szó alkalmazása határozatlanná teszi a közlést. Ne tűrjük meg az említett, helytelen formák használatát se a közéleti, se pedig a hivatali nyelvhasználatban. Dr. Bakos József Másodpercenként 2450 millió „hullámzás” A mikrohullámú sütő a konyhatechnika viszonylag fiatal terméke, de népszerűségben és elterjedtségben már vetekszik minden más főző- és sütőalkalmatossággal. Motorja, fűtőanyaga a rádió- és tévéhullámokhoz hasonlatos, magas frekvenciájú elektromos hullám, amelyet a szerves anyagok, így az élelmiszerek befogadnak. A „mikroszakácsnak” pusztán annyi a titka, hogy a hullámok — az anyagba belépve — súrlódási hővé alakulnak: hatásukra mozgásba lendülnek a víz-, zsír- és cukormolekulák, azaz az élelmiszerek apró építőkövei. A sütők a frekvenciatartományban a 2450 Megahertzes terrénumot kapták meg, tehát másodpercenként 2450 millió hullámzással ostromolják a főzni-, sütnivalót. Az adott szerves anyag jellegzetességeitől függő mélységig (húsba például 2,5 cm-ig) hatolnak be az élelmiszerbe, ezért nagyobb mennyiségek, vastagabb húsdarabok esetében nagyobb teljesítményt kell alkalmazni. Maguk a sütők teljesen biztonságosak — erről az egymástól függetlenül működő biztonsági berendezések (ajtó záródása, biztonsági kikapcsoló) gondoskodnak. Ha teljesítményszabályozójuk kétfokozatos, akkor a gyöngébb általában a felolvasztó, az erősebb a melegítő fokozat. A magas frekvenciájú hullámok sajátos tulajdonságai miatt a sütők használatában néhány speciális szabályt be kell tartam. Tojást például mikrohullámú sütőben ne főzzünk héjastól — a héj ti. nem tudja olyan gyorsan továbbítani az energiát, ahogyan érkezik, és a tojás szétpukkad. Alkoholtartalmú italokat sem ajánlatos túl magas hőfokon melegíteni, mert fennáll az öngyulladás veszélye. Ha vizet, italt csészében vagy üvegben forrósí- tunk, állítsuk az edényt a sütőtér közepére, és tegyünk bele egy fém kávéskanalat. A héjas élelmiszereket (alma, paradicsom, virsli stb.) villával vagy fogpiszkálóval szurkáljuk meg, hogy ne pukkadjanak szét sütés közben. Az ételek fölmelegítéséhez, sütéshez-főzéshez célszerű tűzálló üvegből, üvegkerámiából készült tálakat használni: akadálytalanul átengedik a mikrohullámokat, és az edény magától az ételtől melegszik fel... Ugyanakkor fémedények — lábas, fazék, zománcozott edény — nem alkalmazhatók, és faedények sem ajánlottak, mert a mikrohullámok hatására teljesen kiszáradnak. A sütőkhöz az utóbbi időben speciális edényeket is kifejlesztettek — ezek nem csupán a felolvasztáshoz vagy a főzéshez, hanem a frissen, melegen tartáshoz, a felszolgáláshoz is használhatók. Elsősorban a nagy forróságot is elviselő műanyag edények tesznek jó szolgálatot, amelyek a mikrohullámokat akadálytalanul átengedik. S végül még egy gyakorlati tudnivaló: kerek, ovális vagy lekerekített edénnyel jobb eredményeket érhetünk el, mint a szögletes formájúakkal; a széles, lapos edényben pedig gyorsabban készül el az étel, mint a magas tálban. A mikrohullámú sütők egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Az orvos és a beteg — Fiatalember — mondja az orvos a betegének —, ön a betegségével kapcsolatos hajlamát az édesapjától örökölte. A beteg válaszát lásd a rejtvényábra vízszintes 1. és függőleges 44. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A fiatalember válaszának első része (zárt betűk: D, R, Ü) 13. Opera énekszámait éneklő 14. Vízesés Észak-Amerikában 15. Vágómarha leütésére szolgáló eszköz 17. Mándy Iván regényhőse 18. Ennivaló 19. Köny- nyűfém rövidített neve 21. Névelő 22. Lakat Károly monogramja 23. Tyúkanyó mondja 24. Felfrissítik 26. Részben zajos! 27. Tanárképző, röv. 28. Időnként jegyzetel 29. Erődítmény régebbi része 30. Medália 31. Piperecikk 33. Nagy kiterjedésű, sík földterület 36. Taszított 37. Férfinév 38. Sűrű cseppekben, bőven eső 40. Lorán Lenke 41. Marokkó és Svédország gk.-jele 42. Tolldísz madarak fején 43. ... Spencer (filmszínész) 44. Régi római aranypénz 45. Feltéve 46. Az ott levő tárgyat 47. Méhek csoportja (névelővel) 48. Érdekes történet 51. Északolasz város 52. Öntvényben előforduló nem fémes részecske 54. Önzetlenül hűséges. FÜGGŐLEGES: 1. Szórakoztatásra szolgáló helyiség 2. Időmérő szerkezet része 3. Fásított terület 4. Testrész 5. Részben szavazó! 6. Lágy fém (ford.) 7. Helyrag 8. Félig kicsal! 9. Zacskó 10. Ázsiai török nyelvű nép tagja 11. Tanács — németül 12. Hatalmuk alatt tartják 16. Kismértékben 19. Csattanós, rövid történeteket előadó 20. Az USA egyik tagállama 24. Nincs benne semmi 25. Állatnak inni adott 26. Ünnepélyesen beiktat 28. Ázsiai ország 29. Szabószerszám 30. Nem csak te 32. Indiai eredetű tornagyakorlatok rendszere 34. Munkában töltött időtartamok mennyisége 35. Durva posztóból készült népies felső kabát 39. Egyre kövérebbé váló 40. Angola fővárosa 42. Hűséges, odaadó társ 43. Idegen férfinév 44. A beteg szavainak folytatása (zárt betűk: A, A) 45. Merre? 47. Idegen Ádám 49. Némán tarol! 50. Német női név 51. Tudás része! 53. Győző páros betűi 54. Opus, röv. 55. Részben bó- kol! A megfejtéseket április 15-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila
