Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-10-12 / 84. szám
HÍRLAP, 1993. április 10—12., szombat—hétfő HÉTVÉGI MAGAZIN 11. a^tron&mai kcUcundo^áiok Olasz konyha Főtt tészta Pompás Canelloni Elkészítés ideje: 2 óra. Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg rétesliszt, 2 tojás, 2+1 evőkanál olaj, 40 dkg darált sovány hús, 10 dkg füstölt szalonna, 1 kis fej hagyma, 3 evőkanál paradicsompüré, 1,5 dl száraz vörösbor, 1 evőkanál bazsalikom, 10 evőkanál reszelt parmezán, 1 szál reszelt sárgarépa, 2 dl húsleves, só, bors ízlés szerint. Előkészítés: A tésztát 10x10 centis négyzetekre vágjuk. A füstölt szalonnát apró kockára vágjuk, a hagymát megtisztítjuk, ugyancsak kockára vágjuk. Elkészítés: A tésztát részletekben kifőzzük, sóval meg kevés olajjal ízesített, lobogva forró vízben. Amikor megfőtt, gondosan lecsepegtetjük. Közben a szalonnát egy lábasban kiolvasztjuk, a hagymát megfuttatjuk rajta. Rátesszük a húst, nagy lángon 4 percig pároljuk, közben állandóan kevergetjük. A reszelt sárgarépát, egy csipet sót, borsot és a bazsalikomot is belekeverjük, és további egy percig pároljuk. Felöntjük két deci húslevessel, és gyakran kevergetve, fél óra alatt besűrítjük. Ha már pépes, a tésztalapok közepére halmozzuk, és a tésztát hengerré formálva felcsavaijuk. A maradék olajjal kikent tűzálló tálra tesszük. Egy evőkanál vajat felolvasztunk, megszórjuk egy evőkanál liszttel, belekeverjük a paradicsompürét és a vörösbort. Állandóan kevergetve, mártás sűrűségűre főzzük. A tészta tetejére öntjük, megszóljuk a reszelt sajttal, és annyi időre toljuk a sütőbe, hogy a sajt megolvadjon a tetején. Forrón tálaljuk. Sült tészta Karfiolos leveles torta Elkészítés ideje: 1 óra. Hozzávalók (4 személyre): 1 doboz mélyhűtött leveles tészta (50 dkg), 1 fej karfiol (kb. 1 kg), 10 dkg vaj, 5 dkg ementáli sajt, 3 tojás, 1 dl tejszín, 2 evőkanál reszelt parmezán, őrölt szerecsendió, só, bors ízlés szerint. Előkészítés: A leveles tésztát szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni. A karfiolt rózsáira szedjük, megmossuk, lecsepegtetjük. Az ementáli sajtot lereszeljük. Elkészítés: Enyhén sós vizet forralunk, beletesszük a karfiolrózsákat, és 10 percig főzzük. A vajat felolvasztjuk, majd a leszűrt karfiolt 5 percig pirítjuk rajta. Sóval és borssal ízesítjük. A tésztát kinyújtjuk, majd kibélelünk vele egy kevés vajjal kikent tortaformát úgy, hogy pereme is legyen. A tojásokat felverjük a tejszínnel, belekeverjük a reszelt sajt felét. Sóval, borssal és őrölt szerecsendióval fűszerezzük. A karfiolrózsákat a tortaformába öntjük, és rálocsoljuk a tojásossajtos masszát. Tetejét megszórjuk a maradék reszelt sajttal. Előmelegített sütőben 200 C-fo- kon (gázsütő 3-as fokozat) 35 perc alatt pirosra sütjük. Édesség Ananásztorta Elkészítés ideje: 55 perc (+ 4 óra hűtési idő). Hozzávalók (8 személyre): 1 tégla alakú piskóta, 1 doboz ananászkonzerv (50 dkg), 4 evőkanál cukor, 1 dl Maraschino likőr (vagy Tripli Sec), 8 dl tejszín, 1 kávéskanál zselatin. Előkészítés: A zselatint 1 dl hideg vízben megáztatjuk. Az ananász levét leszűrjük. A gyümölcs felét apróra vágjuk, és 2 evőkanál Maraschino likőrrel meglocsolva, 10 percig állni hagyjuk. Elkészítés: A likőrös ananászt leturmixoljuk. A megáztatott zselatint kis lángon feloldjuk, közben kevergetjük. A tejszín feléből 2 evőkanál cukorral kemény habot verünk, majd óvatosan belekeverjük az ananászpépet. Végül beleöntjük a langyos zselatint. A piskótát hosszában három lapra vágjuk. A maradék Maraschinót ugyanannyi ananászlével felhígítjuk, és meglocsoljuk vele az alsó piskótalapot. Rákenjük a krém harmadát, ráfektetjük a második piskótalapot is, azt is meglocsoljuk a likőrrel, erre kenjük a maradék krém felét. Végül befedjük a harmadik piskótalappal, megöntözzük, és bevonjuk a maradék krémmel. 4 órára hűtőbe tesszük. Utána a maradék tejszínt 2 evőkanál cukorral kemény habbá verjük, és bevonjuk vele a torta oldalát. A torta tetejét csillagcsővel ellátott habzsák segítségével tejszínhabbal feldíszítjük. A maradék ananászt is díszítésre használjuk. Rögtön fogyasztjuk, mert a hab hamar összeesik. * * * (Canelloni: A lasagne-hoz hasonlóan készítjük, 10x10 cm-es négyzetekre vágjuk. Megtöltve azonnal is kifőzhetjük, de kb. 2 cm átmérőjű, lisztezett hengerre felcsavarva ki is száríthatjuk. Ha szárítva használjuk, akkor kifőzés nélkül töltjük meg, és vajdarabkákkal megszórva tesszük a sütőbe.) Meghalni az utcán... Ha meguntad az életedet, vagy ha az orosz rulettet túlságosan unalmas szórakozásnak találod, vezess autót Dél-Koreában: biztosan emelkedni fog szervezetedben az adrenalin-szint— írja a Reuter brit hírügynökség. Vasidegek kellenek ahhoz, hogy az ember a túlzsúfolt utakra merészkedjék abban az országban, ahol a rendőrség azért derülátó, mert a legutóbbi nemzeti ünnepen „csak” 194 ember halt meg közlekedési baleset következtében. — Ez 32 százalékos csökkenés az előző évhez képest — mondta a rendőrség szóvivője. Mindenesetre hozzáfűzte: az utak zsúfoltsága hozzájárult a csökkenéshez. A vezetők nem tudtak sebesen hajtani. Szöulban két utcasaroknyi távolságot csúcsidőben néha csak egy óra alatt lehet megtenni. A főváros és Puszan városa közötti 330 kilométeres távolság megtétele, amely általában öt órát kíván, 13 órájába került azoknak, akik hazatértek a nemzeti ünnep végeztével. A közlekedési minisztérium adatai szerint 1991-ben 13.429- en lelték halálukat az utakon, naponta csaknem 37-en. A baleseti arány csak Dél-Afrikában és Portugáliában rosszabb ennél. A szabályosan vezető autós első számú közellensége a taxis. Vadul cserél sávot, jelzés nélkül megáll, hogy még egy utast vegyen fel a már megtelt taxiba. Dél-Koreában az utasok osztoznak egymással a taxin, a dijon ellenben nem: azt a vezető mindenkinek külön-külön felszámítja. A buszvezetőket olyan menetidő betartására kényszerítik, amelyet évekkel a közlekedési robbanás előtt állapítottak meg. Feltételezik, hogy mindenki kitér előlük, amikor előrefurakod- nak. Egy buszvezető majdnem „likvidálta” a dél-koreai külpolitikai újságírók nagy részét. Elvesztette uralmát egy bérelt autóbusz felett a szakadó esőben, mert szédítő iramban hajtott. Az utolsó pillanatban sikerült elkerülnie az árokba zuhanást. „Ilyesmi előfordul” — vonta meg közömbösen a vállát az eset után. A gyalogosok is játszanak a halállal, amikor a száguldó autók között állnak, s taxiért integetnek, vagy át akarnak kelni az úttesten. Az autós, aki megáll a piros lámpánál, rendszerint magára vonja a mögötte jövő jármű vezetőjének haragját. Van ugyanis egy íratlan szabály, amely szerint bizonyos forgalmi lámpákat többé-kevésbé semmibe lehet venni. Dél-Korea útjai már nem felelnek meg az autók számának. Naponta 2100 új gépkocsit regisztrálnak, ebből csupán Szöulban 540-et. S bár a jogosítványhoz rengeteg pecsétet és aláírást kell beszerezni, a gyakorlati kiképzés nem kielégítő — állapítja meg a brit hírügynökség tudósítója. Film a Lucona-ügyről A Heldenplatz az első helyszín — nem mindennapos errefelé a forgatás, már csak a csillagászati árak miatt sem. De nem egyedül emiatt kelt feltűnést a hír arról, hogy végre megint filmesek vették birtokba Bécs nevezetes helyeit: a téma, amelyet feldolgoznak, tizenöt éve tartja izgalomban Ausztriát. A Lucona-ügy valóban filmvászonra kívánkozik. A név egy teherhajót jelöl-jelölt 1977-ig, amíg az Indiai-óceánon rejtélyes robbanás nem pusztította el. S nemcsak a hajót, a szállítmányt, de a legénység hat tagját sem sikerült kimenteni. Ez utóbbi körülmény jócskán súlyosbította a tulajdonos, Udo Proksch helyzetét. A most 59 éves férfiú akkoriban már évek óta dolgozott a tökéletes biztosítási csaláson — ami ideig-óráig sikeresnek látszott. Proksch már majdnem a zsebében érezte a hatalmas biztosítási összeget, amikor a biztosítótársaság diszkrét nyomozása meghozta az első eredményt. Kiderült, hogy a véletlen baleset évek óta gondosan előkészített terv szerint történt, a rejtélyes robbanás szándékos volt, emellett a hajó rakománya közönséges ócskavas. Évekbe telt, amíg az igazságszolgáltatás átverekedte magát Udo Proksch tekintélyes támogatóin, de győzött, s az idén januárban az eredetileg húsz év börtönre szóló ítéletet élet- fogytiglanra változtatták. Ä történet, illetve a főhős valóban figyelemre méltó. Ezt a kifejezést használta Klaus Maria Bran- dauer, az ismert színész Proksch személyiségére, amikor visszaadta a szerepét. Nem tud vele azonosulni, mondta, és ez akadály számára. Ez nem minősít semmit, remek krimit forgatnak kollégái — fűzte hozzá. Az angol rendező, Jack Gold honfitársában, Peter Suchet-ben találta meg az igazi Udo megtestesítőjét. A filmben Rudinak hívják, s a bécsi munkák után a stáb Velencében folytatja, majd a tengerentúl következik. A költségvetés 85 millió schillinget biztosít — a nemzetközi alkotógárda reméli: elég lesz. Kelet-Európa „euro-barométere” Kelet-Európa pulzusát próbálja kitapintani az Európai Közösség közvélemény-kutató szolgálata abban a felmérésben, amelyet a közelmúltban tettek közzé Brüsszelben. Noha néhány feltűnő megállapítását már ismertették a világhírügynökségek, a 10 ezer ember megkérdezésével, számos közvéleménykutató intézet, köztük az angliai Gallup és Magyarországon a Modus közreműködésével készült százoldalas kimutatás teljes anyaga számos érdekes tanulsággal és árnyalattal szolgál. Másfél éve már közzétettek egy hasonló tanulmányt, de az csak négy országot ölelt fel (köztük Magyarországot), ezúttal azonban tíz ország polgárait kérdezték meg ezerfős reprezentatív minta alapján: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország európai része szerepelt a listán. A Nyugat kíváncsi tehát a Kelet véleményére, már csak azért is, mert — mint például a kivándorlási szándékokkal kapcsolatos kérdésre adott válaszok mutatják, amelyek akár milliós nagyságrendű népmozgást is elképzelhetővé tesznek — az, ami a földrész keleti részében, vagy középen történik, kihat a Nyugatra is. Milyen általános tanulságokat lehet levonni, és miben különböznek a magyarok más keleteurópai társaiktól? Az első felmérés, amely csak a szakértők véleményét veti össze az emberek várakozásával, mindjárt figyelmet érdemel. Az eltérések igen nagyok: Oroszország nem európai részén a lakosság 61 százaléka érzékelte úgy, hogy az országban az általános helyzet rosszabbodott, 17 százaléka tartotta azt változatlannak és 18 százalék értékelte úgy, hogy a helyzet javult — ezzel szemben Oroszország európai lakóinak 84 százaléka rosszabbodást látott. A bolgárok fele vélte, hogy országuk helyzete rosszabbodott, és 24 százalékuk érzékelt éppenséggel javulást, ezzel szemben a lettek 76 százaléka látott hanyatlást. A magyarok viszonylag kevésbé pesszimisták: 20 százalék érzett javulást, 16 százalék egy helyben topogást, 61 százalékuk rosszabbodást. A háztartások tekintetében viszont a magyarok borúlátóbbak a térség átlagánál. Az átlag: 15 százalék javulást, 27 százalék stagnálást, 58 százalék családi háztartásának rosszabbra fordulását érzékelte; a magyaroknál ugyanezek a számok: 9/24/66 százalék. A kelet-európaiak általában támogatják a gazdasági reformot, a piacgazdaság megteremtését: csak a román felmérésben voltak többségben azok, akik az utóbbit rossz dolognak tekintik (48:35 arányban), viszont az oroszok 47:33 arányban, a magyarok 65:11 arányban támogatják. A gazdasági reform ütemét Oroszország nem európai részén 36 százalékban túl lassúnak, 25 százalékban megfelelőnek, 21 százalékban túl gyorsnak tartják (a megfelelő számok más országok esetében: Magyarország 49/ 21/12, Csehszlovákia 34/32/ 22, Románia 17/41/28, európai Oroszország 64/4/5. Azzal, ahogy a demokrácia fejlődik országában, a kilenc ország átlagában a megkérdezettek 33 százaléka elégedett és 54 százaléka elégedetlen. Magyarországon az arány 30:60, Csehszlovákiában 28:66, Lengyelországban 27:50 — viszont Romániában 41:55, Albániában 42:55, Litvániában még éppen 52:32 az arány, az emberek tehát Litvániában a legelégedettebbek. Oroszország európai területén volt tavaly ősszel a legnagyobb az elégedetlenek aránya: 15:67. Sokatmondó a közvélemény politikai megoszlása, ezen a téren éppen a magyarok azok, akik a felmérés szerint leginkább ódzkodnak akár a jobboldali, akár a baloldali besorolástól. A bal- centrum-jobboldal skálán a százalékos megoszlás számai a következők: Magyarország 15/49/ 13, Bulgária 23/29/23, Csehszlovákia 20/27/31, Albánia 19/11/25, Románia 18/33/16, Lettország 16/35/19, Lengyel- ország 15/34/20, Litvánia 14/ 30/26, Észtország 11/34/21, európai Oroszország 25/21/9 (az Éurópai Közösség 12 országában ez a megoszlás 28/34/ 20). Jó érzés, hogy Magyarországon érzik úgy a legmagasabb arányban a megkérdezettek, hogy emberi jogaikat tiszteletben tartják (75:20). Albánia 68:25, Bulgária 67:23, Csehszlovákia 66:27, Lettország 56:40, Románia 52:37, Litvánia 46:49, Lengyelország 45:48, Észtország 22:70 irányszámokkal szerepel. Végül zárjuk ezt az első tallózást egy „lírai” kérdéssel: előfordul-e, hogy önmagát nem csupán saját országa polgárának, hanem európainak tekinti; ez sokszor fordul elő, ritkán vagy soha? A térségben az emberek 55 százaléka gyakran vagy néha európainak tekinti magát. Ami a magyarokat illeti, 22 százalékuk gyaikran, 37 százalékuk néha, 38 százalékuk soha. Ez az arány így is „európaibb”, mint magában az Európai Közösségben, ahol az emberek 15 százaléka tekinti magát gyakran európainak, 33 százaléka néha és 49 százaléka soha. A nemzetek Európája még eltart egy ideig„Leleplezett” diplomataellátó „Fellebbent a fátyol” a titkos- szolgálattal egykoron szoros kapcsolatban álló moszkvai Diplomataellátó Hivatal (UPDK) tevékenységéről. A külügymi- nisztériumi szerv többé nem politikai, hanem gazdasági érdekeknek és az orosz nagyvárosokban dolgozó külföldiek igényeinek próbál eleget tenni. Legalábbis ezt állítják vezetői. Jurij Prosin igazgató a minap elmondta, hogy a KGB egykori fiókintézménye, szakítva a homályos múlttal, ma már más jellegű szolgáltatásokkal kíván kitűnni. A klientúrába 140 követség, 295 külföldi tudósítói iroda és mintegy 800 kereskedelmi, banki és légitársasági kirendeltség tartozik, s a fő feladat ezek kiszolgálása. (A képviselők és családtagjaik száma több mint 20 ezer. Ezenfelül a diplomataellátó gondoskodik 57 nemzetközi szervezet moszkvai képviselőiről is.) Az új idők szellemének megfelelően változott a profil is: a külföldiek lehallgatása, szemmel tartása helyett az UPDK a szolgáltatások felé fordult. A cégnél lehet belföldi repülőjegyet rendelni, szállást foglaltatni, autót bérelni és javíttatni. Bár a szolgáltatások színvonala egyelőre még korántsem üti meg az európai mércét, az árak azonban már világpiaciak. De az UPDK mindezt megteheti, ugyanis monopolhelyzetben van. A legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletág továbbra is a helyiségbérlet. Jelenleg 700 irodát bocsát különféle külképviseletek rendelkezésére, emellett pedig több mint hét és fél ezer lakást tart fenn. A diplomataellátó 1988-tól teljes gazdasági önelszámolásra tért át, ami lehetővé tette számára, hogy önálló pénzügyi politikát folytasson, és építkezéseket kezdjen. A szolgáltatásokért kapott ösz- szegből azonban adóként évente 440 millió rubelt fizet be az államkasszába, s valutabevételének felét (40 millió dollárt) szintén az államnak adja el. — A titkosszolgálatokkal gyakorlatilag (ma már) semmilyen kapcsolatban nem állunk, s nem írják elő nekünk azt sem, hogy kiket alkalmazhatunk — állította Jurij Prosin. Mindennap bekopogunk Önhöz!
