Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-27-28 / 72. szám

HÍRLAP, 1993. március 27-28., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN

Olasz konyha

FŐTT TÉSZTA Vegetáriánus tészta

Elkészítés ideje: 1 óra 30 perc.

Hozzávalók (4 személyre): 35 dkg pillangótészta (ha nincs, akkor valamilyen más száraztészta^, 20 dkg gomba, 1 db piros színű paprika, 2 fej vöröshagyma, 3 evőkanál reszelt parmezán, 2 evőkanál vaj, 1 gerezd fokhagyma, 2 dl húsleves (leveskockából), 1 citrom, csipet cukor, csipet bazsalikom, 4 evőkanál olaj, 1 teáskanál origano, só, bors ízlés szerint.

Előkészítés: A gombát megtisztítjuk, felszeleteljük. A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, a fokhagymát áttörjük, a hagymát kockára vágjuk. A paprikát hosszában félbevágjuk, kiszedjük az erezetét, eltávoh'tjuk a magokat, majd kis kockára vágjuk. A paradicsomot néhány pillanatra forrásban lévő vízbe mártjuk, utána meghámozzuk, majd áttörjük. A petrezselymet megmossuk, finomra vágjuk.

Elkészítés: A gombát a citrom levével savanyított hideg vízben feltesszük főni. A hagymát és a fokhagymát a vaj és néhány evőkanálnyi olaj keverékében megfuttatjuk. Néhány perc múlva hozzáadjuk a leszűrt gombát és a paprikát. Tovább főzzük néhány percig, akkor belekeverjük a paradicsomot, felöntjük a meleg levessel, beleszórunk egy csipet sót, borsot, cukrot, bazsalikomot és origanót. Jól összekeverjük, felforraljuk, majd az edényt lefedjük, és a lángot mérsékelve kb. fél óráig főzzük. 10 perc múlva enyhén sós vizet felteszünk, amikor forr, beleszórjuk a tésztát, majd „fogkeményre” főzzük. Leszűrjük, összekeverjük a mártással és a reszelt parmezánnal. Melegen tálaljuk.

SÜLT TÉSZTA Gombás torta

Elkészítés ideje: 1 óra.

Hozzávalók (6 személyre): 25 dkg búzadara, 1 liter tej, 40 dkg gomba, 10 dkg vaj, 10 dkg főtt sonka, 6 evőkanál reszelt parmezán, 5 tojás, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 evőkanál zsemlemorzsa, őrölt szerecsendió, só, bors ízlés szerint.

Előkészítés: A gombát megtisztítjuk, megmossuk, csíkokra vágjuk. A fokhagymát átnyomjuk, a sonkát csíkokra vágjuk, a petrezselymet megmossuk, megszántjuk, apróra vágjuk.

Elkészítés: A tejet felforraljuk, enyhén megsózzuk, és — állandó keverés közben — lassan belecsurgatjuk a darát. Vigyázzunk, nehogy megcsomósodjék. Folyton kevergetve, 10 percig főzzük. A tűzről levéve belekeverünk 2 evőkanál vajat, 3 evőkanál reszelt parmezánt, egy csipet őrölt szerecsendiót és 2 tojás- sárgáját. Kivajazzuk, megszórjuk zsemlemorzsával egy nem túl mély tűzálló tál alját, és beleöntjük a darát. Egy nedves kanál hátával lenyomkodjuk, és peremet is formálunk a szélére. Tetejét megszórjuk zsemlemorzsával, és 180 C-fokon (gázsütő 2-es fokozat) kb. fél óráig sütjük. Közben a maradék vajat megolvasztjuk, beletesszük a fokhagymát és a gombát, megsózzuk, megborsozzuk, és fedő alatt, kis lángon 10 percig pároljuk. A megsült tortába töltjük a párolt gombát és a csíkokra vágott sonkát. A maradék tojásokat kis sóval és borssal ízesítve felverjük. Belekeverjük a maradék reszelt sajtot, és az egészet a tortára öntjük. Megszórjuk a vágott petrezselyemmel, és 200 C-fokon (gázsütő 3-as fokozat) 15 percig sütjük.

RIZSÉTEL Kerti rizs

Elkészítés ideje: 1 óra.

Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg rizs, 1 szál sárgarépa, 1 kis fej vöröshagyma, 1 szál zellerlevél, 10 dkg mélyhűtött zöldborsó, 40 dkg paradicsom, 4 evőkanál vaj, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 teáskanál bazsalikom, 1 liter húsleves, 10 evőkanál reszelt parmezán, 1 dl tejszín, só, bors ízlés szerint.

Előkészítés: A zöldborsót

szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni. A sárgarépát és a, hagymát megtisztítjuk. A rizst, a zellerlevelet és a petrezselymet megmossuk. A paradicsomot néhány pillanatra forrásban lévő vízbe mártjuk, héját lehúzzuk, magját eltávolítjuk. A paradicsomot és az összes zöldséget finomra vágjuk.

Elkészítés: A húslevest megmelegítjük. A vajat felolvasztjuk, és belekeverjük a finomra vágott zöldségeket. Sóval, borssal ízesítjük, és nagyon kis lángon, fedő alatt 20 percig pároljuk. Ezután belekeverjük a rizst, és — a lángot megemelve — néhány percig együtt pirítjuk. Hozzáadjuk a paradicsomot meg a zöldborsót, és felöntjük a meleg levessel. Addig főzzük, amíg a rizs megfő. Amikor elkészült, elkeverünk benne öt evőkanál reszelt sajtot és a fűszereket. Tűzálló tálba tesszük, ráöntjük a tejszínt, és a tetejét megszórjuk a maradék reszelt parmezánnal. Előmelegített sütőbe tesszük, és 200 C-fokon (gázsütő 3-as fokozat) 15 percig sütjük. A sütőből kivéve, azonnal tálaljuk.

Orosz házassági katalógus — amerikaiaknak

Fatima sötét hajú orosz szépség, világosbarna szemekkel, La- risza éppen az ellentéte: szőke és kék szemű. Egyelőre mindketten Moszkvában élnek és függetlenek — de reményeik szerint már nem sokáig. Fatima, a 24 éves gazdaságkutató, és Larisza, a 28 éves építész ugyanis úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba megy férjhez.

Fotójuk már a Russian Connection (vagyis az Orosz kapcsolat) című orosz házasságközvetítő katalógus címoldalán szerepel. A lap — célja szerint — nősülni óhajtó amerikaiaknak közvetít orosz feleséget. A vállalkozás feje Ron Schwartz, aki egykor sztereoberendezésekkel kereskedett, majd a hangdobozokat egyszerűen élő árura, lányokra cserélte, a jövedelmezőbb üzlet reményében.

Schwartz úr egy év alatt állítólag tucatnyi amerikaihoz juttatta el álmai asszonyát. Ezek a nők

természetesen nem a hruscsovi idők orosz asszonyképét idéző matrónák: arcuk nem árulkodik kemény munkáról, s az esetleges szépséghibákat egyébként is smink fedi. Ruházatuk feszes farmer, és egy vízparti randevún „alig-bikini” rejti bájos idomaikat.

Az üzlettel — ahogyan ez már sejthető — nemcsak a lányok és jövendőbelijük jár jól. A Russian Connection-be 300 rubel (70 amerikai cent) lefizetésével kerülhetnek be az amerikai jólét után sóvárgó hölgyek.

A nősülni óhajtóknak ugyanakkor már több mint 600 dollárjába kerül az előfizetés, s ezért tíz lányt választhatnak ki a katalógusból. Schwartz úr, valamint üzleti partnere, Olga Turnova kérdőívek segítségével ötre szűkíti a kört, akikkel aztán az igazán elszánt amerikai úr kapcsolatba is léphet.

A románc további útját is gondos kezek egyengetik: kölcsönös szándék esetén egy San Diegó-i ügyvéd szerzi meg a lányok számára az amerikai beutazási okmányokat. Ezek 90 napos tartózkodást tesznek lehetővé, s ezalatt kell a hölgyeknek eldönteni, végül is kívánnak-e maradni, vagy sem. Hetven százalékuk marad. A legtöbben lépésüket azzal indokolják, hogy hazájukban nem látják biztosítva jövőjüket. A férfiak azért döntenek az orosz lányok mellett, mert az amerikai nők viselkedéséből — erőszakos karriermániájukból és emancipációs mozgalmaikból — már elegük van.

A Russian Connection pedig éppen erre épít: hölgyeit olyanoknak írja le, mint amilyenek: szívesen főznek, s nem vágynak egyébre, mint hogy anyák lehessenek, nem megszállottjai a férfiak és nők közti egyenlőségnek sem.

A koraszülöttek és az anyai hang

Inkubátorba helyezett koraszülöttek gyorsabban fejlődnek, ha hangszalagról az édesanyjuk hangját közvetítik nekik. A müncheni egyetemi gyermekklinika újszülöttosztályán végzett vizsgálatok étlapján megállapítható, hogy az anyai hanggal stimulált csecsemők hamarabb felülnek, járnak és beszélnek, mint azok, akiket nem stimuláltak édesanyjuk hangjával — számolt be legújabb számában a Fortschritte der Medizin című müncheni

orvosi folyóirat. A vizsgálat során koraszülöttek édesanyja a szülés után szabadon választott szöveget mondott hangszalagra, vagy maga választotta dalt énekelt. A hangszalagot ezután naponta ötször-hatszor lejátszották fél-fél órára az inkubátorban kezelt újszülöttnek. Az orvosok előbb Mozart-muzsikával kísérleteztek, később azonban kizárólag az anyai hangot alkalmazták.

Az inkubátorban ápolt koraszülöttek a 26. héttől kezdve

mérhetően és láthatóan reagáltak az anyai hangra, rövidebb ideig kellett őket mesterségesen lélegeztetni, és rövidebb ideig maradtak a klinikán, mint a nem stimuláltak.

Az orvosok leglényegesebb megállapítása az volt, hogy az anyai hanggal „kezelt” újszülöttek életük első hónapjaiban minden vonatkozásban gyorsabban fejlődtek, mint az anyai hanggal nem stimulált koraszülöttek.

A Kolozsvári Állami Magyar Operáról

A Kolozsvári Állami Magyar Opera az 1989. decemberi fordulat nyomán vált az Állami Magyar Színháztól szervezetileg külön álló intézménnyé, de közösen készült vele az erdélyi magyar színjátszás bicentenáriumá- nak tavalyi ünnepségére, aminthogy közös az epület is, amely feliepéseinknek otthont ad — mondotta el az MTI tudósítójának Simon Gábor, a társulat igazgatója. — A két együttest a nyolcvanas évek közepén egyesítették, a fordulat után hagyták jóvá a szétválást, ami lehetővé tette a költségvetési támogatás és a létszám növelését.

— Hogy mennyit fedez a támogatás? Persze, sehol a világon nem fedez minden kiadást, Kolozsvárott sem, de a fordulat óta legalább lehetővé vált külföldi szponzorok bevonása. A 200. évforduló számos operabarát és kulturális szervezet figyelmét keltette fel, a Soros-alapitvány- tól dr. Tarján Tamás úrig, a grazi opera volt igazgatójáig, aki egy ottani eseménysorozat bevételét hozta el számunkra, korábban a grazi opera év végi báljának bevételét ajánlották tel számunkra. Még sok példát sorolhatnék, bár meg kell jegyeznem: az, hogy Romániában sajnos, negatívan értékelhető események is történtek, az adakozók lendületét csökkentette, nemcsak a magyar kisebbségi műhelyek tekintetében. Felbecsülhetetlen az emberi segítség, vendégkarmesterek, énekesek, rendezők jelenléte, munkája.

— A társulat portréja? 239 fő a létszám, ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy operát és operettet is játszunk. 16 magánénekes szólistánk van. Annak, hogy ilyen kevés az énekesünk, az egyik oka az, hogy az utóbbi évtizedekben a képzés szinte teljesen leállt, összességében is, a magyar nyelvű művészoktatás pecfig szinte teljesen megszűnt.

— Utánpótlás? A balettkarban és a zenekarban vannak román kollégáink is, de a színpadon elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete, tehát a létszámot feltölteni nehéz. 1991-ben országos tehetségkutatást hirdettünk, fölvettünk a jelentkező nyolcvan-egynéhány tehetség közül harmincat, es például a Háry János bemutatóján, amelyre a bicentenárium keretében került sor, a szereplők jó része közülük került ki.

— Magyar nyelvű előadások? Az, hogy Európa e csücskében létezik egy önálló magyar nyelvű operaház, egyedülálló — az egyedüli hasonló intézmény tudomásom szerint a budapesti Operaház. Az operaszínpad világszerte érvényesülő tendenciája az, hogy az eredeti nyelven adják elő a műveket. A mi jogosultságunkat elsősorban a magyar nyelvű előadások adják, a Háry Janos, a Székelyfono, a magyar nyelvű operettbemutatók, stb. A bicentenáriumi megnyitón itt volt Boroianu román művelődési minisztériumi államtitkár, és igen meleg szavakkal fejtette ki, hogy a kultúrák kölcsönösen gazdagítják egymást.

— Társbérletünk a színházzal? Szigorú szabályokat követ, megszabjuk, mikor kié a színpad. Persze, ez mindenképpen nehezíti a munkát, keveseDD az előadásszám, 100-Í10 jut ránk évente (ha egyetlen intézmény működne, 200-250 lenne), a díszletműhely kapacitása is szű- kebb a kelleténél, és áldozatos munkát igényel.

— Közönségünk? Általában hű hozzánk. A félmilliós városban másik, román operatársulat is működik. Ez egyedülálló helyzetet teremt. Igaz, vannak egy évadon belül azonos előadások, de velük is van munkamegosztás, egyik nap itt, másik nap ott van előadás — a közönség szinte minden.este mehet opera- vagy operett-előadásra. A televízió versenye nálunk csak a ’89-es

fordulat után kezdte éreztetni a hatását, de most már egyre jelentősebb tényező, hiszen addig gyakorlatilag nem volt konkurens román tévéadás, most viszont sokan többféle színes adás közül is válogathatnak parabola- antennáikkal.

— Külföld? Tavaly három egymást követő estén tudtunk megjelenni sikerrel a budapesti Állami Operaház színpadán, a Sámson és Delila, a Székelyfono, és két egyfelvonásos, a Mario és a varázsló és az Ördögváltozás Csíkban volt a műsoron. 30 éves teljes elzártság után a társaság most sokfelé megfordul, rendszeresen fellépünk Gyulán, nemrég kötöttem le a fertorákosi barlangszínházba két előadásra vendégszereplést, a nyáron Vi- segráoon leszünk. A margitszigeti Rigoletto-produkcióban is részt vettünk, balettkarunk Franciaországban turnézott. Ez szellemiekben és anyagiakban is gazdagít minket, összehasonlítási alapot nyújt, a társaság ezáltal jelentősen javult.

— A külföld szívóhatása? Régen az, aki csak tehette, elment, ebből akár egy társaság is összeállna, most viszont megnyílt a világ, és ezért az emberek inkább maradnak. Megszűnt az a helyzet, hogy — tréfásan szólva — lument egy szimfonikus zenekar, és hazajött egy kvartett.

— Tervek? Sokat dolgozunk. Áprilisban Macbeth-bemutató, s a zenekar önálló koncerteket ad. Az évad végére tervezzük Erkel Brankovics Györgyének bemutatóját, amely eljut majd a budai Várszínházba is. Lassacskán be akarjuk mutatni a teljes Er- kel-életművet. A Bánk bán és a Hunyadi László már szerepel a repertoáron, ezeket felújítottuk, így alakulnak terveink, reméljük, sikerrel valósítjuk meg őket — mondotta az MTI tudósítójának kérdéseire válaszolva Simon Gábor, a társulat igazgatója.

Tizenhárom hétig tátongott a déli földrész felett

A legnagyobb kiterjedésű ózonpusztulás

Amerikai szakértők beszámolója szerint a megfigyelések óta tapasztalt legnagyobb kiterjedésű, legkorábban jelentkező, leghosszabb ideig tartó és legnagyobb mértékű ózonpusztulás volt feljegyezhető a tavalyi an- tarktikus tavasz során.

A káros kozmikus sugarak ellen védő természetes pajzs sérülése már szeptember 8-án jelentős volt, s a lyuk 13 héten tátongott a fagyos déli földrész felett.

Első ízben történt meg az is, hogy állandóan lakott területek — nevezetesen Dél-Amerika déli csücske — égboltjára is kiterjedt a veszélyes jelenség — ez október első hetében történt.

Az amerikai óceán- és légkörkutató intézet szerint eddig 1987-ben, illetve 1990-ben jegyeztek fel a tavalyit megközelítő súlyosságú ózonleépülést a déli magaslégkörben, de a jelenség azokban az években rövidebb ideig tartott.

A rendszeres megfigyelések nyolc éve alatt tavaly ötödször mértek 50 százaléknál nagyobb arányú — vagyis hivatalosan is „lyuknak” minősített — ózonvé- konyodást az Antarktisz felett. A tudósok a tavalyi rekordhiányt

részben a Fülöp-szigeteki Pina- tubo tűzhányó kitörése során felszabadult nagy mennyiségű káros gáz magaslégköri koncentrálódásának tulajdonítják.

Amint az ismeretes, az 1987- ben aláírt Montreali Jegyzőkönyv 2000-ig úja elő a védőpajzsot károsító mesterséges gázele- gyek — az elsősorban a hűtőiparban használatos klorofluorkar- bonok — termelésének megszüntetését, de a szakértők — az ózonréteg riasztó ütemű leépülése láttán — ennél is szorosabb határidő kijelölését sürgetik.

Mindennap bekopogunk Önhöz!