Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-27-28 / 72. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. március 27—28., szombat—vasárnap Kertész leszek Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) A csábítás trükkje Lepkeszerűen libegnek a parányi kolibrik, hogy táplálkozzanak i beporozzák a bromélia virágját Az első trópusi orchidea a Bahamákról került Európába, mégpedig 1732-ben. Hosszú időnek kellett eltelnie addig, amíg ezekből az egzotikus növényritkaságokból mindenki számára elérhető, népszerű vágott virágok lettek. Az élettani igényeik kielégítése mellett a szaporítás nehézségeit is meg kellett oldani. Az első gond már a virágok beporzásával, illetve megtermékenyítésével kezdődik. A bro- méliák, orchideák megterméke- nyülését a rovarok segítik. Az epifita növények viszont a sűrű őserdők fakoronáin élnek, ahová a rovarok nagyon nehezen jutnak el. A virágoknak a csalogatás, a csábítás trükkjét kell bevetniük, hogy a rovarok odataláljanak. A természetes kiválasztódás hosz- szú folyamatának eredményeként csak azok a fajok maradtak fenn, amelyek feltűnő, különleges formájukkal, erős illatukkal fel tudták magukra hívni a figyelmet. Talán éppen ezért lettek ilyen különleges szépségű növények. A broméliafélék egy részénél a kolibrik működnek közre a beporzásban, mások illata pedig több kilométer távolságból is érezhető... Nagyon sok orchidea rovarformát ölt, hogy „társait” odacsalogassa. Az édes nektár a virág legmélyén lévő ajkakban gyűlik össze, úgy, hogy a rovar csak akkor férhet hozzá, ha közben a hímport is összeszedi. Az orchideák magfejlődése hosszabb időt vesz igénybe, mint a hazai növényeinknél ez megszokott. A kifejlődő magoknak a fa koronájába kell eljutniuk, ahol meg is kell tapadniuk. Hogy ez sikeres legyen, a növényeknek nagyon sok magot kell érlelniük. A szakirodalom szerint az orchideák egyetlen magtokjában akár több millió mag is lehet. A mag megtapadásában ismét a természet segít. A bogyós termésű broméliák terméseit a madarak szívesen fogyasztják. A bélcsatomán végighaladva — a mag csíraképessége megmarad —, az ürülékkel jut a fa ágaira... Ám a kalandos útnak ezzel még nincs vége, mert a mag kicsírázása csak optimális — es sokszor különös — feltételek mellett megy végbe. Például az orchideáknak bizonyos gombafonalakkal való együttélés segít ebben. Hiába kerül az orchideamag kedvező körülmények közé, ha ott nem találkozik az őt tápláló gombafaj fonalával. Ennek a természetes folyamatnak a gyakorlatban való reprodukálásával jutottak el az orchideák és broméliák nagyüzemi szaporításáig. A tudományos kísérletek során kidolgozták azokat a mesterséges táptalajokat — a hozzájuk tartozó gombákkal —, amelyek segítségével a szaporítást sikeresen lehetett megvalósítani. A táptalaj hormonokat, vitaminokat és olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket egyébként a gombák termelnek. Ezek „receptje” többnyire szigorúan őrzött szakmai titok... Új fejezetet nyitott a növények szaporítása terén a merisz- témás szaporítás, amit az orchideáknál is sikeresen alkalmaznak. Fiatal hajtások tenyészőcsúcsából nyernek új egyedeket. A módszer gyors, és mivel vegetatív eljárás, az új egyed a szülő valamennyi tulajdonságát megőrzi... V. Pénzes Judit „Tiszteld a szót. Közleményünk címét ebből a verses szövegrészletből emeltük ki: „Tiszteld a szót: a szó energiát hordoz, ha mondattá vegyül a szájban/ vagy szöveg lesz a papíron” (Hegedűs Géza: A szó). Hogy gondolataink, mondanivalónk megfogalmazásában a szónak valóban nagy szerepe van, arról éppen a szavak „mesterei”, a költők és az írók művei vallanak érzékletesen és őszintén. Erre a kérdésre, hogy mi a szó, szakszerűen is hiteles választ Bartalis János e versrészletéből kapunk: „Mi a szó? Egy kép a világról,/ amellyel ember üzen embernek (Bartalis: Szív-rádió). Ezt a gondolatot színezi át Simon István, amikor intésül, tanulságul így fogalmaz: „Látod, mindennek, ami van/ értelme, neve lesz a szóban, /Érzed már, hogyan lesz kapocs/ a szó a látható mögött is” (Simon: Beszél a fiam). Éppen napjainkban, amikor — sajnos — sokszor nincs tisztelete a szónak, és megszaporodtak a szókoptatók, a közömbös töltelék szavak, a tartalmatlanná vált szóalakok halmozói, s szinte megfojtanak bennünket — ahogyan a költő is jól látja: a szó- cséplésbe bújtatott „áltudományos viták, vádak, s véget nem érő panaszok” (Parancs János: A nyelv dicsérete). Hogy ez a szó- és nyelvhasználati jelenség és gyakorlat nemkívánatos örökség, azt Vajda János mondatai tanúsítják: „Egyébiránt, és utóvégre,/ Mivelhogy és ezek után... Száz szónak is egy a vége”(Vajda: Találkozások). Szóhasználatunk nemkívánatos jelensége és gyakorlata — főleg politikai nyelvhasználatunkban —, hogy gyakran visszaélnek egyesek a politikai ízű szavakkal. S a szavak — telítve demagógiával — csak arra valók, hogy egy szövegösszefüggésben ne a mondanivaló hitelességét erősítő tényezők legyenek, hanem a manipulációs csúsztatás eszközei. Beszédes példatárat kapunk belőlük A politikai szótár hamissága címmel megjelent közleményben (Magyar Nemzet, 1992. dec. 16.). A sajtó hasábjain megjelent — s politikai töltettel átszínezett — cikkekben, vitairatokban gyakran divatszóként jelentkeznek a lényeget megkerülő szóformák, amelyek ma már egyéni szókincsünknek is aktív tagjaiváváltak. Egyéni és közéleti nyelvhasználatunk minőségének előfeltétele a szövegalkotásra felhasznált szavak mennyisége, illetve kifejező, közlő stílusértéke. Mind az újságok hasábjain, mind a rádió és televízió adásaiban olvasható és hallható közlemények szerzőinek, mind az olvasók és hallgatók táborának egyéni aktív szókincse meghatározott szerepet tölt be abban, hogy a mondatokban a szavak a mondanivaló és az elérendő cél szempontjából a lényeget közvetítsék, és a beszédhelyzetnek és a szövegösszefüggéseknek megfelelően használják fel a szavakat mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A tömegtájékoztatás szó- használatának nemkívánatos jelensége, hogy a körmöntfontság vagy éppen az aggályoskodó bonyolultság, a feleslegesen sok szó között megbújnak a gondolat- közlés szempontjából üres és alkalmatlan szavak. Mindkét tábor, az információkat nyújtók és felvevők tábora elbizonytalanodik, ha egy-egy cikk, szóbeli közlés mondanivalóját nem érti vagy félreérti. E jelenségre hívja fel a figyelmünket ez a versrészlet is: „Olvastam egy cikket, /még mindig nem értem,/ bonyolultan ír, /csak épp bonyolultságában/, veszett el, mi benne / az olvasót kézen fogó/ bölcs értelem lenne” (Kacsó Sándor: Egyszerű igékkel). Az olvasót kézen fogva vezető szavak között számolják el egyesek a közhelyszavakat, az átlagolvasók nyelvhasználatában szó- lásszerűen jelentkező nyelvi formákat: „Tele van vele a hócipőm”. Nem a szólásalakulattal kapcsolatban — hogy közhelyszerűen fejezzük ki magunkat — vannak fenntartásaink, hanem azért, mert nem engedi szóhoz jutni a rokon értelmű kifejezéseket: „torkig vagyok vele, elegem van belőle, stb.” Mai egyéni és közéleti szó- használatunk nemkívánatos jelensége, hogy az érzelmi kultúra árnyalatainak kifejezésére felhasznált nyelvi formák egyre ritkábban jelentkeznek. Ennek oka nemcsak a racionális (ésszerű, célszerű, okszerű) gondolkodás irányába való elmozdulás, hanem érzelmi kultúránk sorvadása is. Ehelyett bizonyos álpátosz és érzelgősség jelentkezik szó- és nyelvhasználatunkban. Az őszinte mondanivaló a gyakorta megjátszott nyegleség martalékává válik. Ma már az egyértelmű gondolatközlést nem annyira a nyelvtani hibázás veszélyezteti, mint inkább a nem megfelelő szavakkal való visszaélés. Erre a jelenségre is felhívja a figyelmünket a Tiszteld a szót! felhívás közleményünk címében. Dr. Bakos József Kapcsolatteremtési készség az írásban Amikor ún. „fejvadász” cégek kérnek grafológusi véleményt valakiről, akinek a szakmai tudásáról már egyértelműen meggyőződhettek, kiemelten fontosnak tartják a munkatársaihoz majdan fűződő viszonyát is. Az ilyen értelmű tájékozódási akció megéri a befektetést, hiszen ha nem kifejezetten muszáj, minek válasszanak túl ingerült, esetleg tartósan házsártos, vagy gán- csoskodó kollégát. Feszült munkahelyi légkörben mindenkinél romlik a munka hatásfoka. Egy- egy jó team (kis csapat) megalakításánál arra is külön vigyáznak, hogy két egyformán határozott dominanciaigénnyel bíró személy ne legyen benne. Ilyenkor csoportanalízissel döntjük el a várható erővonalak alakulását. A grafológia iránt érdeklődőknek pár, a gyakorlatban is jól használható megfigyelés a kapcsolatteremtési igényről, készségről : — Általában a szűkre összehúzott betűk, a merev vagy szálkás vonalvezetés szorongással társul, ezért mindenféleképpen akadályt jelent majd a harmonikus kapcsolatteremtésben. Az ilyen ember nem tárulkozik ki szívesen, ez nehezére esik. (1. sz. minta) — A lazán, oldottan, gördülékenyen vezetett vonalak — ahol a két betű között is megvan a megfelelő távolság (2. sz. minta) —, barátságos, másokkal szívesen érintkező, érzelmes és romantikus hajlamokról tanúskodnak. Kellemes munkatárs, jó barát, ideális partner lehet. — Ha túl szélesek az „a” és „o” betűk, sokszor gyanakodhatunk olyan típusú emberekre, akik szinte rátukmálják saját személyüket, vagy — ami még rosz- szabb — a saját érdekeiket másokra. (3. sz. minta) A fenti írásminták azonos képzettségű és korosztályú nőktől származnak. Most pedig nézzük meg a jeligés levelekre ígért válaszokat: „Titkosírás” jelige: Ha már a kapcsolatteremtés volt a mostani témánk, az Ön társaságigénye maximum közepes mértékű, bár alapvetően szereti az embereket. Túlzott mértékű elvárásainak talán igazán kevesen tudnak megfelelni, ezért valószínűleg keveseket fogad bizalmába. Rendszerető, elvhű ember, akinek szigorú önkontrollja van. Az írás nagyon „ösz- szeszedett”, úgy tűnik, kevés lazaságot enged meg magának. (Tudnom kellene az életkorát, amit így csak megbecsülni tudok. Szerintem Ön középkorú férfi, vagy 40 körüli, vagy afölött.) Nyitott, jóindulatú, segítőkész, érzelmes. Érett személyiségnek tűnik, aki már túl van egy-két dolgon. Önbizalma határozott, de nem eltúlzott, bízik saját erejében. Nem szeret másokra támaszkodni, nagyon önálló. A fejében és a szívében is rend van, szerintem néha szenved is ettől, hiszen az alaptermészete nagyon érzelmes, sőt, meg merem kockáztatni: romantikus. „Irma” jelige: Egész oldalas leveledből ítélve jó grafológus lennél: rendelkezel a racionalitás éleslátásával, az intuíció érzékenységével, emellett igazi humán beállítottsággal bírsz. írásod alapján logikus, gyors gondolkozásod hamar meglátná az összefüggéseket, helyesen szelektálna a mellékes és a döntő elemek között. Katona Agnes grafológus Ötéves az Egri Színműhely A már határainkon túl is ismertté vált Egri Színműhely az idén ünnepli megalakulásának ötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból rejtvényábránk fő soraiban e nagyon lelkes és tehetséges társulat néhány sikeres produkciójáról és az együttes vezetőjéről szólunk. Megfejten- dők a vízsz. 2., 39. és 63., valamint függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 2. Móricz Zsigmond klasszikus darabja, amelyet a színműhely tagjai többek között Erdélyben is kirobbanó sikerrel mutattak be (zártbetűk.: E, ZS, Ó) 13. A földrészünkről való 14. A vadat puskával leteríti 15. Gúla egynemű hangzói 16. Borít, takar 17. Papírmérték 18. Aszlányi Károly monogramja 19. Inge- borg személyneve 21. Ezsütfenér színű, kemény fém 23. Schütz ... (színművésznő) 24. Neves közgazdász (Ferenc) 26. Levágott abona földben maradó csonkja 7. Folyadék fogyasztása 28. Történefmi település Tolna megyében 30. Valakit a lakására szállít 32. Állóvíz 33. Jugoszlávia elnöke volt (Joszip Broz) 35. Szelíd erdei állatok 36. Csecsemőgondozónő — régies szóhasználattal 37. Motorolaj márka 38. Az izmot köti a csonthoz 39. Noel Coward vígjátéka, amelynek bemutatóját a színműhely februárban telt ház előtt, nagy sikerrel tartotta 42. Faggatta — régiesen. 44. Zoltán becézve 45. Óratartozék (névelővel) 47. Téli sportot űz 48. Veri, pánolja 49. Ilyen virágú növény a kakukkfű 51. Gu- bós növény 52. Kettőzve: édesség 54 Római öt és ötszáz 55. A sav teszi 57. Visszaül! 58... lakodalmas (táncjáték) 61. Átveszi a vezetést. 63. Az Egri Színműhely alapítója, vezetője, sokoldalú rendezője. Szép Ernő: Május c. darabjában ő alakítja a Fiú szerepét (zárt betűk: A, S). FU GGOLEGES: 1. Antoine Táborin vásári komédiája, amelyet a színműhely tagjai Egerben a barokk napokon mutattak befzárt betűk: M, T, S) 2. Mérőműszert alaphelyzetbe állító 3. Az erbium vegyje- le 4. Atomok, molekulák meny- nyiségi egysége 5. Sértetlenül 6. Titokban, sunyi módon meghúzódik valahol 7. Szólít — népiesen 8. Púpos állatról lenyírt értékes textilipari alapanyag 9. Tova 10. Mázol 11. Magos Judit monogramja 12. Valamire való hivatkozás 17. A hal „petéje” 20. Én, magam — latinul 22. Nagyméretű ipari kemence 23. A hal szaporító tevékenységet végez 25. Ölni, pusztítani 27. Félkörben való hajlítás 29. Verdi operája 31. A távolabbi személyek 34. Földfelszín alatt megmaradó csapadék 36. Az egyik égtájról való 37. Az ott lévő emberek 38. Erre a helyre lépő 40. Szerb kosárlabdázó (Mirko) 41. Küldeményt címzettnek kikézbesít 43. Verssorok összecsengése 46. Sörgyártáshoz használt növény 50. Fiatal növényi hajtás 53. Ösz- szeadáskor mondjuk 56. A személyére — régiesen 59. Vas m.-i település 60. Eres! 61. Félig éber! 62. Dátumrag. A megfejtéseket április elsejéig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila „Irma” jelige
