Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13-15 / 61. szám

HÍRLAP, 1993. március 13—15., szombat—hétfő HÉTVÉGI MAGAZIN 17. Olasz konyha Főtt tészta 2 L 1 n :$ s-3 * s' * 4) . -w j s « « 3 _I H ■> S a 95 2 - 5 0 * .ű U T *> S u « 3 :> u ^­i Torkos metélt Elkészítés ideje: 1 óra Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg széles metélt, 10 dkg nyers, kicsontozott sonka, 10 dkg főtt sonka, 10 dkg darált sertéshús, 40 dkg paradicsom, 1 szál sárga­répa, fél fej vöröshagyma, 10 dkg zeller, 1 dl olaj, 1 dl száraz fehér­bor, 6 evőkanál reszelt parme- zán, só, bors ízlés szerint. Előkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, majd finomra vág­juk. A főtt sonkát ledaráljuk. A paradicsomot néhány pillanatra forrásban lévő vízbe mártjuk, majd a héját lehúzzuk, végül át- törjük. Elkészítés: A finomra vágott zöldségeket a darált hússal és a darált sonkával együtt az olajban megpirítjuk, majd hozzáadjuk a nagyobb kockára vágott nyers sonkát. Fakanállal gyakran keverget- ve 5-6 percig főzzük. Felenged­jük a borral, sózzuk, borsozzuk, és addig főzzük, amíg a levét el­fövi. Amikor besűrűsödött, be­lekeverjük az áttört paradicso­mot. Fedő alatt körülbelül 40 percig pároljuk. Közben enyhén sós vizet forralunk, és a tésztát „fogkeményre” főzzük. Leszűr­jük, ráöntjük a mártást, amivel óvatosan összekeverjük. A tete­jét megszórjuk a reszelt parme- zánnal, és rögtön tálaljuk. Sült tészták Csirketorta Elkészítés ideje: 1 óra 50 perc Hozzávalók (4 személyre): 50 dkg csirkemell, 20 dkg vékonyra j szeletelt, puha füstölt sonka, 10 dkg kifejtett zöldborsó (lehet mélyhűtött vagy konzerv), 22 dkg liszt, 15 dkg vaj (vagy marga­rin), fél fej vöröshagyma, 1 szál sárgarépa, 1 szál zellerlevél (fi­nomra vágva), 1 merőkanál hús­leves, 1 evőkanál olaj, valamint só ízlés szerint. Előkészítés: A csirkemellet kicsontozzuk, bőrét lefejtjük, és a húst szeletekre felvágjuk. A hagymát és a sárgarépát megtisz­títjuk, az előbbit kockára, az utóbbit karikára vágjuk. Elkészítés: 20 dkg lisztet átszi­tálunk, és 10 dkg vajjal, 1 dl víz­zel és egy csipet sóval — gyorsan dolgozva — lágy tésztát gyúrunk. Cipóvá formáljuk, majd fél óráig pihentetjük. Közben 1 evőkanál olaj és 1 evőkanál vaj keveréké­ben megfuttatjuk a hagymát, a zellerlevelet és a sárgarépát. Hozzáadjuk a maradék liszt­ben megforgatott csirkemellda­rabokat, és együtt pirítjuk to­vább, amíg a hús szép pirosra sül. Felengedjük a meleg levessel, és belekeverjük a zöldborsót. Fedő alatt 30 percig tovább főzzük. A tésztát egy nagyobb és egy kisebb részre osztjuk, a nagyobb részt kinyújtva, kibélelünk vele egy kivajazott, kilisztezett torta­formát úgy, hogy pereme is le­gyen. Alulra fektetjük a sonka­szeleteket, erre kerül a csirkehús és a zöldségkeverék. A maradék tésztát kinyújtjuk, derelyevágó- val csíkokat készítünk, berácsoz- zuk vele a torta tetejét. 200 C-fo- kon (gázsütő 3-as fokozat) 25 percig sütjük, és melegen tálal­juk. Tésztában sült vagdalt Elkészítés ideje: 2 óra Hozzávalók (6 személyre): 1 doboz mélyhűtött leveles tészta (50 dkg), 30 dkg sertéshús (comb vagy lapocka), 20 dkg marhahús (magas vagy lapos hátszín), 6 vékony szelet marha­felsál, 20 dkg főtt sonka, 3 evő­kanál reszelt parmezán, 1 egész tojás és 3 sárgája, 2 dl száraz fe­hérbor, 2 evőkanál tej, 1 mok­káskanál őrölt babérlevél, 3 evő­kanál vaj, 1 csokor petrezse­lyemzöld, kevés liszt, só, vala­mint bors ízlés szerint. Előkészítés: A sertéshúst és a marhahúst kockára vágjuk, és a babérlevéllel együtt 2 óráig bor­ban érleljük. A leveles tésztát szobahőmérsékleten felenged­jük, majd egy nagyobb és egy ki­sebb részre vágjuk. A felsálszele­teket megsózzuk, megborsoz­zuk, és lisztben megforgatjuk. Elkészítés: Kivajazunk egy szögletes sütőformát, és kibélel­jük a nagyobb, kinyújtott leveles tésztával. A felsálszeleteket 2 evőkanál vajban megpirítjuk. A borban érlelt húst leszűrjük, a sonkával és a petrezselyemmel együtt megdaráljuk, egy csipet sóval, egy csipet borssal, egy egész tojással, 2 tojássárgájával ízesítjük. Ezt követően belekeverjük a reszelt parmezánt és 3 evőkanál leszűrt bort. Fakanállal vagy kézzel jól összedolgozzuk. A for­ma aljára fektetünk 3 átsütött hússzeletet, erre kerül a húspép fele, újra a hússzeletek következ­nek, végül a maradék massza. A kinyújtott kisebbik tésztá­val befedj ük, a tejjel elkevert ma­radék tojássárgájával megken­jük, előmelegített sütőben 160 C-fokon (gázsütő 1-es fokozat) 30 percig, majd 180 C-fokon 20 percig sütjük. Német jóvátétel a náci bűnökért Magyarországon a nácizmus sok áldozata és károsultja értet­lenül vette tudomásul, hogy megint kimaradnak a német jó­vátételből, holott az egyesült Né­metország folytatja a kárpótlást, ám furcsamód kizárólag olyanok javára, akik nem eredeti hazá­jukban élnek. A megütközést az okozta, hogy tavaly novemberben a né­met kormány és a Németország­gal szemben támasztott zsidó anyagi igényekkel foglalkozó konferencia (közkeletű nevén a Claims Conference, vagyis a hontalanná vált náciüldözöttek érdekeit érvényesítő egyik nem­zetközi szervezet) megállapo­dott: most januárban kezdődő jelentkezés alapján 1995. au­gusztus 1-jétől havi 500 márka járadékot kapnak a nácizmus azon áldozatai, akik bizonyítani tudják, hogy legalább hat hóna­pot voltak koncentrációs tábor­ban, vagy legalább 18 hónapig voltak gettóban, vagy legalább 18 hónapig bujkáltak emberte­len körülmények között. Azo­kon kívül, akik eddig semmiféle kárpótlást nem kaptak, ez vonat­kozik azokra is, akik már kaptak minimális, rendszerint egyszeri kártérítést. Ám nem vonatkozik mindazokra, akik a német jóvá- tételi törvény vagy a kapcsolódó izraeli törvény értelmében már kapnak rendszeres nyugdijat, és főleg nem vonatkozik azokra, akik nem hagyták el eredeti ha­zájukat, vagy visszatértek oda. A novemberi megállapodásra a né­met kormány 1999-ig 975 millió márkát utal ki, a Claims Confe­rence pedig 30-40 ezer igénylőre számít világszerte. Magyarországon, ahol vi­szonylag többen vannak a náci­üldözések más hazát nem válasz­tó túlélői, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségében a nácizmus üldözöttéinek bizott­sága így foglalt állást: — A nácik és más fasiszták minden áldozatának jár kártérí­tés, és ez nem függhet sem a szenvedés időtartamától, sem mostani lakhelyüktől. Becslé­sünk szerint ezen az alapon és sa­játjogon 30-50 ezer túlélő zsidó, körülbelül 10 ezer cigány és né­hány ezer politikai üldözött lehet ma jogosult további kártérítésre Magyarországon. Minden jogo­sult igényét támogatjuk, és úgy véljük, hogy az egyesülés folytán Németországnak törlesztenie kell még fennálló adósságát. A Claims Conference német- országi részlegének igazgatója így magyarázta a helyzetet Frankfurtból: — A Claims Con­ference 1947-ben alakult, 25 nemzetközi zsidó szervezet a tagja. 1949 óta tárgyalunk a nyu­gatnémet, illetve a német kor­mánnyal különböző kártéríté­sekről, de kizárólag csak a mene­kültek számára, mert erre szól a mandátumunk. Vagyis mi csakis az eredeti hazájukat elhagyott, kezdetben hontalan, majd me­nekült és bevándorló egyének érdekeit érvényesítjük, a német kormány kivételes elismerése birtokában. A hazájukban élők kártérítése nem ránk tartozik: a kormányuk dolga. A náciüldö­zések Magyarországon élő ma­gyar áldozatainak nem hozzánk vagy a németekhez kell fordulni­uk, hanem a magyar kormány­hoz, hogy az érvényesítse jogai­kat a német kormánnyal szem­ben. A német pénzügyminisztéri­um kártérítési osztályának illeté­kese ezt tette hozzá: — 1969. de­cember 31-én főszabályként le­járt az igénybejelentési határidő a német kártérítési törvények alapján járó jóvátételekre. Akik addig Kelet-Európábán éltek, nem jelentkezhettek, mert az NSZK egy-két kivétellel csak Nyugatra fizetett, az NDK pedig egyáltalán nem fizetett. Akik 1969 után emigráltak, a legtöb­ben a Szovjetunióból, azok még a határidő lejárta miatt maradtak ki. A Claims Conference-szel kötött megállapodásunk ezt a joghézagot tölti ki, és nem érinti az egyéb kárpótlási ügyeket. — A nyugatnémet kormány Magyarországgal két kivételt tett a múltban. Egyfelől 97 millió márkát utalt ki a náci intézkedé­sek miatt elvesztett anyagi javak kárpótlására Magyarországon élő magyar károsultaknak, nem­csak zsidóknak, hanem minden jogosult érintettnek. További 3 millió márkát félretett Magyar- országról elszármazott egyének­nek ugyanerre a célra. Ezenkívül Magyarországra 6,25 millió márkát, Csehszlovákiába pedig 7,5 millió márkát utalt át kártérí­tésre olyan egyéneknek, akiken a nácik orvosi kísérleteket hajtot­tak végre. A fizetéseket nagy­részt a hatvanas években teljesí­tette a nyugatnémet kormány a Nemzetközi Vöröskereszt útján, majd az igények gyorsabb rende­zése végett 1971. januárban ki­vételes intézkedésként közvetlen megállapodást kötött a magyar kormánnyal — mondta, majd folytatta: — Az egyesült Németország kormánya hivatalosan megörö­költe az NDK álláspontját arról, hogy a keleti terület 1945-49 kö­zötti szovjet kifosztására tekin­tettel semmiféle további kártérí­tés nem jár Keletre. De ez prob­lematikus álláspont, és ezért már van fejlődés. Másfél éve megál­lapodtunk a lengyel kormany- nyal, hogy 500 millió márkát adunk a nácizmus minden rendű és rangú ott élő áldozata és örö­köseik kárpótlására. Tárgyalunk Oroszországgal és Ukrajnával is. Nem zárhatók ki hasonló tár­gyalások Magyarországgal és más kelet-európai országokkal sem, de ehhez politikai döntés kell. Hogyan látják a jövő Európáját az eurogyerekek? Vigyázó szemetek az eurogye- rekekre vessétek, mert ők hoz­zák az új európai forradalmat — ez az Alto hirdetési ügynökség Amszterdamban, Barcelonában, Brüsszelben, Düsseldorfban, Londonban, Milánóban és Pá­rizsban 25 éven aluli fiatalok kö­rében elvégzett reprezentatív fel­mérésének üzenete. A Londonban a közelmúltban nyilvánosságra hozott, „Euro- kids” című 24 oldalas tanulmány arról vall, hogy miközben a poli­tikusok GATT-ról, kvótákról és Maastrichtról vitatkoznak a vég­telenségig, az ifjúság oda se ba­gózik, hallani sem akar megosz­tottságról, és új összeurópai kul­túrát alakít ki magának. Az EK- beli fiatalok túlnyomó többségét nem érdekli a nemzeti önazonos­ság, egyforma ruhában járnak, ugyanazt eszik, és 66 százalékuk beszél angolul, vagy legalábbis ezt állítja. A főbb megállapítások: már nem Amerika a kulturális minta­kép, hanem a Távol-Kelet, és az onnan érkező fejlett technológi­ájú fogyasztási cikkek. A ked­venc étel a japán szusi és a spa­nyol tapas, a kedvenc ruhadarab már nem a Levi’s, hanem az olasz és a francia gyártmányú farmer. A fiatalok újabban nem szeret­nek stadionbeli rockkoncertekre összezsúfolódni, és megvetik a yuppie státusszimbólumokat, az elegáns ruhát, a sportkocsikat és a pénzhajhászást. Ezenközben a nyugat-európai lányokat mégis jobban érdekli az életpálya, mint a férjhez menés: a lányok Hol­landiában átlagosan 25 éves ko­rukban mennek férjhez, Görög­országban pedig 23 éves koruk­ban — a nyolcvanas években még mindkét országban 22 éves kor volt a fejbekötés ideje. A fia­talok mindinkább elfordulnak a McDonald’s-féle gyorsétkezte­téstől, az alkoholtól, a cigarettá­tól és a kábítószertől (ha ez utób­biak közül nem is mindegyiktől), s jobban kedvelik a vegetáriánus kosztot, a videojátékokat és a kártyából való jóslást. Az AIDS-et többnyire csak ijesztgetésnek tekintik, amitől normális embernek nem kell ag­f ódnia. A nyolcvanas évekhez épest csökkent körükben a tü­relem a homoszexualitás iránt, viszont a pornográfia népszerű­sége növekedett. A fiatalok látó­körét bővíti az utazás: 40 száza­lékkal többet utaznak külföldre, mint a felnőttek. A maastrichti uniószerződéseket és általában az európai egységet lelkesen üd- vözlik. Az ifjúság még a Maast- richt-ellenes Nagy-Britanniában és Dániában sem érti, mit óva­toskodnak az idősebbek. Az öreg nacionalista politikusok magatartását a háborús élmé­nyekkel magyarázzák. Mindent egybevetve: a reprezentatív fel­merés szerint az EK-beli fiatalok elsöprő, 78 százalékos többsége szeretné, ha tulajdon hazaja mind szorosabban bekapcsolód­nék a közösségbe. Veszélyes játékok Vinnyogó békák, amelyek egy kisgyermek arcába ugorhatnak, repülőgépek madzaggal ellátva, amely könnyen a játszadozó nyaka köré tekeredhet, rohanó járművek, amelyek feldönthet­nek egy gyermeket — a játékok egy részé valósággal aknákhoz hasonlít, hangoztatja a kevésbé veszélyes játékokat követelő ameriKai mozgalom. — Használd az agyadat, mi­előtt vásárolsz — mondta Patri­cia Schroeder képviselőnő egy konferencián, amely arra figyel­meztette a szülőket, hogy a pia­con kapható játékok legnagyobb részét nem vizsgálták meg biz­tonság szempontj ából. — Feltételezik, hogy ha egy játék az üzlet polcára kerül, azzal már biztonságosnak tekinthető. Ez nincs így — mondta Patricia Schroeder, aki az amerikai kép­viselőház gyermek-, ifjúság- és családvédelmi bizottságának el­nöke. Hozzáfűzte: a szülőknek arra is figyelniök kell, hogy az olyanjátekok, amelyeken feltün­tetik, hogy 3 éves vagy annál idő­sebb gyermekeknek való, nem biztonságosak fiatalabbak szá­mára. A New York-i Elana Berardi elmondta az AP hírügynökség tudósítójának: bár jobban odafi­gyelt volna, mielőtt egy nyíllövő pisztolyt vásárolt 3 éves fiának, Michaelnak. „Jelen voltam, gyö­nyörködtem gyermekemben, amikor belenézett a pisztoly csö­vébe, s a pisztoly hirtelen kilőtte a nyilat — egyenesen Michael szemébe. Kisfiam egyik szemére megvakult”. 1986 és 1990 között 700 ezer gyermeket öltek vagy sebesítet- tek meg az Egyesült Államok­ban, állapította meg egy, a sérü­lések csökkentésével foglalkozó intézet. — Ha játékot veszünk, fel kell tételezni, hogy a gyermek a legképtelenebb módon fogja azt használni — állapította meg az intézet, amelyet jogászok ala­pítottak, s amelynek célja, hogy csökkentse az árucikkek okozta sérüléseket. — Gondolkozz úgy, mint egy csecsemő vagy egy gyermek, amikor játékot vásárolsz — java­solja az intézet. — Ne bízz a fel­iratokban, különösen az idegen nyelvűekben. Próbáld ki, nem fulladhat-e meg a gyermek, ha a szájába veszi ajátékot. S ne vásá­rolj kerekes járművet, amelyen járni még nem tudó gyermek közlekedhet. „Ez olyan, mintha egy 12 éves gyermeknek odaad­nánk gépkocsink kulcsát” — mondta Abe Bergman gyermek- orvos, aki részt vesz a veszélyes játékok árusítása elleni akció­Szívroham — hétfőn Az Amerikai Szívgyógyászok Szövetségének New Orleans-i konferenciáján kimutatták, hogy az infarktus bekövetkezésének kockázata hétfőn 50 százalékkal nagyobb, mint a hét többi nap­ján. Dr. Stefan N. Willich, a ber­lini egyetem professzora és társai öt éven át 330 ezer embert fi­gyeltek meg. Ezen idő alatt 5596 szívrohamot észleltek. Megálla­pították, hogy ezek 18 százaléka hétfőn következett be. A hétfői nap kockázata természetesen csupán a dolgozó emberekre vo­natkozik. Nyugdíjasoknál és más nem dolgozóknál nem volt kü­lönbség napok szerint az infark­tus bekövetkezésénél. Kutatók egyébként már hosszú ideje ta­nulmányozzák, hogy milyen idő­E ontban következik be a szívro- am, mert a kutatás eredménye hozzásegíthet új orvosi stratégia kidolgozásához. Legutóbb pél­dául azt találták, hogy infarktust kétszer annyi esetben szenved­nek emberek a felkeléstől számí­tott két órán belül, mint más napszakokban. Dr. Willich azt mondta a kongresszuson — je­lentette AP amerikai hírügynök­ség —, hogy abban az esetben, ha vizsgálatait más kutatások is megerősítik, esetleg érdemes lesz a szívbetegekkel hétfőn reg­gel olyan védő gyógyszereket szedetni, mint az aszpirin vagy a béta blokkolók. Dr. Clarence Grimm, az egyik Los Angeles-i egyetem professzora szerint a hétvégi italozás lehet egyik oka a szívroham hétfői gyakoriságá­nak. Mint mondotta, más vizsgá­latok azt is mutatták, hogy a vér­nyomás emelkedik, amikor a szervezet pihenésből átvált mun­kára, s ez is hozzájárulhat a szív- problémákhoz. Bizonyos kémiai tényezők is befolyásolhatják a hétfő reggeli szívrohamok gya­koriságát. így például a stressz- hormonok mennyisége növek­szik a szervezetben, amikor az ember felkel, s a hétfő reggeli forgalom zsúfoltsága még több ilyen hormont állít elő. Ezek a hormonok gyorsítják a szívve­rést, szűkítik az artériákat, és emelik a vérnyomást. Egyes ku­tatók feltételezik, hogy e válto­zások növelik az artériák zsírtar­talmát, s ezáltal a szívroham koc­kázatát. — Én is gyűlölöm a hétfőt — mondta dr. Willich. — De nem tudom ezt a napot áttenni csü­törtökre. Mindennap bekopogunk Önhöz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom