Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13-15 / 61. szám

18. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. március 13—15., szombat—hétfő Kertész leszek Levél- és hajtásdugványok Az ivartalan szaporítás egyik legegyszerűbb és leggyakoribb módja a dugványozás. Erre a cél­ra felhasználható a növény min­den része. Ez fajoktól függően változik. A szaporításra szánt növény­résztől nemcsak azt várjuk, hogy meggyökeresedjen, hanem azt is, hogy hajtást fejlesszen. Előfor­dul, hogy az Argeratum vagy a Primula obconica levele meg­gyökeresedik ugyan, ezt követő­en a levéllemez is jókora nagysá­gúra fejlődik, hajtás azonban nem különül el, rügy nem fejlő­dik, tehát szaporítás nem történt, új növény a dugványból nem fej­lődött. Normális esetben az eldugvá- nyozott növényi rész vágott fe­lületén kallusz fejlődik. A kal- lusz szövete egyes esetekben gyökérré, más esetekben gyö­kérré és hajtásképletté különül el. A gyökeresedés elősegítésére a dugványokat serkentőanyag­gal lehet kezelni. Szaporításra jól használható az egyes növények levele. Sok­szor nem is kell egy teljes levél, hanem csak egy darabja. így a Begonia Rex leveleit is darabok­ra vághatjuk, majd elduggatjuk úgy, hogy a végén is elágazódás legyen. Felhasználhatjuk termé­szetesen az egész levelet is oly módon, hogy a levél fonákján az ereket több helyen bevágjuk, a szaporítóközegre fektetjük úgy, hogy a sebzett felületek minde­nütt feküdjenek. Ilyenkor főleg a sebzéshelyeken fejlődik kallusz, majd gyökér és növény. Hason­lóan szaporítható a páfrány (en­nek menetét a mellékelt kép mu­tatja). A közismert fokföldi ibolya leveleit rövid nyéllel vágjuk, itt csak a levélnyél kerül a szaporí­tóközegbe. Ugyanígy kell ten­nünk, ha Peperomiát akarunk szaporítani. Dugványozásra úgynevezett érett leveleket használjunk fel. Az érett levél kifejezés azt jelen­ti, hogy a levéllemez már elérte a teljes nagyságát, térbeli növeke­dése befejeződött. A gyökérfej­lesztő képesség ebben az élettani állapotban a legjobb. Ha a levelek ugyanazon növé­nyen különböző méretűek, érté­kükön ez semmit nem változtat, csak az lényeges, hogy növeke­dése befejezett legyen. A dugványozással történő szaporításnak leggyakrabban használt képlete a hajtás. Igen sok növényünk szaporítható így. A dugványokat szedhetjük vág­va vagy tépve. Vigyáznunk kell arra, hogy el ne lankadjanak. Annyit szed­jünk le az anyanövényről, ameny- nyit el is ültetünk. Addig is takar­juk nedves ronggyal vagy papír­ral. A könnyen hervadókat pe­dig tegyük vízbe. A párolgás el­len védelmül szolgál, ha a dugvá­nyok párologtató felületét csökkentjük. Például a leveleket megkurtít­juk, esetleg eltávolítjuk egy ré­szét, vagy a nagyobb leveleket összetekerjük. A dugványozás után kedvező körülmények között megindul a kallusz-, illetve a gyökérfejlődés. Tudnunk kell, hogy a kallusz fej­lődéséhez magasabb hőmérsék­let kell, mint a hajtáséhoz. Ezért a szaporítóközeg 1-2 C-fokkal legyen melegebb. Dugványokat szedhetünk már fásodó, vagy fás növényekről is (díszfák, díszcserjék), sőt azo­kat, amelyek gyökereikből sarj- hajtásokat hoznak, gyökérdug­ványról is. A gyökérdugványo­zás természetesen az oltott vagy szemzett növényekre nem vo­natkozik. V. Pénzes Judit A jászsági nép világa szójárásuk és szóhasználatuk tükrében A Jászság az a földrajzi és néprajzi tájegység, amely a Mát- raalja és a Tisza folyó közötncxiú el, s nevét attól az iráni eredetű nomád néptől kapta, amelynek egyes csoportjai a középkor fo­lyamán e történelmi tájakon te­lepedtek le hazánkban, majd megmagyarosodtak. A korabeli oklevelek jászoknak nevezték őket. A Jászságban megtelepe­dettjászok egykori szállásterüle­te— mint közigazgatási egység— autonómiát nyert, s bár e terület önállóságát elveszítette, a já­szokra jellemző kitartó munká­val 1745-ben visszaszerezte. Nem véletlen például az sem, hogy a jászok mai utódai is jól is­merik ezt a latin szót: redemocio (megváltás, visszaváltás). A jász öntudat szót is gyakran emlege­tik azoknak a helységeknek a la­kói, akik arra is büszkék, hogy a falujuk nevében a jász név is sze­repel: Jászberény, Jászdózsa, Jászapáti, Jásztelek, Jászárok- szállás, Jászkísér, Jászladány stb. Egészséges büszkeséggel él­nek a jász jelzővel alkotott minő­sített szóalakokkal: jász hajvise­let (férfiak zsírozott, vállig érő haja), jászkalap (széles karimá­jú, fekete pörgekalap), jász­üveg, jászgatya (a fél lábszárig érő vászongatya és a bokáig érő ünnepi gyolcs bőgatya), jászbu­zogány (a jászlegények rézből öntött, csillag alakú buzogánya stb.). A jászok szójárásának és szó­láshasználatának jellemző sajá­tossága, hogy alakjuk, formájuk és fogalmi tartalmuk, használati értékük hatástényezői között nagy szerepet kap a népi humor­ba öltözött tréfálkozó jókedv, a bántó célzatosságot elkerülő csúfolódókészség. Ezzel szó- és szóláshasználatuk rokonságban leledzik a mátraalji, a Heves me­gyei palócság szó- és szóláskész­letével. Ezt a jelenséget magya­rázhatjuk azzal is, hogy a Jász­sággal szomszédos palóc tele­pülésekről közéjük települt em­berek több, palócosnak tűnő szólásformát adtak át az őket be­fogadó jászoknak. Beszédes pél­da rá a csúfolkodó szájon jelent­kező e szövegrészlet a jászdózsai szóláskészletből: Apátyi (Jász­apáti) patyikában hatykor. Népi szóláskincsünket jellem­ző sajátosság, hogy a szólásmó­dokban és szóláshasonlatokban a kulcsszói szerepet egy-egy helység neve játssza, s nem vélet­lenül. A helység lakói minden­napi élete történéseinek valóság­hátterére vonatkozólag kapunk értékes információkat. Híres, mint a jászkürt (Lehel kürtje); Mozog, mint a jászok ebe; Szala- dozik, minta jászok ebe a homo­kon (jön-megy ide-oda); Jön­megy, mint Apátyiban (Jászapá­ti) a szatyor; Átesett, mint a szent- andrási bíró a talyigán (Jász- szentandrás); Erős, mint a dó- zsai torma (Jászdózsa); Kutya baja van, mint a kíséri halottnak (tetszhalott volt, Jászkísér); Úgy ragadjon a boldogság az új párra, mint a dózsai sár a csizmára (Jászdózsa). Egy-egy jászsági szólás átlépte a jászok lakta települések hatá­rát. így például megyénk népi szóláskészletéből is feljegyezték ezeket a szellemes humorban le­ledző jászszél, jászsági szél szó- lásszerűen felhasznált nyelvi for­mákat, illetőleg a jászeső, jászsá­gi eső alakváltozatokat. így ne­vezik meg tréfás beszédhelyze­tekben a homokot is felkavaró erős szelet. Szólás- és közmondásgyűjte­ményeinkbe is belekerül a jászok szóláskészletéből néhány típus- változat. Dugonics András is szótározta pl. ezt a szólásformát: Iszik, mint a herényi (jászberé­nyi) Török (egész nap a kancsó mellett ül és iddogál). A gyűjte­ményes szóláskiadványainkban elsősorban az úgynevezett falu­csúfoló szólásváltozatok között olvashatók ezek a típuspéldák: Mutogat, mint a birinyiek (jász­berényiekről mondják, ha be­széd közben nagyon gesztikulál­nak); Hideg hónaljúak, mint a jászapátiak (ridegek, nem ven­dégszeretők); Megszegte, mint a jászdózsaiak a pendelt (az egy­ügyű emberre mondják). Néhány szólásszerű nyelvi alakulatban kulcsszerepet kap a filiszteusok megnevezés. A legrégibb okle­velekben ezzel a névvel illették a jászokat. Hogy a bibliai kánaáni nép megnevezést miért vállalta a jász eredetű népcsoport, abban is leli magyarázatát, hogy „válasz­tott” népnek érezték magukat, mint a bibliai időkben élő filisz­teusok Palesztinában az időszá­mításunk előtti első évtizedek­ben. Hogy országos méretűvé vált a megnevezés, bizonyítja egy kevésbé ismert adat a pataki kol­légium történetével kapcsolatos feljegyzésben. Az ország minden részéből Patakra kerültek hozták magukkal sajátos minősítő meg­nevezéseiket is. így a Tiszahátról jöttek a patrióták elnevezést kapták, az Alföld és a Jászság fiai a filiszteusok, az Erdélyből jöt­tek pedig a samaritánus nevezet­tel dicsekedhettek. A szülőföld iránti ragaszkodás és jász öntudat egyaránt benne rejlik e megnevezésekben. Van­nak, akik a jászok testi magassá­gára és erejére utalást is beleol­vassák a filiszteus minősítőjelző- be. Egy-egy szó életútjának meg­ismerése ilyen összefüggésekben is hasznos lehet számunkra. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) A hazugság és az őszinteség jelei a kézírásban Nemrégiben a kezembe került egy igen gyorsan népszerűvé vált hazai képes hetilap egyik száma. Ebben — a fentebb használt cím­mel — egy rövid, igen felszínes bemutató volt a címben ígért grafológiai sajátosságokból. El­képzeltem magamban, ahogy a megrémült olvasók a döbbenet­től némán lesik szűkebb és tá- gabb környezetük kézírását, s szinte bizonyos, hogy azok gaz­dáinak háromnegyedét hazug alaknak tartják majd. Ami alap­vetően kimaradt a cikkből, az az óvatosságra való intés. Ugyanis — a grafológia teljességi szemlé­letéből adódóan — nem vonha­tunk le következtetéseket az el­vétve előforduló „hazugságje­lekből”, csakis, ha az írásmű egé­szét együtt vizsgáljuk. Nekem már a „hazugság” szó sem tet­szik. Jobb lenne az őszinteség hi­ányát emlegetni, avagy a titkoló­zásra való hajlamot kiemelni. A grafológiai tapasztalat a hazug­ságnak, avagy az őszinteség hiá­nyának számtalan jegyét gyűjtöt­te össze. Meg kell viszont jegyez­ni, hogy az általános fogalom- használat gyakran összetéveszti az őszinteséget a közvetlenség­gel, illetve azzal vádolja a zárkó­zott embert, hogy nem őszinte. Pedig ennek más okai is lehet­nek. Vizsgáljunk meg néhányat ezek közül. Pl. a túlérzékeny (szenzibilis) ember gyakran azért zárkózott, mert fél a külvi­lág inzultusaitól. Az igazán el­mélyült intellektus csak a közlés­re érett gondolatait adja közre. A visszavonultan, magányosan élő ember szinte senkit nem tart méltónak arra, hogy beavassa lelkiéletébe. A lelkileg differen­ciált személyiség pedig csak ak­kor tud megszólalni, ha a „lélek­tani pillanat” kedvező. Tehát a nem közlékeny személyiség is le­het őszinte, ha megszólal, s a bő­beszédűség gyakorta jelenthet őszintétlenséget. Az ún. „hazugságjeleket” még a századforduló tájékán állította össze Pulver svájci grafológus, pszichológus. A grafológia azon­ban élő, fejlődő tudomány, ezért a korábbi megállapításokat fel­tétlenül ki kell egészíteni újabb ismeretekkel. Kétségtelen, hogy Pulver empirikus összefüggései­nek jó részét bizonyították a pszichológiai tesztek. Ezek közül szeretnék bemutatni néhányat. Kör alakú ékezetek pont he­lyett (1. sz.): A kör elszigetelt kis terület, ha pont helyett használják, a titko­lózásra való hajlamra utalhat. Kivéve, ha fiatal lányok díszítési hóbortjáról van szó. Az „a” és az „o” betűt nem le­het megkülönböztetni (2. sz.): A személyiség nem foglal egyértelműen állást, hogy pilla­natokon belül tudjon alkalmaz­kodni az adott helyzethez. Fedővonalak (3. sz.): Fedővonal akkor keletkezik, ha le és fel ugyanazon a nyomvo­nalon haladunk, kétszer járva ugyanazon az úton. (A lelki, szellemi tartalmat meg akarja őrizni, egy helyben jár a tovaha- ladás helyett.) Ragasztott betűk (4. sz.): Ha a két betű között nincs semmilyen távolság, azaz sziámi ikrek módjára összeforranak. Lélektani magyarázata szerint: túlzásba vitt folyamatosság, fél, hogy kiesik a tervszerűségből. Lefelé nyitott betűk (5. sz.): Igen ritka, ám ha előfordul, akkor azt is meg kell vizsgálni, nem balkezesség áll-e a háttér­ben. Jelentése: a személyiség — céljai érdekében — a valós ténye­ket átalakítja. Szétszórt pontok a betűk bel­sejében vagy az írásmezőben (6. a az egyén olyasmit ír le, ami természetes impulzusainak nem felel meg, a tudattalan „vészjele­ket” adhat le ezen pontok formá­jában. Ez az írásban olyan, mint a kéztördelés, a szemlesütés a gesztusok között. Még ezek után is óva inteném önöket attól, hogy előképzettség nélkül nekilássanak vizsgálgatni mások és önmaguk kézírását, hi­szen fals eredményekre juthat­nak. (Jeligés olvasóinktól elné­zést kérünk, egy későbbi szám­ban válaszolunk majd leveleik­re.) Katona Ágnes grafológus Keresd a poénokat! A rejtvényábrában két poén olvasható: Ellesett beszélgetés: — Végre sikerült a felesége­met rábeszélni arra, hogy adja el a zongorát, és tanuljon inkább fuvolázni. — De hiszen azzal is lármát csap! — Igaz,... Folytatását lásd a vízsz. 1. sz. sorban. * — Hova szaladsz, Pistike? — Meg akarok akadályozni egy verekedést. — És kik akarnak verekedni? A választ a függ. 20. sz. sor tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. Az első vicc poénja (zárt be­tűk: E, Á, N) 14. Gyümölcs szá­rítása 15. Meghatározott számú mennyiség 16. Némán élez! 17. Borít, takar 18. Esztendő 19. Lentebbi helyre 20. Névelős ke­bel 22. A célhoz jut 24. Idi ... (megbuktatott ugandai politi­kus) 25. Nulla 26. Ötszázötven — római számmal 27. Ragadozó madár 29. Angol világos sör 30. Igekötő 31. Színültig 33. Csónak gerincrésze 35. Lám 36. Rész­ben bőgő! 37. Fűféle gyógynö­vény 39. Csekély mértékben 41. Égő házból futva távozni 43. Be­cézett Ilona 45. Táplálják 46. A szobába 47. Kicsinyítő képző 48. A jelzett időtől számítva 50. Egységnyi méretű papírlapok 51. Kecskebeszéd 52. Óvoda — a kicsinyek nyelvén 54. Petrov szerzőtársa 56. Annyi, mint — röv. 57. Dologtalan még 58. Osztrák válogatott labdarúgó volt 60. Betűvetés 62. Eszi a rét füvét 63. Hajdú-Bihar megyei település 65. Szintén 66. Gamb- rinus itala 67. Svájc gk.-jele 68. Diákok kötelessége 70. Feleség, szerető kedveskedő megszólítá­sa 72. Igeképző FÜGGŐLEGES: 1. Ének 2. Magához térő 3. Mutatószó 4. Érczúzó vízima­lom — régiesen 5. Karol 6. Ilyen a rossz tojás 7. Bór és kén 8. Fej­lődés, gyarapodás 9. Levéltáv­irat, röv. 10. Részben ledarabol! 11. Román író írói álneve (Ga- laction) 12. Névelős képkeret 13. Ingatag 18. Létezik 20. A máso­dik vicc poénja (zárt betűk: Y,Á, A) 21. Fizikai képesség 22. A személyével szemben 23. Helyez 26. Világbajnok kajakozó (Jó­zsef) 28. Szán teszi a havon 31. Elhantolja 32. Táplálja 34. Meg­bízhatatlan, szélhámoskodó 37. Tüskés úszójú hal 38. Mezőgaz­dasági eszköz része 40. Téli sport­eszköz 41. Melyik személy 42. Taktus 44. Gyűrődést elsimít 46. ... hegység (A Kárpátok része Romániában) 49. Arab fiúnév 51. Összeadáskor mondjuk 53. A mozgás meghatározott útja 55. Üde 57. A Nebáncsvirág c. operett szerzője 59. Heveny, idült 61. Kerti munkát végez 62. Nemcsak fel 64. Annál lentebbi helyre 66. Kevert ész! 69. He­gyes cipészszerszám 70. A sza- márium vegyjele 71. Az izmokat köti a csonthoz. A megfejtéseket március 18-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila A páfrány-levéldugvány készítésének fő munkamozzanatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom