Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

HÍRLAP, 1993. február 4., csütörtök NEM (CSAK) FIATALOKNAK 7. A METALLICA Egy végtelen történet 1973, ebben az évben történt: egy Deep Purple-koncert halla­tán a hard rock zene végleg meg­fertőzte a fiatal dán srácot, Lars Ulrichot, aki mániákusan teni­szezett, hogy apjának, a híres te­niszezőnek örökébe léphessen,. E koncert után vált fanatikus le­mezgyűjtővé, s a tenisz lassan háttérbe szorult az életében. Ahogy megjelentek a brit HM (heavy metal) új hullámának ze­nekarai, mint például a Dia­mond Head vagy az Iron Mai­den, már nem volt megállás. Lars dobolni kezdett, s minden vágya az volt, hogy bálványának, a Purple dobos lan Paice-nek a színvonalát eléije. Közben az Ulrich család Kop­penhágából Los Angelesbe köl­tözött, ahol a HM-zene akkori­ban meglehetősen ritka volt... Arrafelé a Van Halen és a Y & T elődje, a Yesterday and Today számított a legkeményebbek kö­zé. Larsnak ez nem volt elég — durvábbat akart. Elhatározta, hogy európai hangzású bandát alapít, s ennek érdekében hirde­tést adott fel a The Recycler nevű újságban. Hirdetése mellett je­lent meg egy bizonyos James Hetfield hirdetése is, aki szintén zenekart akart alapítani. Lars hatására James is gyorsan bele­ásta magát az európai bandák ze­néjébe. Az első Metallica demo 1981- ben került rögzítésre három számmal: két feldolgozás —■ (Killing Time, Let it Loose) — került szalagra, és saját számuk, a Hit the Ligts. Mindent ők ket­ten játszottak (Lars dobolt, Ja­mes énekelt, ritmusgitározott és bőgőzött), csupán a szólóknál segített be egy Lloyd Grant nevű srác, aki azonban sosem volt Me- tallica-tag, mivel nem jöttek ki túl jól Lars-szal. 1982 januárjá­ban került a csapatba Dave Mus- taine (ma: Megadeth) gitáros és Ron McGovney basszusgitáros (ma: Phantams). Időközben a Hit the Lí'g/zísmegjelent egy Me­tal Massacre című válogatásal­bumon, és elég jó fogadtatásban részesült. A csapat első koncertjét 1982. március 14-én adta Los Angeles­ben. Áprilisban készült el a má­sodik demo négy számmal: The Mechanix, Jum in the Fire, Mo- torbreath, valamint a Hit the Lights jobb változata. Júliusban létrejött a harmadik demo No life ’til leather címmeX. Ezen a koráb­bi nóták új változatai mellett a Seek and destroy, a Metal Militia és a Phantom Lord található. November végén eltávozott a csapatból Ron McGovney, s a helyére Cliff Burton került. 1983 februárjában felvették negyedik demójukat a No Remorse és a Whiplash című számokkal. Márciusban Johnny Zazula meghívására átbuszoztak a keleti partra. Hogy közben pontosan mi történt, az talán sosem derül ki, a lényeg az, hogy a csapat tag­jainak elegük lett a nagyszájú Dave-ből, s kitették a bandából. Helyére Kirk Hammett került az Exodusból. 1983 májusában vették fel az első Metallica-nagy- lemezt, a Kill ’em All-t. A ko­rong nagy sikert aratott, s a hosz- szúra nyúlt turné során minden­hol lelkes rajongók fogadták őket. A lemezről két kislemez je­lent meg Whiplash és Jump in the fire címmel. 1984-ben elké­szült a második LP Ride the lightning címmel, s ez végre meghozta a bandának a rég várt brit áttörést is. Az LP-ről csupán egy kislemez jelent meg: a Cree­ping death. Az 1985-ös év koncertezéssel telt el. Az egyetlen fontos ese­mény, hogy Jamesék ebben az évben léptek fel először a Mons­ters of Rock fesztiválon. 1986- ban jelent meg a harmadik nagy­lemez Master of Puppets címmel. A banda Ozzy Osbourne előze- nekaraként az egész Földet be­járta, s a lemez hamarosan plati­nalemez lett. 1986. szeptember 26-án azonban bekövetkezett a nem várt katasztrófa: autóbusz­baleset következtében Cliff éle­tét vesztette. Helyére Jason Newsted került a Flotsam and Jetsem-ből. Kislemez ezúttal nem jelent meg, viszont helyette ’87-ben piacra dobtak egy mini LP-t Garage days re-revisited címmel. Ez csak feldolgozásokat tartalmazott, szám szerint ötöt. Szintén ebben az évben jött ki az első Metallica-videokazatta Cliff’em All címmel. Ezzel difi­nek állítottak emléket. 1988-ban jelent meg a negye­dik LP, And justice for all cím­mel. Erről két kislemez készült: a Harvester of sorrow és a One. Az utóbbinak az eredeti változatán három szám található, de kiad­ták kétszámos formában is, Ja­pánban pedig csak CD-n jelent meg, de öt számot tartalmazott. Erre a számra készült az első(!) videoklip is. 1989-ben került ut­cára a második Metallica-video- kezetta, a Two of one. Az 1990- es év látszólag eseménytelenül telt el, „csupán” egy dobozgyűj­temény került piacra, amely az eddig megjelent kislemezeket tartalmazta (kivéve a Whiplash-t), s pluszba még egy hárömszá- mos koncertfelvételt Anniver- sery Live Ep címen. 1991-ben (három évvel a Justice után!) ke­rült a boltok polcaira az ötödik LP, amelynek címe egyszerűen Metallica lett. Ez a csapat eddigi legnagyobb sikere: eddig négy kislemez jelent meg — (Enter Sandman, The Unforgiven, Not­hing Else Matters, Wherever I May Roam) —, valamint öt video­klip készült (a kislemezként megjelent számokhoz és a Sad But Tru-hoz), illetve annak a há­rom számnak a felvétele, ame­lyet 1992. április 20-án játszot­tak a Freddie Mercury-emlék- koncerten (ez CD-kislemezként került piacra). Ezentúl a napok­ban két Metallica-videokazetta is napvilágot látott A year-and- a-halfin the life of Metallicaés A year-and-a-half in the life of Me­tallica... continued címmel. Nos, úgy tűnik, a srácok büsz­kén tekinthetnek vissza az elmúlt tíz évre. S aki eddig kételkedett e zenekar hosszú fennállásában, ezek után elhiheti, hogy amit Ja­mesék a Whiplaxh című szám szövegében írtak, az szó szerint értendő: „Sosem állunk meg, sosem adjuk fel, mert mi vagyunk a Metalli­ca!” Szilvás Gergely Önbizalmat növel a tánc Indul az elektromos bugi... A keringő, a tangó, a szamba, a rock and roll és társaik mellett most egy újabbal bővül az Egerben megtanulható táncok sora: a Táncstúdió 13-ban rövi­desen „electric boogie-cso- portot”indítanak. Első hal­lásra azt gondolhatnánk, hogy az „elektromos bugit” akkor járja az ember, ami­kor véletlenül megfogja a 220 voltos vezetéket, de persze másról van szó, mint azt Tarcsa Sándortól, a tan­folyam vezetőjétől megtud­tuk. (Két éve táncol már, több országos versenyen ért el előkelő helyezéseket, úgyhogy hihetünk neki.) — Az „electric boogie” a divattáncok csoportjába tartozik, a „diszkótáncból” és a „breakból” fejlődött ki, és sok pantomimes elemet is felhasznál. A szabad stílusú táncok közé tartozik, ezért a jó mozgáson túl kreativitás­ra is nagy szüksége van an­nak, aki látványosan akarja csinálni. Alapelemei a le­begtetés, a rázás és a robot­szerű mozgás. Ma már egyre inkább közelít a show-tanc- hoz, igazán színpadon mu­tat jól, de a diszkóparketten is lehet vele sikert aratni. Egyébként tipikus fiútánc, akárcsak a break, én még nem láttam lányt electric boogie-zni. — Milyen tulajdonsá­gokkal kell rendelkeznie an­nak, aki boogie-zni akar? — Mindenképpen szük­ség van egyfajta lazaságra, könnyed mozgásra, hajlé­konyságra, de ahogy emlí­tettem, legalább ilyen fontos a fantázia, az alkotókészség is. A sikerhez ugyanis látvá­nyosan, egyénien kell kom­binálni a mozgáselemeket. Éppen ezért inkább közép- iskolások jelentkezését vá­rom, bár ez nem szigorú kri­térium, a jelenlegi legtehet­ségesebb tanítványom pél­dául hatodikos, és igazi isten­adta tehetség. És el ne fel­ejtsem: bizony, kell ide még kitartás is, hiszen két hét alatt senkiből nem lesz él­versenyző, de még csak a parkett ördöge sem. — Hogyan lehet az elect­ric boogie-csoportba beke­rülni? — Akit érdekel ez a tánc, a Törvényház utcai „Tánc­stúdió 13-ban” jelentkez­het, ahol megtudja a további részleteket. Én nemcsak a tánc szépsége miatt ajánlom magunkat, de azért is, mert ez a fajta tréning, s az általa megszerzett tudás magabiz­tosabbá, határozottabb fel­lépésűvé teszi az embert, se­f íthet az önbizalomhiány le- üzdésében, ami bizony sok kamasznak problémája... (koncz) A cigány kulturális fesztiválokon sikert aratott, ám jobbára csak baráti körben ismert Scorp együttes tagjai — Smelkó László dobos, iff Lakatos Sándor billentyűs, Lakatos Sándor akusztikus, Lakatos Mátyás szóló- és Gáspár Gyula basszusgitáros — igényes jazz-rock zenét játszanak, bálokon, lakodalmakban lépnek közönség elé, he­tente két alkalommal pedig az egri Megyei Művelődési Központban cizellálják hangszertudásukat. Az 1990-es hevesi ADRTA kategória­győztesétől, az Elit együttesből „átigazolt” szólógitárossal, Mátyás­sal kibővült csapat már oroszlánkörmeit próbálgatja: az idei „Ki mit tud?” megyei előválogatójára készül. (Fotó: Gál Gábor) Krisna-konferencia a tolerancia jegyében Kicsiny egyház, súlyos vádak A Krisna-tudat első követői úgy 1975 táján jelentek meg Ma­gyarországon, de egészen 1989- ig csak titokban hódolhattak val­lási meggyőződésüknek. Azóta a Krisna-tudatú mozgalom hiva­talosan is bejegyzett „kisegy- ház”: jelenleg körülbelül 1500 taggal, két templomában 70 szerzetessel, és bizonytalan szá­mú, de a tavaly rendezett fesztivá­lok tanúsága szerint nem kevés szimpatizánssal. Ahogyan ez az Indiábóleredő vallás izmosodni kezdett nálunk is, úgy szaporodtak ellene a tá­madások, melyek élére egy volt református lelkész, Németh Gé­za állt, azzal vádolva többek kö­zött a krisnásokat, hogy fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel foglalkoznak, és szétszakítják a családokat, magukhoz csábítva a fiatalokat, akiket agymosásnak vetnek alá. A lelkész azt is kije­lentette, hogy ez valójában egy Kaliforniából importalt szektás divat, melynek semmi köze az igazi valláshoz. A Németh Géza ellen indított rágalmazási pert a krisnások megnyerték, de úgy gondolták, hogy ez még kevés: tudományos konferenciát is szer­veztek január végén, hogy több információt adhassanak maguk­ról a különféle vallások képvise­lőinek és a sajtónak. A budapesti Hilton Szállóban tartott egynapos tanácskozáson külföldi vendégelőadók részvé­telével igyekeztek megvilágítani a Krisna-mozgalom négyezer éves történetét, és rámutatni ar­ra, hogy ez a vallási irányzat is ugyanazokat a lelki értékeket he­lyezi tevékenysége központjába, mint a többi nagy világvallás, és ha más utakon is, de ugyanahhoz az Istenhez vezeti el a hívőket. A konferencia első felszólaló­ja, dr. Larry Shinn amerikai val­lástörténész, methodista lelkész arra figyelmeztetett, hogy Ma­gyarország is könnyen a vallási türelmetlenségnek arra a hibás útjára léphet, melyet az USA járt végig a hatvanas-hetvenes évek­ben. Ha a megszokottól eltérő je­lenségekre a társadalom többsé­ge intoleránsán reagálna, az a vallásszabadság elvének és gya­korlatának sérüléséhez vezetne, ez pedig az állam demokratikus berendezkedését kérdőjelezné meg. Dr. Shinn figyelmeztetett, hogy mielőtt valamit elítélünk, robáljuk megérteni. Ő maga osszabb időt töltött különféle amerikai, európai és indiai Kris- na-közösségekben, és semmi olyat nem tapasztalt, amely az említett vádakat alátámasztaná, s így keresztény létére semmiféle ellenérzést nem táplál a krisná­sok iránt. Sri Sharma, a Hindu Templo­mok Nemzeti Tanácsának elnö­ke arról beszélt előadásában, hogy egy több ezer éves vallást nem tesz szektává az, ha egy ko­rábban „érintetlen” helyen újon­nan tűnik fel. Ez a szemlélet sok százmillió hindu érzékenységét sérti. Gondolják el: hogyan érez- né magát egy keresztény, ha ha­sonló szituációban, hasonló vá­dakkal szemben a vallása erede­tiségét kellene bizonygatni? — kérte hallgatóságát a következő előadó, Maha-Vishnu Gosvami, a Krisna-tudat közismert tanító­ja, aki Indiából érkezett a konfe­renciára. Szívemet fájdalom tölti el, ha azt hallom, hogy ősi és tisz­ta vallásomat szektának titulál­ják — tette még hozzá. A Krisna-tudatú Mozgalom vezetője, Siwarama .Sívaw; ismé­telten elutasította az ellenük fel­hozott vádakat, hangsúlyozva, hogy Magyarországon minden második házasság válással vég­ződik, és nem valószínű, hogy e döbbenetes adat mögött a kris­nások befolyása rejlik. Mint min­den vallásban, itt is szabadon döntenek a hívek arról, hogy szerzetesként, templomban akarnak-e élni, vagy otthon gya­korolják a hitüket. Szó sincs te­hát erőszakos térítésről, a fiata­lok erőszakos fogvatartásáról vagy éppen pszichikai függésbe taszításáról. A krisnások élet­módja a vádakkal éppen ellenté­tes: nem fogyasztanak egészséget károsító élvezeti cikkeket (még teát sem!), nem táplálkoznak ár­tatlan állatok élete árán, tehát ve­getáriánusok, elutasítják az anyagi javak hajszolását, mert szerintük ez az emberiség egyik legnagyobb problémája, mely környezetszennyezéshez és há­borúkhoz vezet. Céljuk ezzel szemben a lelki élet erősítése, tö­kéletesítése, mert csak ez viheti közelebb az embereket a maga­sabb szintű, harmonikus élethez. — Hogy kultúránk és szoká­saink eltérőek, nem jelenti azt, hogy zombik vagyunk, vagy hogy veszélyt jelentünk a magyar életformára. Sokszínű gyakor­latra és filozófiára lelhet itt min­denki, amely csak gazdagíthatja a magyar életszokásokat, és amely békét és boldogságot hoz­hat e káosszal és viszályokkal teli korszakban — mondta végezetül Sivarama Swami. A konferencia, mely remélhe­tőleg közelebb hozta a szemben­álló teológusokat, a világ bé­kességéért mondott közös imá­val zárult. Koncz János „Kamasz-panasz” Az egri természetgyógyászok Bajcsy-Zsilinszky utcai stúdió­jában működik minden csütörtö­kön délután 14-18 óráig egy lel- kisegély-szolgálat és ingyenes ta­nácsadás tizen-, huszonévesek számára. Illetve működne, ha a fiatalok tudnának róla és felke­resnék. Az egyesület igyekszik hírt adni magáról, de — legalább­is eddig — nem nagy sikerrel. Erről a problémáról és magáról a szolgálatról beszélgettem Cson­tos Gézánéval, a Természetgyó­gyászok Heves Megyei Egyesüle­tének vezetőjével. — Mekkora az érdeklődés a szolgálat iránt? — Eddig sajnos alig tapasztal­ható. Egyetlen fiú keresett fel a panaszával. Ez annál is inkább sajnálatos, mert karácsony és újév között minden iskolának el­juttattunk egy levelet, amelyben kértük az intézmények vezetőit, hogy tudassák a diákokkal szol­gálatunk létezését, és ha bármi­lyen ötlettel segíteni tudnak ne­künk, jelezzék. Semmiféle válasz sem érkezett. — Kik segítenének az ide for­duló fiataloknak? Szakképzett pszichológusok, vagy lelkes amatőrök? — Szakképzett orvosok, pszi­chológusok ajánlották fel segít­ségüket, és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola szociálpe- dagógiai tanszékének hallgatói, valamint az egészségügyi szak­középiskola humán szakának egyik osztálya is nagyon segítő­kész. — Az ország egyéb részein van már kialakult gyakorlat ebben az ügyben? — Igen, sok helyen működ­nek „Kamasz-panasz” lelkise- gély-szolgálatok. — A tapasztalatok szerint mi­lyen irányú problémákkal for­dulnak oda leggyakrabban a fia­talok? Vannak esetleg tendenci­ák a társadalmi rétegekre vonat­kozólag? — Segítségre szorulnak min­den társadalmi rétegben a fiata­lok, akár lelki, akár szervi pana­szaik vannak. Tudja, sokszor már egy megértő hang, egy me­leg kézszorítás, néhány jó szó is elég. — Mennyi időbe telik, hogy a „páciensek” — ha lehet őket így nevezni — gátlások nélkül merje­nek beszélni a gondjaikról? — A legtöbb esetben erre öt- tlz perc is elég. Akik pedig nehe­zebben oldódnak, részt vehet­nek a csoportos terápiáinkon, klubfoglalkozásainkon. Ilyenek a relaxációs kis- és nagycsopor­tos foglalkozások, vagy a „reiki- klub”. Itt nálunk nagy gyakor­lattal rendelkező természet- gyógyászok várják az érdek­lődőket... Nyilas Annamária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom