Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-24 / 46. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. február 24., szerda Megmarad-e az egri tanárképző önállósága? Az univerzitás távlatai „A kicsinyesség szorításában élünk” Bevezető Varga László darabjához New York és Eger után Budapesten is bemutatták Varga László: Kossuth vagy Széchenyi című darabját. Az Amerikából hazatért író — úgy tűnik — páratlan karriert fut be Magyarországon. Mint politikus, közismerten népszerű, nemcsak a keresztény- demokraták, de az ellenzék körében is. íróként pedig mind gyakrabban olvashatjuk nevét a rádióújságban és színházi plakátokon is. Legutóbb a József Attila Színház állította színpadra történelmi drámáját, mikor is a színészek korhűen berendezett színpadon szmokingban, illetve fekete nagyestélyiben a játéktér aprólékos kihasználásával felolvasták Kossuth, Széchenyi, Wesselényi, Deák Ferenc, Crescence és az inas szerepét. Mielőtt a gong megszólalt volna, hogy a függöny felgördítésével a nézők elmélyüljenek Varga László gondolataiban, Csoóri Sándor lépett a nézők elé. — Színművek előtt nem szoktak bevezetőt tartani — kezdte a népszerű író és politikus —, de ez a mai este valami különlegességet sejtet. Nem hagyományos színielőadás lesz a mostani, hanem inkább szellemidézés, melyben két óriás gondolatai szikráznak fel. Csoóri Sándor ezután Varga László írói és politikai munkásságáról beszélt, s az amerikai találkozásaikról, mikor is a New York-i ügyvéd több ízben is fogadta őt, majd így folytatta: — Rendkívül izgalmas kérdés ma arról beszélni, hogy Kossuth vagy Széchenyi. Ülnek a széksorokban avatott történészek is, akik a két nagy magyar történelmi igazságának útjait jobban ismerik. Én kérdezni szeretnék inkább: miért íródott ilyen kevés dráma a kortárs történelem két legfontosabb alakjáról? Hiszen Széchenyi morális ereje ma is működik, s noha módszerében különbözött is Kossuthtól, mert a gazdaság és az érzelem forradalmát nem választotta szét, mégis a Lánchíd építésével egyszerű metaforát tudott létesíteni: egy ívet, mely két lehetőséget ösz- szeköt. Az előadás után gondolkodjunk újra el, hogy a szellemidézés képei milyen gondolatokat súgnak nekünk. Az emberi nagyság segíthet most, mikor a kicsinyesség szorításában élünk. A két részben felolvasott drámát rendkívül nagy sikerrel fogadták a nézők. Az útkeresés, a választási lehetőségek ösvényeire vezetett embernek úgy tűnt, mintha Varga László ezekben a napokban írta volna művét. Pedig a New York-i Magyar Színház f988-ban már bemutatta azt, a magyar emigráció nagy ovációjának kíséretében. Jó lenne azonban, ha nem minden mondatában igazolná a drámaírót napjaink történelme, és egy mai Deák Ferenc nem úgy kialt majd fel, mint a darabbéli: „A nemzet vezető nélkül maradt”. Sziki Károly Nemrégiben a formálódó Észak-magyarországi Univerzitás vezetői jártak Egerben, a város polgármesterénél tettek látogatást, s a főiskola természettudományi tanszékéinek vezetőivel tárgyaltak. A közvélemény egyelőre meglehetősen keveset tud az északi régió felsőoktatását alapvetően forradalmasító döntésről. Érthető a sok aggály és a felfokozott várakozás is. Nyolc intézmény: a miskolci egyetem, az egri tanárképző, a sárospataki tanítóképző, valamint az orvostovábbképző és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci kihelyezett tagozatai, a Herman Ottó Múzeum, a MAB, valamint az MTA kémiai laboratóriuma csatlakozott a szövetséghez. A kormányzati elhatározás következtében létrejött felsőoktatási és tudományos bázis igazgatótanácsát is a közelmúltban választották meg. Az igazgatótanács elnöke dr. Szabadfalvi József néprajztudós, a debreceni KLTE egyetemi tanára volt egészen az elmúlt esztendő júliusáig, s húsz évig pedig a miskolci múzeum igazgatói feladatát látta el. Tavaly júliustól a rektor kérésére a miskolci egyetem dolgozója. Ö maga úgy fogalmazott: talán azért is esett rá a választás, mert semmiféle miskolci lobbyban nem érdekelt, tehát pártatlanságában megbíznak. — Elnök Úr! Szervezetileg megalakult-e már az univerzitás? — Természetesen igen. Az említett nyolc intézmény mindegyike két-két tagot delegál az igazgatóságba, melynek vezetési rendszere szerint evenként változik az igazgató. Ebben az esztendőben ezt a funkciót én töltöm be. — Kik képviselik az egri tanárképzőt? — A főiskola Pócs Tamást és dr. Palcsó Pálnét delegálta. Mindegyik iskolának szuverén joga, hogy kit küld. Általában az egyik személy az intézményeknek az igazgatója, de a miskolci műegyetem rektora például nem tagja, s az egri főiskola főigazgatója sem. Az igazgatótanacs január 12-én ülésezett először, s mi természetesen meghívtuk a rektort és a főigazgatót is. — S hogyan határozza meg ez a testület az egri főiskola jövőbeni sorsát? — Az igazgatótanács koordinációs testület. Nem hozhat olyan határozatot, amelyben előírja, hogy a tagintézmények bármelyikének ezt vagy azt kötelessége tenni. Egyelőre még embrionális állapotban van. Az alapszerződést egyesztendőnyi előkészítés, után, október 26-an írták alá. Úgy tűnik, hogy a maAz idén a tavalyinál nyugod- tabb volt az év első hónapja a Vám- és Pénzügyőrségnél. Ä vámosok 1993 januárjában 1079 esetben — a tavalyinál majdnem egyharmaddal kevesebbszer — kezdeményeztek eljárást pénzügyi bűncselekmény, illetve szabálysértés miatt. A feltárt bűnesetek számánál is jobban csökkent a bűncselekmények által érintett áruk és fizetőeszközök értéke. Tavaly januárban több Dr. Szabadfalvi József: — Az univerzitással szembeni ellenérzések nagy része információhiányból fakadt... gyár felsőoktatás a választékosabb képzési formákat nyújtó egyetemek felé halad. Ezt ^prognosztizálni, hogy tíz és húsz ev múlva hogy fogbeválni? Ez majd az utódaink dolga lesz. Vannak benne előremutató tendenciák, de az együttműködést csak úgy lehet megvalósítani, ha mindenki megőrzi az autonómiáját. — Tervezik-e a munkamegosztást, s Egerben vagy Sárospatakon egy-egy szakterület megerősítését? — Mindegyik tagintézmény tavaly tavasszal készített egy szándéknyilatkozatot, amelyben megszabta azt, hogy miben látja az együttműködés lehetőséget. Egy ev után ismételten kérjük az intézmények vezetőit, hogy újítsák fel, gondolják át ezt az elképzelésrendszert, hiszen erre épülnek a továbbiak. — S mi vonatkozik mindebből Egerre? — Alaptalan minden olyan hiedelem, amit arra alapoznak, hogy érdekek csorbulnak, hogy majd az egyik hal „bekapja” a másikat, hogy a nagyobb intézmény elnyeli a kisebbet. Csak az érdekek együttes figyelembevételével lehet előbbre lépni. Nincs olyan szándék az univerzitás körül, hogy valaki valakit is annek- tálni óhajtana. Ezt nem szabad, nem lehet, s az ilyen elképzeléseknek gátat is szabunk! Vannak olyanok, akik ezt az összetartozást rövidebb időn belül szeretnék megvalósítani, és olyanok is, akik hosszabb távlatokban gondolkodnak. — Az Észak-magyarországi Univerzitást már létezőnek kell tekintenünk, vagy egy kiépítés mint 844 millió forint volt ez az összeg, az idén alig haladta meg a 454 milliót. Sokkal kevesebb értékű árut foglaltak le a csempészektől és a vámorgazdáktól, de nőtt a forinttal elkövetett devizaszabálysértés. A legnagyobb mértékben az adócsalások okozta kár emelkedett. Idén januárban tízszer annyi be nem fizetett adót tártak fel a pénzügyőrök, mint 1992 első hónapjában. A lefülelt bűnözők, illetve megtéalatt lévő struktúrának, egy majdani lehetőségnek? — Ha úgy gondolja, hogy az az univerzitás, amikor az egyetem minden létező tagintézményét betereljük egy közös akolba, akkor azt kell mondanom, hogy nem ez az. Szerintem mindig is megmarad a rendszer nyitottnak. Lesznek bizonyos intézmények, melyek közelebb jönnek és betagozódnak az oktatásba (mert érdekeik is úgy kívánják), de egy tágabb rendszer mindig fönnmarad. Fölvetődött éldául az egyházi intézményekéi fölveendő kapcsolat is, itt, Egerben a katolikus főiskolával, Sárospatakon a reformátussal. S vannak kutatóintézetek is e rendszerben. Nézze, hagy mondjak egy példát: van a család, és vannak a barátok, a tágabb rokonság. Tehát mindig lesz egy belső és egy külső kör. — Ószintén remélem, hogy ezt a szép eszmét sikerül a gyakorlatban is megvalósítani. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen várható előnyei vannak a kapcsolatnak az intézmények, az állampolgárok, a tanárok, diákok számára? — Azt hiszem, hogy az egri főiskola, ha szakmai oldalról önállóan betagozódna a miskolci műegyetem egyik karaként ebbe a miskolci egyetembe, akkor az mindenféleképpen szolgálná az érdekeit. Pontosan azt keressük, hogy a jelen feladatok ellátása mellett mely területek lesznek azok, ahol az együttes oktatást meg lehet valósítani. Nemcsak a bölcsészet-, hanem a természet- tudományi kar közös kialakítása is folyamatban van. (Éppen e témában jöttek egyeztetni a kollégák a tanárképző főiskolára). — Szó van tehát a karok egyesítéséről? — Szerintem azzal, hogy egy egyetem karává válik, mindenféleképpen biztosított a megmaradása. Azt a feladatot, amit nagyon tisztességesen ellátott, továbbra is el kell végezni. Másrészt meg kell keresni azokat a lehetőségeket, melyek az egyetemi oktatás felé mutatnak. Az elfogadásra kerülő főiskolai-egyetemi törvény — minden emberi számítás szerint — megőrzi a tervezetből a háromlépcsős, egymásra tagozódó rendszert. Tehát egy főiskolát végzett matematika-fizika szakos tanár elvégezheti az egyetemet, sőt a tervezet szerint a hármadik lépcsőben részt vehet egy posztgraduális képzésben is. Szerintem ez a szituáció nem istenverése, mert a világ errefelé halad... Jámbor Ildikó vedt utazók között közel felefele arányban akadtak magyar és külföldi állampolgárokra. Az egyik legnagyobb fogásuk a vámosoknak Ferihegyen volt, ahol majdnem 6,5 millió forint értékű valutát és arany ékszert találtak egy külföldön élő magyarnál. Hegyeshalomnál mintegy 4 millió forint értékű szerszámgépet próbált meg vámmentesen átvinni a határon egy magyar állampolgár — sikertelenül. Januári csempészcsődök Hatvanba várják Tőkés püspököt Hírt adtunk már arról, hogy az MDF hatvani elnöksége kezdeményezte egy olyan alapítvány létrehozását, amely finanszírozná a városban felállítandó második világháborús, illetve ’56-os emlékmű kiviteleztetését. Számlát is nyittattak a Kereskedelmi és Hitelbank helyi fiókjánál, továbbá széles körű népszerűsítő akciót indítottak a városban és környékén. A napokban alkalmunk nyűt szót váltani a helyi MDF- szervezet elnökével, Nánási Istvánnal, aki röviden tájékoztatott bennünket a megmozdulás pillanatnyi helyzetéről. — Valóban számlát nyittattunk már hónapokkal ezelőtt a banknál, és legalább ilyen fontos, hogy beadvánnyal fordultunk a helyi önkormányzathoz, kérve a hivatalos szervek állás- foglalását. Sajnos, az ügyben illetékes iroda érdemben még nem reagált megkeresésünkre, pedig ha az év első felében fel akarjuk szenteltetni a kegyeleti monumentumot, akkor sürgősen lépnünk kell. Egyébként az alapítvány nem adott helyszínjavaslatot, mi a polgármester úrékra bíznánk, hogy hol is álljon a világháborús hősök, illetve az ’56- os forradalom hatvani mártírjainak emlékműve. Sőt olyan művészt is megnyertünk az ügynek, aki honorárium-igénnyel nem lép fel, s már dolgozik a szobron. — Miként reagált szórólapjaikra a város polgársága? Vannak-e intézményi, vállalati támogatói az ügynek? — Az indulás biztató — jegyezte meg Nánási István. Legtöbben a lakosság köréből szegődtek az ügy mellé. Olyanok elsősorban, akijenek családtagjaikra emlékeztet Kliegl Sándor szobrászművész alkotása. Vagyis, akik lelkűk mélyén fájó sebeket hordoznak! De dicséretes az egyházak, különböző szervezetek, pártok nekilendülése is. Az MDF mellett a Fidesz is utalta a maga ezreseit, örömmel fogadtuk a helyi református és evangélikus egyházközségek támogatását, s az alapítvány számláján van azóta a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom által utalt összeg. — Nagyobb demonstrációra nem készülnek? — De igen! Előzetes egyeztetés alapján a Hatvani Galéria célul tűzte ki, hogy az elkövetkező hónapok rendezvényein gyűjtőakciót folytat mind a közönség, mind a fellépő művészek köreben. De sokat várunk az alapítványt támogató további megmozdulástól is, amelynek során a város vendége lesz Tőkés László református püspök Erdélyből, valamint Kéri Kálmán altábornagy, az Országgyűlés tisztségviselője. — Végül: mibe kerül az emlékmű kivitelezése, s mennyi az, ami bankszámlájukon van? — Előbbi függ a helyszíntől, de bő félmillió forintra mindenképpen szükségünk lesz. Nos, bankszámlánkon máig ennek az ötödé jött össze. Ám én ennek ellenére bízom az ügy sikerében, a lakosság támogatókészségében. (moldvay) \_______________________________________J M aár Gyula 1986-banrendezett utoljára egészestésjátékfilmet: a Malom a pokolbant. Valószínű, hogy nem tartozik azon rendezők közé, akik félig megérlelt ötletből, a divat kedvéért, vagy egyszerűen csak a „jelenlevés” kényszerétől vezéreltetve csinálnak filmet. A „Hoppá” — Maár hat év után elkészült újabb alkotása — figyelemre méltó mű, s ezt leginkább a benne szereplő színészek játékának köszönheti. Törőcsik Mari és Garas Dezső méltósággal jeleníti meg a polgári háttérből indult, ám mára teljesen elszegényedett nyugdíjast. Törőcsik Katija álmodozó, a napi gondok elől úgy menekül, hogy Bogotába képzeli magát, kitalál olyan életformákat, ahol ő teljesen más lehet. Garas Edéjéhez már csak a neve miatt is közünk van: noha nem kell egyértelműen Minarik Edére gondolnunk, azért az nem véletlen, hogy épp így hívják. Edének ugyanis ilyetén módon múltja van, Éde a KISEMBER, a nem ügyes, a nem hajlékony, a nem alkalmazkodó, viszont érzelmes, szerető és tisztességes. Másik pólusként feltűnik Jenő, az elmúlt érában pártos buzgalmával egzisztenciát teremtő, majd máról holnapra vállalkozóvá vedlett típus. Ő tudja, hová kell állni, ha borul a kredenc, Edére viszont ráesik. Tragikomikus a tisztesség, s a néző jelleme, temperamentuma szerint áll erre vagy arra az oldalra. A választás nem következmények nélküli: az egyikkel ugyanis jólét, míg a másikkal szegénység és bizonytalanság jár együtt. A másik oldalon — a nem mérhetőn — viszont szintén kettéágazik az út: elvtelenségre és az alapvető erkölcsökhöz való ragaszkodásra. Hibája a filmnek, hogy Maár Gyula e három szereplőn kívül még több típust is gyúrt bele. Mindenki visel magán valamiféle „általánost”, s ettől némiképp üzenetté válnak a személyiségek. Lázár Kati emelkedik ezen felül a legjobban: ő ezzel együtt is esetlen marad, a hajdani szocszínpados a mai vallásosságában sem talál igazi nyugalomra, ember-mivolta tagadhatatlan. De a többiek már csiszolatlanok, a belga barátot választó, világutazó lány; Jenő fia, Szergej, mint legújabb vállalkozó, akinek már nem bűne a múltja, mégsem tud a családi háttér ellenére tenni; a cserkészfiú, aki ártatlanul darálja, hogy „bácsi, egy igaz magyar emberről kell dolgozatot írni, úgy gondolom, a bácsi jó lesz nekem...” Ede meg csak néz szomorkásán egy új kor új gyermekére, akire már megint egyenruhát húztak, s megint sablonszövegeket erőltetnek az agyába. Én meg arra gondolok, mikor lesz vajon az a jövő, amikor boldogok lesznek az Edék? Hogy lesz-e ilyen egyáltalán? Doros Judit Kedvezőbbé válnak az E-hitel feltételei Az egészen minimális megtakarítással rendelkező vállalkozók is hozzájuthatnak az Egzisztencia-hitelhez, mivel a kormány módosította a feltételeket. A jelenlegi szabályozáshoz képest a legfontosabb változás az, hogy a jelenlegi 6-8 és 10 év helyett egységesen 15 évre módosul a futamidő. A türelmi idő a jelenlegi egy, illetőleg két év helyett egységesen három évre bővül. (A türelmi idő alatt a tőkét nem, csak a kamatokat kell törleszteni.) Csökken a megkövetelt saját erő összege is. Jelenleg a hitelt felvevőnek 5 millió forint hitel esetén 2 százaléknak megfelelő összeggel, 5 és 10 millió forint között 15 százaléknak megfelelő összeggel, efölött pedig 25 százaléknyi saját erővel kell rendelkeznie. Az új rendelet ezt a terhet jelentős mértékben enyhíti, ötmillió forint hitelig továbbra is csupán kétszázaléknyi, ötmillió forint feletti hitel igénylése esetén pedig 15 százalék a minimális sajáterős kötelezettség. Fontos változás az is, hogy az Egzisztencia-hitelt nemcsak abban az esetben lehet igénybe venni, amikor az állami vagyonkezelő szervezet többségében állami tulajdonban lévő társaság részvényét vagy üzletrészét értékesíti, hanem akkor is, ha ezek vagyontárgyainak eladására kerül sor. A vállalat által történő értékesítésből befolyt bevétel a vállalatot illeti meg. Ez mostanáig kizárta az E-hitel felvételét, hiszen a bevétel nem az államadósságot csökkentette. A kormány- rendelet most kiszélesíti az E-hi- telért értékesíthető szervezetek körét: az állami vagyonkezelő szervezeteken kívül (ÁVÜ, ÁV Rt.) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság is értékesíthet vagyontárgyakat Egzisztencia-hitelért. A módosított kormányrendelet a Magyar Közlönyben való megjelenést követően lép hatályba. Ezzel az E-hi- tel és részletfizetési kedvezmény a vállalkozó, befektető számára a legkönnyebb feltételekkel elérhető hitellehetőséget kínálja. A Magyar Nemzeti Bank az E-hitel kihelyezése esetén háromszázalékos kamattal refinanszírozza a pénzintézeteket, amihez a bankok maximum 4 százalékos kamatrést számíthatnak fel. A legfontosabb feltételek Kantat: 7 százalék Futamidő: 15 év Türelmi idő: 3 év Saját erő: 5 millió forint hitel igényléséig 2 százalék, 5 millió forint feletti hitel igénylése esetén 15 százalék. Hoppá
