Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-24 / 46. szám
HÍRLAP, 1993. február 24., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Novaji kárpótlás Március 2-án licitálhatnak a novajiak a kárpótlási jegyeikkel. Hogy mire használhatók fel az értékpapírok és hogyan történik a licitálás, erről tartottak tájékoztatót hétfőn délután a község lakosságának. A fórumon a megyei földhivatal és a megyei kárpótlási hivatal szakemberei tájékoztatták az érdeklődőket. Euro Disneyland-i út A Légi Mentőőrség (Euroca- ritas) még az elmúlt év folyamán meghirdette pártolótag-szervezési akcióját annak érdekében, hogy a jelenlegi 4 mentőhelikopteren túl további ötöt tudjon az életmentés szolgálatába állítani. A pártoló tagok évi 500 forint tagdíjat fizetnek, és jogosultak a mentőőrség segítségét igénybe venni. Ezenkívül minden 1200 belépett tag után 10 személy részére ingyenes Euro Disneylan- d-i utat is kisorsolnak. Az első ilyen eseményen Pólyák Pál besenyőtelki lakos került a nyertesek sorába. Farsangi bál A hét végén, pénteken és szombaton rendezi meg farsangi bálját a füzesabonyi Széchenyi István Általános Iskola. A vidám összejövetel színhelye a városi művelődési központ lesz, ahol szombaton délelőtt 9 órától a körzeti sakk-diákolimpiát is lebonyolítják. A Bibliáról Kálban Márciusban újra indul a Bibliáról szóló előadás-sorozat, amely eddig is nagy létszámú közönséget vonzott a káli művelődési házba. A március 15-i ünnep alkalmából pedig vetélkedőt rendeznek a felső tagozatosok részére. Falutévé Ostoroson Ha kedd, akkor Ostoroson kábelen érkeznek a község hírei. Fél éve működik a lakosság megelégedésére az újfajta hírmondó. Hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön este hat órakor érdemes bekapcsolni a készüléket azoknak, akik érdeklődnek lakóhelyük legfrissebb történései iránt. A szerkesztőbizottság Nagy Sándornévalaz élen úgy döntött: szakít a hagyományokkal, ezért az adásidő 2-3 órahosszára is nyúlik. Na nem azért, mert Ostoros ennyi híranyagot biztosítana a tévének, hanem pihentetőül beiktatnak még egy-egy jó filmet is. A helyi híreket rovatokra csoportosították, így külön szólnak a falu kulturális híreiről, önkormányzatáról, intézményeiről, sportjáról. A legkisebbeknek az iskolások mondanak vagy játszanak el egy-egy esti mesét. Riportokat készítenek a község érdekes embereivel. Terveikben szerepel az együttműködés az egri városi tévével, tőlük anyagokat kérni a város aktuális eseményeiről, hiszen a két> település szomszédos egymással, rengetegen járnak a városba dolgozni, tanulni. Most pedig egy riportsorozat készítésén fáradozik a szerkesztőség, abból az alkalomból, hogy a falu asszonykórusa 25. születésnapját ünnepli. Felelevenítik az elmúlt negyedszázad történetét, élményeit, eredményeit, régi kórustagok mesélnek majd a múltról. Hamarosan beindul az osto- rosi képújság is, amely közérdekű információkat, hirdetéseket fog tartalmazni.-sjA földről Füzesabonyban Füzesabonyban a Városi Művelődési Házban tartották a részarány-földtulajdonra jogosultak részere a földkiadó bizottság választó gyűlését. Dr. Pásztor József polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy a jegyző távollétében dr. Puha Sándor képviselő lesz a levezető elnök. A felvetődő kérdésekre pedig Kremzer Imre és Kelemen György adnak választ. Mivel a 741 érdekelt egyhar- mada jelent meg, így a megválasztandó 17 tagú bizottságba most csak kilencen, míg a március 1-jén megtartandó újabb ösz- szejövetelen nyolcán kerülnek a vezetésbe. Ekkor választják meg a földkiadó bizottság elnökét is. Ezt követően 3 tagú jelölő- és 3 tagú szavazatszámláló bizottság is alakul. A jelölőbizottság 13 személyre tett javaslatot, akik közül kilencet választottak meg: Hídvégi Lászlót, Antal Lászlót, id. Kóró- di Józsefet, Nagy Ferencnél, Zele Ferencet, Simon Mihálynét, ifj. Barta Andrást Füzesabonyból, és Nagy Jánost, illetve Kiss Jánost Dormándról. Dr. Puha Sándor ismertette a törvény lényegét, majd felhívta a figyelmet, hogy a most kézhez kapott föld-visszaigénylési nyomtatványt legkésőbb március 23-ig, kitöltve és aláírva juttassák el a földkiadó bizottsághoz. Kremzer Imre közölte, hogy a bizottság a volt MHSZ épületében — Rákóczi út 5. sz. — működik. Ott a kifüggesztett térképről mindenki megnézheti, mely területeket jelöltek ki a földkiadásra, és annak megfelelően kérheti minden érdekelt a neki járó földet. Id. Kóródi József szóvá tette, hogy ha a földkiadás így elhúzódik, már ebben az évben nem tudnak termelni azon. Dr. Puha Sándor válaszában elmondta, hogy a jövő évben lehet termelésbe vonni a megkapott területeket, mivel a művelésre az idő késői lesz. Végezetül Antal László, az újjáalakult szövetkezet elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Megnyugtatta őket, hogy a földkiadásnál a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik az igényeket, tőlük telhetőén igyekeznek — a törvény szellemében — a megbízásuknak eleget tenni. Elmondta, aki a részére járó földet nem akarja kivinni, a szövetkezetben hagyhatja, és bérleti szerződés alapján fogják művelni. A tulajdonos pedig megkapja a szerződésben meghatározott bérleti dijat. Novaji tervek Lépést tartva a korral Minden kis település azon fáradozik, hogy lépést tartson a korral: megszerezze azokat a vívmányokat, amelyek a nagyobb városokban már évek, évtizedek óta természetesek. így a vidéki ember se maradjon le Európától, jól érezze magát lakóhelyen, s ne vándoroljon máshová. Novajon ezért az idén is nagy terveket szövögetnek, s ha minden az elképzelések szerint alakul, nagyot fejlődik a falu. Félkész állapotban áll az új posta épülete, júniusban már egy tágasabb, modernebb épületben székelhetnek a dolgozók és a telefonközpont. Ez utóbbi is fejlesztés alá kerül, mert új igénylők jelentkeztek a vonalakért. A község közel ötszáz családja közül több mint 160 rendelkezik a crossbar-vonallal. Jelenleg is munkálkodnak a kábeltévé tele- ítésén. Most a beltéri szerelése- et végzik, s ha véget ér a hideg, az utcai kábelfektetés is elkezdődhet. Április végén, május elején saját tévéjük lesz a novaji- aknak, s a műholdas adásokat is foghatják a község lakói. A település polgárai közösen úgy döntöttek, belevágnak a „gazprogramba”, a falugyűlésen a kényelmes, tiszta fűtés mellett tették le a voksot. Az idén a belső hálózat építése kezdődne, s a következő fűtési szezonra már nem kell szenet rendelni a melegre vágyóknak. A program megvalósításához az önkormányzatnak 5 millió forintot kell előteremtenie, s ez egyelőre még nincs együtt. De remélik, meglesz az összeg, s nem kell a falunak megállnia a fejlődésben. A tájház belső udvara (Fotó: Gál Gábor) A hevesiek különterme Tajhaz Feldebron Helyi ereklyék Kétéves elhatározása valósul meg Feldebrő önkormányzatának: tájházat nyitottak az elmúlt hónapban a templommal szemben, a község legrégebbi épületében. Mint Botos Pétemé gondnok elmondta: jó két hónap alatt sikerült olyan állapotba hozni a több mint százéves épületet, hogy az addig összegyűjtött falubeli emlékeket már ki is állíthatták. A hajdani szobai, konyhai berendezések mellett szeretnék a színben a nézőközönségnek megmutatni azokat a gazdasági eszközöket, kaszákat, ásókat, szekereket, szerszámokat is, amelyek az itt élő elődök mindennapi munkáját segítették. A tájház egyik szobáját a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet rendezte be, ahol nemcsak bemutatják, de árusítják is termékeiket. Az önkormányzat azért támogatta ezt az elképzelést, hogy a műemlék templomot felkereső hazai és külföldi turisták valamit vihessenek is haza emlékbe. Valamikor az Isten háta mögötti települések közé sorolták Demjént. Nem is történt sokáig jelentősebb dolog a faluban, hacsak azt nem soroljuk ide, hogy a közigazgatást elvitték Kere- csendre, a téeszt pedig egyesítették az egerszalókival. Innen indult aztán két évvel ezelőtt a változás. Erről beszélt a közelmúltban megtartott falugyűlésen Vá- lyi János polgármester. — A választások után az első önkormányzati ülésen úgy döntöttek, hogy leválunk Kere- csendről, és megpróbálunk a saját lábunkon megállni — emlékszik vissza az októberi napokra. — Ki kellett alakítani a községházát, személyzetet felvenni. Bútorokat vásároltunk, mert még leülni sem volt mire. De mikor leváltunk, kiderült, hogy mindössze 10 ezer forintunk van a füzesabonyi takarékszövetkezetben. Szerencsére nem estek kétségbe a helyi vezetők. Dolgozni kezdtek. Előbb portalanították a Bajcsy-Zsilinszky és a Szépasz- szony-völgyi utat, majd a villany- hálózatot fejlesztették. Ma már minden második oszlopon van lámpa, addig csak minden ötödiken volt. Kialakították a fogászatot a kultúrotthonban, ahová a vizet is bevezették. Felújították a ravatalozót, majd két buszmegállót is építettek, mert addig csak a község közepén volt egy. A hogyan továbbra a választ egy falugyűlés adta. Az volt a kérdés, hogy az iskola felső tagozatát hozzák-e vissza Kerecsend- ről. A tanteremhiányt az ottani lakások felszabadításával sikerült megoldaniuk. Hat új pedagógussal növelték a tantestület létszámát. A napközibe új csoportot szerveztek. Az étkezési nyolc lakásegységet fizet. Abban reménykednek, hogy novemberre befejeződnek a szerelési munkálatok. — Győzik-e ezt a tempót ebben az esztendőben is? — Készül a költségvetési terv — kapjuk a választ. — Kiemelt feladat lesz az iskolafejlesztés, tekintettel arra, hogy egy tanterem életveszélyessé vált, és tanteremhiány is mutatkozik. Szeretnénk szeptemberig megépíteni, de ehhez szükség volna céltámogatás elnyerésére. Ezután az iskolában is gázfűtésre térünk át. Igyekszünk az iskola és az óvoda felszerelését is tovább bővíteni. Távlati terv, hogy az úgynevezett „Bikaoldalt” a szövetkezettel közösen eladjuk, és az így kapott pénzből tornatermet építünk. Ez 17 millió forintba kerülne, de nekünk az egész évi költségvetésünk 12-13 millió lesz. Elhatározott szándékunk: amíg mi funkcióban vagyunk, kölcsönt nem veszünk fel, nem akasztunk a falu nyakába. Fazekas István ségi hőforrásra építve, a tetőtér panzióvá alakítható át. Előrelá- tóak voltunk az új orvosi rendelő létrehozásakor, mert a körorvos vállalkozásban dolgozik, és a tisztiorvosi szolgálat nem engedélyezné a régi buszmegállóban való rendelését. S ebben az esetben nem lenne orvosa a községnek. Vettünk számítógépet, EKG-készüléket, orvosi felszereléseket, amelyekre 320 ezer Hangulatos presszó is nyílt a faluban dijat 50 százalékkal csökkentették. Nem szűnt meg az óvoda sem, sőt a létszám tavaly óta emelkedik. — Belefogtunk a kommunális épület építésébe. Ez volt a legnagyobb feladat: 7,5 millió forintba került — sorolja tovább Vályi János. — Itt van a községháza, orvosi rendelő, posta, rendőrség. Építés közben módosítottuk a tervet, mégpedig úgy, hogy a közVályi János: Tornatermet is szeretnénk építeni forintot fordítottunk. Az iskola szakmai felszerelésének bővítésére több mint 200 ezer, az óvodára pedig 150 ezer forintot áldoztunk. Javult, ha nem is sokat a falu külvilággal való kapcsolattartása. Tavaly óta crosbar-rendszer- rel lehet telefonálni, csak az a baj, hogy csupán a régi előfizetők kapták meg. Egy nyilvános állomást is létesítettek 90 ezer forintból. A múlt évben vágóhidat is építettek az iskola és az óvoda ellátásának mentálissá tételéért, mert egy vállalkozóval közösen a falu alsó részén, a téesz területén december közepére újabb vágóhidat hoztak létre, hogy a húsbolt továbbra is friss áruval láthassa el az itt élőket. Ezt is jó értelemben vette tudomásul a falugyűlés. Nem lenne teljes a felsorolás, ha nem írnánk le, hogy tavaly megkezdődött a gázbekötés a településen. Jelenleg három utcában — a Rózsa, a Petőfi és a Széchenyiben — van vezeték, a többi erre az évre maradt. A 271 lakás közül 168 család kötött szerződést, az önkormányzat pedig Számvetés a falugyűlésen Demjén saját lábára állt
