Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30-31 / 25. szám
HÍRLAP, 1993. január 30—31., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11 Spanyol konyha Levesek Madridi leves Hozzávalók (8-10 személyre): 40 dkg csicseriborsó, negyed tyűk, 25 dkg kolbász, 1 kis füstöltcsülök, 1 kis boíjúcsülök, 50 dkg sárgarépa, 1 kg burgonya, 1 kis fej kelkáposzta, 1 zellergumó, 15 dkg cérnametélt (száraz- tészta), 6 gerezd fokhagyma, 2 púpozott evőkanál só, egy teáskanál töröttbors, valamint 1 te- áskanálnyi sáfrányos szeklice. Nagy fazékban, bő három liter vizet felforralunk. Egyenként, hogy a forrás ne szűnjön meg, beleengedjük a tyúkdarabot, a kolbászt, a füstölt csülköt és a boíjúcsülköt, majd a megmosott és a lecsurgatott csicseriborsót. Megsózzuk, beleszórjuk a fűszereket, valamint a tisztított fokhagymagerezdeket, és lefedve, csendes forralással puhára főzzük. Leszűrjük, a húsokat kicsontozzuk, és — nagyobb darabokra vágva — félretesszük. A visszamaradt lébe belerakjuk a feldarabolt sárgarépát, a zellert, a burgonyát és a kelkáposztát. A puhára főtt burgonya felét kivesz- szük, kevés levessel összeturmi- xoljuk, majd visszaöntjük. Közben a cérnametéltet sós vízben megfőzzük. A leves tálalása a következőképpen történik: csészében a leves a zöldségekkel és a főtt cérnametélttel, mellette, külön tálon a feldarabolt húsok. (Csicseriborsó helyett babbal is készíthetjük.) Zöldségsaláták, zöldségételek Burgonyasaláta Hozzávalók: 50 dkg héjában főtt burgonya, 4 db keménytojás, egy kisebb narancs, 3 dl majonéz, só, töröttbors, valamint 1 csokor snidling. A héjában főtt burgonyát fel- karikázzuk. A narancsot megmossuk, letöröljük, majd a sárga héját lereszeljük. A fehér bundát lehámozzuk róla, és a narancshúst felkarikázzuk. A majonézt megsózzuk, megborsozzuk, belekeverjük a reszelt narancshéjat és a finomra vágott snidling felét. A mártásba beleforgatjuk a burgonyát és a kockákra vágott keménytojás kétharmadát. Salátástálba tesszük, tetejére rendezzük a narancskarikákat és a maradék tojáskockát, végül meghintjük a megmaradt snidlinggel, és hidegen tálaljuk. Húsételek Csirke katalán módra Hozzávalók: 1 csirke, két evőkanál olaj, 1 teáskanál só, 5 dkg vaj, 60 dkg vegyesgyümölcs (vagy csak friss, vagy csak befőtt), 1 késhegynyi törött fahéj, só, 1 citrom reszelt héja és kicsavart leve, 1,5 dl száraz fehérbor. A csirkét darabjaira vágjuk, majd megsózzuk, és szorosan egymás mellé tesszük egy nagy tepsibe. Egy evőkanál olajjal bekenjük a húsdarabok tetejét, és előmelegített, forró sütőben, erős lángon pirosra sütjük. Ezután megfordítjuk, a maradék olajjal bekenjük a húsok másik oldalát is, és ugyancsak megsütjük. Közben a gyümölcsöket szükség szerint megtisztítjuk, kimagozzuk (vagy csak leszűrjük), és felaprítjuk. A vajat felolvasztjuk, rászóljuk a fűszereket, és a gyümölcsöt rátesszük. Éppen csak megfuttatjuk rajta, meglocsoljuk a citromlével, majd ráöntjük a bort. Jól összeforraljuk, ezután a csirkedarabokat leöntjük a gyümölcsraguval. Spanyol kolbász Hozzávalók: 3,5 kg sertéscomb (csont nélkül), 1,5 kg zsírszalonna, 7 dkg csípős pirospaprika, 5 dkg törött feketebors, 5 gramm reszelt szerencsendió, 2,5 gramm oreganó, 2 dkg fokhagyma, 4 dkg só, 2 dl almabor. A sertéshúst és a zsírszalonnát először kockákra vágjuk, és nagy keverőedénybe tesszük. A megtisztított fokhagymát összezúzzuk, és ráöntjük az almabort, majd beleszórjuk az oreganót és a szerecsendióreszeléket. A sót, a borsot és a pirospaprikát egyenletesen rászóljuk a szalon- nás darált hús tetejére, és rálocsoljuk a fűszeres-fokhagymás almabort. Az egészet alaposan összedolgozzuk. Addig dagaszt- juk-gyúijuk, amíg a massza egységesen mindenütt egyforma színű, tehát jól elkeveredett benne a paprika. Néhány óráig pihentetjük, majd újból átgyúijuk. Megkóstoljuk, hogy elég sós- e. Ha nem, kevés sóval utánafűszerezzük, és ismét összegyúrjuk. Az előkészített kolbászbélbe a masszát betöltjük, a kolbászok végeit elcsavarjuk, és nagyon gyenge füstön három napig füstöljük. Ha füstöletlenül akarjuk felhasználni, akkor adagonként tegyük a mélyhűtőbe, így akár fél évre is eltehetjük. A füstölt kolbászt csak egy hónap érlelési idő után érdemes fogyasztani. Közös akadémia Közép-Európa rendőreinek A közelmúltban megkezdődött Bécsben az első tanfolyam a közép-európai rendőrakadémián, jóllehet időegyeztetési okokból az akadémia ünnepélyes megnyitója csak február elsején lesz. A most megvalósuló ötlet Fontányi Gábortól, a Magyar Köztársaság rendkívüli követétől származik, aki az MTI tudósítójának nyilatkozva beszámol az ugyancsak általa kezdeményezett magyar-osztrák rendőrakadémia tapasztalatairól is. — Tíz magyar és tíz osztrák rendőrtiszt járta ki az egy évvel ezelőtt kezdődött hathónapos tanfolyamot — mondja a magyar diplomata. — A két országban felváltva büntetőjogot, az emberi jogok kódexét tanulmányozták az elméleti képzés keretein belül. A gyakorlati munka a kri- mináltechnika és a nyomozás területére összpontosult. Ez az egyedülálló kezdeményezés nagyon fontos eredményt hozott a személyes kapcsolatok kialakítása területén: azóta több alkalommal is bebizonyosodott, hogy mennyivel jobb, ha egy- egy, határon átnyúló bűncselekmény felgöngyölítésében ismerőshöz fordulhat a nyomozó a másik országbem. — Hogyan következett a kétoldalú képzésből a közép-európai rendőrség ötlete? — A határok átjárhatósága a bűnözés terjedésének is kedvez. Sajnos, nem múlik el nap olyan hír nélkül, hogy egy-egy autótolvaj-, leánykereskedő-, heroinvagy uráncsempész banda zsákmányát villámgyorsan a szomszédos ország területére menekítette. így vetődött fel több ország bevonása a közös munkába: most Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Lengyelország rendőrtisztjei is bekapcsolódnak az újonan induló akadémiai tanfolyamba. Az együttműködés magva a Közép-európai Kezdeményezés. Olaszország közös piaci tagországként marad ki — legnagyobb sajnálatára — az együttműködésből, Bosznia és Horvátország a délszláv válság miatt. — S vajon az akadémián hogyan alakul a gyakorlatban az oktatás, az ismeretszerzés? — Az első tanfolyam helyszíne váltakozva Bécs, Pozsony és Budapest. Mindig a vendéglátó ország gondoskodik a húsz résztvevő elhelyezéséről és ellátásáról. Huszonhárom héten át a résztvevő országok legrangosabb szakmai előadói oktatják a már ismertetett tárgyakat, amelyek értelemszerűen bővülnek, hiszen több ország jogrendjébe engednek bepillantást. Az oktatási nyelv egységesen a német. — Van-e a résztvevőkön kívül is érdeklődés az akadémián folyó oktatás iránt? — Konkrét részvételi igényt jelentett be több olyan kelet-európai ország, amelyben igen nagy gond a bűnözés. Egyelőre azonban nem látszik célszerűnek túlduzzasztani a létszámot. Brüsszel igen nagy figyelemmel kíséri a közép-európai rendőrakadémia fejleményeit, hiszen az Európai Közösség tervei között is előkelő helyen szerepel az egységes bűnüldözés. Meggyőződésem, hogy 1995-ig létre fog jönni a közös európai rendőrség, meglehet, a most induló közép-euróÍ iait véve mintául — mondja be- ej ezésül Fontányi Gábor. Szászi Júlia A „Halál szupermarketje” A kelet-belgiumi Flémalle-ban a közelmúltban megnyílt a „fíalál szupermarketje”. A Meuse partján létesített 800 négyzetméter nagyságú áruházban a temetéssel kapcsolatos legkülönfélébb cikkek kaphatók — sírkövek, koszorúk, koprsók, stb... Megrendelhető temetési szertartás is, mégpedig 30-35 százalékkal olcsóbban, mint a temetkezési vállalatoknál — állítja Willy Serét, a szupermarket igazgatója. Seret, aki korábban egy textilgyár igazgatója volt, azt tervezi, hogy rövidesen Brüsszelben, An- versban és Charleroiban is nyit hasonló áruházat. Aki netán kissé frivolnak találta volna a „Halál szupermarketjének” gondolatát, azt Claude Javeau belga szociológus azzal nyugtatta meg, hogy az „nem egyéb, mint a XVIII. századi mentalitás visz- szatérése, amikor a szegények földi maradványait közös sírokban hántolták el...” Nagy Imre és Togliatti, avagy az olasz baloldal vitája Valóban felelős-e Togliatti is Nagy Imre haláláért? A vita egyre folyik olasz baloldali körökben. Nagy Imre ürügyén a volt Olasz Kommunista Párt saját múltjával számol el, keserves és heves vitákban. Ennek egyik fóruma nemrégiben a római Magyar Akadémia volt, ahol a Mic- romega folyóiratban közelmúltban közzétett dokumentumok kapcsán csaptak össze a nézetek és indulatok. Federigo Argentieri, az 56-os forradalom neves kutatója öt magyar irattárakból előkerült okmányt tett közzé a folyóiratban, s azt állította ezekre hivatkozva, hogy Nagy Imre halálos ítéletét Moszkvában a kommunista pártok 1957 novemberében tartott nemzetközi tanácskozásán hozták meg, és Palmiro Togliatti, az OKP vezetője „az ítéletet kimondó bírák között volt, mert nem emelte fel szavát a készülő döntés ellen”. Ismert, hogy Togliatti és az OKP 1956-ban Moszkvát támogatta: „ellenforradalomnak” minősítette, ami Budapesten történt, helyeselte a szovjet katonai beavatkozást, s később Nagy Imre elítélését. Az OKP csak több mint harminc évvel1 később, 1986-ban, majd 1988-ban változtatott ezen, elismerve tévedését. „Túl későn, s a párt nagy árat fizetett ezért. Értelmiségiek tömege fordított hátat az OKP- nak, éppen a magyar forradalommal kapcsolatos álláspont miatt” — vetik szemére a mai vezetőknek azok, akik elégtelennek találják az OKP átalakulását baloldali demokrata párttá. „A régi kísértetek még ma is itt vannak. Togliatti bűneinek feltárása nélkül nincs igazi átalakulás” — mondják. Csakhogy a Micromegában közölt dokumentumok (amellett, hogy nem újak, hiszen tartalmuk régóta ismert) nem is olyan egyértelműek Togliatti szerepét illetően — derült ki a Magyar Akadémián folytatott nyilvános vitában. Közli például a Micromega Kállai Gyula 1957 januári beszámolóját az MSZMP Végrehajtó Bizottsága előtt romániai útjáról, a Nagy Imrével és társaival folytatott beszélgetésről. A beszámoló nem hagy kétséget aziránt, hogy Nagy Imre és hívei „pártellenesnek” minősülnek. Előrevetíti tehát már árnyékát a politikai per ellenük, s a kezdeményező a Kádárféle vezetés, nem valamiféle „nemzetközi fórum”. Egy másik MSZMP-irattári feljegyzésből kiderül, hogy az olasz KP egy küldötte, Luigi Longo olyan tájékoztatást kap 1957 májusában Budapesten, hogy Nagy Imre „áruló” — márpedig az ilyen minősítésnek a sztálini idők tapasztalatai szerint súlyos következményei vannak a kommunista mozgalomban. S valóban, Nagy Imre és társai már április óta Budapesten vannak, a Fő-utcai börtönben, és titokban folyik ellenük a büntető eljárás. A perdöntő dokumentum két jegyzőkönyv az MSZMP KB 1957 novemberi és decemberi, zárt ajtók mögött tartott üléséről, amikor Kádár János beszámol a Moszkvában folytatott megbeszéléseiről, illetve döntés születik arról, hogy büntetőpert rendeznek Nagy Imre és társai ellen. A moszkvai megbeszélések kétoldalúak (a zajló nagy pártértekezlet mellett, amelyen a fő téma a jugoszláv „revizioniz- mus”). A Togliattival folytatott megbeszélésen Kádár beszámolója szerint Nagy Imre nem került szóba. Kétségtelen, hogy Kádárnak és az MSZMP-nek Nagy Imre el- ítéltetéséhez és kivégzéséhez nemzetközi jóváhagyást kellett kapnia, s Moszkvában informális megbeszéléseken ezt meg is kapta (a jugoszlávok ellen irányuló lépésként), egyedül a lengyel Gomulka tiltakozott. Az is kétségtelen, hogy az olasz párt és Togliatti tudott arról, mi készül. „Nem volt azonban az ítéletet kimondó bírák között. A közölt dokumentumok ezt nem támasztják alá” — vágott vissza Argentierinek és a Micromega főszerkesztőjének Piero Fassino, a Baloldali Demokrata Pártnak az a vezetője, aki szorgalmazta, hogy az OKP váltson véleményt Nagy Imre és a magyar 56 kapcsán. Massimo Caprara (Togliatti titkára, akit később kizártak az OKP-ból frakciózásért) mélyebb önvizsgálattal és elemzéssel nem tagadta a vitában, hogy Togliatti sztálinista is volt, nemcsak az a vezető, aki új, demokratikus, pluralista útra vitte az Olasz Kommunista Pártot. „Az olasz baloldal mai megosztottsága és vergődése annak következménye, hogy nemzedékek nevelődtek Togliatti bolsevik szemléletén” — mutatott rá. Vásárhelyi Miklós, a Nagy Imre-per egyetlen mai túlélője, a szemtanú véleményét fűzte hozzá. „Togliatti óriási hatással volt a Nagy Imre-csoport reformkommunistáira. Ő volt az első, aki elfajulásnak minősítette a sztálini rendszert. Bíztunk benne, s éppen ezért nagy volt a csalódásunk, amikor ellenünk foglalt állást” — mondta, s hangsúlyozta: „Nagy Imre végig a szocialistának nevezett rendszer reformját akarta, és nem megváltoztatását.” A vita lezáratlan maradt. „Togliatti bűneit fel kell tárni, de érdemei is vitathatatlanok. Nagy Imre bírái és gyilkosai közé csak átvitt értelemben sorolható. Nem ő hozta meg az ítéletet, de elfogadta azt” — mondta Antonio Giolitti, aki 1956-ban a magyar október miatt szakított az OKP-val és Togliattival. Az olasz baloldal máig nem emésztette meg ezt a történelmi eseményt, amely nyomot hagyott rajta is. „Évtizedekig eltorzították, ellenforradalomnak minősítették nemcsak a Kádárrendszerben, hanem nálunk is” — mondja keserűen Argentieri. „Annál nagyobb megütközéssel tapasztaljuk — fűzi hozzá — , hogy most ellenkező irányzat kezd érvényesülni: a magyar jobboldal kisajátítja 1956 októberét, és elhomályosítva a már- tírságot vállaló Nagy Imre szerepét, valamiféle nem létezett, vagy alig létezett kereszténynemzeti tartalommal igyekszik azt megtölteni.” Hajója csupán 1,63 méteres Egy „dióhéjban” Kolumbusz nyomdokain Egy vállalkozó kedvű angol, bizonyos Tom McNally a közelmúltban tengerre szállt Portugáliában, hogy Kolumbusz Kristóf nyomdokain haladva, a létező legkisebb vitorláshajóval megdöntse az Atlanti-átkelés 24 éve fennálló rekordját. A 49 éves férfi Portugália délnyugati csücskén, Sagresnál, 280 kilométerre Lisszabontól délre, szállt mindösz- sze 1,63 méter hosszú hajójába. Reméli, hogy ha minden jól megy, akkor három hónap múlva eléri a floridai partokat. Az egykori halász ugyanazon az úton akar haladni, amelyet Kolumbusz 1492-ben megtett — a Kanári- és a Zöldfoki szigetek érintésével 4.600 tengeri mérföld megtétele után eljutni a Karib-tenger- re. Tapaszalatokkal bőségesen rendelkezik: nemcsak, mint halász, hanem mint olyan férfiú is, aki eddig már négy alkalommal kelt át egyedül az Atlanti óceánon. Ezúttal legfeljebb arra panaszkodhat, hogy 1,80 méteres magasságával még ki sem tud nyújtózkodni a „dióhéjban”. Nagyon valószínű azonban, hogy Tom McNally- nak ez lesz az utolsó Atlanti-átkelése — élettársa, Edna és három gyermekük Liverpoolban ugyanis ultimátumban szóh'tották fel, hogy többé ne induljon egymagában ilyen kockázatos tenegeri útra. Parányi vitorlásán szextáns és műholdnavigációs berendezés van. Négy hónapra elegendő száraz élelmet visz magával, de vizet nem. Ivóvizet maga akar előállítani sótalanító berendezés segítségével. A 315 kilogramm súlyú hajó fából és műanyagból készült. Eddig Hugo Vihlen tartja az Atlanti-átkelkés rekordját a legkisebb vitorláshajóval — 1,83 méter hosszú vitorlásával 1963-ban 85 nap alatt kelt át az óceánon Casablancából Floridába. A nyugat-keleti irányú Atlanti-átkelés rekordját az angol Tom McÉean állította fel, amikor 1983-ban 2,36 méter hosszú hajójával átkelt Új-Foundlanból Lisszabonba. Újjászületik a cenzúra Lengyelországban? Lech Walesa lengyel államfő nemrégiben aláírta az új rádió és televízió-törvényt... A rendelet végre módot ad e két szerv köz- intézménnyé tételére az eddigi kormánytulajdon helyett, s utat nyit a magántársasagok előtt. Ugyanakkor több olyan előírást is tartalmaz, amelyek komoly félelmet keltettek a liberális pártokban, és a sajtó túlnyomó részében. A korlátozások közé tartozik, hogy e szervek nem sérthetik a lengyel állam biztonsági érdekeit — amivel mindenki egyetért. Annál több aggodalomra feljof osítónak tartják az államérdek ötelező tiszteletben tartásának előírását. Ez ugyanis megfoghatatlan, szubjektív értékelésre ad lehetőséget, s valakinek ellenőriznie kell az ilyen tilalom betartását. Egy ilyen szerv, bármilyen nevet viseljen is, gyakorlatilag cenzúraként működne. Ugyancsak szabad értelmezésre ad lehetőséget az az előírás, amely szerint reggel 6 és este 11 óra között nem sugározható sem a közszolgálati, sem magántelevízióban olyan műsor, amely „árthat a gyermekek és fiatalok pszichikai, érzelmi vagy fizikai fejlődésének”. A keresztény értékrend és erkölcsök kötelező tiszteletben tartásának elrendelését a liberális körök egyértelműen újabb ideológiai cenzúra bevezetésének minősítik. Hogy az új korszakban mik maradhatnának ki a lengyel televízió műsorából? Elsősorban az egyházat és annak vezetőit, papjait gúny tárgyává tevő műsorok. Feltételezik továbbá, hogy eltűnne valameny- nyi politikai kabaré, több, tizenéveseknek szánt műsor, továbbá szexről, abortuszról, fogamzás- gátlásról szó sem lehetne. A Polityka című lap most azt feltételezi, hogy e folyamat valószínűleg továbbmegy, s kiterjesztik az írott sajtóra is e tilalmakat. Állítólag már készül a sajtótörvény-javaslat. A betiltandók közé kerülne nemcsak minden pomóújság és szexlap, hanem a Nie című, szatirikus politikai hetilap, valamint a Popcom, illetve a Bravo is.