Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23-24 / 19. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. január 23-24., szombat-vasárnap A gyermek korholásának ábécéje Lóri is hajlamos az elhízásra Madár-menü papagájék tányérjára Sok család házi kedvence a színestollú, „beszédes” kis ma­dár, a papagáj. Élénkségének,jó közérzetének és egészségének titka nemcsak a lelkiismeretes gondozásban, hanem megfelelő táplálásában, életrendjének he­lyes összeállításában is rejlik. Fontos például a változatos­ság, mert a kis állat szervezeté­nek sok szénhidrátra, megfelelő mennyiségű fehérjére és zsira­dékra is szüksége van. Ha állan­dóan kendermagon tartjuk, „Ló­ri” egyhamar elhízhat, s nemcsak kedve és mozgékonysága, ha­nem élettartama is megcsappan. A papagáj esetében a „reform- táplálkozást” a köles és főként a szaküzletekben kapható madá- releség jelenti. A bolti „készétel” egy idő után egyhangúvá, unalmassá válik számára — gondozója azonban ezen könnyen segíthet. A papa­gáj ugyanis nagyon szereti a gyü­mölcsöt, a zöldféléket, a rügye­ket — mindazt, amit ősei, fogság­ba kerülésük előtt a szabad ter­mészetben fogyasztottak. Tálal­hatunk például vékonyra vágott almaszeleteket — de héját, ugyanúgy meg kell mosni, mint­ha magunk ennénk, mert a szeny- nyeződés, a permetlé-maradék sok bajt okozhat. Ha csak alkalom adódik, te­gyük zöldkúrával változatossá madarunk étrendjét. A főzéskor keletkező konyhai hulladék nagyrészt pompás madáreledel; a saláta és répalevél, esetleg egy- egy gyökérdarab ne a kukába, hanem a kalitkába vándoroljon. A zöldkúra egyik fontos tartozé­ka, a tyúkhúr szinte minden árokparton megtalálható. Saját étkeinkből ugyan „egy- egy szárnyat, combot” ne adjunk a papagájnak, de némi kis reszelt keménytojással, trapista sajttal vagy morzsolt, száraz tehéntúró­val kiegészíthetjük a madár-me­nüt. (szó) A gyermeknevelés egyik ne­hezen megválaszolható kérdése, hogy a rosszalkodásra, csínyte­vésekre hogyan reagáljon a szü­lő. Egész sor olyan szülői maga­tartásforma alakult ki, amely pe­dagógiailag hibás, s a kívánatos­sal éppen ellentétes hatást vált ki. Gyakori az örök veszekedő és el­lenpárja, a mindent elnéző típus, a két véglet közé sorolható szá­mos egyéb változat. (Hogy csak néhányat idézzünk: vannak, akik „belebetegszenek” egy in­tőkönyvi bejegyzésbe, másoknál se vége, se hossza a prédikációk­nak, megint mások a „ha még- egyszer..?’ — kezdetű ijesztgeté­sekkel próbálják büntetni, meg­előzni a gyerek kisebb-nagyobb ballépéseit.» Első szabály az, hogy — nin­csenek szabályok. Minden gye­rek más egyéniség, más alkat, s nincsenek pedagógiai dobozok, amelyekbe beskatulyázhatók. A fegyelmezésnek, a nevelés mód­szerének tehát testre szabottnak kell lennie, különben vagy hatás­talanul pereg le a gyerekről vagy A veszekedés egészséges, ha a megfelelő módon vitatkozunk — legalábbis ezt állítják a svéd pszi­chológusok. Jót tesz a házasság­nak, ha időnként jól megmond­juk a magunkét — amennyiben mindkét fél betartja a játéksza­bályokat. A helyes és egyedül üdvözítő módszer az, ha az első érzelmi kitörés után megmagya­rázzuk viselkedésünk okát, a másik fél pedig megpróbálja megérteni, majd a továbbiakban ügyel a partner kívánságaira. A svéd Aftonbladet című új­ság összeállította a leggyakoribb „veszekedő-típusokat . A pezsgő típus öt napig is ma- ába fojtja dühét, azutan hirtelen itör. Rossz taktika, sokkal jobb, ha azonnal megmondjuk, mi bántja a lelkünket. Az odavágós típus akkor elvi­selhetetlen, ha a házaspár mind­két tagja ebbe a típusba sorolha­tó. Közöttük naponta folynak le ehhez hasonló beszélgetések: „Mit csinálsz ennyi ideig a fürdő­szobában?” „Hamarabb végez­éppen negatív hatásokat vált ki. Fontos és megszívlelendő ta­f »asztalai, hogy noha a rossz szü- ői magatartas-típusok sokban különböznek egymástól, közös ismertetőjegyük, hogy nem a gyermek cselekedete, hanem a szülő hangulata játssza bennük a főszerepet. (Ráérzőnek erre a gyerekek is: ha a rossz bizonyít­ványt „alkalmas” pillanatban te­szik a papa vagy a mama elé, megússzák egy fejcsóválással vagy ejnye-bejnyével; ha rossz az időzítés, olyan vihar támad, hogy zeng belé a ház.) A korholásnak, szidásnak sohasem lehet az a rendeltetése, hogy a szülő saját feszültségeit vezesse le. Ha ezt teszi, kudarcra ítéli nevelési módszereit. S ha már az időzítésnél tar­tunk: a „bűnt” lehetőleg minél hamarabb kövesse a „bűnhő- dés”. Tehát ott és akkor kell szó­vá tenni a hibás magatartást, ahol és amikor tapasztaljuk. Az ilyen fegyelmezésnek vagy megrovás­nak szinte mindig megvan a lét- jogosultsága és a hatása. nék, ha kimostad volna a kádat magad után!” Csak humorral oldhatók fel az ilyen konfliktu­sok. A borban az igazwtípus csak ittas állapotban mondja meg, mi bántja. Ennek ellenére a pszi­chológusok az alkoholfogyasztás korlátozását javasolják. A passzív tigris ártatlannak tűnik, ám mesterien képes bűn­tudatot ébreszteni a másikban. Vigyáznunk kell vele, mert egy igazi veszekedéskor nagyon jól meg tudja játszani a mártírt. A bazári majom csak akkor vitatkozik, ha hallgatósága akad. Szereti megalázni partnerét, ezért a házastársnak arra kell ügyelnie, hogy a vitákat négy- szemközt folytassák. A naptárfigyelő mindig meg­jegyzést tesz arra, ha a másik fél elfelejtett valamit, például évfor­dulókat, születésnapot. A leg­jobb ilyenkor hallgatni, végül is a házasság nem arról szól, hogy dí­jat kell nyernünk a tökéletességi versenyen. Hogyan veszekedjünk? A bonus-malus nyelvi forma jelentkezése mai nyelvhasználatunkban A sajtó hasábjain, a rádió és televízió adásaiban 1993. január első napjaiban tűnt fel a latin bo­nus-malus ilyen szöveg-össze­függésekben: „1993. január 1-től lépett életbe a bonus-malus rendszer, ami azt jelenti, hogy a baleset mentesen vezető autósok kedvezményt kapnak, a balesetet okozók pedig pótdíjat fizetnek.” (Magyar Nemzet, 1993. jan. 1.) A bonus-malus írásképű és bonusz-malusz kiejtésű latin szóalak fogalmi tartalma és hasz­nálati értéke ebbe a kifejezéssor­ba illeszthető bele: jó, előnyös, kedvező; rossz, előnytelen, ked­vezőtlen, stb. A bonus-osztály, a malus-osztály, mint szakkifeje­zések is egyre gyakrabban olvas­hatók és hallhatók, és típuspél­dáját szemléltetik annak, hogy az úgynevezett ”szakértői újságí­rás” az idegen eredetű szaksza­vak felhasználásában és terjesz­tésében kulcsszerepet játszik. El­sősorban a latin eredetű szavak tárát bővítik... Az elmúlt 1992- ben több közleményünk is ezt bi­zonyította. Az új 1993 év első napján megjelent újságcikkek hasonló nyelvhasználati jelen­ségről és gyakorlatról tanúskod­nak. Terhes örökségként a sza­kújságírói minősítéssel emlege­tett cikkírók száma szaporodó­ban van, s ezek egyre több latin szót használnak fel, a megfelelő szakmai felelősség nélkül élnek vissza a szóhasználattal, a tartal­matlan és hiteltelen fogalmi és használati értékekre utalások­kal. Az 1993-as év első heteiben valamennyi újságban, rádiós és televíziós riportban ilyen teher­tételekkel olvashatók és hallha­tók pl. ezek a nyelvi formák: folytatódik a recesszió, depresz- sziós krízishelyzetekben élnek az állatkertek lakói, vertikálois nagyságrendű vertikum, tradici­onális kopromisszum stb. Egyre jobban zavarja a sajtó­ban megjelent cikkek olvasóit, hogy a közlemények címadásai­ban is jelentkeznek az idegen szavak, mint a felesleges latinizá- lás példatárát is szaporító nyelv- használati formák: A jobboldai populizmus veszélyei, Alapít­vány az autista gyerekekért, Élő­világ szecessziós dobozokban, Annus horribilis. Az 1993-as év januárjától kezdve ez a nyelv- használati jelenség folytatódik. Erről bizonykodik ez a példatá­runk is: „Frutta Plus: mínusz” (Pesti Hírlap, 1993. jan. 9.) E címben szereplő idegen szavak a kereskedelmi élet szakszavainak azt a típusát jelzik az olvasók szá­mára, amely a „kereskedelmi há­lózatba” vonható események, történések megnevezésére szol­gálnak, s köztük a mindennapi élet nyelvhasználatában is gya­koriak a plus és mínusz (több és kevesebb), s hogy milyen sajátos szerepet vállalnak, arról a szöve­gösszefüggés tájékoztatja az ol­vasókat. Ezzel ez a címadási tí­pusjói teljesíti a neki szánt szere­pet. Hogy ez a címadási jelenség és gyakorlat éppen napjainkban mennyire elterjedőben van, bi­zonyíték rá, hogy pl. a Magyyar Nemzet egyetlen számában több típusváltozata is megjelenik, s ezzel a megfelelő magyar szavak rovására, feleslegesen az idegen szakkifejezések jutnak kulcssze­repekhez. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy napjainkban egyre gyak­rabban hallatják szavukat az úgynevezett szakértők, újabban például a média-szakértők, akik szóhasználatukban ugyancsak a latinizálás típuspéldáit szolgál­tatják. A megszaporodó szakér­tői tábor sajátos nyelvhasznála­tának köszönhetjük, hogy közé­leti és politikai szóhasználatunk­ban az egyértelmű magyar sza­vak sokszor háttérbe szorulnak a latin kifejezések gyakori haszná­lata miatt, s már a címadásokban is szintén a felesleges szakszerűs- ködés rovására írható. így terhe­lik meg a cikkek nyelvi formálá­sát bevezető címeket: ”A koalí­ciónak két ciklusra van szüksé­ge”. Centrum holding. Urbani­záció és kultúra. Etnikai konflik­tusok. Regionális bankok. In­fantilis urbanisztika ? A sajtóban megjelent címekben a leggyak­rabban vállalnak szerepet a kari- tász, interpelláció, abortusz, frakciózás, konszenzus, komp­romisszum, agrárszektor, stb. Közhelyszerűséggel szapo­rodnak a latin szakkifejezések, s ezt a jelenséget is felemás szóval nevezik meg napjainkban: köz- helydömping. Közelebbről ép­pen a latin szavak dömpingje vá­lik akadályává annak, hogy újjá­épül a piros-fehér nimbusz (Új Magyarország. 1993. jan. 9.) cí­madás mintájára így fogalmaz­zuk meg óhajunkat: legyünk raj­ta, hogy nőjön a magyar nyelv nimbusza, azaz befolyása, meg­becsülése, tekintélye, s ne árasz- sza el a sok idegen szó és szakki­fejezés. Dr. Bakos József Kertész leszek... Vízinövények Már a híres történelmi kertek­ben is kedvelt díszítőelem volt a víz a hozzátartozó vízinövények­kel. Pihentet, nyugtat, nyári forró napokon pedig hűsít is a víz lát­ványa. Lakásokban, irodákban, kultúrhelyiségekben akvárium formájában valósíthajuk meg a „ vízikertet” halakkal vagy nélkü­lük. Az akváriumoknak a válto­zatos alakú és színű halakra, kagylókon és csigákon kívül lé­nyeges kelléke az egészséges, dús növényzet. A növények az akvá­riumoknak szerves alkotó és ki­egészítő részei, mert növény nél­kül a vízi állatok sem maradnak tartósan életben. A vízben élő ál­latok részére a növények az élet- bemaradáshoz szükséges oxi­gént termelik. Növények nélkül az akvárium vize rövid időn belül zavarossá válik. A növényeket az akvárium hátsó, hosszú oldala és esetleg a két rövidebb oldala mellé ültes­sük, így az előtérben mozgó ha­lakjói láthatók. A növények be­telepítése előtt az akváriumba a hátsó fala mentén kb. 6-8 cm vastag, az első fal felé fokozato­san lejtő földréteget tegyünk. A föld korhadó anyagoktól men­tes, agyaggal kevert jó kert vagy iszapföld legyen, úgy nedvesít­sük meg, hogy pépszerűen gyúr­ható legyen. A földet nyomkod­juk le, a levegőt teljesen szorítsuk ki belőle. A földben visszamara­dó levegő a vizet zavarossá teszi. A földben gyökerező akváriumi növényeket tűzdelőfával ültes­sük be az előkészített földréteg­be, és ezt jó erősen nyomkodjuk a növény gyökereihez. Ültetés után a földréteget 1 cm vastagon, tisztára mosott, nagyszemű fo­lyami homokkal és kaviccsal ta­karjuk be. Ezután az akváriumot feltölthetjük vízzel. Ezt óvatosan tegyük, hogy a földet ne kavar­juk fel. A víz tisztulásához, bio­lógiai egyensúlyának beállásá­hoz idő kell, amit törött faszén­darabok bedobásával gyorsítha­tunk. Ezután telepíthetjük a hala­kat. Bizonyos idő múlva a meg- zöldült, algás üveglapot hosszú­pengéjű késsel megtisztíthatjuk. A akvárium részére télen is 15- 17 celziuszfok egyenletes hő­mérsékletet biztosítsunk. Legal­kalmasabbak a kiegyenlített hő­mérsékletű központi fűtésű helységek, amelyek részére az akvárium nagy párolgási felüle­tével előnyös, mert a levegő pá­ratartalmát növeli. A vízinövényeket két nagyobb csoportra oszthatjuk. Az egyik — amelyiknek ültetéséről a fenti­ekben szó volt — a talajban gyö­keresedik víz alá merülve, vagy levelével a víz színén úszik. Ezeknek csak az ivarszerveik ke­rülnek a víz felszínére a megter- mékenyülés idején, illetve a tö­vétől eredő levél, virág, hosszú kocsány közvetítésével úszik a víz felszínén. Ezek közül legis­mertebbek : Aponopeton, Hete- ranthera, Vallisneria. A másik csoportba azok tartoznak, ame­lyek egész testükkel a víz felszí­nén úsznak, mint például a Salvi- nia. Az akváriumi növényeket magvetéssel, tőosztással és dug­ványozással szaporíthatjuk. Ezt jó tudni, mivel beszerzésük leg­többször egymás közötti cserével történik. A szaporított növénye­ket az akváriumba történő kiül­tetésig kis cserépbe ültetve, lapos tálcán pereméig vízbe süllyeszt­ve neveljük. Nagy vízigényüknek csak ez a módszer megfelelő, valamint ez alatt az idő alatt a beteg növé­nyek kiválaszthatók, nem fertőz­zük el vele a vizet, illetve a hala­kat. V. Pénzes Judit Kézibőröndbe csomagolható kisautó A japán autóipar fejlettsége mindenki számára ismert. De most olyan újdonsággal szolgál­nak, ami még számukra is megle­pő. A kézibőrönd autót a Mazda gyár dobta piacra. A go-kart ki­nézetű és rendszerű autó mérete összecsukva 82 x 61 x 25 centi­méter. Kinyitva: 1 méter 68 x L02. Magassága pedig 40 cm. Ara 1.500 dollár. Egy perc alatt lehett működőképessé kicsoma­golni. (FEB-fotó) Ellesett beszélgetés — Mi a bajod, barátom ? — Szeretnek és szeretek...! — De hiszen ez nagyszerű! A második férfi újabb vála­szát lásd a vízsz. 1. és függ. 14. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az újabb válasz első része ízárt betűk: V, N) 14. Ökölvívó (Sándor) 15. Nagy város Angliá­ban 16. Művészet — franciául 18. Múlását órával mérjük 19. Tiltó­szó 20. Ugyanaz, röv. 21. ízület kiugrása anelyéről 24. Ábrahám másodszülött fia a Bibliában 26. Lengyel nemzeti tánc 28. Kötő­szó 29. Idegen női név 31. Hely­ség Borsod-Abaúj-Zemplen megyében 33. A króm vegyjele 34. Á lent levő 35. Kultikus tárgy a természeti népeknél 36. Suíi 37. Esetleg (ford.) 38. Történe­tet színesen elmond 39. Trezor 40. Ajándékozik 4L Egykori ki­váló súlyemelő (András) 42. Fi­nom szörp jelzője 43. Mutatószó 44. Gubós növény magva 46. Fut, szalad 49. Az irányomba 50. Éneklő szócska 51. Róma része! 52. A leghidegebb évszak 54. Péksütemény 56. Valakit meg­veszteget 59. Kutatja FÜGGŐLEGES: 2. Abba az irányba 3. Régies súlymérték 4. Puha fém 5. Ren­dezvényt utasítással leállít 6. Aszlányi Károly 7. ...ovo (az ele­jétől fogva) 8. Lármás veszeke­dés 9. Lídia becézve 10. Csapa­dék tartós hullása 11. Néma nó­ta! 12. De még mennyire! 13. Vil­lamosítás 14. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: G, R, A, E) 17. Ipari másolószerkezet 21. Fénykép 22. A kobalt vegyjele 23. Korlátozott mennyiségben 25. Náci szervezet volt 26. Fővá­rosunk keleti része 27. Cél — né­metül (ZIEL) 30. A DVTK lab­darúgócsapatának volt vezető edzője (László) 32. Üzem egyne­mű hangzói 33. Biztosításiforma 35. Csapat — közismert idegen kifejezéssel 36. A mozgatás szer­ve 38. Részvénytársaság, röv. 39. A Batthyányi-kormány minisz­tere volt (Bertalan) 41. Nőkkel erőszakoskodó személy 42. Tet­sző módon 43. Bosszúságot kife­jező indulatszó 45. Sri Lanka, röv. 47. Nomen est... (a név vég­zet) 48. Szemével figyelő 50. Be­következik 52. Talál 55. Ügy, do­log — latinul 57. Készül az étel 58. Átlórésze! 59. Kalauz nélkü­li, röv. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom