Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05-06 / 287. szám
HÍRLAP, 1992. december 5—6., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11 Orosz konyha Leves Batvinya — hideg orosz leves Hozzávalók: 150 g sóska, 150 g spenót, 150 g friss céklalevél, 1 evőkanál reszelt torma, másfél liter kvász, egy fél citrom leve, 1 nyers uborka, tárkony, petrezselyemzöld, snidling, kapor, só. A sóskát, a spenótot és a céklalevelet összevágjuk, egy kissé megsózzuk, néhány percig állni hagyjuk, majd saját levében, fedő alatt, 20 percig pároljuk. Hozzáadjuk a reszelt tormát, és az egészet megdaráljuk. Hozzáöntjük a kvászt, ízesítjük egy kevés citromlével, beleteszünk egy hámozott, reszelt, nyers uborkát, fűszerezzük, és egyszer felforraljuk. Tálaláskor a tányérokba vékony csíkokra vágott lazacot vagy más főtt tengeri halat, esetleg rákot teszünk, erre öntjük a jégbe hűtött levest. Előétel Moszkvai tojás Hozzávalók: 8 kemény tojás, 60 g vaj, 2 szardella, só, bors, cukor, mustár, petrezselyemzöld, 1 citrom leve, 1 doboz kaviár, valamint salátalevél. A kemény tojást hosszában kettévágjuk, sárgáját kivesszük, villával összetörjük, hozzákeverjük a kissé megolvasztott vajat, a fűszereket és az apróra vágott szardellát. Visszatöltjük a tojásba, citrommal locsolt salátalevélre tesszük, és a tojások tetejét megrakjuk kaviárral. Húsétel Bélszínféle — orosz módra Hozzávalók: 750 g bélszín vagy fehérpecsenye, 1 hagyma, 2 ecetes cékla, 50 g gomba, 2 ecetes uborka, 6 evőkanál olaj, só, bors, 1 pohár vörösbor, 2 kávéskanál reszelt torma, 1 dl tejszín és 1 dl vodka. Három evőkanál olajban 5 percig sütjük a sóval, borssal meghintett, kis kockákra vágott húst. A húst vegyük ki, tegyük félre, a levébe öntsük bele a vörösbort, és keverjük bele a tormát. Újabb két kanál olajban pároljuk meg a karikára vágott hagymát és gombát, öntsük fel a boros lével, adjuk hozzá a csíkokra vágott uborkát és céklát, keveijük el a tejszínnel, és ha szükséges, még fűszerezzük. A félretett húst a maradék egy kanál olajban még egyszer átsütjük, leöntjük a vodkával, és az asztalnál meggyújtjuk, flambírozzuk. A mártást külön tálaljuk. Halétel Orosz halsaláta Hozzávalók: 500 g tengeri- hal-filé, 250 g apró főtt cékla, 2 ecetes uborka, 1 alma, 50 g dió, 1 citrom leve, só, bors. Az öntethez: 1 pohár joghurt, 2 evőkanál majonéz, 1 hagyma, só, fehér bors, cukor, kapor. A halat egy pohár sós, borsos, citromos vízben 10 percig főzzük, és ha kihűlt, apróra vágjuk. Összekeverjük a hámozott, kis kockákra vágott almával, uborkával, céklával és a gorombára vágott dióval. A dióból néhány szemet tegyünk félre díszítésre. Az öntet úgy készül, hogy a joghurtot elkeverjük a majonézzel, a reszelt hagymával és a fűszerekkel. Összevegyítjük a salátával, és diószemekkel díszítve, jól hűtve fogyasztjuk. Sütemény Rumbaba — orosz kalács Hozzávalók: 250 g liszt, 20 g élesztő, 1 dl tej, 60 g vaj, 60 g cukor, 2 tojássárgája, 1 dl rum. A sziruphoz: 250 g cukor, 1 dl rum, a tetejére porcukor. Az élesztőt egy kevés cukros tejben felfuttatjuk. A vajat habosra keveijük a maradék cukorral, a tojások sárgájával, a rummal. Felváltva adjuk hozzá a lisztet, a megkelt élesztőt és a maradék langyos tejet. Jól kidolgozzuk. Kivajazott, meglisztezett kuglófformát félig megtöltünk a masszával, és meleg helyen, letakarva a kétszeresére kelesztjük. Előmelegített sütőben, közepes lángon, 40-50 percig sütjük. Közben elkészítjük a szirupot. Egy negyed liter vízben a cukrot forrásig hevítjük, majd a tűzről levéve, beleöntjük a rumot. Mély tálba öntjük, és beletesszük a kisült, meleg kuglófot, amely a rumos cukrot felissza. A tetejét meghintjük porcukorral. Játékos képviselők és miniszterek A brit parlament választásról választásra mintegy hatszáz tagja közül az elmúlt két évtizedben összesen 204 honatyát szórakoztatott honleányokkal jól ellátott londoni szolgáltató intézetében Lindi St. Clair, a legtekintélyesebb brit prostituált-madám. Ez a közelmúltban megjelent, It’s only a Game (Ez csak játék) című önéletrajzából derül ki. A könyv szerint két kabinetminiszter, a Lordok Házának 1200 tagja közül 52-en, továbbá neves üzletemberek, az anglikán egyház méltóságai és az igazságszolgáltatás előkelői közül számosán ugyancsak rendszeresen látogatták Lindi St. Clair-t és „munkatársait”. A hölgy nem a hasára ütve állt elő a számokkal: állítása szerint a vendégekről és tevékenységükről minden esetben magnófelvételt, később videofelvételt készítettek, óvintézkedésül, ha a kuncsaft esetleg erőszakra ragadtatná magát. A felvételeket három példányban helyezték biztonságba, s ezek jó védelmet nyújtanak az esetleges rágalmazási perek ellen is, ha bárki magára — vagy inkább más őrá — ismerne a könyvből. Lindi St. Clair egyébként azt mondja, hogy esze ágában sincs kellemetlenséget okozni barátainak. — Csak különféle bece- és csúfneveken említem őket. Ők tudják magukról, kiről van szó. Igaz, előfordulhat, hogy kollégáik is rájuk ismernek — így nyilatkozott az Observernek. Politológusok is messzemenő következtetéseket vonhatnak le Lindi St. Clair önéletírásából. Megemlíti: több konzervatív parlamenti képviselő azt szerette, ha Margaret Thatchert formázó álarcot viselve korbácsolta őket, négyen pedig arra kérték, hogy egy Thatcher asszony világhírű retiküljéhez hasonló táskával püfölje őket. Lindi St. Clair egyébként saját pártja, a Corrective Party (Nevelési Párt) élén indult az áprilisi parlamenti választásokon. Programjának fő mondandója: le a képmutatással, tegyék törvényessé a prostitúciót Nagy-Bri- tanniában. A parlamentbe ugyan nem jutott be, de mentelmi jogát vendégeinek magas állása a jelek szerint mégiscsak szavatolja. Pártok infláció) a Lengyelországban Nem csökken a pártalapítási láz Lengyelországban. A Polity- ka című tekintélyes hetilap beszámolója szerint jelenleg 154 párt van bejegyezve, de számuk várhatóan még az év végéig eléri a kétszázat. A bejegyzésnek igazán nem szigorúak a feltételei. Elegendő benyújtani az alapszabályzatot, a párt programját és 15 támogató aláírását. A pártok között vannak regionálisak, magukat egyetemesnek vagy országosnak nyilvánítók, de könnyen elkülöníthetők azok is, amelyek egyetlen családra épülnek. Céljaik a lehető legkülönbözőbbek. A Zakopanéi Katolikusok Pártja a szeretet civilizációját kívánja megteremteni az egész világon, a Lengyel Világpolgárok Pártja — nevével ellentétben — viszont elsősorban az ország gazdaságát szeretné felvirágoztatni. A Monarchisták Klubja abból az alaptételből indul ki, hogy csak a királyság helyreállítása segíthet a haza helyzetén, s ennek égjük eszköze — a klub alelnöke, Krasicki báró szerint — a cenzúra azonnali bevezetése. A gdyniai Elégedetlenek Pártja csak az „alkotóan elégedetleneket” hajlandó befogadni. A Lengyel Pragmatikusok Pártja nem titkolja antiklerikalizmusát és Walesa-ellenességét, míg a Monarchia Restaurációjának Uniója a szerzetes- és apácarendek kezelésébe kíván átadni minden iskolát. A királysághoz való fokozatos visszatérés mellett fontos javaslatuk még — a színházak és a mozik látogatottságának növelése érdekében — a jegyek adómentessé tétele. Siemienas Pártja egyszerű célt tűzött maga elé — alapítójának, Feliks Siemienas nézeteinek önmaga által történő népszerűsítését. Immár parlamenti párt a Sörbarátok Lengyel Pártja, amely nem is jelentéktelen erőt képvisel, a Szabad Erotikus Kezdeményezés Pártja is jó egészségnek örvend. Létezik azonban egy párt, amelyet beismerten viccből alakítottak — székhelye a gdanski vidámparkban található, s gazdaságélénkítőjavaslata az ország számára nem mást, mint az: építsenek minél több vidámparkot! Andrew feladta a leckét Az Andrew-hurrikán még változatlan erővel haladt pusztító útján, a környezetvédelmi szakemberek és meteorológusok azonban már megkezdték annak vizsgálatát, hogy lehet-e összefüggés a Föld légkörének lassú, de fokozatos felmelegedése és az időjárási szélsőségek gyakorisága között. Ilyen összefüggést vélt felfedezni többek közt Michael Müller, a német Bundestag környezetvédelmi bizottságának elnöke, aki a bonni egyetem meteorológiai intézetének tanulmányára hivatkozva azt állította közelmúltbeli nyilatkozatában, hogy az emberi beavatkozás megváltoztatta a Föld éghajlati viszonyait, és a légkör alsó rétegeibe hatoló energiaáramlás időjárási szélsőségeket idéz elő. Mások viszont kétségbe vonják ennek az összefüggésnek a valószínűségét, és a létező bizonytalanságok sokféleségére hivatkoznak, elsősorban arra, hogy csak az ötvenes évektől kezdve rendelkezünk megbízható adatokkal a hurrikánokról. Szerintük ezért ma még lehetetlen bizonyossággal kapcsolatba hozni a hurrikánok erejének növekedését és az úgynevezett üvegházhatást, amely utóbbi az ember beavatkozásának a következménye. Steve Schneider, az ismert amerikai klimatológus szerint az időnként észlelhető rendellenességek az időjárásban valószínűleg magából a természetből fakadnak, de az üvegházhatás folytatódása feltehetően növeli majd az ilyen rendellenességek valószínűségét. Hozzátette, személyes meggyőződése, hogy végül is bizonyítható lesz az okokozati összefüggés, de erre még legkevesebb 10-20 évet várni kell, és azalatt tanulmányozni kell a jelenségeket abban a hatalmas laboratóriumban, amelyet Földnek neveznek. Abban azonban egyetértenek a szakemberek, hogy az Andrew-hurrikán ennek az évszázadnak egyik legpusztítóbb elemi csapásaként vonul be az Egyesült Államok történetébe. Ámi viszont a viharok gyakoriságát illeti, egyes tudósok, így William Gray, a Colorado Egyetem professzora is, még a feltevését is elvetik annak, hogy napjainkra a viharok gyakoribbak és pusztítóbbak lettek. Sőt, azt állítja, hogy az évszázad harmincas-ötvenes évei óta egyenesen csökkent az északi földtekét sújtó heves viharok száma. Gray azt is vitatja, hogy az óceánok vízhőmérsékletének emelkedése automatikusan vezetne a hurrikánok számának növekedéséhez. Szerinte ugyanis a Föld légkörének felmelegedése ha bekövetkezik, megváltoztathatja a légáramlatokat és egyéb tényezőket is, amelyek befolyásolják a hurrikánok keletkezését és viselkedését. A trópusi ciklonokat egyébként a legkülönbözőbb nevekkel illetik — „hurrikán” a Karib-tér- ségben, „orkán” az Észak-atlan- ti-óceánon, „ciklon” a Csendesóceánon, „tájfun” Délkelet- Ázsiában és a Távol-Keleten, s végül „willy-willy” Ausztráliában. A meteorológiai jelenség azonban egy és ugyanaz, s a pusztító erő is gyakran azonos. Trópusi ciklonok kizárólag meleg vizű tengereken keletkeznek, és a szárazföld fölé érve gyorsan elvesztik erejüket. Keletkezésük az év adott időszakához kötött — Floridában például júniustól novemberig. Érdekes, hogy 1978-ig a hurrikánok, ciklonok stb. kizárólag női nevet kaptak, amikor is a feministák felháborodásuknak adtak hangot emiatt a „nemi megkülönböztetés” miatt. Azóta a Miami közelében működő meteorológiai központ felváltva ad férfi- és női nevet a hurrikánoknak, ciklonoknak stb. Egy-egy ilyen vihar erősségét az ötfokozatú Saffir-Simpson skálán mérik, mégpedig a vihar középpontjában észlelhető szélerősségnek megfelelően. Napjainkban a műholdak képesek előre jelezni a „gyanús időjárási zónákat”, de a műholdfelvételek megbízhatóságának is vannak határai. Annak megállapítására, hogy milyen mértékben lesz pusztító erejű a jelzett vihar, különleges műszerekkel felszerelt repülőgépeknek kell — 500- 3000 meteres magasságban — felden'teniök a meteorológiai jelenség magvát. Ezek a „kamikaze” repülések rendszerint kilenc óra hosszat tartanak, és ez alatt az idő alatt a földerítő repülőgép behatol a hurrikán, ciklon vagy tájfun „szemébe” (ahol a felfelé irányuló légmozgás valóságos spirált képez), és többször is keresztülrepül a viharzónán, hogy ismételt megfigyeléseket végezzen. Feltárják Szent István bazilikájának déli oldalhajóját A Szent István által alapított középkori királyi bazilika deli oldalhajójának a feltárását kezdték meg a régészek a közelmúltban Székesfehérvárott. Az idén a déli oldalhajó egyik felét, jövőre pedig a másikat, valamint a délnyugati tornyot tárják fel. A munka során 1993-94 fordulójára várhatóan ismertté válik valamennyi olyan építészettörténeti, műszaki adat, amely lehetővé teszi majd egy dokumentumokkal alátámasztott országos pályázat kiírását a Nemzeti Emlékhely megtervezésére, valamint biztosítja a feltárt terület esztétikus, kulturált, időtálló bemutatását. Erre egyébként nemcsak saját történelmünk, múltunk tisztelete kötelez bennünket, hanem nemzetközi kapcsolataink ápolása is, hiszen tizenöt mai euró- ai államból származnak azok a irálynék, akik a hajdani bazilikában esküdtek, akiket ott koronáztak, illetve akiket ott temettek el. A Szent István által alapított, a Mennybe felvett Szűz Mária tiszteletere emelt bazilika kora Európájának egyik legimpozánsabb építménye, valóságos technikai csoda volt. A leírások és az eddigi feltárások bizonyítéka szerint 80 méter hosszú és 35 méter széles, 55 méter magas, 8000 ember befogadására alkalmas épület volt. Másodlagosan felhasznált római kemény mészkövekre épült. Feltárása a múlt század óta szinte folyamatosan tart. Felszínre hozott maradványait először 1938-ban mutatták be, amikor is a hajdani impozáns építmény háromötödét tudták az addigi ásatások eredményeként láthatóvá tenni. Székesfehérvár millenniumi ünnepére, 1972-re az újabb feltárási eredményekkel kiegészítve, ideiglenes jelleggel rendezték az akkor romkertnek nevezett területet. A végleges rendezéshez, az impozáns építmény bemutatásához azonban szükséges a déli oldalhajó feltárása. Csak az ott előkerült építészettörténeti adatok alapján lehet ugyanis egységes konzerválási és építészeti bemutatási módot találni. A legújabb feltárások s a levéltári dokumentumok azt igazolták, hogy Szent István bazilikáját a XIV. században, Károly Róbert uralkodása alatt átépítették, Mátyás király pedig saját sírkápolnával bővítette a már meglevő épületet. A régészek a korábbi feltárások során megtalálták Szent István sírhelyét és kultuszhelyét, valamint a XII. századi díszes szószék helyét, s a 12 épített sírbolton kívül újabb három — téglából, illetve kváderkőből rakott — sírt tudtak pontosítani. A sírokban nem voltak halottak, illetve csontvázmaradványok, az egykori királyi temetkezőhelyen csupán III. Béla és felesége, Án- tiochiai Anna sírboltját sikerült érintetlenül megtalálni a korábbi esztendők folyamán. Középkori történelmünkjeles helyének idei kutatását a székesfehérvári megyei jogú város ön- kormányzata, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Művelődési és Kózoktási Minisztérium anyagi támogatása, valamint a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely Alapítvány létrejötte tette lehetővé. Mindennap bekopogunk Önhöz!
