Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05-06 / 287. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. december 5—6., szombat—vasárnap A kiwi erős, kúszó hajtásainak támaszték kell, s ne feledkezzünk meg a metszésről sem Kertész leszek A kiwi Még néhány évvel ezelőtt is ritkaságnak számított, nemcsak nálunk, hanem a tőlünk távolab­bi országokban is ez az egzotikus növény. Először szaftos, vitami­nokban gazdag, szokatlanul zöld húsú terméseit kóstolgattuk, ami nagyon hamar biztos helyet ka­pott a narancs, a banán és a cit­rom mellett. A hobbikertészek, majd a termesztők is csakhamar kacérkodni kezdtek azzal a gon­dolattal, hogy — a többi, egzoti­kus gyümölcshöz hasonlóan (na­rancs, citrom, füge, banán) — a kiwit is „igába” törjék, azaz dísz­növényt csináljanak belőle. Ami végül sikerült is, és nem elérhe­tetlen az a kívánság, hogy saját nevelésű termést takarítsunk be, akár csak egy teraszról is. A kiwi hidegre érzékeny, ezért biztonságosabb edényes nö­vényként kezelni, és télén a hi­deg elől védett helyre vinni. Sza­badban nevelve csak melegebb déli fekvésben, takarással lehe­tünk nyugodtak. A kiwi kétlaki növény. Ez azt jelenti, hogy van belőle „fiú” is, meg „lány” is. Ezért minimum két példány kell, tehát egy por- zós és egy termős, hogy gyümöl­csöt hozzon. De ha többet aka­runk, akkor 5-6 termős növény­hez elegendő egy porzós. Az edény, amiben neveljük, a szokásostól kissé nagyobb le­gyen. Például egy 2-3 éves nö­vény számára a 20-25 literes felel meg legjobban. A cserepet, illet­ve a virágedényt jó minőségű kerti föld, komposzt és homok 2:1:1 arányú keverékével töltjük meg. A föld kémhatása enyhén savanyú (6 pH körüli) legyen. A túl savanyú földben a gyökerek megbámulnák, elhalnak. A túl lúgos pedig levélsárgulással, majd a levelek bebarnulásával jár. A kiwi kúszónövény, tehát támrendszert igényel, és metsze­ni kell. Legszebb támasztéka a bambusznád lenne, de ahhoz elég nehéz hozzájutni, így más, esztétikus módszert kell alkal­mazni. A támrendszer nagysága: 1,5-2 méter magas, több vízszin­tes elágazással. A metszése egy­szerű. A főhajtást a kívánt magas­ságban visszavágjuk, ezzel az ol­dalhajtások fejlődését elősegít­jük. Ha a főhajtás nem elég erős, várunk vele, és csak a következő évben engedjük felnőni. A kép­ződött oldalhajtásokat vízszinte­sen a kialakított támrendszerhez kötjük (úgy, mint a szőlőkart), és a megfelelő kiterjedésnél vissza­vágjuk. A következő évben új másodrendű oldalhajtások nő­nek, amelyeket még a nyár folya­mán két rügyre csípünk. Ezek fogják hozni a következő évben a termőhajtásokat. A kötött termések felett (kb. 5-6 levél után) ezt is visszacsíp­jük, hogy a növény a termés be- érlelésére fordítsa energiáját. Ősszel, a termés betakarítása után jön az utolsó metszés, ami­kor a letermelt hajtásokat két szemre visszavágjuk. Három­négy évenként ifjítani is szüksé­ges. A porzós növények metszé­se hasonló, de ott inkább a nö­vény „kordában tartása” a cél. Az első termések általában októ­berben érnek be, és ez folytatha­tó november közepéig. A fagy­pont körüli hőmérséklet a gyü­mölcsnek még nem árt, de aján­latos mégis leszedni, hiszen utó­érik. A szabadba ültetett növény jobban búja a hideget, mint a cserepes, mert a cserép földje ha­marább áthűl, megfagy, kiszá­rad. A rügyek -2, -3 Celsius-fok körül károsodnak. Télen +2, +5 Celsius-fok hőmérsékletű, vilá­gos helyiségben tartsuk. Tavasz- szal a fagyosszentek után vigyük ki. Sok vizet igényel. Tavasztól augusztusig rendszeresen tápol- datozzuk. Kártevőre, betegségre nem érzékeny. Faiskolákban, konténerekben kapható. Egy 2-3 éves, 50-60 centiméter nagyságú konténeres kiwi kb. 300-350 forint. V. Pénzes Judit Anyanyelvjárásaink hangzásvilága Anyanyelvjárásaink hangzás- világa értékes örökség számunk­ra. A nyelvjárási ejtésformák sa­játos ízei és színei egy életre szó­lóan meghatározzák élőbeszé- dünkegy-egy jellegzetes, és bizo­nyos földrajzi és táji kerethez is kapcsolható hangzássajátossá­gát, amelyből „kihallhatjuk” Za­lát, Somogyot, Baranyát, a Du­nántúlt, Tiszántúlt, Palóc- és Székelyföldet, s ízlelgethetjük nyílt és, zárté-ző, ö-ző, i-ző hang­tani jelenségeinek ízeit. A tájnyelvi ejtésváltozatokra érzékeny fülünkkel egy-egy táj hangzásvilágának legjellemzőbb jelenségeiről íróink, költőink is megemlékeznek. Mikszáth azt úja egyik alakjáról, hogy ungi önkénnyel élezte, tompította és csereberélte a magánhangzókat: „Beszélhet mán m, de bizony meghalt w, nem vér a pulzusa többé.” Jókai pedig azt jegyzi meg egyik alakjáról, hogy „kiej­tésén félreismerhetetlen volt a sarozs megyei kiejtés, mely a hosszú magánhangzókat és a kettős betűket nem kedveli: „Milyen nagy kár, hogy az én kedvezs baradom uram a föl- desúr őnagysága nincs idhon.” Baksay Sándor szerint a so­mogyi ember azt mondja: „El- kézsve értem Kapozsvárra, de azért én isod voltam. Azt gondol­ták, nem tudok sieteni, ha sietős dógom van. A palóc asszony meg azt mondja: „Menek a városba vásárónyi, mer Mariférhö mén.” A palóc tájból kiszakadt köl­tőink a palóc nyelvjárásnak gya­kori kettős hangzóit, az a hang nyitottabb szájjal ejtett változa­tát, s nagyfokú hasonulását sem véletlenül emlegetik. A sort Kis­faludy Sándor nyitja meg, aki a palóc nyelv hangzásvilágának expresszív hatású jellegzetessé­geiről is vall ebben a versrészlet­ben: „A hőst Mátra vadonának érdekli szép cseréje /Ivánt s Ven­delt a palóc nyelv teli szája s gégé­je” (Eseghvár). Hiteles ábrázo­lást adnak a palóc származású költők, akik más vidékre, más hangzáskörnyezetbe kerülve is magukkal viszik anyanyelvjárá­suk palócos ejtésízeit, s őszinte vallomásuk hőfoka is felerősö­dik ezekben a versrészletekben: „S akkor valaki megszólal, telt palócos magánhangzó röppen/ E hangon kínálták az ételt, / édesanyám így dalolt fölöt­tem.” (Jobbágy Károly: Palóc lányok orkánkabátban.) Hogy a hatásos ábrazolóerőt és szemléletességet is tükröző egy-egy versrészlet szinte filoló­giai hitelességgel érzékelteti a palóc nyelvjárás hangzásvilágá­nak legjellemzőbb sajátosságait, arról ezek a versmondatok ta­núskodnak: „A szememet csak lehunyom kicsit /már hallom új­ra diftongusait:/ Nyár van me­gint, én érkezem /Karcsikaam, mondja, s szorítja kezem, /S pi- piskedik, mert megnőttem na­gyon, /hogy megcsókolhasson az arcomon. /Mi lesz ebédre? / S szülőföldem, óh / Palócosan előgördül a szó, / az „á”, mely ol­dalt hajtva derekát /egy kicsit mélyen „ó-ba nyúlik át /Mi lesz ebédre? /ludaskaasa lesz” /Job­bágy Károly: A 2540 nap/. A palócos kiejtést az élethű ábrázolást elősegítő hitelesség­gel érzékelteti az élethű szöveg- részlet is: „Az abroncs nem ké­pez olyan szabályos kört,/ mint a palóc „ a ”, /melyet majdnem „ o vákalapálnak a századok/. Eze­ket a szemkarika-görbe „a ”-kat hordom /születésem óta ma­gammal /Őrizd meg idő /ezeket az abroncsos „o”-kat is, /mint itt ezt az útszéli piros árvacsalánt.” (Batta György: Ajkakról felröp­penő) A debreceni cívisek, a Hajdú megyeiek, a tiszántúliak tájnyel­vi hangzásformáiról vallanak ezek a szövegrészietek: „Hajdú megye szól, /mikor megszóla­lok, /ha véletlen kiejtem: „élet”, „félek” /nevem fölött pattog­nak, mint a fények /pici difton­gusok” (Szabó Magda: Auba- de). „Édesízű tiszántúli difton­gusok/ olvadtak szét nyelve­men.” (Bóka László: Vallomá­sok) E táji keret sajátos „f’-zésé- ről emlékezik meg Apr ily Lajos Csokonairól című költeményé­ben: „Itt járt, kelt, tréfált, ezer arcra figyelt a poéta, Csokonai /itt ejtette az é-t i-be futó maga­san.” Szabó Lőrinc debreceni diákéveinek emlékeképpen kör­nyezetfestő hitelességgel festi meg a debreceniek tájnyelvi arc­képét: „Ez a nép itt, ez a debre­ceni, keményebb inú és fürgébb eszű, /s amíg nem úgy beszéltek, hogy ű, hogy lü, meg píz, /addig a gyerekek /csak csúfolták a jö­vevényeket.” (Szabó Lőrinc: Tü­csökzene) Cs. Szabó László sem véletlenül írja, hogy a debreceni ember alaposan meghúzzaaz /és ú hangokat. Több költőnk az í- zőejtéssajátosságra épülő költői motívumoknak kulcsszerepet szán: „Nyűvöm nádi hegedűmet, zengek vékony í-betűket /— hangokat/ Míz,píz, níz— lelek a szóra” (Csukás István: Ritmus két hangra). Hogy az anyanyelvjárás hang­zásvilága születésétől fogva köl­tőink sejtjeibe is szinte beleépült, ezek a versrészletek tanúsítják: „Veletek fázom, ím, /szép csíki „é”-k / surranó székelyföldi „s”- ek, /veletek didergek én” (Pet- rőczi Éva: Vers télelő havában). „Nézd, az egyik es, a másik es int igazíccs le münköt nagy gyá­szos utunkról /csak hónával si- rülárvasága jobbra a/ Sonyorúa sorsunk, ettől vált a szüvünk /kéntől viselőssé/ Béértünk ha­tárnak szélire /S a ló es mellet­tem /heába es vót/ valami min­dég esszegyűjt münköt.” (Tamás Menyhért: Beszegzett ég alatt) Mire figyelmeztet bennünket témánk és a vele kapcsolatos pél­datárunk? Erre a kérdésre is köl­tő adta a választ: anyanyelvjárá­sunk értékes örökség számunk­ra: szülőföldünk iránti szerete­tünk, tájszólásos élőbeszédünk megbecsülése jeleként kell érté­kelnünk azt a nyelvhasználati je­lenséget, hogy egyre szürkülő beszédünkből anyanyelvjárá­sunk hangszíngazdagsága is ki- hallik. Hogy nyelvünket és fü­lünket felvértezzük ennek érzé­kelésére, írtuk meg cikkünket és értelmeztük példatárunk mon­danivalóját. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Újságírók Ha újságírókról írunk egy új­ságban, az bizony olyan egy ki­csit, mint a „megöntözött öntö­ző” esete. A tréfát félretéve, pil­lantsunk bele azokba a követel­ményekbe, amelyeket ez a hiva­tás támaszt valakinek a szemé­lyével szemben. Tévedés lenne azt hinni, hogy ehhez a pályához valamiféle „egyen” lelkivilág tar­tozik. Itt nem lehet egy egységes és jól tipizálható lelki arculatot gyártani, hiszen amilyen sokrétű és egymástól mindenféle szem­pontból nagyon is eltérő az olva­sói tábor, ugyanilyen heterogén­nek kell lennie az újságírók köré­nek is. Csak így tudják kielégíte­ni a különféle, nagyon vegyes igényeket. „A stílus maga az em­ber” — tartja a mondás. Igen ám, de nagyon sokszor a téma eleve behatárolja az alkalmazható stí­lust. Egy dologhoz máris eljutot­tunk: alkalmazkodni tudás és ru­galmasság. Emellé horizontális típusú lelki alkat szükségeltetik, tehát olyan, amely egyszerre több szálon és szinten képes kéz­ben tartani a dolgokat és témá­kat. A nyelvi kifejezőkészség gazdagsága legalább ilyen fon­tos. Meg lehet fogalmazni azt a tényt, hogy jellegtelen, szürke emberrel állunk szemben így is: savószínű szem, fakó, vértelen hang, egészében olyan, mint egy otthagyott halvacsora. A jó új­ságírónak mindenféleképpen egyéni stílusának kellene lennie, hogy az ő cikkeit aláírás nélkül is, csupán a nyelvi fordulatok alap­ján fel lehessen ismerni. Ehhez jó asszociációs készséggel kell ren­delkeznie. Sajnos, a mai kor igé­nye azt attraktivitás, a látvány, a szenzációdömping, s egyre keve­sebben vannak, akik el tudnak gyönyörködni egy-egy jóízű és szellemesen tálalt cikk szépségé­ben. Két — sok szempontból ellen­tétes lelki alkatú — újságírót sze­retnék bemutatni. Dr. Gábor László, Heves Me­gyei Hírlap (1. sz. minta): Elég kevés lágy ívelésű vonal- szakasz található az írásban, többnyire a függőleges egyene­sek dominálnak benne. Racio­nális, majdnem hűvös gondolko­zás. Ennek ellenére az enyhén jobbra dőlt vonalvezetés láttatni engedi azt a bőséges érzelmi készletet, amivel rendelkezik. Mivel a kézírása nagyon össze­tartott, egységes, ebből látható, hogyan rakja valaki racionális bi­lincsbe impulzivitását. Egységes rendezőelv uralja a papírt, az ilyen ember külső megnyilvánu­lásaiban is egységességre törek­szik. Nem azért, mert emberi vo­násait tekintve hiányzanak belő­le az élénk színek, hanem azért, mert ezt mentalitása végett nem szereti kifejezésre juttatni. Füg­getlen szellemű, önálló gondol­kozás. (Ez jól látható abból, aho­gyan az előre megvonalazott pa­píron mindenütt a vonal fölött vezeti a sorát.) Filozofikus haj­lam, szemlélődő beállítottság. Nagyfokú zárkózottság jellemzi, ami nem biztos, hogy a viselke­désében is látszik. Szívós, kitar­tó, ún. hosszú távú ember. Él­ményfeldolgozása tartós és mély. Palágyi Edit, Egri Újság (2. sz. minta): Száguldó tempó a papíron. Az ilyen írást mozgáshangsúlyosnak nevezzük. írójukat a belső kész­tetések (drive) űzik, hajtják, nem hagyva egy perc nyugtot sem tu­lajdonosuknak. Amennyiben az így író ember kifelé egységesen és összeszedetten viselkedik, úgy kemény harcokat kell vívnia ön­magával. Legjobb esetben is ex­centrikus lesz ilyen élménykész­séggel. Mindenre ki van „he­gyezve”, élményfeldolgozása gyors és intenzív, nagyon rossz monotóniatűréssel rendelkezik. Kitűnő és gyors logikai készség (a következő betűhöz kapcsolt ékezetek), nagyfokú ötletesség (egyéni betűvariációk), eredeti­ség (bekarikázott helyeken). So­sem szeret a létező mintákhoz igazodni. Ún. rövid távú ember, aki rövid ideig, de akkor nagyon nagy fordulatszámon tud dol­gozni. Katona Ágnes grafológus ^ -Al é 2. sz. minta A skót szemrehányása A vasúti fülkében az angol szi­varral kínálja a skótot, majd tü­zet kér tőle. Erre a skót szemre­hányóan a rejtvényábra fő sorai­ban olvasható szavakat mondja neki. Megfejtendők a skót szavai a vízsz. 9. és függ. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Hosszasan szemügyre veszi. 9. A skót szavainak első része (zárt betűk: I, R, O) 14. Futva tá­vozó 15. Teljesen ki van fejlődve 16. Kiss ... Kate (zenés darab cí­me) 17. Mici néni két ... (film­cím) 18. „Az” egészségre káros anyag 19. Ödön becézve 21. Fo­hász 22. Mennyei paradicsom 23. A kén és az oxigén vegyjele 24. ízletes itóka 25. Állatnak in­ni ad 26. Osztrák folyó 27. Moz­zanat része! 28. Tárgyat tűzbe dob 30. Ritka női név 31. Ford. tiltószó 32. Menekülésszerűen futva távozik 33. Hű — távirati nyelven 34. Csinálják 36. Hajat összekuszál 38. A német ABC utolsó betűje 39. Ravel zenekari műve 4L Részvénytársaság, röv. 42. Fejedelmi cím egyes moha­medán országokban 44. Megta­lált 45. Menyasszony 46. Usti ... Labem (város Csehországban) 47. Száraz növényi szár 48. Len­dület 49. Égitestek közti térség 50. Aludttejből kiváló folyadék 51. ... Gardner (egykori kiváló színésznő) 53. Állatbetegség 54. Siroki vállalat közismert elneve­zése 56. Város Japánban 58. Kén és oxigén 59. Kelet-ázsiai ország 60. Füllel nem hallható, magas frekvenciájú rezgés 62. A szélein irigy! FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: L, I, Z) 2. Magához kez­dene térni 3. Kettős mássalhang­zó 4. Ennek a tulajdona 5. Egri színigazgató (László) 6. Titok­ban elveszik 7. Edzőtábor szín­helye 8. Erre a helyre 9. Munka­óra, röv. 10. Világnyelv 11. Elve­zető cső 12. Gyere — régiesen 13. Valamin keresztülbukni 18. Statisztika kelléke 20. Női név 22. Ennivaló 25. A hallottakat tanúsító 26. Spanyol eredetű női név 28. Kiváló, elsőrendű 29. Magam 30. ...vízió (nemzetközi tv-lánc) 32. Kerek szám 33. He­ves megyei település 35. Szapul 36. Tűvel, cérnával a belső részé­be erősít 37. Felbukni, elvágódni 39. Egykori főnemesi cím 40. A mélybe 43. Női név44. Iskolai fi­gyelmeztető 45. Angyalrang 47. A tyúk hímje 50. Hasít 51.... Ni­elsen (a némafilmek sztárja volt) 52. Szándékozik 55. Sár betm keverve 56. Részben gátolva! 57. A hirtelen felismerés és az igen­lés kifejezése 60. Utóirat, röv. 61. Rangjelző szócska. * * * A megfejtéseket december 10-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom