Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. november 13., péntek Világszerte ismerték, nemcsak mint tudóst, hanem mint nagyszerű embert is, a magyar származású Bay Zoltán atomfizikust. Többek között a kiváló író-pedagógus, Németh László barátja, bár 1948-tól az Egyesült Államokban élt, és elismerést szerzett tudományának. Ám mindvégig megmaradt magyarnak. A közelmúltban érkezett a szomorú hír, hogy 92 éves ko­rában elhunyta Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. egykori kutatólaboratóriumának ve­zetője, egyetemi tanár, akadémikus, aki elsők között a világon „letapogatta” a Holdat. Nem tart több előadást, nem ír tudományos cikkeket, könyveket. Hiányozni fog, mint nagy elődei, akik szintén vastag betűkkel írták be nevüket a fizika kultúrtörténetébe. „Budapest ma délután összeköttetésbe került a Holddal...” A métert a fény sebességére alapította Békés megyében született, a Gyulától alig néhány kilométer­re fekvő Gyulaváriban 1900. jú­lius 24-én, Bay József és Böször­ményi Júlia gyermekeként. Kora gyermekkorától élénken érdek­lődött minden iránt, ami moz­gott, ami élt. Ez a tulajdonság az­után mindvégig rányomta belye­f ét egész életere, pályafutásara. 1 ay Zoltán a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, ahol a ki­váló tanárok közül különösen Kubacska András a természet sokszínűségére hívta fel a figyel­mét. Kamaszkorában olvasta Charles Darwin: A fajok eredete című korszakos munkáját, amely maradandó élményként az egész élete során elkísérte. Egy további szerencsés dolog volt, hogy sokat foglalkozott az idegen nyelvek­kel. A fizikához Eötvös Loránd neve vonzotta. Erre egyik nyilat­kozatában úgy emlékezett, hogy „nem voltam szerencsés, mert amikor a pesti egyetemre kerül­tem, Eötvös már beteg volt, fél évvel később, 1919-ben meg is halt. így én őt már nem hallgat­hattam, nem ismerhettem meg. Mégis az ő szárnyai alatt nőttem fel, mert ő alapította az Eötvös- kollégiumot, amelynek az volt a rendeltetése, hogy kitűnő közép­iskolai tanárokat neveljen. Egy részük azután egyetemi tanár lett. A debreceni gimnáziumban, ahol érettségiztem, ott is volt két egykori Eötvös-kollégista tanár, Jakucs István és Nyárt Béla, akik szinte kihalászták azokat a diá­kokat, akikről úgy gondolták, hogy lesz valami... ’ Bay Zoltán 1919-1924 között tanult a budapesti tudomány- egyetemen, majd az Eötvös-kol­légiumot a bécsi Collégium HungaricummalváltottafeL Ott két evet töltött, és amikor haza kellett volna jönnie, akkor a né­metek ajánlottak neki ösztöndí­jat a berlini Not-Gemeinschaft- ba, ahol a fizika virágkorát élte. Ott tevékenykedett Max Plank, Albert Einstein, továbbá Schrö­dinger, Haber és Laue. Akkor tűnt fel egész fiatalon Wigner Je­nő, és ott ismerkedett meg a ké­sőbb világhírűvé vált matemati­kussal, Neumann Jánossal. Hat esztendő múltán — 1930- ban — tért vissza Magyarország­ra, ahol a szegedi egyetemen el­méleti fizikát tanított. Hat évig állt a katedrán, amikor értesítést kapott, hogy Aschner Lipót, az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Részvénytársaság igazgatója és Pfeiffer Ignác professzor, aki az rt.-nel megszervezte és vezette az első magyar ipari kutatólabo­ratóriumot, meg kívánja látogat­ni Szegeden az intézetét. Felaján­lották, hogy menjen Újpestre, és vegye át a laboratórium vezeté­sét, miután Pfeiffer Ignác nyug­állományba vonul. Sokan meg­vádolták, hogy a pénzért eladja magát, és feladja a tudományt. Ez nem így volt, miután Bay Zol­tán elvállalta a megbízatást, de olyan kikötéssel, hogy a tudomá­nyos munka továbbvitelére egy kis csoportot hoznak létre. Tulaj­donképpen ebből alakult ki ké­sőbb a Budapesti Műegyetem atomfizikai intézete. Egyébként szívesen részt vett az Izzó mun­kájában, hiszen abban az időben olyan kiváló szakemberek dol­goztak ott, mint Bródy Imre, Se­tényi Pál, Winter Ernő és Budin- csevics Andor. Az Izzó anyagi se­gítségével Bay két tanítványával, Papp Györggyel és Simonyi Ká­rollyal megkezdte az atomfizikai tanszéken egv másfél millió vol­tos atomromboló létesítését. Bay Zoltán és munkatársai különleges kísérleteket folytat­tak az Izzó laboratóriumaban. Az 1930-as évek végén a mikro­hullámokkal folytattak megfi­gyeléseket. 1942-ben már annyi­ra haladtak, hogy a cég egyik épületének tételéről a dunai uszályokat figyelték, és mikro­hullámokkal 18 kilométer távol­ságig tudták követni őket. Bay Zoltán akkor elhatározta, hogy „megtapogatja” a Holdat. Jelen­tős kockázattal és szívós munká­val olyan alapeljárást dolgoztak ki, amely még ma is alapja a csil­lagászati radarkísérleteknek. Ez pedig nem más, mint hogy a jele­ket ismételték, azután valami­lyen módon megőrizték hosz- szabb időre, miközben összegez­ték őket. A kísérletek folytatását azonban kedvezőtlenül befolyá­solta, hogy a legtöbb műszerüket a háború alatt — az Egyesült Izzó leszerelése folytán — elvesztet­ték. így azokat újjá kellett építe­niük, es végül is ez vezette sikerre a kísérleket, amelyekről a világ is tudomást szerezhetett. Ezekről Budincsevics Andor, Bay Zoltán egykori munkatársa így számolt be: „Az eszközeink nem voltak elégségesek, mert az az energia, amit elő tudtunk állítani a mikro­hullámú sávban, nem volt ele­gendő arra, hogy a Holdra irá­nyított legérzékenyebb vevőké­szülékkel is venni lehetett volna. Antennánknak, amelyet az ak­kori eszközökkel el tudtunk ké­szíteni, nyílásszöge 21 fok volt, nvyii nvt i/?1ov»totto mmmwn holdátmérő fért bele abba a nya­lábba, amit rásugároztunk a Holdra. A lelkesedés azonban át­segítette a nehézségeken a társa­ságot, és megszerkesztettük a Hold-radar berendezést, amely technikailag jó volt, és 1946 ja­nuárjában már Hold-reflexió­kat, azaz visszaverődéseket mér­tünk. Amikor azonban néhány nap múlva az amerikai rádió be­jelentette, hogy ők is Hold-refle­xiókat mértek, ez minket is meg­erősített abban, hogy most már nem érdemes halogatni a dolgot, és mi is bejelentettük 1946. feb­ruár 6-án...” Bay Zoltán — akit 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia tágjává választottak — még há­rom évig vezette az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát. 1948- ban elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban települt le. A Washington Egyetem kuta­tóprofesszora lett, majd 1955-től 1972-ig az Amerikai Szabvány- ügyi Hivatal fizikusa voít. Rendkívül aktív tudományos munkát folytatott az atom- es a molekuláris fizika, a gravitáció és a relativitás területén. Bebizo­nyította a fénysebesség meghatá­rozott értékén alapuló egységes időmérési rendszer helyességét. Az amerikai fizikusok közül John A. White-tal, Warnerral és Natherrelegyütt igazolta a váku­umbeli fénysebesség hullám­hossztól való függetlenségét, föl­di és csillagászati adatok kritikai elemzésével. Tanulmányuk nem­csak azt igazolta, hogy a fény­energia nyugalmi tömegérték szoros felső határa van, hanem egyúttal az Einstein-féle relativi­Az 1940-es években az Izzó­nak volt egy televíziós laborató­táselmélet érvényességét is bizo­nyították rövid hullámhosszok esetén. Bay és White javasolták: egy megállapodás szerinti álla­pot-fénysebességértéket használ­janak a hosszúságegység és az idő összekapcsolására. Ennek alap­ján a Nemzetközi Méterbizott­ság 1983-ban kimondta: „a mé­ter annak az útnak a hossza, amelyet a fény 1/299792458 másodperc alatt vákuumban tesz meg. ”Ez az alapja az új egyesített tér-idő mértékrendszer bevezeté­sének. Tudományos irodalmi mun­kásságát kilencvenkilenc cikk, tanulmány, illetve több szabada­lom leírása jellemezte. Bay Zol­tánt néhány magas szakmai elis­merésben is részesítették. így megkapta a philadelphiai Frank­lin Intézet Boyde-díját. Ezt a ontos frekvencia- és hullám- ossz-mérésekért és a fényse­bességgel kapcsolatos alapvető eredményeiért adományozták neki 1980-ban. Tavaly kitüntet­ték a Szily Kálmán-emlékérem- mel, és 1981-től az MTA tiszte­letbeli tagja is volt. Munkái közül magyar nyelven 1946-ban jelent meg az Atomfizika című könyve. 1988-ban adták ki Válogatott ta­nulmányait, 1990-ben pedig visz- szaemlekezéseit, Az élet erősebb címmel. Nemrég, ez év október 6-án, magas kort megérve — 92 évesen — hunyt el az amerikai Mary- landben. Nagyformátumú, óriási tapasztalatokkal rendelkező tu­dóst veszített el vele a tudomány. Munkásságát a mai Tungsram Rt.-nél emléksarok őrzi. (mentusz) riuma is. Ennek Czuczor Károly volt a vezetője, aki már akkori­ban a katódsugár-csöves beren­dezésekkel kísérletezett. Az első tv-kísérlet úgy indult, hogy az egyik szobából a másikba vitték át a képet. Érdekességnek számít — amint azt Bay Zoltán egy 1976-os interjújában nyilatkozta —, hogy eleinte a Miki egér álló­képét sugározták, amely később azután mozgott is. Emellett a kor híres tudósainak, így például Maxwellnek a képét mutatták. Ám ezeket a kísérleteket a II. vi­lágháború megakasztotta, mert a laboratórium legjobb rádiótech­nikusainak — kényszerből — a radarkutatásra kellett átállni- uk. A radar időt mér, jelet küld Kardos István: Magyar tudó- sok címmel 1978-ban kiadott in- terjúkötetében a Bay Zoltánnal készített beszélgetésben a tudós fizikus a következőket mondta: „A Naprendszer méreteit ma sokkal pontosabban tudjuk, mint a rádiócsillagászat előtt. Miért van ez így ? Mert a fizika el­vileg azt tanítja, hogy az időmé­rés mindig pontosabb, mint a tá­volságmérés. A radar időt mér, jelet küld, és megméri, hogy mi­kor érkezik vissza. Tehát az eddi­gi háromszögelési módszerekkel szemben a radarcsillagászat olyan eredményt hozott, amely­nek segítségével ma a Nap-Föld távolságot kilométeres pontos­sággal ismerjük. Míg azelőtt né­hány ezer kilométer sem számí­tott jelentős tévedésnek, a radar az időmérést a fény sebességén keresztül számolja át távolságra. A legutóbbi időkig a fénysebes­ség értéke sem volt olyan pontos­sággal ismeretes, mint ahogyan ma radarral mérni tudjuk. Ezért tettem úgy tíz éve azt a javaslatot, hogy mivel a fénysebesség — te­hát a rádióhullámok sebessége — is állandó, alapítsuk a hosszúság­egységet, a métert a fény sebes­ségére. A méter először egy plati­na-irídium rúdra bevágott két jel közötti távolság volt, később az­tán a fizika áttért a kripton egy narancssárga vonalának a hul­lámhosszára. A fénysebesség ál­landóságát a méréstechnika nem fogja túlhaladni. így tehát valami végleges érvényűt csinálunk ak­kor, amikor a távolság egységét a fénysebességre alapítjuk... ” Ahogy a korabeli sajtó publikálta A magyar holdszonda-kísérletet 1946. február 6-át követően, napokon keresztül első oldalon publikálta a korabeli magyar saj­tó. A nagy szenzációt keltett tudományos kísérletről ilyen cím­mel számolt be az Esti Szabad Szó: „Budapest ma délután össze­köttetésbe lépett a Holddal. ” A Világ: „ Bay Zoltán, világhírű ma­gyar fizikus, három műholdas, egész Földet átfogó információs rendszerről nyilatkozik... ” A Kossuth Népe, a Magyar Nemzet, a Népszava és a Szabad Nép hasonló szövegű cikkeket közölt. A Képes Figyelőben karikatúra jelent meg, amelyen egy pesti 6-os villamos száguld a Hold felé. A szöveg pedig ekként hangzott: „ Vigyázz, indul a kocsi!” Eleinte Miki egér állóképét sugározták S ' % Padlószőnyegvásár a SUTÁK Szőnyegnél! Francia 400-as 3180 Ft helyett 1590 Ft/fm áron, belga 3-4-500-as 20-30 % árengedménnyel, német 400-as 10 %-kal olcsóbban! Eger, Mekchey u. 2. (Szarvas tér) tel.: 36/310-280 Gyöngyös, Vasutas u. 1. tel.: 37/11-730 EGERBEN már vasárnap (9- 13-ig) is vásárolhatnak SULÁK szőnyeget! \ _ , . / K ellemes környezetben kiváló ízekkel, hangulatos zenével várjuk kedves vendégeinket a HOTEL MINARET ÜJ ÉTTERMÉBEN A MECSET PINCÉBEN! Nyitva: naponta 12-22 óráig Asztalfoglalás a 320-020-as, illetve a 320-473-as telefonszámon. Eger, ^Harangöntó u. 3-5.^ REPROTA Nyomdaipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A KOVO cég magyarországi képviselője DOMINANT, ROMAYOR, ROMINOR, MAXIMA, PYLORYS, INFOTEC típusú nyomda- és másológépek javítása, eladása. Cím: 1134 Budapest, Kassák L. u. 60. Telefon + fax: 140-9330/128 ^ 06-60/13-862 J j------“\ H O L G E R É LELMISZER NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: kristálycukor, rizs, liszt, száraz- tészták, konzervek, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. H0LGER ITT NYER! Heves Város Polgármesteri Hivatala bérlet útján hasznosítani kívánja a HEVES, ERZSÉBET TÉR 14. SZ. ALATTI (RÉGI HÜSBOLT) 33 m2 NAGYSÁGÚ ÜZLET- HELYISÉGÉT. Az ügyben bővebb felvilágosítást dr. Fülöp Erzsébet jogtanácsos (Heves, Erzsébet tér 3. Telefon: 39/46-266) tud adni. r------------------------------------s W féJHusqvarnaHÍ SZAKÜZLET Eger, Barkóczy u. 15. Megérkeztek a KF-04 rotációs kapák. Nyitva: H-P 8-17-ig Szó 8-12-ig TEL.: 321-054 ____________I__________ Ú jra itt a SZOLNOKI CSAPAT! Nov. 16-17-én használtruha-vásárt tartunk az egri Ifjúsági Házban. De hogy a férfiakat is kiszolgáljuk, FÉRFICIPOKET is árusítunk. I Nyitva: 8-18-ig I m FISHER Sikerre hangolva VÁLASSZON KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT A FISHER MUSIC CENTEREIBŐL, AUTÓ-RÁDIÓIBÓL, VIDEOMAFNÓIBÓL ÉS CAMCORDEREIBŐL! Kedvező áron kaphatók a VASVILL-nál: DISZKONT ÁRUHÁZ Eger, Faiskola út HEVES ÁRUHÁZ Heves, hősök tere PÉTERKE ÁRUHÁZ PÉTERVÁSÁRA, KEGLEVICH ÚT 35. SZ. BOLT Füzesabony, Rákóczi út FORGALMAZZA A i/L^mi—ixiivi electronic

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom