Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-13 / 268. szám
HÍRLAP, 1992. november 13., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Tanulmány készül... Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei — az érintettek bevonásával — tanulmányt készítenek a Tisza völgyében levő nagyobb vízügyi úgynevezett műtárgyakról. Felmérik azok műszaki állapotát, üzemeltetését, és értékelemzést is végeznek. Mindez felöleli a Tisza vízgyűjtőjét Tiszalöktől a Körösökön át, Kiskörét is beleértve. A tapasztalatokat tanulmányba foglalják a munkában résztvevők. Ezt az esztendő végéig várhatóan ki is alakítják, és a későbbiekben hasznosítják. Sítáborba készülnek Az idei mintájára a közelgő télen is megrendezi szlovák sítúráját a hevesi Gyermekház. Pályázat útján az Egészséges Életmódért Alapítványtól 150 ezer forintot kaptak, és tíz pár sílécet vásároltak bakancsokkal együtt. Az előzetes tárgyalások után a jövő év februárjában a Magas- Tátrában, Tátralomnic közelében vernek majd tábort a harminc hevesi fiatalnak. Beállítják a téli vízszintet Október 26-án kezdték, de a felső-tiszai árhullám miatt a tervezettől néhány nappal elhúzódik a víz leengedése a Tisza-ta- von. A kiskörei vízlépcső téli üzemre való felkészítése során egy méterrel csökkentik a vízszintet. Az újraárasztás a jégolvadást követően — az elképzelések szerint —, a jövő év februárjának utolsó hetében várható. Önismereti klub Hátrányos helyzetű gyerekeknek szervezett önismereti klubot a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Tizenöt ifjú hetente egy alkalommal látogatja a foglalkozásokat. A legutóbbit tegnap délután tartották, amelyen Gyarmati László, a város négyes számú általános iskolájának igazgatóhelyettese beszélt a személyiségzavarokról, a hátrányos helyzetű tanulók társadalomba való beilleszkedéséről. A találkozásokat — kísérleti jelleggel — a jövő év májusáig rendszeresen megtartják. Újra az Alföld-programról Mint lapunkban beszámoltunk róla, a szakértők bevonásával tovább folytatódik az úgynevezett Alföld-program kidolgozása, amely Heves megye déli részét is érinti. Az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket, valamint az érintett minisztériumi elképzeléseket ismertették legutóbb az önkormányzati vezetőkkel Debrecenben. Kiemelték, hogy jelenleg a tájegységről szóló országgyűlési és kormányhatározat nyomán a régió rövid és hosszú távú területfejlesztési elképzeléseinek tudományos megalapozásán dolgoznak. Üj kút Komlón Kömlőn nemrégiben adták át a szakemberek az új kutat. A műszaki átadáson természetesen részt vett a község képviselő-tes- tülete is. A paraméterekről any- nyit, hogy az új kút percenként 2-300 köbméter jó minőségű vizet biztosít. Ez a mennyiség minden bizonnyal hosszú távon is ki tudja elégíteni a lakosság igényeit, még akkor is, ha az ideihez hasonló száraz nyár köszönt a kömlőiek- re. Feltámasztanak egy régi hagyományt A kovácsműhely fiataloknak készül... Akad egy lelkes pedagógus Hevesen, aki szívügyének tekinti a bajba jutott munkanélküliek felkarolását. Árvái Jánost, a négyes számú általános iskola igazgatóját úgy ismerik szerte a városban, mint aki naponta az idejének nagyobb hányadát ezeknek a fiataloknak a segítésére, megfelelő elhelyezésére fordítja. Szívós, kitartó munkával, a kudarcokat legyőzve igyekszik pénzt teremteni az oktatási intézménynek. Rendszeresen pályázik. Amikor kerestük, akkor is éppen levelet fogalmazott: — Már két és fél milliót sikerült szereznünk a Heves Megyei Munkaügyi Központtól — magyarázza —, amellyel húsz megváltozott munkaképességű fiatalnak biztosítunk foglalkoztatást. Ehhez szeretnénk még három és fél milliót hozzátenni a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett Jóléti Szolgálatért Alapítványból. Erre pályáztunk, amelyet október 30-ig nyújtottunk be, és reménykedünk, hogy lesz is támogatás belőle. — Mit szeretnének megvalósítani ezzel? — Nos, további tíz — elsősorban cigány — gyereknek teremtjük meg a lehetőséget ahhoz, hogy elsajátíthassa a kovács szakmát. Ezzel tulajdonképpen egy régi hevesi hagyományt élesztünk fel, miközben az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ tananyagát oktatjuk majd. — És hol lesz mindez? — Egy régi épületet biztosított az önkormányzat a Fő úton, amely átalakításra kerül, és amennyiben az említett pályázat alapján a szükséges pénzt megkapjuk, hozzátoldjuk a leendő kovácsműhelyt is. Egyébként a húsz, megváltozott munkaképességű fiatal felének lehetővé tesszük, hogy ebben az épületben elsajátíthassa a bőrhulladékfeldolgozást, a másik tíz pedig megtanulhassa a seprűkészítést és a kosárfonást. Örülünk annak, hogy a város vezetői közül dr. Hegedűs György polgármester, Szucsik István, az önkormányzat munkatársa, valamint dr. Szegő Imre, a hevesi szociális otthon igazgatója egyaránt szívügyének tekinti ezt a törekvésünket. Eddig a támogatásuk sem maradt el, és bízunk abban, hogy közös erőfeszítésünk nyomán hamarosan meg is valósulhat ez a fontos létesítmény. — Tudomásunk szerint jelenleg is pályairányító továbbképzést tartanak a négyes számú általános iskolában. — Valóban, az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ támogatásával húszhetes tanfolyamot szerveztünk három csoportban, 42 hevesi és környékbeli fiatalnak. Fém-, fa-, bőr- és textilipari alapképzést kapnak. Ezeket szeptember közepén kezdtük, és a jövő év januárjában vizsgát tesznek az elsajátított ismeretekből. A húszhetes kurzusra a tananyagot az ÉRÁK-tól kaptuk, a szaktanárokat és a képzéshez szükséges helyet iskolánk biztosítja. Azokat a 15-25 év közötti fiatalokat, akik ezeket a tanfolyamokat elvégzik, megpróbáljuk elhelyezni különböző szakmunkásképző intézetekbe, hogy tanulmányaikat — az itt, nálunk szerzett — alapismeretek birtokában folytathassák majd. Mindent elkövetünk, hogy ez a szándékunk is valóra váljon. Men túsz Károly Heves Feloldották az építési tilalmat A képviselő-testület nemrégiben megtárgyalta a város általános rendezési tervének program- javaslatát, ennek egyes részleteiről már tájékoztattuk olvasóinkat. Alábbiakban hírül adjuk azt a valószínűleg sokakat érdeklő listát, hogy a városban hol oldották föl az építési tilalmat. Ezek az ingatlanok a következők: Móricz Zs. u. 17., Móricz Zs. u. 25., Főút 28., Arany János u. 7., Szabadság u. 31., Hősök u. 17., Hősök u. 2., Hunyadi u. 22. (1474 helyrajzi szám), Bethlen G. u. 20., Bethlen G. u. 22., Bethlen G. 18., Bajcsy-Zs. u. 6., Jókai u. 4., Jókai u. 6., Újvidéki u. 12., Újvidéki u. 14., Újvidéki u. 16., valamint Kolozsvári u. 33. Heves új arc a. A város központjában levő lakótelepek egyike Lassan egy évtizede már, hogy városi rangot kapott Heves. Megyénk déli települése ma is elsősorban a gabonával, a komlóval, illetve a messze földön híres dinnyéjével tűnik ki, bár az utóbbi időben a vállalkozások is szaporodnak a városban. Az idei nyár is igazolta, hogy sokakat vonz Heves gyógyhatású termálvize, hiszen németek, belgák, franciák, hollandok is megfordultak a standon. A város arculata folyamatosan változik. Ezt jelzik az új épületek, az otthonok, amelyeket a polgárok teremtenek. A Jász-Nagy- kun-Szolnok és Pest megyéhez közeli településen nap mint nap sokan megfordulnak az átutazó vendégek is, akik közül többen gyakorta el is időznek Hevesen. Fényképezőgépünkkel ezúttal Heves újabb színfoltjaiból örökítettünk meg néhányat, amelyekre érdemes felfigyelni. Az épülő új porta udvara, a múltat idéző gémesküttal Modern szobor a rendőrség előtti parkban (Mentusz Károly felvételei) Egy nemrég elkészült kertes ház a Gyöngyösre vezető út mentén Egy emlékmű története Nemcsak emlék, művészi érték is... (Fotó: Gál Gábor) Erken — mint beszámoltunk róla — nemrégiben avatták fel azt az emlékművet, amelyet a második világháborúban elesett áldozatok, hősök tiszteletére állítottak. Sajnos, azt is el kell mondani, hogy ezen a településen az utóbbi negyven évben maradandó alkotás nem készült, holott itt nagyon régóta élnek emberek, s Szent István korában tíz község közös temploma éppen Erken épült meg. A munkát kezdettől fogva a második világháborús emlékmű kuratóriuma dr. Gulyás István elnökletével szervezte, s az már az elején kiderült, hogy Erken nem akarnak sírkövesek által készített betonoszlopot. Művészi értékű alkotást szeretnének azoknak a hősöknek, akik a szülőföldjüktől távol, ismeretlen helyen jeltelen sírokban pihennek. A kepviselő-testület, de az alapítvány is úgy döntött, hogy ne csupán az erkiekről emlékezzenek meg, hanem kegyeletből és humanitásból az itt elhunyt más nemzetiségű katonákról is. így példát mutathatnak más népeknek is. Felkérték hát Győrfi Sándor Munkácsy-dijas karcagi szobrászművészt, aki — a nemes cél érdekében és a község anyagi helyzetére tekintettel — a szobrot méltányos áron készítette el. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus 150 ezer forinttal, a Heves Megyei Önkormányzat művelődési irodája ugyancsak eny- nyivel járult hozzá a költségekhez. Elkészült a terv, s a lektorátusnál működő bírálóbizottság ez év áprilisában tartotta meg ülését Erken, ahol — Kiss György és Kő Pál szobrászművészek bevonásával — értékelték is a konkrét elképzelést. Elkészült tehát a három és fél méter magas, dór stílusú süttői mészkőoszlop, amely a derékba tört életeket szimbolizálja. Annak tetejére — a gyász jeléül — lehajtott fejjel leszálló turulmadár került, amely szárnyait bontja az elhalt lelkeket felidéző nevek fölé. A turulmadár jelentése kettős: egyrészt a község múltjára utal (mint mondtuk, Szent István korában itt épült fel a közös templom, s az Árpád-házi királyoknak a turul volt a totemállata), másrészt a második világháború magyar repülőseinek és a Hunyadi-páncélosok iskolájának is ez a madár volt a jelképe. A felirat — „11, világháború erki hőseinek és áldozatainak emlékére” — alatt a Horthy-korszak angyalos címere található, majd az áldozatok nevei következnek a születés és a feltehető halálozás évének megjelölésével. Az erki lakosok nevei után megemlékeznek a falu területén elesett idegen nemzetiségű halottakról is, így az ismeretlen német és szovjet, valamint egy ismert román katonáról, akit Jo- sep Radoi Marin-nak hívtak, s aki 1944-ben vesztette itt az életét. Ugyancsak a község történelmét felidézve, egy haromka- réjos kicsinyített Árpád-kori templom alapját is elkészítették, s e szentély közepében állították fel az obeliszket. Az alkotást a templomdomb tövében helyezték el, s a szobor környékét — a művész tervei a án — a templommal harmo- va, természetes anyagok igénybevételével, a növényzet megőrzésével alakították ki. így aztan október 23-án minden készen állt az avatóünnepségre, s dr. Seregély István érsek fel is szentelte ezt az igazán művészi értékű alkotást, amelyet nemcsak a környékbeliek keresnek majd fel a jövőben, hanem az ide látogató, vagy éppen átutazó turisták is gyönyörködhetnek az emlékmű látványában. A község tervei közé tartozik az is, hogy az erki temető egyik sarkában nemzetközi katonatemetőt alakítanak ki. Ha az anyagi lehetőségek megengedik, ösz- szegyűjtik a határban lévő német, orosz és román katonák földi maradványait, hogy azokat egy közös helyen hántolják el, emberhez méltóan. „ , (ha) * * 41
