Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-10-11 / 240. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. október 10—11., szombat—vasárnap Kertész leszek Crocosmia Ez év tavaszán nagyon sokan éltek azzal az újdonságnak számító szolgáltatási lehetőséggel, hogy katalógusból választottak növényt, és azt postán kapták meg. A legtöbben a ritkaságok közül választottak. A csomag mellé „használati utasítást” is csatoltak, ami vagy elveszett, vagy nem volt elég részletes. Talán ezért érkezett hozzám több olyan kérés, ami ezekre a növényekre vonatkozik. Kérésükre ez alkalommal a Crocosmiának néztem utána. A Crocosmia az íris rokona, tehát a nősziromfélékhez tartozik. Lapított, mogyoró nagyságú hagymagumóit tavasszal, március-május hónapban ültettük ki 10-12 cm mélyre. Ha jó talajba került (humuszban gazdag, laza, vizet jól vezető), és az idei forró, száraz nyáron öntözni is tudtuk, akkor újabb, szaporításra alkalmas hagymagumók fejlődtek. A gumóból fejlődő szárak az elültetett fajtától függően 45- 100 cm magasak. A levelek kard alakúak. Szélességük 1,5-3 cm, és a kardvirághoz hasonlóak, hosszanti irányban bordázottak. Virágjai a kardvirágnál lazább, ugyanakkor sűrűbb fűzésben, alulról felfelé nyílnak. A virágzás elhúzódó, hosszan tartó. Előfordul, hogy egyszerre láthatók a virágzatban alul már beérő, felfújódott, apró, rekeszes magtokok, felül pedig a kinyílt virágok és bimbók. Több faja ismert és termesztett. A kisebb virágúak igénytelenebbek, de ezeket többnyire már kiszorították a hőérzékenyebb, nagy virágú fajták, amelyek a mi erős teleinket nem viselik el. Jó lenne pedig kint hagyni, mivel akkor fejlődik legerőteljesebben, ha a gumók nehány éven át helyben maradnak. Az elszáradt, vagy késő ősszel lefagyott lombozatot védőrétegül ott hagyjuk, csak tavasszal távolijuk él. Amikor már várhatók az első erősebb éjszakai fagyok, elkészítjük a száraz téli takarást száraz falombból, tőzegkorpából vagy szalmából. Föléje a téli csahézagok kitöltésére nyirkos tőzegkorpát szórunk az edényekbe. Beteg gumót ne tároljunk, mert az egesz állományt elpusztíthatja. Legveszedelmesebb a fusánum, ami főleg a túl nedvesen kezelt állományban fordul elő. A beteg gumót kettévágva, az edény nyalábok jellegzetes bámulásáról könnyen felismerhetjük. Ezeket a növényeket égessük el, a többit pedig öntözzük be Fundazollal. A Crocosmia Franciaországból indult hódító útjára még a múlt század végén. Elég sokáig tartott, míg hozzánk elért. Ma már nálunk is végzik nagyüzemi termesztését, egyre többet forgalmaznak a virágüzletek, s valószínű, hogy ismert tagja lesz hazai kertjeinknek. V. Pénzes Judit A Crocosmia — kardvirághoz hasonló — légies virágai hamar meghódították a magyar vásárlókat padék távoltartására (és a takarás erősítésére) fóliát is húzhatunk. Erősebb telű vidékeken, fagyzugos helyeken október végen, november elején felszedjük. Az ennél korábbi felszedés kedvezőtlenül hat a következő évi rügyek kialakulására. Eltérően más növényektől, a felszedett gumókról nem ütjük le a földet es nem vágjuk le a szárakat. A gumókat vödrökbe, edénybe, műanyag kosarakba helyezzük, a őlegesen, szorosan egymás é. Szellős helyiségben tartsuk 15 Celsius-fokon a tavaszi ültetésig. Az életfolyamatok a téli tárolás alatt sem szünetelnek a gumókban, felszedett állapotban is apró sanakkal továbbszaporodnak. Kedvez a folyamatnaK, ha a ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ Mindennapi nyelvünk Törődjünk többet mondatainkkal is...!? Annál is inkább, mert a mondat egyéni módon, egyéni megformálással megalkotott nyelvi alakulat. Egyéni mondanivalóink, egyéni gondolataink önálló közlésformája. A téma, a közlés szándéka és célja megszabja alapszerkezetét, illetőleg a két fő pólust: az alanyt, amiről szólunk, s az állítmányt, amit mondunk róla. A jól megszerkesztett mondat két fő részre tagolódik: az alanyi és az állítmányi részre. E két rész sajátos szerepe eleve meghatározza, hogy milyen fo- almak és nyelvi formák vállalatnak bennük /cöz/őszerepet. A rádiós és televíziós beszélgetésekben elhangzó mondatok arról bizonykodnak, hogy sok a félbeszakadt, az orrára bukott, az alibimondat, s az információkat, a gondolatokat, a mondanivalót nem a közlés és a meggyőzés folyamatába ágyazva formálják értelmes megnyilatkozássá. Az üres szóhalmaz alkalmazásába menekülnek, s ezzel a tartalmas, értelmes szövegformálást is ellehetetlenítik. A szöveg rendezetlen, széteső, a szerephez jutott szavak nem szervülnek bele a szövegbe. így nem tartjuk véletlennek, hogy egy-egy közlemény értelmezői csak a szavak szintjén látják és láttatják a tényeket. Ezek a nemkívánatos jelenségek az okozói annak, hogy mondatkultúránk alacsonyabb szintű: mondataink idegrendszere kifullad, összezavarodik, s alkalmatlan arra, hogy állásfoglalásra késztesse mind a mondatok alkotóját, mind a beszélőtársakat és az olvasókat. A mondatok szerkezete egyszerű, összetett, a mondatok gondolati és logikai rendje kijelentő, kérdő stb., a mondatok megkomponálásának módozataira is felhívják figyelmünket. Arra is ügyelnünk kell, hogy az egészséges mondatok szervesen illeszkedjenek bele az önálló szerepet vállaló szövegbe, amelyben „minden szerves, és mindig a funkció az úr, s a legparányibb részlet is a tág egészhez idomul.” (Székely János: Stílus). Sajnos, a sablonosán megalkotott mondatok egy-egy riportban arról tanúskodnak, hogy mind a riporternek, mind a riportalanynak aránylag kevés ismerete van az információcsere helyes módozatairól és a szöveg- alkotás nyelvi követelményeiről, s arról, hogy „nem önmagáért van a mondat” (Bodor Pál). „Családok a mondatok, össze- tartón valamit mondanak: fényük, sodruk együtt gazdagabb” (Jankovich). „Ha egy mondat kész van, értelmet ad neki a másik, és ami feszített belülről, szinte pattanásig, s feloldódik kerek- ded és lágy mondatokban.” (Béres) Gyakran halljuk napjainkban : nem értjük egymást, mintha nem is egy nyelven beszélnénk. Egy-egy szó még eljut az értelmünk küszöbéig, de a mondatokból szerveződő szöveg megértése akadályokba ütközik. Az sem véletlen, hogy ezekről az akadályokról oly gyakran szólnak költőink is. Elsősorban arról, hogy milyen szerepet játszanak a szövegformálásban az egyes mondatrajták. A tőmondatos rövidségtől a többszörösen ossz etett mondatokig mondják el véleményüket ezekben a versrészletekben: „Tőmondatokban gondolkozom” (Hervay Gizella), „A szóáradatok ellen tőmondatok, jelzők nélkül, központozással (Fülöp Gábor). Egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban a lényeges mondanivalót akkor fogalmazzuk meg tőmondatokban, amikor a gúzsbakötő szűkmarkúság játssza a közlő szerepet. Az alanyok, az állítmányok, a jelzők túlburjánzásával bonyolított mondatszerkezetek — túlterhelve az idegen szavak halmozásával — elsősorban az átlaghallgatóság előtt tartott szakértői megnyilatkozásokban jelentkeznek. A nem szakértői hozzászólók ezekkel a körmönfont és öncélú bonyolultságot tükröző mondatfajtákkal terhelik meg hozzászólásukat. Hogy mi jellemzi az értelmes, tartalmában és nyelvi formájában egyaránt önálló alkotó folyamatként megteremtendő mondatot, arról ezek a költői megnyilatkozások beszédesen vallanak: „Szép a mondat egyenes arány” (Illyés Gyula), „A dombsor lánca olyan, mint a nyugodt ívű mondat” (Makay Ida), „Szívemmel kormányozom mondataim iramát ’’(Kassák Lajos), „Krúdy fenséges, lassú mondatai” (Zelk Zoltán), „Fürtökben bomlik ki a monaatban a szórend, a szórendben a ritmus” (Vészi Endre). Valóban, a jó mondatok nemcsak a szavak és nyelvi tényezők helyes megválasztásától és alkalmazásától válnak értelmes mondatokká, hanem hangzásuktól, dallamuktól, ritmusuktól, a mondatrend és szórend logikai elrendezettségétől. Mai nyelv- használatunk semmitmondó, csak a szavak bőségével kérkedő mondatalkotása mindezekre alig van tekintettel. Ezért, ha mondatokat fogalmazunk, gondoljunk ezekre a költői kritikai megjegyzésekre: „Olvastam egy cikket/ még mindig nem értem/ bonyolultan ír/ csak épp bonyolultságában veszett el, mi benne/ az olvasót kézen fogó bölcs értelem lenne” (Kacsó Sándor). „Szavaidat nem is értem/ Szerte szalad beszéded, a híd/ A mondatod féreg emészti bent/ Kimondhatod, de szinte mit sem jelent” (Szemlér Ferenc). Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Tehetség és siker Általános tapasztalat szerint nem mindig jár együtt tehetség és siker, hiszen vannak sikeres, de tehetségtelen emberek, s vannak tehetségek, akik sohasem tudták érvényre juttatni képességeiket. A tehetség személyes adottság, aranyrög, mely szétmorzsolódhat a folyóban, de ha észreveszik, s a felszínre kerül — kincs lesz belőle. A siker más dolog (többen összetévesztik a népszerűséggel): a siker magában foglalja azt, hogy valaki már kamatoztatni tudta a tehetségét. A siker mögött pozitív teljesítmény áll (míg a népszerűség vagy ismertség önmagában nem feltételezi ennek a jelenlétét). Az intellektuális tehetségfajtákat, és azt, hogy ki tud majd eredetit alkotni, nagyon nehéz előre felismerni. Bizonyos képességek jól mérhetők, mások kevésbé. A legelterjedtebb elméleti minta (amit az MTA Pszichológiai Intézetében is használnak), az ún. Renzulli-modell a tehetség három összetevőjét veszi számba, ezeket körrel ábrázolja. Az egyik kör az értelmi tényezők összessége (beleértve a képességeket is), a másik kör a kreativitás, az önálló meglátásra, a szokatlan dolgok felismerésére, az eredeti alkotásra való képesség. A harmadik az, amit motivációnak neveznek, azaz: mi az, ami az egyént a szóban forgó irányba ösztönzi. Nos, ahol a három kör egymást átfedi, ott mutatkozik a tehetség. A siker mértékének megállapításához (karrierkapacitás) a Grafológiai Intézet szakemberei a tehetségen kívül vizsgálnak még egy sor egyéb személyiségtényezőt is. Pl.: a kérdéses pályán az illető temperamentuma előrevivő szerepet játszik-e, vagy akadályt jelenthet az egyenletes pályavitelben. Két olyan embert szeretnék bemutatni, akiknél szerencsésen ötvöződött a tehetség a sikerrel. Dr. Krasznai András ügyvéd (1. sz. minta): Ma már Budapesten a legjobbak közé tartozik, sztárügyvéd. Régebben az alvilág favorizált ügyvédje volt, ma elsősorban gazdasági ügyekkel, gazdasági társaságok alapításával, külföldi cégek érdekképviseletével foglalkozik. (Bizonyára az sem véletlen, hogy irodájának egyik deviza- és vámszakértői tanácsadója az Országos Vám- és Pénzügyőrség volt parancsnoka.) írása térben széthúzott, óriási nyomatékkai készült, keresetlenül egyszerű, semmi felesleges vonalat nem használ. Merész, nagy lendületű ívei aktív, kezdeményező típusú embert mutatnak. A szavak végére helyezett nyomaték az ellentmondást nem szívesen tűrő személyé, aki ebből (is) eredően kudarckerülő, nehezen viseli el a vereséget. Nagyon gyors a személyes tempója, kiemelkedően jó koncentrációs képességgel rendelkezik. Szaggatott írása alapján ötletgazdag egyén, fejlett kritikai érzékkel. Függőleges szárakká leegyszerűsített betűi lényeglátó képességét mutatják, különleges „gy” betűi kreativitásról árulkodnak. Nagyvonalú és széles látókörű, rendkívül szívós és munkabíró egyén. Dr. Bódi Zsuzsa, genetikus, Oxford, Egyetemi Kutatóintézet (2. sz. minta): Az 1. sz. minta írójának ellentéte abban az értelemben, hogy amíg dr. Krasznai András ún. horizontális típus (azaz a dolgokat több szálon és több szinten képes átlátni és irányítani), addig dr. Bódi Zsuzsa egy témában, egy szűk tartományban képes nagyon mélyre hatolni. Tisztán elméleti, ún. vertikális típus, aki egy életet szentel egy témának. Másokkal való kapcsolatában szerény és visszahúzódó, nem kedveli a nyilvánosságot. Szereplési vágya és igénye jóval kisebb az átlagosnál. A „fluid intelligencia” (a természetes értelem) jegyeit mutató írása rendkívül egyedi, speciális leegyszerűsítéseket alkalmaz, így az íróeszköz a lehető legrövidebb utat járja be a papíron. Gyenge nyomatéka csökkent vitális energiakészletet sejtet. Igen magas színvonalú mentális (értelmi) képességekkel rendelkezik. KatonaÁgnes (grafológus) 2. sz. minta Két szállóige A rejtvényábra fő soraiban két szállóigévé vált mondást rejtettünk el. Megfejtendők a vízsz. 1., 40., 58., valamint függ. 15. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Kosztolányi Dezsőtől származó mondás (zárt betűk: E, T, E, I, I). Folyt, a vízsz. 40. és függ. 15. sz. sorokban 12. Azonban 13. Régi kártyajáték 14. Az étel odakozmál 15. ...Gardner(filmszínésznő) 17. Űrköbméter — németül (STER) 18. Békét, boldogságot tükröző állapot 19. Muzsika 21. Tova 22. Az Üvöltő szelek írója (Emily) 23. Köhögés elleni szirup 25. Egyiptom népe 26. Költői felkiáltás 27. Masíroztak 29. Helység Komárom-Esz- tergom megyében 30. Becézett Aranka 31. Elesik egynemű hangzói 33. Ford. állóvíz 34. Kiejtett mássalhangzó 36. Veszteség 37. Pán hangszere 39. Vörös — angolul 40. A vízsz. 1. sz. sor folytatása 43. A tallium vegyjele 44. Hidegtől reszkető 45. Kiváló, derék — német eredetű szóval 46. Fővároshoz közeli virágkertészetből származó 48. A mélybe 49. Az amerikai öt tó egyike 50. Nyomatékosan: a szabadba 51. Halkan mondó 53. Némán lekéri! 54. A Salvarsan felfedezője (Sahachiro) 55. Piszkálódás, molesztálás 57. Magam 58. Francis Bacontól származó mondás (zárt betűk: A, O). FÜGGŐLEGES: 1. Ajándékozik 2. Róma folyója 3. Norma része! 4. Eltérő 5. Az eszével felfogna 6. Téli sportot űz 7. Csuk 8. Kiejtett mássalhangzó 9. Messzire hajít 10. A tea hatóanyaga 11. Valaki elért sikereit szavakkal elismerő 15. A vízsz. 1. és 40. sz. sorok befejező része (zárt betű: B) 16. Ritka női név 18. Ország Elő-Ázsiában 20. Szegény, mint a templom ... 22. Kása — németül (BREI) 24. Az SZTK elődje volt 25. „A” konkrét elképzelés 28. Nedvesség hatására valamitől elváló 32. Egykori francia ezüstpénz 35. Elvégzendő dolog 36. Szóösszetételekben jelentése: közötti 37. Némán esett! 38. ... Harbor (amerikai haditengerészeti támaszpont) 40. Mohamedán törvénytudó 41. Csak néha-néha esik 42. Imre becézve 44. Valamiből ered, keletkezik 47. Befogó szerszám 48. Női név 51. Perzsa uralkodói cím volt 52. Időmérő szerkezet 55. Csak névbetűiről ismert festőnk 56. Rangjelző szócska. A megfejtéseket október 15- ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila
