Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-10-11 / 240. szám

HÍRLAP, 1992. október 10-11., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. A hírközlésről Egerben Ugyancsak fokozott figyelem kísérte a Magyar Műsorszóró Vállalat (új nevén: Antenna Hungária Rt.) vezérigazgatójá­nak, Bartha Józsefnek rövid elő­adását is, melyben elmondta, hogy országosan 164 rádióállo­más és 107 tévéállomás létesíté­sére adtak be eddig kérelmet, nagy tehát a „frekvenciafronton” a tülekedés. A rádiók még csak rendjén volnának, de ennyi tévé­adót valószínűleg nem lehet majd — tisztán műszaki okok mi­att — engedélyezni. Mindeneset­re a kisebb teljesítményű, 20-30 kilométeres hatósugarú adók iránti kérelmek az északi régió­ban is teljesíthetők lesznek, je­lentette ki Bartha úr, amit a hall­gatóságban helyet foglaló Zakar János, a műsorát jelenleg kábe­len továbbító Rádió Eger ügyve­zető igazgatója látható megköny- nyebbüléssel fogadott. A kérdés most már csak az, hogy mikor adják majd ki az engedélyeket. Nos, ebben nincs változás: előbb meg kell végre születnie a média- törvénynek. Számos témakörben hangzot­tak még el előadások a konferen­cián, így szót ejtettek a szakértők az informatika szerepéről az ok­tatásban, a hírközlés liberalizálá­sának várható hatásairól, a Mól Rt., a MÁV és az ÉMÁSZ be­kapcsolódási lehetőségeiről a hírközlési piacba, illetve a dél­utáni viták során részletesebben A MATÁV a konferenciá­ra is elhozta legújabb telefon- készülékeit is nagyító alá vettek egy-egy kér­déskört. A tanácskozáson számos, a hírközlésben érdekelt vállalko­zás mutatkozott be legújabb fej­lesztésű technikai eszközeivel, il­letve szolgáltatásaival. A MA­TÁV az általa forgalmazott tele­fonkészülékeket állította ki, me­lyek közül egy ötvenezer forin­tos, drót nélküli Panasonic vitte el a pálmát, a Matracom közpon­tokat és alközpontokat mutatott be, a Centel pedig egy olyan, va­donatúj fejlesztésű komputeres rendszert, mellyel a megszokott személyi számítógépeket hasz­nálva, élő kép- és hangátvitel va­lósítható meg, s a képernyőre ke­rülő képek, adatok akár azonnal ki is nyomtathatók, (koncz) Gyöngyösi kérés Még több vér kell... Az utóbbi években sajnos több mint a harmadával csök­kent a véradók száma. Ennek egyik oka lehet, hogy megszűn­tek a nagy létszámú munkahe­lyek, és bizonyosfajta rossz szemlélet is kialakult a véradás­sal kapcsolatban. Pedig a vér­adás nem jár fertőzési veszéllyel, a túlzott óvatoskodásnak semmi értelme. A gyöngyösi vértranszfúziós állomás gyakran biztosít külső helyszíneken véradási lehetősé­geket — ugyanis, ha nincs megfe­lelő vérkészlet, fontos műtétek maradhatnak el. Októberben — 7-én — a szénbányák igazgatósá­ga adott helyet a vérvételhez. E hónap 14-én — azaz szerdán — reggel 8-tól a gyöngyösi polgár- mesteri hivatalban, 21-én Vison- tán, a Thorez bányaüzemben, 28-án, szintén reggel 8 órától pe­dig a Mátra Volán Pesti úti tele­pén segíthetnek társaikon a vért adók. Egri oktatótelevíziós szeminárium Európa a képernyőn A Magyar Televízió ebben az évben is megrendezi Egerben a már hagyományos oktatóteleví­ziós szemináriumot. A rendez­vény hétfőn kezdődik, és pénte­kig tart. A téma ez alkalommal a televízió szerepe az európai integ­ráció segítésében. A legtöbb európai televíziós szervezet készít olyan oktatási­képzési, ismeretterjesztő és tu­dományos programokat azzal a szándékkal, hogy közelebb ke­rülhessünk az egységes Európa gondolatához. Az egri fórum mindig is lehetőséget adott a nemzetközi törekvések bemuta­tására, a tapasztalatcserékre, a kapcsolatteremtésre és az együttműködés kiszélesítésére. Különösen időszerűvé vált ez a feladat ma, amikor óriási válto­zások mennek végbe Európá­ban. Ezért meghívták azokat a műsorkészítőket, producereket, szerkesztőket, rendezőket és for­gatókönyvírókat, akik felelősek az ilyen műsorok eszmei, gondo­lati megtervezéséért, irányításá­ért és ellenőrzéséért. Részletesen foglalkoznak a résztvevők a kommunikációs le­hetőségek bemutatásával, az egymás történelmét, kultúráját, földrajzát, társadalmi életét és gazdaságát elemző produkciók­kal, az európai változásokat fel­táróprogramokkal, a felnövekvő nemzedékek nevelésével. Arról is szeretnének számot vetni, hogy miként látják Európát a konti­nensen kívüli televíziók, mit su­gároznak Amerikában, Ázsiá­ban, Afrikában vagy épp a Kö­zel-Keleten. Hétfőn délelőtt 9 órakor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Egészségház utcai B. épületében, majd következik az első előadás, amelyet dr. Tő- kéczki László, az ELTE egyete­mi docense tart. Kelet-magyarországi kutyaverseny Hevesen A vizslás vadászok seregszemléi e A vadászatok eredményességét, a sebzetten elvesző vad terítékre hozását nagyban segítik a hű­séges társak, a vizs­lák. Ezt szem előtt tartva, a Dunától ke­letre levő megyék va­dászai évről évre más helyen rendezik meg e kutyák versenyét. Mindezt a nemzetkö­zileg is elismert sza­bályok szerint vég­zik, amely nem más, mint hű mása a való­ságos vadászatnak. Ebben az évben szűkebb hazánkban szervezik a Nagyal- föld-Tiszántúl vizs­laversenyt, a hét vé­gén, szombaton és vasárnap, Hevesen. Ennek rendezője, dr. Harangozó Imre ar­ról számolt be la­punknak: a találko­zóval is igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki vilá­gosan lássa, a vadá­szok nemcsak meg­lövik, hanem a téli időszakban etetik is a vadakat. A vizslák pedig segítenek a sebzett állatok meg­találásában és szen­vedésük megváltásá­ban. Ezáltal a termé­szet védői, őrei. Idén másodszor Kulturális napok Komlón Tavaly a kömlői önkormánya zat és az általános művelődési központ sikeresen rendezte meg a „kömlői kulturális napok” el­nevezésű programsorozatot. A nagy érdeklődés miatt a szervezők arra az elhatározásra jutottak, hogy az idén újból élet­re hívják a kulturális seregszem­lét. Ezúttal is lesz kiállítás, iro­dalmi est, vers- és prózamondó verseny, valamint bábelőadás. Ám a találkozó fénypontja az lesz, amikor is a kórustalálkozó keretében színpadra lép a karta- li, a mátraderecskei, az Egri Csil­lagok Tsz kórusa, a viszneki gyermek-tánccsoport, valamint a Csíkszeredái kórus. A kömlői kulturális napokat november 19-től 22-ig rendezik meg. Az Eger és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a szövetkezeti tagok által jegyzett \ . CELRESZ- JEGYEKRE az alábbi mértékű részesedést fizeti 1992. október 1-jétől: — 30 napon belüli lekötés esetén évi bruttó 19 % — 1—6 hónapon belüli lekötés esetén évi bruttó 20 % — 6—12 hónapon belüli lekötés esetén évi bruttó 21 % — 1 éven túli lekötés esetén évi bruttó 23 % r Kidolgozzák a működési formát Üj típusú szövetkezet Markazon A hét közepén átalakuló közgyűlést tartott a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet kollektí­vája. Az 518 fős tagságból háromszázan voltak je­len, hogy döntsenek a jövőjükről, további sorsuk­ról. Az egybehangzó vélemény az volt, hogy ma­gántulajdonon alapuló szövetkezeti formábantevé- kenykedjenek tovább. A közgyűlés jóváhagyta az új alapszabályt, és döntött a gazdaság új nevéről is, amely a jövőben Markazi Mátravölgye Termelőszö­vetkezet. Ezután héttagú igazgatóságot és öttagú felügyelőbizottságot választottak. A szövetkezet igazgatóságának elnöke Kaszás György lett, aki a korábbi termelőszövetkezet elnö­ke volt. Öt esztendőre kapta megbízását. A közgyű­lés felkérte az igazgatóságot, hogy év végéig dol­gozza ki a szövetkezet konkrét működési formáját, amelyet 1993 január 1-jétől vezetnek be a markazi- ak. Értékelték a tűzvédelmi hónapot A megmentett érték 726 milliós — A tűzoltóság munkáját nemcsak az minősíti, hogy a ki­vonuló egységek milyen gyorsan fékezik meg a lángokat, hanem az is: mekkora értéket mentettek meg a pusztulástól... — vázolta tevékenységük fontosságát dr. Rab János tüo. alezredes, me­gyei parancsnok azon a tájékoz­tatón, amelyet tegnap tartottak Egerben. S ezt a megállapítást mindjárt adatokkal is alátámasz­totta: szeptember 30-ig 1076 esetben jeleztek tüzet megyénk­ben — tavaly ilyentájt ez a szám „mindössze” 326 volt —, s ezek kárértéke meghaladta a 137mil­lió forintot az egy évvel korábbi 32 millióval szemben. Míg azon­ban az elmúlt esztendőben csak­nem 152 milliós volt a megmen­tett érték, addig a mostani kilenc hónap alatt ez az összeg több mint 726 millióra rúgott. A legtöbb tűz a mezőgazdasá­got sújtotta: az idén eddig 617 al­kalommal kaptak riasztást a szolgálatban lévők erről a terü­letről, amelyet egyébként 47 mil­liós kár ért. Elgondolkodtató az is, hogy a tavalyi tizennégyről 32-re emelkedett a tűznél, illetve a műszaki mentésnél meghalt polgári személyek száma. Külön kiemelte a megyei tűz­oltóparancsnok, hogy nagy erő­feszítéseket követelt tőlük az idén az erdőtüzek sorozata. Em­lékezetes közülük a jelentős kár­ral járó galyatető-csórréti feny­vestűz, az ivádi tölgyes égése, va­lamint az Egerbocs, Egerszólát- Tarnaszentmária, Pétervására- Kisfüzes térségében pusztító lángtenger. Összesen 1160 hek­táron égett le az erdő — 44 millió forint a kár —, a megmentett ér­ték viszont 143,5 millió. További tízmilliós érték megmentését je­lentette a gyors és szakszerű be­avatkozás, amely más jellegű eseteknél történt: így a tiszaná- nai istállótűznél, egy egri, Mak­iári úti garázs égésénél, a visontai erőműben, vagy az Eger-Kere- csendközötti autótűznél. Össze­sen 44 esetben folytattak vizsgá­latot a rendőrség, illetve a bizto­sítótársaságok kérésére feltétele­zett gyújtogatások —például he­vesi Holdfény Panzió, s jó né­hány, gyanús körülmények kö­zött elégett nyugati gyártmányú, de magyar tulajdonban lévő autó — ügyében. Vagy amikor bűn- cselekmények nyomait kívánták eltüntetni az elkövetők. Mindezekről, s a lángok meg­előzéséről természetesen szót ej­tettek a napokban sikerrel zárult tűzvédelmi hónap rendezvénye­in is — hangsúlyozta tájékoztató­jában dr. Rab János, aki ezúttal sem titkolta, hogy meglehetősen elavult járművekkel és felszere­léssel állnak helyt munkájuk so­rán. Amit a javulás jeleként könyvelhetnek el: megkezdődött a hevesi önkormányzati tűzoltó- laktanya építése, amelyben a hi­vatásosállomány várhatóan jövő tavasztól látja majd el a város és a környező harminc település tűz­védelmét. (szilvás) Tűzoltási gyakorlat az egyik egri magas ház tetején (Fotó: Szántó György) Klebelsberg­emlékünnepség Ma délelőtt 9 órakor emlék­ünnepséget tartanak dr. gróf Klebelsberg Kunó halálának 60. évfordulója alkalmából Hatvan­ban a Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la igazgatósága, valamint az öregdiákok baráti körének szer­vezésében. A megemlékezésre, az iskolatörténeti kiállításra, il­letve egy dombormű leleplezésé­re az is alkalmat ad, hogy a gróf volt az iskola első névadója. Üj telefonvonalak Mindössze harminc telefon- vonal van jelenleg Gyöngyös- solymoson, ahöl nemrégiben kezdődött meg a hálózat bővíté­se. A MATÁ V szakemberei ja­vában dolgoznak a vezetékek el­helyezésén, s a tervek szerint jö­vő júliusig 550-re emelkedhet a telefontulajdonosok száma a köz­ségben. Boconádi licit Mintegy 200 hektárnyi terü­letre licitálhatnak kárpótlási je­gyeikkel a boconádiak. A köz­ségben erre az eseményre no­vember 10-én kerül sor. „Életminőségért” Alapítványt kíván létrehozni a Heves Megyei Környezetvédelmi Szövetség tájaink, városaink, fal- vaink, hegyi és sík vidéki erde- ink, valamint vizeink védelmére. Az „Életminőségért” elnevezésű alapítvány — amelyhez Heves Megye Közgyűlése 100 ezer fo­rinttal járul hozzá — olyan tervek kidolgozását támogatná, ame­lyek az önkormányzatoknak nyújtanak segítséget a szenny­víz-elvezetési, hulladékkezelési, energiatakarékossági, talajvé­delmi és biogazdálkodási gond­jaik megoldásában. Tarnazsadányi támogatás Állami támogatásból 571 ezer forint nevelési segélyt osztott szét a tarnazsadányi önkor­mányzat. Ebből az összegből minden óvodás ezer, az általános iskola tanulói kétezer, míg a kö­zép- és felsőfokú tanulmányokat folytató helybeli diákok három­ezer forintot kaptak. A kisdiákok ingyen jutottak hozzá a mostani iskolai évben szükséges tan­könyvekhez és füzetekhez. Keresztrejtvényünk nyertesei Az október 3-4-én közölt rejt­vényünk helyes megfejtése: „Mondd meg, mit eszel, s meg­mondom, ki vagy.” A jó választ beküldők közül a következők nyertek 100 forintos könyvutal­ványt: Szécsényi Zoltánná (Gyöngyös), Magda Tivadarné (Tarnaörs) és Nagy Mihály (Eger). Gratulálunk! A mai 12. oldalon található feladványunk megfejtését október 15-ig küld­hetik be címünkre (3301 Eger, Pf. 23.). Megyei fotós sikere A salgótarjáni művelődési központban megtörtént a XXII. Észak-magyarországi Fotómű­vészeti Szemle zsűrizése. A Bor­sod, Heves és Nógrád megyei fo­tósok körében a hevesiek is szá­mos képpel szerepelnek. Női portréjával Molnár Béla, a me­gyei fotóklub tagja a MÁFOSZ plakettjét nyerte el. A kiállítás a nógrádi megyeszékhelyen no­vember 14-én nyílik, ezt követő­en mutatják be a képeket Eger­ben is. Lovasbemutató Kömlőn Immár második alkalommal rendezik meg Kömlőn azt a lo­vasbemutatót, amelyen díj- és akadályhajtásra, illetve díjugra­tásra kerül sor. A változatosnak ígérkező program vasárnap dél­előtt fél 10-től kezdődik a kiser­dei sportpályán, ahol az érdeklő­dők megtekinthetik a hazaiak mellett — egyebek között — a Csíkszeredái, a tarnamérai, a ti- szanánai, a besenyőtelki, a nagy- fügedi, és még számos település lovasklubjának bemutatóját. i (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom