Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-30 / 256. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. október 30., péntek G yógyszerész családból származott Nendtvich Károly. Apja jónevű patikus volt. 1811 szilveszterén látta meg a napvilágot Baranyában, Pécsett. A ma Szlovákiában levő Késmárkon járt középiskolába, az ottani evangélikus líceumba. Az érettségit követően a pesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol orvosi diplomát szerzett. Ám nem praktizált, miután az egyetem kémiai tanszékén marasztalták tanársegédnek. Életének további menetét meghatározták a következő évek eseményei, a reformkor társadalmi megmozdulásai. Alapító tagjai közé tartozott a Természettudományi Társulatnak, és részt vállalt a magyar kémiai műnyelv megteremtésében is. Kinevezték az Ipartanoda — a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődjének — tanárává, majd hosszabb tanulmányutat tett Ny ugat-Európában. 1845-ben tagjainak sorába választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Az 1848. március 15-i forradalom kitörése után megbízták a tudományegyetemen a kémiai intézet vezetésével. Nem sokkal később, április 4-én Nendtvich tartotta az első magyar nyelvű kémia-előadást Budapesten. Ösz- szel a kibontakozó hadiesemények miatt a következő tanévet nem kezdhették el az egyetemen. A Batthyány-kormány távozásával Nendtvich is egy időre eltűnt Pestről. Visszatérésekor úgy nyilatkozott, hogy apjánál járt Pécsett. A tudományegyetemre a Windischgraetz herceg által rektorrá kinevezett — és a magyar kormány által korábban eltávolított — Virozsil vezetése alatt működött vizsgálóbizottság Nendtvich Károlyról rossz minősítést adott, amely legjobban tanúskodott hazafias érzelmeiről. Az Országos Levéltárban fellelhető a jelentés szövege, amely a professzort a harmadik — a legrosszabb megbízhatósági osztályba — sorolta. „Szóval és tettel nyíltan hirdette radikális-demokratikus, forradalmi érzelmeit. A politikai hírhedtklubokban mint szónok, kiTevékeny részese volt a korabeli reformmozgalmaknak. A Természettudományi Társulat alapítói közé tartozott, tagja volt az Iparegyesületnek, és részese a kémia nyelve magyarosításának. Mindez Nendtvich Károly tudós-professzor nevéhez fűződik, aki száz esztendeje hunyt el. Tudományos működése elsősorban az elemző kémia területére terjedt ki. Az elsők között vizsgálta, és 1851 -ben le is írta hazánk kőszénfajainak összetételét. Kémia-előadását elsőként magyarul tartotta „Tehetséges, éppen ezért veszélyes egyén...” váló szerepet játszott, és velük most is összeköttetést tart fenn. A bukott kormány menekülése után ő is eltűnt, s csak nemrég tért vissza szabadságos utazásáról... tehetséges, éppen ezért annál veszedelmesebb egyén...” Bár nem állították bíróság elé, de egy évre felfüggesztették a fizetésétől, és természetesen eltávolították az egyetemi katedrától. Ugyanakkor nem akadályozták, hogy visszatérjen az akkori Ipartanodába. Miután ez még mindig a tudományegyetem épületében működött, előadásait magyar nyelven tartotta, így sokan eljártak más fakultásokról is az előadásaira. Persze, nem sokkal utána az Ipartanodát is a német nyelvű előadásokra kényszerítettek. Később ugyan megkísérelte, hogy legalább magántanár lehessen, de a bécsi minisztérium ezt elutasította. Ez a helyzet nagyon elkeserítette, hiszen saját, alig felszerelt intézete semmilyen gyakorlati kémiai tevékenységet nem tett lehetővé. A helyzet lassan úgy javult, hogy az Ipartanodát műegyetemmé emelték, ám Nendtvich Károly nem dolgozhatott nyugodt körülmények között. Bár átvette az Eszterházy utcai egyetemi épület kémiai pavilonját, de még abban az évben, 1882-ban nyugállományba vonult. Utóda Ilosvay Lajos lett, aki fél évszázadnál hosszabb ideig állt az intézet élén, és jelentős munkásságot folytatott a hazai tudományos közéletben. Nendtvich Károly 1892 nyarán, július 6-án — 81 éves korában — elhunyt Budapesten. Tudományos munkássága során elért eredményeit több könyvben és publikációban foglalta össze. Művei elsősorban a korszerű oktatást szolgálták, a jövő szakembereinek készültek. Első munkája német nyelven jelent meg 1839-ben, a kémiai alapanyagmérés-tan köréből. Két évvel később, 1845-ben adták ki Életműtlen műipari vegytanát, amely a nyelvújítás korabeli magyar kémiai műnyelvnek legékesebb dokumentuma. Kilenc esztendő múltán, 1854-ben látott napvilágot a Vegytan elemei című műve, amely lényegében a francia Regnault kémiakönyve alapján készült. Ebben eltért a saját szavaitól, és a nemzetközi nevezéktant alkalmazta. A század végéig a legforgatot- tabb szakkönyv volt hazánkban, amely több átdolgozott kiadást ért meg. Nendtvich Károly 1847-ben, a Magyar Tudományos Akadémián, a műnyelv-kérdést tárgyaló vitában így szólalt fel: „...nem bír egy európai nyelv is a műszavakkal, melyek a tudomány mostani állásához képest oly rendszeresen, s oly következetesen volnának kidolgozva, mint hazánk nyelve...” Az ülésen elmondta véleményét a nyelvtanról Vörösmarty Mihály, a természettudományok nyelvéről pedig Bugát Pál is. A határozat ez utóbbi tudósszemélyiség álláspontját tükrözte: ....miszerint veszélyes és káros le nne a már lábra kapott magyar vegytani műnyelv rendszerét... újra kérdésbe venni, s ezáltal romlással fenyegetni. A hibák és hiányosságok javítását, s pótlását az időtől és a tudományok haladásától lehetvén és keltvén várni...” Nyelvújító tevékenysége mellett elsők között vizsgálta meg a hazai kőszénfajtákat, és vizsgálati eredményeiről 1851-ben tette közzé Magyarország legjelentősebb kőszéntelepei című könyvét. Meghatározta huszonhat szénfajtánk víztartalmát, égetéssel a szén- és hidrogén-, valamint hamutartalmát, illetve fajsúlyát is. Nendtvich Károlyt tanári, tudományszervező és társadalmi tevékenysége méltán emelte a reformkor tudománytörténetének nagy alakjai közé. Tevékenysége hozzájárult a hazai kémia fejlődéséhez, a gyakorlati eredményeihez. (mentusz) Meghökkentő párbeszéd Nendtvich Károly az 1840-es adásokat tartott a kémia és a ve- évek elején megismerkedett gyészeti technológia köréből. En- Kossuth Lajossal. Felkérésére az nek a személyes kapcsolatnak az Iparegyesületben népszerű elő- emléke élete végéig elkísérte. 1882-ben, amikor nyugállományba vonult, meglátogatta az exkor- mányzót turuni magányában. Ezt a találkozást örökítette meg Biszt- ray Gyula Jókedvű magyar tudósok című könyvében. Nendtvich társalgás közben erősen kikelt a hazánkban divatozó rangkórság és címhajhászás ellen. Az agg Kossuth egy darabig csak hallgatta, majd hozzá fordult, és szelíden kérdezte: — Igazán oly nagy ellensége ön a címeknek? — Egész szívemből, kormányzó úr. — Ej, ej, hisz akkor ön engem gonoszul megtréfált! — Hogyan merészelném azt? — szólt Nendtvich megilletődve. — A névjegyet értem, amelyet az imént beküldött. — A névjegyet? — hebegte a derék öregur. — Igen, nézze! Az van rányomtatva, hogy: Nendtvich Károly királyi tanácsos. Elemenként haladt... A múlt század közepén a hazai kémiai technológia a szakiroda- lomban gyengén volt reprezentálva. Nendtvich Károly először 1854-ben adta közre a később több kiadást is megért könyvét Pesten, ebben a tárgykörben. Ez a munka — bár tárgykörét tekintve — a technológiára utalt, ám tartalmát tekintve szervetlen kémiavolt. A szerző elemenként haladt benne, tárgyalta a különféle vegyületeket, és érintette azok legfontosabb előállítási módjait is. Hosszú szünet után, 1906-ban jelent meg Wartha Vince Chemiai technológia című műve, amelyet később — az első világháborúig — ebben a témakörben más nem is követett. Babiloni zavar a tudományban...? 1854-ben írta Nendtvich Károly A vegytan elemei című könyvét, amelyben a szerző a nemzetközi nevezéktant alkalmazta. 1860-ban viszont újból feltámadt a kémia lelkes lángja, és több mint egy évtizeddel később, 1872-ben új kiadást ért meg a könyv. Ennek előszavában Nendtvich a következőket írta: „Ami a szervetlen részét a munkának illeti, abban nagyobbrészt azon magyarított műszavak használtattak, melyek a magyar vegyészek egyetértése következtében elfogadtattak...' A szerves kémiának a közbenső evtizedekbén lezajlott nagy fejlődése azonban megmutatta a két évtizeddel korábbi magyarosítás határait. Ezért Nendtvich a szerves kémiai résznél a nemzetközi elnevezésekre tért át, hiszen erre a résztudományágra nem készült magyar nevezéktan, és maga is belátta, hogy annak nem is lenne értelme: „A munka szerves részében — írta — csaknem kivétel nélkül azon műszavak használtattak, melyek az egész világ tudósai által el vannak fogadva, és amelyeket magyarra fordítani akarni annyit tenne, mint babiloni zavart hozni a tudományba...” Akkor meg mi értelme volt a szervetlen magyarkodásnak? Erre közben rájöttek a kémikusok, és feladták. így Nendtvich Károly műve a magyar kémiai nyelv utolsó fellobbanása volt. A szén nem állja a konkurenciát Már hivatkoztunk arra, hogy Nendtvich Károly 1851-ben Pesten megjelentette Magyarország legjelentősebb kőszéntelepei című könyvét. Ebben az ismertetés mellett gazdaságossági számításokat is végzett, amelynek a lényege a következő volt: „A kőszénnek ilyetén áránál lehetetlen, hogy használása közönségessé váljék. Mert mindazon kellemetlenségeket nem tekintve, amelyeknek használása mellett az ember ki van téve, s melyekhez még a legjobb akarat mellett is nehezen szokik az, aki egész életén át fával fűtött. Annak használata még világos anyagi kárral is van összekötve. A kőszén jelen viszonyok között képtelen a konkurenciát a habár drága fával kiállni. Azok, akiknek alkalmuk volt e tekintetben tapasztalást szerezni, állításomat csak igazolják. Akik az 1845/46-os télben kőszénnel kezdtek fűteni, következő télben csak ismét visszatérnek a bár drága fához... ” F FARAGÓ DESIGN — k—ülm— /~r\Uur-%. h, Részvények az alábbi helyeken jegyezhetők: Eger, Füzesabony, Heves, Hatvan, Gyöngyös, _______Pásztó, Tiszafüred, Mezőkövesd R EKLÁMFEURA T KÉSZÍTÉS TEL : (36) 310 630 RÉSZVÉNY jegyezheti: 1992. XII. 21-ig. Frutti Frici szerint megóri, mert- leírható az adóból,- a FRUTTA Rt. résztulajdonosa lesz,- osztalékot kap,- sorsoláson vesz részt vele és NYERHET például:- VIDEÓT- BKV BÉRLETET -HÁZAT -1/2 DISZNÓT - LAKÁST és méoiok mindent E héten játék helyei: Népszabadság Vasárnapi turmix Képes N. Sport Magyar Hírlap Sportfogadás Képes Újság Esti Hírlap Népszava TVR-Hét Mai Nap Joker 1 dság 1 :urmix 1 3port írlap dás ság ap J J élelmiszer nagyker Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: kristálycukor, rizs, liszt, száraz- tészták, konzervek, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. HOLGER in NYER! / r A TECHNOLUX N Szolgáltató Szövetkezet Eger, Petőfi S. u. 19. sz. alatt használt fodrász- és kozmetikai berendezéseket, eszközöket, felszereléseket, valamint szakmai anyagokat értékesít. Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 7 órától 16 óráig, pénteken: 7 órától 13 óráig. Szövetkezetünk üzlethelyiségeket bérbe ad . Eger város területén, j •^Szeretne Ön a világ egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező biztosítójának magyarországi alkalmazottja lenni? í rre most von lehetősége! Cégünk Heves Megyei Vezérképviselete vagyon- és felelősségbiztosítás, valamint élet- és baleset-biztosítások szervezésére FŐÁLLÁSÚ ÜZLETKÖTŐKET KERES Heves, Hatvan és Gyöngyös városokban és körzetükben. Ha Ön 25-40 év közötti életkorú, s legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és hosszú távon gondolkodik, jelentkezzen. Biztosítási előképzettség nem feltétel. Alapos felkészítés után az eredményes munkát tisztességes megélhetést nyújtó fizetéssel, valamint magas jutalékkal honoráljuk, az egyéb szoeiális juttatások mellett. Kézzel írott rövid bemutatkozó levelét fényképpel az alábbi címre kérjük. *^GeneralMtiitlapes^ YKgyei^ez^képviseletc^^OlJ^ kedvezmény, plusz: A CSÉB-M-MEL AMERIKÁBA! 11 aranyéremnek örülhettünk Barcelonában, 11 szerencsés ügyfelünk 11 napos utazásra indulhat Atlantába, a 96-os olimpia városába, ha az olimpiától karácsonyig tartó akciónk során régi CSÉB-jét CSÉB-M-re váltja és CSÉB-M-je az átkötés után legalább egy évig érvényes marad. A sorsolás időpontját később közöljük. JUTALOM A BIZTONSÁGHOZ! A NEMZETKÖZI CSALÁDTAG