Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-03-04 / 234. szám

HÍRLAP, 1992. október 3-4., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Trójában (ma) nem lesz háború... Betegség miatt el kellett ha­lasztani a Gárdonyi Géza Szín­ház tegnap estére tervezett be­mutatóját, Jean Giraudoux: Tró­jában nem lesz háború című da­rabjának előadását. A torok- gyulladás makacs vírusai miatt elmarad a mai színházi este is, ám később pótolják: az Illyés-bérle- tesek november 7-én tekinthetik majd meg a francia író művének előadását. Keresztrejtvényünk megfejtése A szeptember 26-27-én kö­zölt rejtvényünk helyes megfej­tése: Minden népnek olyan kor­mánya van, amilyet megérdemel. A jó választ beküldők közül a következők nyertek százforintos könyvutalványt: Drabos János Gyöngyös, Tóthné Fükő Ágnes Heves, Szalay Lászlóné Nagytá- lya. Gratulálunk! A mai 12. ol­dalon található feladványunk megfejtését október 9-ig küldhe­tik el címünkre. Volt egyszer egy fesztivál... Volt egyszer egy fesztivál cím­mel október 5-én, hétfőn este 6-kor a gyöngyösi Mátra Műve­lődési Központban a régi tánc­dalfesztivál hangulatát idézik a „hőskor” énekesei: Kovács Kati, Koós János, Aradszki László, Harangozó Teri, Poór Péter, Dé- kány Sarolta. A repülők napján Az egri repülőklub október 6-án, kedden délután négy óra­kor a Líceum dísztermében tart­ja klubévnyitóját. A klub vezető­sége és teljes tagsága ez alkalom­mal fogadja a „jövő nyári” kis pi­lótákat. Az ünnepélyes klubülé­sen Czakó István kanonok kö­szönti a repülőket. Pintér Attila, a klub elnöke az 1992-es kikép­zési év eredményeit értékeli, és vázolja a jövő évi teendőket. A klubévnyitó nem zártkörű, vár­ják a repülés iránt érdeklődő fia­talokat és felnőtteket, akik be­kapcsolódhatnak a téli technikai felkészülés munkájába. Góbéságok Losoncon a Nógrádi Színját­szónapok keretében október 3-án 19-től lép fel a Gyöngyösi Játékszín. Góbéságok címmel székely népi humoros történe­tekből összeállított táncos pro­dukcióval lépnek a szlovákiai publikum elé. A pedagógusok érdekében Az egri pedagógus-kamara október 8-án, 15 órakor tartja el­ső idei összejövetelét a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, az If­júság u. 2. sz. alatt. Az 1991/92- es esztendő kamarai tevékenysé­géről tart beszámolót Flaskay Miklós. így a városi oktatási tervről, a bervai óvoda átvételé­nek ügyében tett lépésekről is szó lesz. Aktuális szervezeti ügyekről, az idei teendőkről tar­tanak majd megbeszélést. Mrozek-bemutató Füzesabonyban „De a lélektan arra tarnt, hogy az ember néha azt hiszi, hogy nem gondol valamit, amit valójá­ban gondol.” Eddig az idézet, amely Slawomir Mrozek Rend­őrség című színművének talán rejtélyes tartalmára utal a meghí­vón. A darabot hétfőn este mu­tatják be Füzesabonyban a városi könyvtár Padlásszínpadán dél­után 17 órai kezdettel. A „szár­nyait bontogató „ Kísérleti Szín­házi Műhely bemutatóját Trojan Tünde rendezte. A szereplők: Galamb Anett, Czövek Mária, Domboróczky Tünde, Mayer Zsuzsanna és Urbán Mária. Segítség az olvasáshoz Hétfőtől újra indul a dyslexia- klub az egri Ifjúsági Házban. Hétfőnként 17-18 óráig a szülők és a pedagógusok kaphatnak a hasznos tanácsokat a szakembe­rektől az olvasási és helyesírási zavarokkal küszködő gyerekek tanításához. A szervezők a kisis­kolásokra is gondoltak: nekik péntekenként — először október 9-én — 16 órától játékos formá­ban nyújtanak segítséget, hogy az olvasás és írás számukra is örömet jelentsen, s ne rettegést. A Zöldért egri hűtőházában Télire tárolják a zöldséget, Nagy a sürgés-forgás a Heves Megyei Zöldért Részvénytársa­ság egri hűtőházában. Árúval megpakolt teheratók jönnek, mennek. A tárolótérben zöldsé- get-gyümölcsöt válogatnak és készítenek elő ősz-téli elhelyzés- re, hogy a későbbi hónapokban sem legyen fennakadás a piacok, az üzletek ellátásával. Kormos József igazgató ér­deklődésünkre elmondta, hogy eddig hatvan vagon árút tároltak, amely a következő hetekben akár a 80-100 vagont is elérheti. En­nek értéke lagalább ötven millió forint. Az eddig elhelyezett árú nagy része burgonya, alma, és vöröshagyma. Áz rt. hűtőházá­ban — a helyszínen,- valamint üzleteiben is intenzív árúforgal­mat bonyolítanak le, miután kedvezményes áron ajánlják ter­mékeiket. Az export is folyamatos. Az esztendőből eltelt háromnegye­dév alatt 11 ezer tonna árút érté­kesítettek a külpiacokra, elsősor­ban Németországba és Ausztriá­gyümölcsöt ba. Ezek nagy része meggy, he­vesi görögdinnye, vöröshagyma, szeder, paradicsomalakú papri­ka és bodza volt. Bár sok szilva termett, mégsem sikerült kellő piacot teremteniük ennek a gyü­mölcsnek. A volt kelet-európai üzleteik mind összeomlottak, vi­szont újak egyelőre nincsennek helyettük. Ámi pedig a privatizációt ille­ti, az rt. egri és gyöngyösi hűtő­házának értékesítésére október 15-ig várják a korábban kiírt pá­lyázatokat. Azt követően érté­kelik majd a beérkezett anyago­kat, és előreláthatólag október végén közzé is teszik a vásárló­kat, az új tulajdonosokat. A jövő évre tervezett úgyneve­zett kétkulcsos áfa bevezetése a Zöldért-et is sújtja, miután az őszre-télre betárolt ötven milliós árújuk után, négy milliós adót kell fizetniük. Ezt azért sérelme­zik, mert nem termet egyenlő esélyt a társaságok és a magán- termelők között, miután az utób­biakat ezzel az említett adóval. Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy Lőrinci határában — a Bioeco Kft. tervei alapján — természetes alapanyagokból építenek lakóházakat a hatvani József Attila Ifjúsági Otthon lakói. Az első, legna­gyobb ház építése félidejéhez érkezett, két hét múlva a tető megkapja földbontást. A későbbiekben még nyolc kisebb lakóház épül meg a biofaluban. (Fotó: Perl Márton) Megszűnt a vizsgálatokat végző szakrendelő Hatvani orosz emlékmű...? A jogosítvány és a háziorvosok Miként előzetesünkben már jeleztük, hét közepén igen gaz­dag programot bonyolított le Hatvan város önkormányzatá­nak képviselőtestülete, s mind­járt bevezetőben Holecz Jánost végleg megerősítette gazdasági­igazgatói tisztében az Albert Sweiczer Kórháznál. A város központifű tésbe kapcsolt laká­sainak zsebbevágó gondjaival, a táv-hőszolgáltatási díj emelésé­vel foglalkozott ezt követően a testület, s hozzájárult a díjváltoz­tatáshoz, amelyről a lakosságot a szolgáltatást biztosító vállalkozó a lépcsőházakban függesztendő hirdetmény útján köteles tájé­koztatni. Tárgysorozati pont­ként szerepelt az ülésen a Ratkó József utcai általános iskola igaz­gatói székének betöltése is. E tiszttel — a pályázatok elbírálása nyomán — Kovács Jánost bízták meg öt évi időtartamra. Élénk vita jellemezte a vállal­kozás-politikai bizottság előter­jesztését, amely a vásártér üze­meltetésének vállalkozásba adá­sával foglalkozott. Végül olyan döntés született, hogy több vál­lalkozó közül — öt éves időtar­tamra — évi másfélmillió forint bérleti dijat a helyi Fórum Udvar Szervező-Kereskedő és Szolgál­tató Közkereseti Társaságot illeti meg ez a jog. Napirendre került továbbá a 222-es számú Petőfi Sándor cserkészcsapat azon ké­relme is, hogy az önkormányzat vállaljon fenntartói tisztet a szer­vezet kapcsán. E patrónusságot magára vállalta a testület, majd a Kossuth téri orosz emlékmű sor­sával foglalkozott. A lapunkban már ismertetett elképzelések kö­zül egyik sem nyerte el a képvise­lők támogatását, ezért úgy hatá­roztak, hogy a döntést a város közvéleményére bízzák. Evégett hirdetést publikálnak lapunkban is, s a város három nagy térségé­ben pedig közmeghallgatást tar­tanak, illetve körlevelet juttat­nak el a helyi társadalmi szerve­zeteknek. Ezekben két alternatí­vát adnak meg, éspedig arra kér véleményt a testület, hogy egyál­talán lebontsák-e a németek elle­ni harcokban Hatvan környékén elesett orosz katonák emlékosz­lopát, vagy a helyén maradjon? Három elképzelés került napi­rendre a cukorgyári művelődési ház további sorsát illetően, mivel az városi tulajdonba került. Vé- gülis mi lesz a sorsa? Döntés ez­úttal nem született. Viszont úgy határoztak a képviselők, hogy az ismertetett három alternatíva részletes kidolgozását az illeté­kes bizottságok elnökeire, az is­kolai, valamint művelődési és szociális intézmények vezetőire és a szintén érdekelt rendőrkapi­tányságra bízzák, s az ügyet a tes­tület még e hónapban rendkívüli ülésen megtárgyalja, (moldvay) A népjóléti miniszter rendele­té alapján október 1-től a gépko­csivezetők közül az „úrvezetők” egészségi alkalmasságát a házi­orvosok bírálják el. Ezzel egy időben a rendelőintézetben mű­ködő, gépjármű-alkalmassági vizsgálatokat végző szakrendelés megszűnt. Ennek nyilvánvalóan az a ma­gyarázata, hogy — elvileg — a háziorvosnak többet kell tudni pácienséről, meglévő, esetleg örökletes betegségeiről, melyek alapján dönt arról, hogy ülhet-e volán mellé az illető, vagy sem. A Lőrinci, félidőben A napokban jelent meg a lő­rinciek közkedvelt újsága, a Lő­rinci Hírei. Az iskolakezdésről Tompa Z. AEM/y tanár gondola­tébresztő sorai kerültek az első oldalra. Itt található néhány fon­tos tudnivaló a politikai üldözöt­tek kárpótlásáról is. A legfonto­sabb önkormányzati hírek mel­lett szó esik a polgári védelem je­lentőségéről, s lapunk, a Heves Megyei Hírlap törekvéseiről. Félidőben címmel Varga Antal­lal, a település polgármesterével készült interjú a 6. és a 7. oldalon olvasható. Áz állandó rovatként jelentkező Múltidézőben ezúttal egy 1927-ben megjelent tan­könyvből olvashatnak részlete­ket. hivatásos gépjárművezetők al­kalmasságát viszont az üzem­egészségügyi szakrendelésen bí­rálják el, egyrészt a kórház ren­delőintézetében, illetve ott, ahol főállású üzemorvos dolgozik. A rendelőintézetben össze­gyűlt 120-150 ezer kartont kell elküldeni a háziorvosokhoz. Az első teendő, hogy a jogosítvány­nyal rendelkezők keressék fel a háziorvosukat, ahol a gépjármű­alkalmassághoz szükséges ada­tokat felveszik, majd a kartono­kat a rendelőintézetben az asz- szisztensek kikeresik, és eljuttat­Ma Sírokban országos népze­nei találkozót tartanak. A prog­ram este háromnegyed hétkor kezdődik, s egyenes adásban közvetíti a Magyar Rádió. Nagy izgalommal készül a falu erre az eseményre — tudtuk meg Laka­tos István polgármestertől. An­nál is inkább, mert a településen a zenei hagyományok ápolását fontosnak tartják évek óta. A rendezvényt a siroki önkor­mányzat és a Mátravidéki Fém­művek támogatja, s a rendezők között adott van a Magyar Kóru­ják — átvételi elismervény elle­nében — a háziorvosokhoz. A papírokat nem lehet postára ad­ni, mert fontos okmányok, és ha elvesznek, abból komoly problé­ma adódik. A rendelőintézet ve­zetői kérik a lakosság megérté­sét, mivel a kartonok leadása egy-két napot igénybe vesz. Is­meretes, hogy július elsejétől a gépjárművezetői alkalmasságért fizetni kell, amit eddig a rendelő- intézetben tehettek meg az érin­tettek. Ezentúl — a beteg kényel­me érdekében — a háziorvosnál kell leróni az előírt összeget. sok és Zenekarok Országos Szö­vetsége. Neves együttesek lépnek színpadra a művelődési házban: így Egerből a Gajdos népzenei egyyüttes, a markazi asszonykó­rus, az alsószuhai népdalkor, to­vábbá Borsodszentgyörgy és Bu­gyi hagyományőrző együttese. A zenei körökben ismert mezőcsáti Gereben is fellép, valamint az ostfiasszonyfai citerazenekar. A szentistváni asszonykórus is a ta­lálkozó vendége lesz, ahol a siro­ki pávakör is szerepel. A műsort Alföldy Boruss István vezeti. Országos népzenei találkozó Sírokban Szerencse fel, lignitbányászok...! (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően tért rá a közgyű­lés a Mátraaljai Szénbányák F. A. vezérigazgatója, dr. Goda Miklós által előterjesztett beszá­molóra, amely a megyei szénbá­nyászat helyzetét elemezte. Mint elmondta: az egy éve felszámo­lás alattalló vállalatnak 8,8 mil­liárd forintos hitelállománya van, amely nem a gazdaságság- talan termelés, hanem az 1980- 1990 között alkalmazott állami támogatási és energiapolitikai szabályzók miatt halmozódott fel. Az akkori alacsony szénárak, illetve a pénzügyi támogatás „eredménye”, hogy — s ez az ér­dekes szituáció mindent érthető­vé tesz — az állami vállalat most 7,2 milliárd forinttal tartozni kénytelen a tulajdonosnak, ma­gának az államnak. A további összeget más hitelezők követe­lik. Pillanatnyilag — mondotta a vezérigazgató — a vállalat „va­gyoni felértékelése” tart, s ez mintegy 15 milliárd forintra rúg majd. Á felszámolási eljárás jövő október 7-yen fejeződik be, ami­korra is kielégítik a hitelezőket, s az állam 51 százalékos részvény; tulajdona mellett sor kerül az RT. megalakítására a többi részvény piacra bocsátásával. A távlatok­ban — szólt a prognózis — elkép­zelhető, hogy közös részvénytár­saságot alakit a hőerőmű és a bá­nyavállalat, amely az idén 6,2 millió tonna szenet ad a 4200- 4300 dolgozójának munkájával. Várhatóan 2017-ig számolnak az erőmű — s ezzel kapcsolato­san a visontai és a bükkábrányi külfejtés — termelésével. Az érintett önkormányzatokkal a bányaműveléssel és a fejlesztés­sel, illetve a rekonstrukcióval kapcsolatban — erre 1995-ig ösz- szesen 674 millió forintot költe­nek — folyamatosan konzultál­nak majd, egyeztetik az elképze­léseket — zarta a vezérigazgató a beszámolót, amelyet a testület elfogadott. — Akármelyik ujjúnkat is ha­rapjuk, fájni fog...! — vezette be a következő témát a közgyűlés elnöke. A testületnek döntenie kellett a Heves Megyei Önkor­mányzat Csecsemő- és Egészség- üßyi Gyermekotthona támoga­tási csökkentéséről, illetve mű­ködésének ésszerűsítéséről. A témát előzetesen vizsgáló két bi­zottság — az egészségügyi és szo­ciális, valamint a PEB — vélemé­nye számos kérdésben eltért. Az egyik variáció szerint a csecse­mőotthont át kell költöztetni az egri Petőfi utcai egészségügyi gyermekotthonba, s ezzel egy- ídőben meg kell szüntetni a Lő­rinciben működő GYIVI-s óvo­dáskorúak otthonát. A másik vé­lemény szerint meg kell fontolni ezt a lépést, s a lőrinci intézményt csupán szüneteltem kellene, így mind jobban lehetővé tenni — mondta dr. Pásztor József, az egészségügyi és szociális bizott­ság vezetője —, hogy a rászoruló gyemekek megfelelő nevelést és ellátást kapjanak, ha nincs mód örökbefogadókhoz, hivatásos nevelőszülőkhöz adni őket. La­katos István, a PEB vezetője az­zal érvelt, hogy jövőre az önkor­mányzat már nem tudja fedezni a „normatív állami támogatás” feletti mintegy 35-40 milliós többlet-kiadást. Ha lépnek, ak­kor már'93-ban hozzávetőlege­sen 7-9 millió forintot takaríta­nak meg. A testület — annak el­lenére, nogy a csecsemőotthon dolgozói petícióban kérték a je­lenlegi helyzet megtartását — úgy döntött, hogy költöznek! Nem szüntették meg viszont a lő­rinci intézményt... Több egyéb téma mellett dön­töttek a képviselők a Noszvaji Oktatási és Továbbképző Intézet megszüntetéséről. Ezzel össze- fügesben november 1-jei hatály- lyal felmentették igazgatói be­osztásából Kalmár Pétert, aki — az utolsó szó jogán — „nekroló­got” mondott a az intézet meg­szűnte kapcsán. Hangsúlyozta, hogy — bár a törvényeknek meg­felelően, s jogilag kifogásolha- tatlan eljárással — ez a jogutód nélküli megszüntetés, rtiaja egy új intézmény KMB-s alapítása az „ő falon kívül helyezését” céloz­ta. Ám elsősorban nem ez, ha­nem az eddig elért sikerek — a ní­vós szállodai és továbbképzési működés, valamint a műemléki épület és kertvédelem eredmé­nyeinek — eltörpítése és semmi­be vétele, a közigazgatási isme­retbővítés koncepciótlan jövője, az új vezetés „arrogáns” maga­tartása késztette szólásra. A közgyűlés elnöke és több tagja — mielőtt az igazgatót 34 igen és 5 tartózkodásssane\men- tették — minderre úgy reagált, hogy az intézet megtartásáért nagy, ám eredménytelen harcot vívtak. A volt igazgatónak vi­szont igyekeztek megoldani az elhelyezését, ám gépészmérnöki képzettségének es nyelvtudásá­nak megfelelő beosztást nem ta­láltak, az apparátusban pedig — a közalkalmazotti törvény értel­mében — mint „az egyik párt he­lyi vezetőjét”, nem alkalmazhat­ták... Szilvás István Minden száz forintból egy Szokatlan, ám mindenképpen üdvözlendő akcióba kezdett a Centrum Áruházak Kft. (s benne természetesen az egri Centrum Áruház is): úgy döntöttek, hogy az októberi nettó árbevételük egy százalékát felajánlják azok­nak a települési önkormányza­toknak, ahol az áruházak mű­ködnek. Kikötésük mindössze egy Van: a pénzt a szociális szem­pontból hátrányosnak számító rétegek támogatására kell fordí­tani. Kovács Lászlónénak, az egri Centrum Áruház igazgatójának becslése szerint ez az összeg vár­hatóan négy- és ötszázezer forint közötti lesz majd, és várhatóan november közepén juttatják el a polgármesteri hivatalba. A pénz felhasználásáról dr. Lénárt Pétemét, az egészségügyi és szociális iroda vezetőjét kér­deztük, aki elmondta, hogy vá­sárlási utalványokban kérik a fel­ajánlott összeget, mert így tudják a leggyorsabban és a leghatéko­nyabban eljuttatni a rászorulók­hoz. A szétosztást az idős kis­nyugdíjasok, a sokgyermekes családok, az egészégileg károso­dottak és a munkanélküliek segí­tésével foglalatoskodó alapítvá­nyok, egyesületek végzik majd, hiszen az ezekben dolgozók tud­ják leginkább, kiknek van szük­ségük gyors segítségre. Pozsgay Gyöngyösön „ Új alternatívát kínálunk...” Nem sok üdülőhely maradt üresen október 1-én, csütörtö­kön a gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központ nagy színházter­mében, amikor Mikola Ferenc, a Nemzeti Demokrata Szövetség helyi ügyvivője megnyitó szavai után Pozsgay Imre országgyűlési képviselő, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke lépett a mikro­fonhoz. Az országos elnök ismertette pártja megalakulásának körül­ményeit, a programjának körvo­nalait, választ keresve arra, hogy „merre tart Magyarország?” — Á rendszerváltás elkerülhetetlen volt — hangoztatta az előadó —, hiszen a régi rendszer a szülőha­zájában is megbukott. Kétségte­len, hogy törvényes és legitim az országgyűlés és a kormány. A vá­lasztópolgárok többsége 1990- ben erre szavazott. Ugyanakkor az emberek csalódottak. Rámu­tatott, hogy bármely politikai erő került hatalomra, ezekkel a problémákkal szembetalálja ma­gát. Csakhogy ezeket máskép­pen kezelve, támaszkodva a vá­lasztópolgárok, a nép vélemé­nyére viszonylag elviselhetőb­ben lehetne megoldani. Nézete szerint a Nemzeti De­mokrata Szövetség új alternatí­vákat kínál. Mint centrumpárt a legfontosabb problémák megol­dását szorgalmazza: az állam- háztartás reformját, a gazdasági racionalizálást, a nemzeti va­gyonhoz való viszony szabályo­zását. (horváth)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom