Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-03-04 / 234. szám
4 SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1992. október 3—4., szombat—vasárnap Egri siker egy országos pályázaton Gyógyítás gyorsabban, korszerűbben és hatékonyabban. A z alap- és szakellátás közötti új típusú kapcsolatok kialakítása a magyar egészségügyben címmel pár hónappal ezelőtt országos pályázatot írtak ki hazánkban. A beérkezett pályázatokat a szakmai zsűri a közelmúltban értékelte, és az alábbiak szerint döntött: az első dijat ugyan nem adja ki, de a győzelmet jelentő második fokozatot két Egerben dolgozó orvosnak ítéli. A tanulmány szerzői: dr. Gyetvai Gyula és dr. Bérczy Judit, az egri megyei kórház hármas számú belgyógyászati osztályának orvosai. A győztesek díjazott szakdolgozatáról dr. Gyetvai Gyula osztályvezetőfőorvossal beszélgettünk. — Sokakban felmerülhet: vajon miért volt szükség az említett pályázat kiírására? — A hazánkban lezajlott politikai rendszerváltás elindította a gazdasági rendszer átalakítását, és ez az egészségügyben is gyökeres változtatásokat követel. Át kell alakítani az egészségügy szerkezetét, új alapokra kell helyezni a működtetést, alkalmazkodni kell a változásokhoz, az élet más területeihez hasonlóan. Kolléganőmmel tanulmányunkban azokat a lehetőségeket gyűjtöttük csokorba, vázoltuk fel, amelyek szerintünk gyorsabbá, korszerűbbé és hatékonyabbá tehetnék a gyógyítómunkát a szakrendeléseken, segítve a családorvosokat és a kórházi tevékenységet egyaránt. — Mivel olvasóink többsége nem orvos, ezért arra kérem, hogy ne csak a szakma nyelvén ismertesse meg velünk a tanulmányukban leírt ötleteiket, javaslataikat. — A gyógyítás a jövőben több alapra épül, úgy ismondhatnám, több lehetőséget biztosít. — Hallhatnánk néhányat? — Mindenképpen első helyen tartjuk számon az úgynevezett családiorvosi rendszer kialakítását. A gond az, hogy az optimális működtetéshez szükséges feltételrendszer megteremtése miatt Dr. Gyetvai Gyula: „Jelenleg elsősorban a beteg, de az orvos és a szakdolgozó is kiszolgáltatott'’ csak közel 10 év múlva működhet kellő hatékonysággal. — Nem hosszú ez a tíz év? — Sajnos, nem. — S miért? — A háziorvosi rendszer a korábbi körorvosi, körzeti orvosi ellátásra alapul, sok objektív és szubjektív okra visszavezethető hiányossággal küzd. — Például? — Egészségügyünknek alapvetőjellemzője, hogy az orvos és a beteg egyaránt a szakorvoslás felé orientált, ugyanakkor ez a kapcsolat nem zökkenőmentes. Át kell alakítani az orvosképzést és -továbbképzést széles körű, ugyanakkor speciális ismeretek megszerzését is biztosítva. Javítani kell a műszerezettséget, meg kell teremteni az érdekeltséget, meghatározott standardok alapján a minőségbiztosítást és a minőség-ellenőrzést. E kapcsolat- rendszer alapjait, elveit szakmai és gazdasági szempontok alapján a betegekkel és a finanszírozókkal egyetértésben kell megfogalmaznia — S melyik a másik pillére az Önök által javasolt jobb ellátásnak? — A kórházi ellátás. Rendkívül nagy gondot jelent az az árrobbanás, mely az egészségügyben az utóbbi években végbement, és várhatóan folytatódni fog. Ez a nálunk gazdagabb országokban is problémákat okoz. A költségnövekedés a racionális közgazdasági eszközöknek ad prioritást, azonban az elért szakmai színvonalat meg kell őrizni, sőt továbbfejlesztését is biztosítani szükséges. Kizárt, hogy bármelyik kórházat fenntartó ön- kormányzatnak és a finanszírozóknak annyi pénze lenne a jövőben, hogy a jelenlegi rendszert működtetni tudják. A hatékonyság és gazdaságosság megköveteli a kórházi ágyak számának csökkentését, működtetésük megváltoztatását. Rendszerszervezési alapon az egészségügyet egységes egésznek tartjuk, mely több ponton érintkezik a társaJ \ A SIPOTEKA KÖNYVESBOLTOK ajánlata: Lányom nélkül soha Sidney Sheldon: Mester játszma Számok világa I-ÍI. Angol-magyar, magyar-angol zsebszótár 520 Ft helyett 260 Ft Oxford Student’s Dictionary 400 Ft helyett 200 Ft Az Antikváriumban kották nagy választékban kaphatók. Mindhárom SIPOTÉKA-boltban egyes könyveket nagy árengedménnyel vásárolhat! SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. tel.: 316-998 Érsek u. 2. tel.: 323-393 SIPOTÉKA ANTIKVÁRIUM Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. tel.: 322-562 \, ff járulni. dalom jólétét meghatározó egyéb rendszerekkel. Tanulmányunkban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a családorvosi rendszer bevezetése nem választható el térben és időben a kórház-rendelőintézeti struktúra kialakításától. — És a harmadik? — A szakellátás. Az egészség- ügyi rendszer gazdaságos működését elősegítő számítások azt igazolják, hogy elsődleges a betegek járóbeteg-ellátás keretében történő kezelése, szakellátása. Ilyen számításokat korábban magunk is végeztünk, melyekről kongresszusokon beszámoltunk. A kórházak jövője a kórházba kerülés előtti időszak diagnosztikus és terápiás feltételrendszerének megteremtésétől függ. Ebben az esetben a betegek csak annyi időt töltenek a kórházban, amennyi feltétlen indokolt — számos esetben a kórházi ellátás szükségtelenné válik —, s a megtakarításokat a színvonal emelésére lehet fordítani. Az új típusú szakellátás az osztályok ambulanciájaként fog működni, átvállalva a kórházi feladatok egy részét, ugyanakkor a jelenlegi feladatok nagy része a családorvosi hálózathoz kerül. E szakellátás lenne hivatott a családorvosokat segíteni mindennapi munkájukban, folyamatos konzultációt biztosítva. — A szakemberek szerint az egészségügyi intézmények 30 százaléka az évszázad végére magántulajdonba kerül. A jelenlegi vagy a leendő betegek talán ezért is félnek az Önök szakmájában is megjelent privatizációs törekvésektől. — Nincs okuk a félelemre. A privatizáció nem cél, hanem eszköz a magasabb szintű ellátás biztosítására. A vállalkozó hosz- szú távon érdekelt abban, hogy mindenkor a kor színvonalának megfelelő ellátást biztosítsa, de abban is, hogy tevékenysége gazdaságos legyen. A kórházak döntően állami, önkormányzati tulajdonban maradnak, azonban a vegyes tulajdoni formák, az egyházi, magán-, esetleg biztosítóintézetek által fenntartott intézmények döntően hozzájárulhatnak az egyetemes magyar egészségügy színvonalának emeléséhez. — Mint leendő beteg számára, az elmondottak nem éppen gyó- gyítólag hatottak, úgy érzem, hogy az anyagiak mind nagyobb szerepet kapnak majd egészségünk megtartásában vagy visz- szanyerésében. — Nem osztom a véleményét. A jelenlegi rendszerben elsősorban a beteg, de az orvos és a szakdolgozó is kiszolgáltatott. Az egészségügyben a piaci helyzet bevezetése az érdekeltségi rendszer bevezetésével jár együtt. Az igaz, hogy a szolgáltatásnak ára lesz, — ma is van! —, azonban azt az ellátás színvonala fogja meghatározni. Ebben az új rendszerben a beteg ember és az egészségügyben dolgozók érdekei egybeesnek. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi ágazat eredményei elsősorban nem a népjóléti ágazatban, hanem más ágazatokban realizálnak, és ezt a közgazdasági elemzéseknél figyelembe kell venni. A felvetett kérdések stratégiai jelentőségűek, ezek frappáns megválaszolása a kulcsot jelenti az egészségügyi rendszer radikális és racionális átalakításához. Pályamunkánkban az átalakítás problémamegoldásához kívántunk néhány gondolattal hozzáKoós József Bontás, építés, Európa... Beszélgetés a dán modellről Másfél év után fél évig kötelező foglalkoztatni a munkanélkülieket Heves megyeiek jártak nemrégiben Dániában, ott is az AOF nevű átképzési központnál, ám látogatásuk alatt számos témával megismerkedtek. így tanulmányozták az ottani mezőgazdaság működését és az Európai Közösséggel való kapcsolatukat, viszonyukat is. Az aktualitást egyrészt az adta, hogy a dánok, mint ismeretes, leszavazták az unióhoz való csatlakozás (a maastrichi szerződés) tervét, másrészt az ország több tekintetben is mintául szolgálhatna a magyar átalakulást illetően. A kint járt magyarok között volt Demeter András közgazdász, az egri tanárképző főiskola tanára, aki mindjárt azzal kezdte, hogy hazánkban sajnos kevesen érdeklődnek az észak-európai ország iránt: — Sajnos, üzletembereinket nemigen érdekli Dánia, pedig az ottani tapasztalatok átvétele fontos lehetne számunkra. Ha már a nyugati féltekéről akarunk adaptálni, átvenni dolgokat, akkor nem biztos, hogy Németország vagy az Egyesült Államok a legjobb minta. Dánia adottságai — területe, népessége — hasonlítanak a miénkhez. — Melyek azok a jellemzők a dán modellből, amelyekre mi is felfigyelhetünk ? — Említhetem a 13-14 százalékos munkanélküliséget. Igaz, emögött fejlett piacgazdaság, demokrácia, valamint közös piaci tagság áll. Aztán tekintve azt, hogy távlati célunk mégiscsak az, hogy tagjai legyünk a nyugati integrációnak, erdekes lehet annak elemzése, hogy egy hozzánk hasonlóan kicsi ország ebben a felállásban hogyan viszonyul a „nagyokhoz”. Egyik fő jellemzője Dániának, hogy ott — eltérve a többi tagtól — nem érezhető a multinacionalista társaságok fölénye sem az iparban, sem a mezőgazdaságban, sem a szolgáltatások területén, ugyanis a kisvállalkozás a jellemző forma. A far- mérgazdaságok mérete rendkívül kicsi, főként 15-30 hektáros területeken folyik a termelés. Ezekben viszont csak az egyik családtag dolgozik állandóan, a feleségnek már máshol van a munkahelye. Persze ezek a „tanyák” kitűnő úthálózattal, korszerű gépekkel rendelkeznek. — Maradjunk a mezőgazdaságnál, annál is inkább, mivel a nálunk folyó átalakulás eléggé felemásan halad. Kíváncsiak lennénk arra, hogy az állam ott hogyan támogatja az ország mezőgazdaságát? — Rendkívül kedvezményes hitelkonstrukciókkal segítik az eszközök beszerzését, s természetesen rögzített felvásárlási áraik vannak; mi aztán igazán tudjuk, milyen biztonságot jelent (jelentene) ez az átvételi rendszer. Egyébként nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élet minden területén meghatározó az állami részvétel. A dánok tudják, hogy állnak mögöttük, s megadjak számukra azokat a feltételeket, amelyek a színvonalas termeléshez kellenek. Nagyon tanulságos lehet számunkra az is, amit az úgyenevezett farmercentrumokban láttunk: a farmerek ugyanis közös értékesítési külkereskedelmi központokba tömörülnek, ahol segítenek nekik a piackutatásban, az információnyújtásban. Az ottani gazda számítógépen megkérdezheti például azt, hogy milyen időjárás várható, de pontosan nyomon tudja követni az adózási ügyeket, mindig tudja, milyenek az árak, hogyan áll a tőzsde, de értesül az aktuális állami programokról is. Az állam természetesen képviseli az ország mezőgazdasági érdekeit is az Európai Közösségnél. A feltételek és a követelmények világosak, mindenki tudja, mit kell tennie, és azt is, hogy mire számíthat. Igaz, hogy támogatják őket, ám a követelmények is szigorúak a minőség és a hatékonyság kérdésében, s idetartozik az a kikötés is, hogy az említett farmereknek szakirányú végzettséggel kell rendelkeznük. — Ez a fajta biztonság több évtized alatt alakult ki. Ez mintának szép, de a magyar valóság más... — Ez igaz, de ha mi is csatlakozni akarunk az EK-hoz, tudnunk kell, hogyan működik az ottani rendszer. Nyilvánvaló, hogy előbb a belső mechanizmusokat kell tisztázni, átalakítani. Ha ők, teszem azt, támogatják a saját mezőgazdasági termékeiket, mi pedig nem, akkor kérdés, hogy mi vajon miféle esélyekkel indulhatunk a versenyben. S ezzel kapcsolatban nem szabad tovább várnunk, már most meg kell tenni a szükséges lépéseket, mert később még nehezebb lesz. Ehhez adhat segítséget a dán minta. — Persze Magyarországon minden — nem csupán a mező- gazdaság — átalakításra szorul... — Nálunk, ahogy ezt mindenki tudja, az állami szféra lebontása folyik. De a nagy kérdés az, hogy vajon mindent, és ilyen hirtelen kell-e lebontani. Áz elért vívmányoktól ilyen gyorsan kell- e megszabadulnunk, és kérdés az is, hogy a régebbi működési mechanizmusok hogyan, miképpen adják át a helyüket az újaknak. Például átvettük Nyugatról azt is, hogy a felsőoktatásban tandíjat kell fizetni. De nem vettük át azokat a mechanizmusokat, amelyek (például kedvezményes, hosszú lejáratú hitelezési formák diákoknak) ehhez a konstrukcióhoz hozzátartoznak. Az a kinyilatkoztatás pedig, miszerint természetesen a rászorultak majd megkapják a támogatást, nem elég. Ugyanis a feltételek hiányoznak, s a lebontás sokkal gyorsabban halad, mint az építés. — De említhetném az adópolitikát. Az adók Dániában is magasak, de ott a polgár tudja, látja, mi lesz pénzének a sorsa. Ott az önkormányzatok a befolyt pénzből teljesen önállóan gazdálkodnak, ingyenes a felsőoktatás is, a szociális háló biztonságos, a munkanélküli-segély mértékét nem a költségvetés rövid távú érdekei határozzák meg. — Ha már a szociálpolitikánál tartunk, mondana ezzel kapcsolatban is néhány példát? Ami most minket legjobban érint, az a munkanélküliség kérdése. — A dánok nagyon sok pénzt áldoznak ezekre a célokra. Száznál több úgynevezett népfőiskolát tartanak fenn. Itt lehetőség nyílik átképzésre, nemcsak munkanélküliek számára (persze ez utóbbiak költségeit az állam állja). Találkoztunk például olyan hatvanhét éves nénivel is, aki azért jár a foglalkozásokra, hogy le ne maradjon... Nálunk a nyugdíjasoknak egészen más gondjaik vannak. Leteznek aztán speciális átképző intézetek, ahol raktikus ismereteket adnak a allgatóknak: nem jogra tanítják, hanem arra, hogyan kell utánajárni a dolgoknak. — A munkanélküliekről: havonta mintegy 15 ezer dán koronát (egy korona kb. 13 forint 50 fillér) kapnak, S ezután adóznak. Ezt másfél évig folyósítják, aztán fél évig (állami támogatással) kötelező foglalkoztatnia őket valamelyik gyárnak vagy egyéb munkahelynek, még akkor is, ha az magánkézben van. Ha ezután sincs állás, újabb másfél éves segélyezés következik, s így tovább. Ez a ciklus hét évig tart, és gyakorlatilag lehetetlen, hogy valaki ennyi idő alatt ne találjon munkát. Igaz, hogy ez egy gazdag ország, de az ottani mechanizmus úgymond ki van találva, mégpedig egy kis országra szabottan. Mindenképpen jó lenne, ha kíváncsiak lennénk rájuk. — Ha Dániában — amely EK-tag — ilyen jól mennek a dolgok, miért félnek a maastrichi szerződéstől, vagyis az egyesült Európától? — Az volt az érzésünk, nem akarják, hogy a rendkívül fejlett dán demokráciát Brüsszelből irányítsák. A dán demokrácia egyébként is más, mint a német vagy a francia, itt a parlamentben több fontosabb párt van, s ez nagyon kifinomult konszenzus- készséget fejlesztett ki bennük. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a vérrel kiizzadt demokráciájukba ne szóljanak bele kívülről. Érdekes volt, hogy mikor kijöttünk, rögtön olimpiai aranyérmeinkkel dicsekedtünk. Jó, jó, mondták, de hát mi 2-0-ra vertük meg az EB-döntőn a nagy szomszédot, Németországot, amelyik most nagyobb lett... Éz ott igazi nemzeti tettnek számított. — De ez a nemzeti érzés náluk nem hivalkodó és fölényes formában jelenik meg. Továbbra sem mondtak le az európai együttműködésről, de a saját belső életükre és egyensúlyukra nagyon kényesek. Mi itthon még nem teremtettük meg azt a belső konszenzust. Pedig csakis ezután tehetjük meg a következő lépéseket. Havas András fi., h A farmergazdaságok mérete nagyon kicsi, főként 15-30 hektárosak
