Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-02 / 233. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. október 2., péntek Vasminiszternek nevezték a száz esztendeje — élete teljében, 44 évesen — elhunyt tudós, gaz­daságpolitikus Baross Gábort. Az évforduló alkalmából nemrég Budapesten felavatták Mihály Gábor szobrászművész Baross-szobrát, és a Közlekedési Múzeumban emlékkiállítást nyitot­tak a tiszteletére. Ezt a tárlatot hét múzeumunk és Baross Miklós máltai lovag gyűjteményéből állították össze. Segítségével megismerkedhetünk a múlt század második felének politikai, gazdasági viszonyaival, miközben információt kapunk Baross Gábor sokoldalú életéről. Ha mindezt címszavakba soroljuk — posta, telefon, út, vasút, vízi utak, pénzügyek, bankrendszer, szakkiállítások, információs rendszer —, már akkor is érzékelhetjük e nagy férfiú gazdag tevé­kenységét. Hiába volt vas, a végzet megtörte... „Távolság csak ott van, ahol vasút nincsen...” Vasakarat, erély és kitartás, kifogyhatatlan munkaerő emelte az egyszerű magyar nemesi csa­ládból származott férfit a minisz­teri székbe, és ezek a tulajdonsá­f ok jellemezték egész életén át. tarvss Gábor a Kárpátok vadre­gényes táján, a néhai Trencsén megyében, Pruzsinán született 1848. június 4-én. Édesapja ki­rályi járásbíró volt a későbbi vas- miniszter szülőhelyén. Középis­kolai tanulmányait Léván, Győ­rött és Esztergomban végezte, ez utóbbi városban érettségizett. Azután a fővárosban joghallgató volt. A pontosság és lelkiismere­tesség korán életelemévé vált. Életrajzírói szerint 1871-ben — 23 éves korában — megszerezte az ügyvédi oklevelet, és Tren­csén vármegye aljegyzőjévé vá­lasztották. Három evvel később főjegyző, majd árvaszéki elnök lett. Négy fiatalemberrel szövet­kezve megalapította a Vágvölgyi Lapot, amelyet szerkesztett is egyben. Két éven keresztül en­nek a lapnak a hasábjain bocsá­totta közre gondolatait, és tollal agitált a magyar nemzeti műve­lődés tenesztéséért. 1875-ben az illava-puchói ke­rület országgyűlési képviselőjévé választották. A parlamentben hamar feltűnt képviselőtársai között. Petrovics László 1892- ben Eperjesen kiadott Baross Gábor élete című életrajzi köny­vében azt olvashatjuk: „Baross hatalmas, vállas, csontos terme­te, barna négyszögletes arca te­kintélyt követelőnek tűnt. Értel­mes szemei azonban elárulták, hogy a testalkat, emez önkényte­len tekintély követelése nem gőg, hanem az önérzet, önbiza­lom kifejezése...” Képviselőségé­nek első éveit önműveléssel, ta­nulással, az államok jogi és par­lamenti viszonyainak tanulmá­nyozásával töltötte. Előadója, majd elnöke lett a parlament közoktatási, majd tagja a köz- gazdasági bizottságának. Né­metországba tett tanulmányutat a közigazgatás reformjára vonat­kozó elképzeléseinek megvalósí­tására. Erről a tanulmanyútról 12 levelet írt édesapjának, ame­lyekben összefoglalta tapasztala­tait. Praktikus gondolkodását mint képviselő, előadói minősé­gében is megmutatta. Erélyessé- ge, pártatlan tevékenysége és ki­emelkedő parlamenti tevékeny­sége révén 1883 tavaszán állam­titkárrá nevezték ki az akkori közlekedési és kereskedelmi mi­nisztériumba. Reggeltől estig szi­gorú pontossággal végezte tenni­valóit, éjjelente pedig otthon ta­nult a különféle nyelvű szak­munkákból. Óriási energiával beavatta magát a műszaki kérdé­sekbe, a minisztérium összes ügyosztályaiba. Mint államtit­kár, véget vetett az akkori állam­vasutak üzemét folytonos pénz­zavarokba döntő igazgatásnak. Égyszerűsítette a munkát, és a készletek kihasználásával felfo­kozta a vasút munkaképességét és jövedelmezőségét. Kezdemé­nyezte a posta és távíró egyesíté­sét. Egyszerűsítette, gyorsította és olcsóbbá tette azok kezelését. Égyik legáldásosabb és emlékét halhatatlanná tett intézménye volt a posta-takarékpénztár fel­állítása. Miután 1886 végén az akkori szakminiszter, Báró Ke­mény Gábor lemondott, a király december 29-én Baross Gábort nevezte ki miniszternek. A szi­goráról és a rendkívüli munkabí­rásáról kiszivárgott hírek csak növelték az iránta való tisztele­tet. Egy évvel később módosította az állami kedvezményekről és a szállítási adókról szóló törvény- javaslatokat. Ezekkel lehetővé tette az addig pangó gyárak fel­lendülését, es újak alakítását. Ugyanakkor különféle adóne­mek alól felmentette ezeket, így olcsóbbá tette az iparcikkek szál­lítását. Baross ebben az időben államosította a telefont, és meg­reformálta egyszerűsítéssel a posta és a távíró kezelését. Mi­nisztersége alatt körülbelül 150 gyár részesült állami kedvez­ményben, amelyek jelentékeny részét újonnan alapították. Emellett a magyar ipar fellendü­lését célzó gondoskodást is tett, miután kiterjesztette a szabadal­mi ügyet. 1888-ban kiegészítette a helyi érdekű vasutakról szóló törvényt, és intézkedett a helyi érdekű vasutak felállításáról, építéséről, amely fokozta a vál­lalkozási kedvet. Alapelve az volt, hogy „ távolság csak ott van, ahol vasút nincs... . Erős tudattá érlelődött benne, hogy Magyar- ország közvetítő legyen a balkáni államok és Nyugat-Európa kö­zött. Ennek érvényesítésére fon­tos teendőinek tartotta a dunai közlekedést akadályozó Vaska­pu kinyitását. A szabályozásról szóló törvényjavaslatát a parla­ment 1888-ban el is fogadta. A munka 1890 június 29-en az első szikla felrobbantásával vette kezdetét. Baross Gábor meg volt győződve arról, hogy a magyar ipar és kereskedelem felvirágzá­sához nélkülözhetetlen eszköz olcsóvá tenni a szállítás és az uta­zás eszközeit hazánkban. Ennek érdekében állami kezelésbe vette a vasutakat, és merész újítással olcsóbbá tette a személyszállí­tást. Törvényerőre emeltette a közutakról és a vasutakról szóló javaslatát, miközben rendezte az utak, a révek és a vámok ügyeit. Kiépítette Fiume kikötőjét, fej­lesztette a magyar tengerhajó­zást. Miniszterként szorgalmazta a kereskedelmi és iparkamarák felállítását. Felügyelete alatt mű­ködött az információs központ szerepét betöltött kereskedelmi múzeum. Gondot fordított az ipari oktatásra, megalapította a Magyar Kereskedelmi Társasá­got, miközben szakkiállításokat szervezett. A nagyszabású alko­tások és tervek közül, amelyek élete teljében — annak utolsó he­teiben — Széchenyi István nyom­dokában haladva foglalkoztat­ták, a már említett Vaskapu sza­bályozása volt különösen fontos számára. Szerette volna befejez­ni, ezért folyton sürgette a mun­kát, sokszor maga utazott a hely­színre, mintha sejtette volna, hogy kevés ideje van hátra. 1892. március 25-én Orsovára ment, hogy megtekintse a Vaskapu sza­bályozást munkáit. A vonatban rosszul lett, szívszorulást érzett. Akkor éjjel már rendkívüli láz gyötörte. Visszautazott a fővá­rosba, és néhány napig jobban érezte magát. Április 12-en házi­orvosa jobb oldali mellhártya- gyulladast vett észre nála, és helyzete folyamatosan rosszab­bodott. Május 9-én — 44 éves korában — szívszélhűdés követ­keztében elhunyt. Halálának hí­re gyorsan teijedt, és általános gyász volt az országban. Baross egész életét végigdol­gozta és -tanulta. Legszíveseb­ben a képviselőház könyvtárá­ban töltött órákat. Gyakran ta­nulmányozta Széchenyi István Hitelét, Matlekovics Vámpoliti­káját. Olvasmányai között vol­tak német, francia, olasz gazda­sági szakkönyvek és folyóiratok. „A munka — kenyér.” — írta egy emléklapba. És valóban, Baross Gábor sok kenyeret szerzett, de nem magának, hanem a nemzet­Magyar nevek a katonai térképeken Baross Gábor felemelte szavát a magyar nyelv használata érdeké­ben is. Ennek jó példája volt, hogy elhatározta, a katonai térképeken a helységek, hegyek, folyók akkori német elnevezéseit magyar ne­vekre javítsák át. Ebben az ügyben huzamosabb ideig voltak nézetel­térései a hadügyminiszterrel. Baross azonban helyesen indokolta meg indítványát, kimutatta, hogy hadászati szempontból is előnyösebb, ha a tisztek azon a néven ismerik az illető helységeket, amelyeken a hatóságok, és maga a nép. Ezt végül a hadügyminiszter is belátta, és hozzájárult, hogy a katonai térképeken a magyar neveket alkalmazzák. Ahogy a munka embere ünnepelt Petrovics László, Baross Gábor élet­rajzírója feljegyezte az egykori miniszter­ről, hogy soha nem tartotta magát az idő­höz kötve. Dolgozott akkor is, amikor má­sok pihentek. Az egyik karácsony ün­nepén például a dél­utáni órákban jelen­tették neki, hogy a központi vasúti mű­helybe új mozdo­nyok érkeztek. Ugyanakkor gyanú merült fel, hogy ezek nem felelnek meg egészen a szállítási feltételeknek, és nem is működnek szaba­tosan. Baross Gábort ez nyugtalanította, és késő éjjel, amikor senki nem sejtette, kiment a pályaudvar­ra, és próbálgatta a mozdonyokat. Saját maga úgy hajtotta a gépeket, mint akár­milyen vizsgázott gé­pész. Csak akkor in­dult vissza, amikor a mozdonyok teljes szabatosságáról meggyőződött. így ünnepelt a munka embere, az akkori miniszter. A gyorsíró államtitkár Baross roppant munkásságának köszönhette az európai magasla­ton álló műveltségét. Nem csupán szakmája dolgait sajátította el, ha­nem jártas volt a politikához és a műveltséghez tartozó tudományok­ban is. Az irodalmi viszonyokról, a tudományos kérdésekről mindig tájékozott volt. Három idegen nyelvet tanult meg önszorgalomból, úgy, hogy azokban teljesen jártas lett, és később mint államtitkár sajá­tította el a gyorsírást is. „Tudod, hogy vasminiszter vagyok...” nek. (mentusz) Kedélyessége még betegsége idején sem hagyta el. Amikor láztól gyötörve a képviselőház közgazdasági bizottsági ülésén legutoljára megjelent, a folyosón sajnálkozva szólította meg egyik idősebb képviselő ismerőse: — „Ugyan, ugyan, kegyelmes uram, micsoda könnyelműség ez. Ilyen betegen eljönni. — Ej — felelte Baross tréfásan —, rossz pénz el nem vész... Az­tán tudod, hogy vasminiszter va­gyok...” De bizony hiába volt vas, a végzet megtörte a vasat is. A munka iránti lángot kioltá a ha­lál, melynek a hírnökével, a be­tegséggel is dacolni mert. Ez le­döntötte akkor, amikor megkez­dett alkotásainak betetőzésére készült a magyar nemzet egyik legmunkásabb fia. A VERPELET ES VIDÉKÉ TAKARÉKSZÖVETKEZET EGRI KIRENDELTSÉGE értesíti a lakosságot, hogy 1992. október 5-tól VÁLTOZATLAN SZOLGÁLTATÁSAIVAL (betétgyűjtés, kölcsönfolyósítás, számlavezetés) ÚJ IRODAÉPÜLETÉBEN ÁLL ÜGYFELEI RENDELKEZÉSÉRE: Cím: Eger, Dobó tér 8. szám. Bejárat a kis Dobó térről a Hibay Károly utca felőli oldalon. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 7.30—16.00 óráig. Pénztári órák: hétfőtől csütörtökig: 8.00—15.00 óráig, pénteken: 8.00—14.30 óráig. VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSAINKAT! V— ....... ^ \ /\ legnagyobb Építkezők, figyelem! 10—30 %-os árengedmény VÉGKIÁRUSÍTÁS A MOZAIK FAIPARI BT.-nél! Eger, Vécsey-völgy 97. (volt téglagyár) 1992. október 1-jétol — amíg a készlet tart. Gerendák, szarufák, tetőléc, 1”, 2” fűrészáruk, balkonelemek, lambéria, nyílászárók, kutyaólak, WC-térelválasztók, polcrendszerek, stb. ^ Igény szerinti méretek! ,, % t AKCIÓ A PALLASBAN! Október 5-tól 600 Ft-os reklámáron szoknyák, blúzok, pólók, ameddig a készlet tart. Nyitva: 10— 17-ig. Eger, Dobó u. 20. \ / választékban kínálunk DÍZEL, turbó dízel, gi.pe.car. benzines autókat olasz.magyar a GI.PE.CAR KFT autóügynökség telephelyén. Miskolc, Pázsit u. 34. Tel.: 46/357-938. 06 60-50-133,06 60-50-102 Vámkezelést bármilyen korú ^autóra vállalunk! ____________^ Él elmiszer nagyker Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, rizs, liszt, száraztészták, sertésmájkrém, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tet/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. HOLGER ITT NYER! J V. Felajánlunk megvételre 30.000 tonna 34 %-os N-tartalmú műtrágyát. Ár: — vasúti újrafeladással 7000 Ft/tonna — mándoki átvétellel 8000 Ft/tonna. Továbbá SPC 6-os vetőgépeket: Ár: — vasúti újrafeladással 96.000 Ft/db+ÁFA — debreceni átvétellel 99.000 Ft/db + ÁFA Cím: Tranzit-Ker Rt. Debrecen, Jókai u. 1/C. Tel.: 52/14-559, 12-660 Mándok, Mester u. 22. Tel.: 43 ^ AZ IRAS ZENEJE Kontrax nagykocsis írógépek. 3300 Eger, Tőrvónyház u. 3. Tel./Fax: (36) 21-770 IRODATECHNIKA MEGÉRKEZETT! MEGÉRKEZETT! Egerbe, a vasútállomás mellett, a régi TÜZÉP helyére az UTAZÓ VIDÁMPARK! DODZSEMMEL, HALLY-GALLY-val, REPÜLŐ CSÉSZEALJ-jal és más szórakoztató berendezésekkel. Szeretettel várunk mindenkit ma 14 órától minden nap. NYUGATI AUTÓBONTÓ Egerben, a Kisasszony u. 5. sz. alatt. Német típusú autókhoz bontott alkatrészek, szélvédők, karosszériaelemek, tartozékok, stb. kedvező áron. Nyitva: H-P 8-17-ig. Tel.: 322-463 (a Kisasszony temetővel szemben, a Rác-templom alatt).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom