Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. szeptember 17., csütörtök Az egyiknek sikerül... Hát igen! Az egyiknek sikerül, a másiknak nem... E nagy „bölcsesség” nap mint nap érvényes az egri Duett Áruház második emeletén is. Különösen amióta a teremben tucatnál is több biliárdasztal és a napokban érkezett legkorszerűbb játékautomaták várják az egyre nagyobb számban érkező „biífelejtő és örömet szerző” résztvevőket. Többségük fiatal. (Fotó: Szántó György) Kiket is támogat a Mátrai Erőmű Rt.? A Mátrai Erőmű Részvény- társaság 1992-ben is támogatást nyújt különféle szervezetek, intézmények, alapítványok részére — tájékoztatta lapunkat Valaska József vezérigazgató. — A költségvetési juttatások szükségesnél alacsonyabb szintje miatt egyre több intézmény szorul támogatásra annak érdekében, hogy fontos feladatát el tudja látni. A visontai székhelyű Mátrai Erőmű Rt. is átérzi ezt a helyzetet, és a csökkenő lehetőségeihez mérten is igyekszik segíteni az ilyen irányú igénnyel jelentkezőknek. Amint a vezérigazgató elmondta, elsődlegesnek tartják azon igények kielégítését, amely az rt. működéséhez közvetlenül kapcsolódd cél elérését segítik, illetve a környezetükben működő alapítványok, intézmények, szervezetek támogatását biztosítják. Nem titkoltan ez a tevékenység elősegíti a közvélemény pozitív formálását az erőmű tevékenysége iránt, segíti saját dolgozóik és családtagjaik egészség- ügyi ellátását, oktatását, sportolását és kulturálódását. Közvetett úton visszahat tehát a társaság nyereséges működésére. A Mátrai Erőmű Részvény- társaság igazgatósága a közelmúltban döntött arról, hogy a közcélú tám ogat ásókra fordít ha - tó 1992. évi keretösszeg 5 millió forint. Ez biztosítja azt, hogy a kérések nagy részét teljesíteni tudják. Az összes igényt azonban nincs lehetőségünk kielégíteni. Ez évben az eddig átutalt és ígért támogatások összege 4,5 millió forint. A legmagasabb összeggel a sportegyesületeket — összesen 1,355 millió forint — és a Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét — 800 ezer forint — támogatják, de több mint félmillió forinttal járultak hozzá az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Heves Megyei Intézetének környezetvédelmi beruházásához is. A HÉRA Alapítvány félmilliós támogatásával az energiaárak növekedése miatt nehéz helyzetbe jutó családokat — főleg nyugdíjasokat, nagycsaládosokat — segítik. A kisebb összegű, de jelentősebbnek ítélt támogatások közül is felsorolt néhányat a vezérigazgató. Megtudtuk, hogy támogatják Ludas község önkormányzatát mentőállomás létesítésében, a Bugát Pál Kórház és Intézményei Alapítványt a gyógyítómunka javítására fordítandó fejlesztésekben, a Markhot Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézetet komputer-tomográf beszerzésében, a Mátra Művelődési Központot középiskolás vetélkedő megrendezésében, a Vidróczki Néptáncegyüttest, a Roma Ifjúsági Szervezetet kulturális, oktatási és sportcélokra, a Junior Art Alapítványt művészfiatalok támogatására, a Gyöngyös és Környére Bűnmegelőzési Alapítványt és a Heves Megyei T űzoltószövetséget. (korcsog) Hímet (MpMtfot Besenyőtelek Gyöngyös Lakber.Üzlet, Fő u.96. Bátonyterenye Saci Üzlet, Ózdi u.47. Eger Szófa Kisiruház, Makiári u. 140/a. Szőnyegbolt, Servita u.62. Padlóland Bolt, Mátyás kir.85. Prizma Bakácsbolt, Brassói u. 1. Füzesabony Forgács J udit. Arany u.Piaccsarnok Szuperior Kisáruház, Móricz u. 2. Hatvan Tapéta Üzlet, Szálkái u.9. Heves FülöpPátné, Fi u.8. Ludas Tüzép,Főu.142. Verpelét Farkas Dezsóné, Kapás u.18. Vámosgyörk Mészker Keresk., István kir.u.98. IMPORTŐR: PÉCSI-KER Kft Új, leendő kereskedőinknek: Tel. (72) 71-932, Közületeknek: (72) 71-921 Volt egyszer egy porcelángyár Szálfaegyenes, vékony ember lépdel a körmenetben, augusztus 20-án. Nem nehéz felismernem, hogy ő Zsolnay Miklós, az egykori porcelángyáros fia, hiszen többször találkoztunk már Ottawában. Biztosan tudom, hogy ő az, akit az irodalmi estek jóvoltából ismerek, mégis jól j ön mellettem álló ismerősöm biztatása: igen, ő lépked feszes egyenruhájában a cserkészcsapat előtt. A szigorúan koreografált képeskönyv-ünnepély után néhány nappal egy csendes étteremben keresünk lehetőséget egy kiadós beszélgetésre. Fényképalbum, néhány írás kerül az asztalra, hogy é déli kérdés-felelet játékot szigorú mederbe terelje. Felborzolt idegek „íme, a 3 hónap dokumentuma! Magam is meglepődöm, hogy már ennyi idő eltelt, mióta Magyarországon vagyok. Éveim is ilyen gyorsan teltek. Most töltöttem be a nyolcvanat. Ennek köszönhetem, hogy mint a Külföldi Magyar Cserkészszövetség örökös tiszteletbeli elnökét, meghívtak Magyarországra. Megtiszteltek azzal is, hogy előadásokat tarthattam különböző rendezvényeken. Pesten kicsit felborzoltam az idegeket mondataimmal. Arról beszéltem, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóbbak, s ezt alátámasztottam azokkal a tapasztalatokkal, melyeket a világ különböző részein éltem át. Nem részletezem az előadott anyagot, majd olvasható lesz nyomtatásban. Csupáncsak annyit, hogy amikor a numerus clausust ösz- szevetettem a kanadai és az angol gyakorlattal, s a japánok lágerbe zárásával, mély csend és megértés fogadott. Cikkeimből, előadásaimból ismernek, s tudják, hogy kerülöm a szélsőséges megnyilatkozókat, óvok mindenkit a sovinizmustól, mások becsmérlésétől. Ezek hisznek talán nekem, ha a hagyományok megbecsüléséről, megőrzéséről beszélek, továbbadására buzdítva, abban nincs semmi hátsó szándék, csak egy remény: e befogadd országnak vagy a szülőföldnek hűséges polgárai hittel hiszik, hogy mi egy nemzetnél sem vagyunk alávalóbbak. Boldog visszatérés fogalmazódott meg utazásomban, egy hatalmas visszatérés, mely bolyongásaimért némi elégtételt ad. Feleségemmel, Erzsébet asszonnyal az oldalamon mindenütt megkülönböztetett figyelemmel fogadtak az országban. így volt teljes ez a néhány hónap, mely a Kanadai Külügyminisztérium kikülBeszélgetés Mattyasovszky Zsolnay Miklóssal detésétől a szeptemberi leányfalui találkozóig tartott.” Legnagyobb megrendelőnk Tel-Aviv volt „Nem szeretek életrajzi adatokról és kitüntetéseimről beszélni. Én nem vagyok a nagy mesemondók se fiatal, se öreg tagja. Most már csak egy nyugdíjas, gyárunkért aggódó, testben idős ember, de lélekben még mindig az a ciszterci gimnazista, majd pécsi jogász. Gyárunkra gondolva, legszívesebben az 1938-44 közötti időszakról álmodozom, amikor apám volt az igazgató, én pedig a vám-, adó- és szerződési ügyeket rendeztem. Ekkor jól éltünk, gazdagnak éreztem magam, s azt hittem, ez már így lesz véges-végig. Kiláboltunk a kölcsönökből, melyre az első világháború után majd két évtizedig rászorultunk. Számos nyugati országnak szállítottunk porcelánt. így például Tel-Aviv volt az egyik legnagyobb megrendelőnk. De aztán közeh'tettek az oroszok. Pécs eleste után Bécs felé vettük mi is az utunkat. Bajorország következett, majd Báden. A betevő falat megszerzése töltötte ki napjainkat. Én cigarettajegyek elcse- rélésével ügyeskedtem, s így szert tettem némi élelemre. Bá- denben az életünk jobbra fordult, mert régi részvényesünk munkát kínált. Itt dolgoztam 1947-től 1952-ig. Ekkor lezárult eddigi életünk első fele. Negyven év lángokban. Európai létezésünk felperzselő- dött, Magyarország számunkra elveszett. Gyárunknak lélekben is búcsút intve, nagy belső szomorúsággal, szigorúan rendezett arcvonásokkal Kanada partjáig meg sem álltunk. Azóta innen nem mozdultunk sehova. Keserűségünket enyhítette, hogy egy humanitárius szervezet, a Rotary Club vett pártfogásba. Kiképeztek textilipari normássá, és egy 10 ezer munkást foglalkoztató montreali vállalathoz osztottak be, osztályvezetőnek. A Rotary Clubnak a mai napig hálás vagyok ezért. Cserkészmozgalmukat, célkitűzéseiket képviselem azóta is. Tiszteletem és köszönetem életem legutolsó percéig tart.” Mennyit ér egy történelmi gyár? „Most 80 éves vagyok, és szegény ember. Állami nyugdíjból élek, ami csak kicsivel van fölötte a létminimumnak. Voltak szép évek, mint említettem. De nemcsak Magyarországon, itt Kanadában is tudtunk egy időben a középosztály szintjén élni, ismét úrnak érezhettem magam. Arisztokrata sosem voltam. A csábításnak nem engedtem. Pedig de sokszor megkísértett az ördög. Például, amikor Konstan- tinápolyon át vitték ki a zsolnai csempéket, bögréket — kelet felé. És engem akkor is csak az érdekelt, hogy Észak-Erdélyt legális árú termékkel lássuk el. És mi maradt? Semmi. Szerettem volna visszavásárolni a gyárunkat. Tízmillió dollárt kértek érte. A bürokráciának, üzérkedésnek ezt a kijelentését nem véleményeztem, inkább kártérítést kértem, hogy legalább az ingatlanokért adjanak tisztes összeget, ötmilliót ígértek. Ennyit ér egy történelmi gyár? A négy örököst ki lehet fizetni ennyivel? Amit ezután megtehetek (a legnagyobb elégtételt jelentené számomra, ha sikerülne), múzeummá szeretném nyilváníttatni. Nagyon fájdalmas lenne, ha elkótyavetyélnék. Ha egy külföldi cég megvásárolná, ez azt jelentené, hogy a formakönyvekkel együtt történelmünk kicsi darabja is külföldre menekülne, mondjuk Hongkongba. Örökre. Mint egy biciklikerék vagy egy széktámla!” XXX Hallgatom a 80 éves úriembert, s próbálgatom megfáradt, világfájdalmas vonásainkat az ő sima arcára. Maszkunk lepereg róla. Keserű felismerés: nem mi vagyunk a példák, gipszszoborba merevedett fiatal barátaim! Nézzünk előttünk járó öregjeinkre, simítsuk le a cinikus mosolyt szájunk szögletéből, lopjunk kis erőt tőlük, hogy sikerüljön az ő nagy tervük legalább. Sziki Károly A Duna Kör közleménye Az Országgyűlés 26/1991. (IV. 23.) határozata a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban kimondja, hogy a vízlépcsőrendszernek vagy bármely főlétesítményének üzembe helyezése az érintett területeken mindenütt súlyosan hátrányos ökológiai és gazdasági körülményekkel járna, s az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat az 1977. évi szerződés megszüntetéséről, s egyben kezdeményezze a vízlépcsőrendszernek, illetve összes főlétesítményének meg nem építéséből (elhagyásából) származó következmények rendezése céljából az új államközi szerződés megkötését. Az országgyűlési határozat a következő értéksorrendet álh'tja fel: a) a térség ökológiai-természeti értékeinek helyreállítása, illetve fenntartása, mindenekelőtt az ivóvízkészletek megőrzése; b) árvíz elleni védekezés; c) a térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítása. Az országgyűlési határozat elfogadása napján, vagyis 1991. április 23-án hatályba lépett. Az eredménytelen tárgyalások következtében az Ország- gyűlés 12/1992. (IV. 4.) határozatának 3. pontja szerint felhatalmazza a kormányt a szerződés felbontására. A kormány 1992. május 7-i ülésén a szerződést 1992. május 25-i hatállyal megszüntette. Tekintettel Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter úr 1992. szeptember 4-én az Esti Egyenlegben a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos nyilatkozatára, mely szerint ...nem tartom kizártnak, hogy a Parlament módosítani fogja álláspontját, ez azonban még nem következett be”, felmerül a kérdés: a miniszter úr felelősséggel látje-e el feladatát, miniszteri esküjéhez híven, méltóképpen képviseli-e Magyarország, a magyar állampolgárok ökológiai érdekeit, feladatának tekinti-e az országgyűlési határozatok maradéktalan és gyors végrehajtását? Mivel bennünk komoly kétségek merültek fel, ezért a Duna Kör kérdéssel fordul az összes magyarországi környezetvédő szervezethez, állásfoglalásukat kérve: alkalmas-e K. K. S. úr a miniszteri posztra? A visszaérkezett válaszokat a Duna Kör nyilvánosságra hozza. /IMPER l/UZLETHAZYI „Mesterkurzus” szakmunkásjelölteknek Órszágos évnyitót tartottak a szakmunkásképző iskolákban. Ezen a napon egyben a második évfolyamba lépnek az úgynevezett IPOSZ-osztályok. Az esemény kapcsán Szűcs Györggyel, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk az iparosképzés buktatóiról. — A tavalyi tapasztalatok alapján milyen változásokat terveznek az új tanévben? — A legfontosabb, hogy a tavalyi hárommal szemben — autószerelő, szobafestő, kőműves — az idén további kilenc szakmában indítunk osztályokat. Képezünk már nőiruha-készítőket, fodrászokat, központifűtés-, villany- és autóvillamossági szerelőket, karosszérialakatosokat, valamint asztalosokat. Már készülnek a sütő- és hentesszakmák oktatásának tantervei is. Összesen 67 szakközép- és szakmunkásképző iskola csatlakozott kezdeményezésünkhöz, és további 40-50 érdeklődik iránta. — A szakképzés anyagi fedezetének nagy részét a német ipartestület bocsátotta rendelkezésre. A német-magyar ipartestületek közötti szerződés azonban jövőre lejár. Mi lesz az oktatás sorsa azután? — Megoldást a kamarai törvény adhat. A tagdíjak, illetve az illetékes minisztériumok hozzájárulásai a jövőben nem tudják fedezni az oktatás költségeit. Az osztályok működtetését külön szervezetre kell bízni, s ennek a célnak kiválóan megfelelne a kamara. Ez az intézmény felvállalná az érdekképviseleten túl, illetve annak szerves részeként az alapképzést, a szakmai tovább-' képzést és a mestervizsgáztatást. Az önálló kézműveskamarának közvetlen és pontos információi lesznek a piac igényeiről, a kisvállalkozók, kisiparosok teljesítőképességéről, s ezek összhangba hozásával határozza meg a gyakorlati és elméleti képzést. Ha az optimális feltételek-megvalósulnak, nem kell attól tartanunk, hogy a külföldi befektetők nem találnak megfelelő magyar beszállítót, mint ahogy ez a Suzuki esetében is előfordult. — Az iskolákban a hagyományos osztályok mellett működnek az IPOSZ-osztályok. Nem okoz ez feszültséget az intézményekben? — Tapasztalataink szerint érdeklődéssel figyelik egymást a különböző rendszerben tanuló diákok, illetve tanárok. A legjobb természetesen az volna, ha „ellopnák” a tanterveinket, és hasznosítanák azokat a hagyományos oktatási struktúrában is. A legnagyobb érdeklődés egyébként a gyakorlati oktatásunkat kíséri: jelenleg 25 ezer mesternél tanulhatják a gyerekek egy-egy szakma fogásait. Ez azt jelenti, hogy legalább ennyi fiatalnak lesz munkahelye, ha elvégzi az iskolát. Ha figyelembe vesszük, hogy idén 30 ezer pályakezdőnek nincs állása, ez nem elhanyagolható szempont... (do mi) NOKIA AJÁNDÉKAKCIÓ Szeptemberben is az AMPER Üzletházban Üzletházunkban vásárolt: Színes TV-hez---------------------------Rádiómagnót # Videóhoz-----------------------------5db videókazettát 1 1 Hűtőhöz Moulinexháztartási 1 V Mikrosütőhöz gópek(hajszárító, / Music-Centerhez Automata mosógéphez kávódaráló,vasaló, kávéfőző, turmlx)stb. adunk ajándékban Eger, Dobó Tér 1. tel.: (36) 16-352 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 ... ahol az árak megrázóan jók.
